Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-09-09 / 37. szám
működése pedig ezt ismeretül dolgozza fel, melyhez csakis a legnagyobb indolencia kívántatik, hogy az em ber ne értékésitse s a példán ne tanuljon, helyesebben ne okuljon, én ezen indolenciával nem bírok s ha előt tem volt igyekeztem tanulmányom tárgyává tenni. — Igaz ugyan: hogy telt zsebbel és üres kebellel indul tam útnak, de az is igaz, hogy üres zsebbel, do igen sok tapasztalással térek vissza s igy a nyereség össze- hasonlithatlan, úgy annyira, miszerint lehetetlennek tar tom, hogy ki egyszer itt megfordult, oda vissza ne vá gyakozzék s egyszer mindenkorra mondhasson búcsút nem egyedül Parisnak, de azon sok mindennek, melyet kedves falai közt tapasztalásként összegyüjtbetett Most pedig egy olyan mesterséghez szeretnék hozzá fogni, melyhez egy áltálján szakképzettség, finom érzék és helyes tapintat kívántatik meg, melyekkel pedig mi után igen erősen fel fegyverkezve nem vagyok: azon dilemmába jöttem, hogy vagy hallgassak, vagy egyol dalúságomat legyek kénytelen előtérbe léptetni. —i Mint hogy azonban említést tevék a dologról, úgy kell ten nem : mint maeedoni Sándor a gordiusi csomóval, hogy ketté vágjam, amidőn ismét azon veszedelemnek teszem ki magamat, hogy vihart hozzak fejem felé, mert nem kétlem, hogy bármily szellemdus tailleur ollója kerül nék is kezem közé: „schnitzelt“ ne csináljak s igy a kedves hölgyek egyik feltételét a „divatot“ meg ne sértsem 1 Nemis bocsájtkozom tehát semmiféle bírálatba, — hanem megfogják bocsájtani, ha egyszerüem leirom azt a mit legfeltűnőbben láttam, melyből azután tessék a divatot annak — aki tudja — kiokoskodni 1! Tagadhatatlan : hogy a franczia nép az elegantiára roppant sokat ad s leginkább szem előtt tartja, hogy „a ruha tisztesség“ s ezt a nyilvánosság előtt be is bizo nyltja. Délután 6 órakór szokott jönni, — s ilyenkor a „Ruo Rivoli“-n a Champs Eliseen, Bouleward des Ita- lienon, Boul. des Capucines on Avenue de l’operán és a Concord téren Paris elitejót van alkalmunk szem lélhetni. Nálunk igen sokaknál azon téves nézet uralkodik, hogy „nem is elegáns ki fényesen nem öltözködik“. Ám ón ezt Parisban éppen nem találtam I — sőt mond hatom, hogy a hölgyek toilettejeit a mily egyszerűnek éppen oly ízlésteli és elegánsnak találtam! Általán véve a hölgyek 9/io része fekete magas derekú ruhákban jelentek meg a sétányokon ugyan oly színű tunique-yöl, mely néha, ugyan ily szinü gyöngy gyei van a széleken kivarrva. — A ruha maga hosszá ban rakott ránczczal van körülvéve, mely. 12—15 ctm. hosszúságban szakaszokra oszol. — Ezen a tunique hármas-négyes sorú plisseekben a bal csipőfejtől rózs- utosan lefelé megy a jobb csípő vonalában a ruhának közép részéig, — hol a tunique hátsó részével, mely már a bal csípőtől hátrafelé egyenlő nagyságban leömlő két tudort képez — egyesítve van. — Egyáltalán ha-' bár fantas tieus is — mindenesetre igen jól áll, — s a termetet előtérbe lépteti, — miután egy kis hátsó crinolinet is rejt maga alatt, — habái* tisztességes höl gyeknél ez alig vehető észre. Azonban a mily csinos a ruha; ez a kalopokra éppen nem mondható. — All ez egyenes, mintegy 3—3 ujnyi szélességű karimával ellátott magas szalmafonat ból, — mely hasonlóan fekete, s vagy ilyen, vagy szí nes 2—3 strutz-tollal van díszítve. .— A fiatal hölgyek kivétel nélkül ezt viselik, — mely már kezd hosonli- tani azon kalapokhoz, mely az ötvenes években nálunk is divatozott. A czipő magas, zugos, külső oldalán gombokkal, leginkább brünelle-ből, — igen szép franczia sarokkal. Keztyü és legyező, a ruhaszövet színével egyezik, a leginkább svéd bőrből készült ezen keztyü igen hosz- szu, majd a könyékig megy, s csakis a kózcsuklónál van akkora hasítás rajta, melyen 3—5 gomb foglalhat helyet. A legkényesebb rész mindenesetre a — a haris nya lenne, melyet leírnom lehetetlen, mert fájdalom, szemeim ennyire nem hathattak — azonban azt hiszem, hogy ez mindenesetben selyemből lehet — és hozzá még igen érdekes!! Soireékon és színházban a fiatalabbak egyszínű világos ruhákban — szintén magas derékkal jelennek meg, a midőn a czipő is leginkább a ruha színét kö veti. — Ezen kívül köpenyt is viselnek, mely szines ru háknál a ruhával egyszínű, nehezebb szövet, — vagy világosszürke szinü, — mely testhezálló derékkal van ellátva, mint a derék, nyaknál már gombolható, s le megy a csípőkig, könnet oly hosszúságban és széles ségben ömlik alá, hogy az egész ruhát eltakarja; — derékon pedig szallaggal köttetik meg oldalt csokorral. A térfiak viseletét illetőleg a leírás már minden tekintetben sokkal egyszerűbb. — Utczán fekete salon- kabát, különböző szinü alsó öltözetekkel; salonba: az általánosan elfogadott frakk — szegletbe vágott szár nyakkal és selyem hajtókával; minden egészben fekete csokorra kötött fehér nyakkendővel. — Napközben az öregebbek cylindert, az ifjabbak hajtott szélű kemény kis kalapot viselnek. E szerint ezen nehéz feladatnak is -— tőlem tel- hetőleg — úgy a hogy megfeleltem volna. — Sok volna ugyan még megjegyezni való — mint ezt jegy zeteimből látom; azonban sem az udvarias szerkesztő ur bizalmával nem akarok visszaélni, — sem az olvasó közönség türelmét kizsákmányolni, — minél fogva mind azt mit „Páristól-Londonig és vissza“ láttam vagy hallottam, — iparkodni fogok a lehető rövidség gél később a kedves olvasó előtt elbeszélni. Addig is maradtam hazafias üdvözlettel Páris, (Hőtel Lion d’ or) julius 29. 1£83. Ifj. Cholnoky Imre. Különfélék. — Hála isteni tisztelet. Ő fensége Stefánia trón örökösné szerencsés szülése alkalmából az egész hazá ban, úgy székvárosunkban is ünnepélyes „Te Deum“ tartatott a belvárosi kath. templomban, melyet Bocsor Antal prépost-plébános igen fényes segédlettel tartott meg. Jelen voltak: a megye, a kir. törvényszék, a vá ros tisztviselői, a polgári iskola, úgy á Mayer-Arlow-féle tanintézet növendékei tanítóikkal és még többen. A me gye- és városház homlokzatain ez alkalommal a nemzeti szinü zászló lengett alá. — Tolnán a népiskolánál Faller Mátyásnak Szek- csőre való kiueveztetése folytán történt üresedés, mely állomásra, melylyel ötszáz o. é. frt és két öl tűzi fa évi fizetésül jár, a pályázat szeptember 29-ig nyitva tartatik, mely ideig ezen magyar és német nyelvű fiú osztályra a folyamodások és ezeket támogató előirt okmányok Tol nán a prépost-plébános úrhoz benyújtandók, hogy szep tember 30-án a választás megtörténhessék. — A „bonyhádi polgári casino“ kerti helyiségé ben 1883. évi szeptember hó 9-én III. tánczestólyét tartja. Kezdete 8l/2 órakor. Személyjegy 80 kr. Család jegy 2- frt. Jegyek este a pénztárnál válthatók. Az es tély kedvezőtlen idő esetén az „Arany Oroszlányhoz czimzett szálló dísztermében fog megtartatni. — Nyári tánczvigalom. A helybeli asztalos-, laka tos- és esztergályos-segédek, folyó hó 8-án, Petries Gott- fiied szállójának termében zártkörű tánczvigalraat tarta nak. A tiszta jövedelem, megbetegülő társaik segélyezé sére és a netán elhalóknak temetési költségeire fordit- tatik. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Beléptidij: egy személy 80 kr. — Kezdete 8 órakor. — A csörgetői fürdő haszna kétségkívül abban is nyilvánul, hogy szaporodik az úszni tudók száma. így és hadaival, kinek elbeszéli csatáját, melynek oka se rege egy részének árulása volt. A királyi sereg győzelme után Tokajban pihen meg, de Vida a csata folytatását tanácsolja s azért pár nap múlva a Rákoson táboroznak. A 6 ik énekben a mogyoródi ütközet leírása fog laltatik történeti hűséggel s csak néha szőve bele a cso dás elemet, de melyet szinten vagy a krónikából vagy a legendákból kölcsönzött. Ilyen midőn a csata előtt mind ketten egy fénytüneményt látnak, melytől Géza szeme megfájdul, de László belelát s az Ur angyalát látja benne, ki győzelmüket megjövendölte. Valóban a csatát megnyerik, Salamon megfutamodik és László meg öli régi ellenét gróf Vidát. íme ismét László kiemelése és mindenütt való győzelme a legvitézebb elleneken. Gé zát a sereg a csatatéren királynak kiáltja, melyre László, noha ő a győzelem eszközlöje, nem vágyódik, hanem kegyelettel a halottakat temetteté. Gyönyörű leírással van itt László feltüntetve: „Ottan állott a véres testek felett, Kiket a harez gyászos porba fektetett, S kétszerezve fájt a látomány neki, Mert azok mind egy hazának gyermeki.“ Megcsókolja és megkönnyezi a nemes ellent is, a hős Ernyeit; sőt Vida testét sem engedi legényei által meggyaláztalni, mert mind mondja: „Harczban a hős kérlelhetetlen legyen, De halottal nem kell bánni nemtelen!“ Hő barátjának, a hős Peturnak pedig sírja fölé egy Bencze-zárdát építtet. — Géza király fogadást tett, hogy győzelem esetén templomot építtet s midőn Vá- ezon Lászlóval keresik a helyet, egy hingagancsu szar vas tört ki az erdőből, mely megállt, lábával hármat dobbantott I azután eltűnt. S miután egy ősz remete megfejti, hogy ott építtessék a templom, hol a szarvas megállt; egy év múlva készen állt a templom. László nak Charitas apácza, ki nem más, mint Etelke, husvét napján megjósolja a nagy-váradi templomban királysá gát ; mi teljesül is, mert ép azon nap meghal Géza s eltemetik az általa alapított templomban Váczott. Ezzel 6-ik ének véget ér. A 7-ik énekben Salamon kapkodásait írja le, a mint Henrik császárhoz fut stb., miközben a költő né hány remek gondolata ragadja meg figyelmünket; mint: |-------ki honját elárulja, bár király, sem földön, sem ég ben üdvöt nem talál.“ Vagy: „Salamonnak szép re ménye füstbe száll, mert királyok felett Isten a király.“ Majd Székesfehérvárnak akkori látképe tűnik fel előt tünk, majd a koronázási szertartás Boldogasszony temp lomában ;. hol örök becsüek a koronáról mondott eme szavai: „Becsben a szent ékszer párra nem talál.“ Szépen nyilatkozik e sorokban Garay haznfisága, mert e sorokat az 50-es évek elején irta, midőn a ma gyarnak nem volt koronás királya ; s szavai csak 67-ben teljesültek. — Majd a királyi ebédet adja elő s azon Bátor-Oposnak gyönyörű, igaz szónoki becsű toasztját. Majd a boldogtalan szerelmü Edelény dalolja el román- czát, mely a nőket dicsőité s megdalolta az Árpád ház fejedelmeinek nejeit, szép Saroltától Richézáig, ki Géza, Barta és László 3 hős fiút szülé s kinél: „Volt-e dalra méltóbb asszony valaha, mint ki 3 ily fiút nevel vala?“ A holtakról áttér az élőkre, zengi a királynét, majd-------Honát, „Kedves és szép volt a dalnok éneke stb . Észrevétlen panaszossá lesz dala.“ Majd egy gyö nyörű hasonlat következik, melyből a költők érzelmeire von le következtetést s melyet, mint drágábbat az igaz gyöngynél s becseset mint a gyémánt, ide iktatunk: „Harmatcsepp ül a virágon; a tömeg stb. I S dalokéban szakadott meg kebele I ! ! .“ Ezután jő a táncz, melyben Edolóny ép úgy ki tesz magáért, mint a dalban. Az éneket berekeszti a panonhalmi országgyűlés. (Folytatása következik.) I folyó évben felszabadultak 47-en, névszerint a követ kezők : Orffy Lajosné, Krausz Sándorné, Leitersdorfer Mérné, Seidner Etelka. Szabó Erzsiké, Novák Julis, Leo pold Ernesztin, Leitersdorfer Józsa. Erdödi Sarolta, Mi kos Gézáné, Czéh Janka, Maycr Mária, Bien Teréz, Fü- lőp Lajosné, Módly Flóra, Spáhyi Piroska, Leopold Ró zsa, Haidekker Jenny, Várkonyi Sándorné, Halász Er zsiké,. Boda Klotild, Decleva Erzsi, Fejős Imréné, Pap Gyuláné, Scriba Ilona, Jámbor Aranka, Hayt Gizella, Ferdinánd Józsefné, Némát N. Jánosné, Buday Róza, Buday Mari, Ellmann Elvira; AuguszImre báró, Gőzsy Máté, Bauer Náthán, Ellmann Ödön, Raicsics Géza, Mikos Aladár, Goldberger Dezső, Krammer József, Ekés István, Ekés Ede, Scriba Dezső, Eber Géza, Leopold Samu, Martin István. Az úszómester állását ez idén Stankovich József töltötte be és pedig általá nos elismerés közt. A napokban Szegzárdról eltávozván, lapunk utján mond köszönetét a jóakarata támogatásért, melyben a közönség által részesittetett. — A bortermés iránti kilátások még ekkoráig ked vezőknek mondhatók. A nyári forrósóg, midőn e soro kat Írjak, még folyvást tart s a szőlők kifejlődéséi elő nyösen befolyásolja. Az érés annyira előrehaladt, hogy ha még három hét meleg és száraz időjárással kedves kedik, igen jó borra van kilátás. A mi a menynyiséget illeti, az nagyon eltérő; igen sok rósz szőlő mellett ta lálkoznak, melyek jó termést Ígérnek s igy a várható eredmény a közép szóval jelezhető. — Beszüntetett hajó-menet. Az első cs. kir. sza badalmazott Duna gőzhajózási társaság a Budapest-Paks között közlekedő személyszállító meneteket — a csekély forgalom miatt — szeptember 1-jével beszüntető. — Allat-sereglet. Prochaszka Ferencz állat-sereg- let tulajdonos a vásártéren felállított bódéjában muto gatja vad-állatjait, nevezetesen: oroszlánok-, tigrisek-, hyenák-, leopárdok-, medve-, majmok-és pelikánokat stb, — A horvátországi zavargások. A horvátok ne künk rég időtől fogva ellenségünk s magukban nem akarják elismerni a magyar állam-fensöséget; s igy tör tént, hogy a horvátországi ..állami hivatalok homlokza- . tain fönálló magyar czimereket, ellenszenvük kíséretében, letépték, sárral bepiszkolták, a magyarokat s a magyar nemzetet szidalmazták és a magyar államot nyil ván megbecstelenitették, sőt még annyira is mentek durva neveletlenségükben, miszerint egy faluban, közel Zágrábhoz, a templomból Szent-István király szobrát ki dobták s azt megcsonkították. De a korona ezt nem tűrhet vén, báró Ramberg Ármin lovassági tábornokot küldte ki Horvátországba teljhatalmú katonai és polgári kormányzóvá az elbocsájtott bán helyébe, vagyis más szóval királyi biztossá. így tehát katonai tisztelgések melleit fogják újra föltenni a magyar föliratu czimereket az állami épületekre. . — Kántortanitói állomás. A czikói rom. kath. anyaegyházhoz tartozó mőcsényi fiók-egyházban a kán- Wtanitoi állomás megüresedvén, arra szeptember 23-ig pályázat van hirdetve. — A szegzárdi alapítványi uradalom számtartóságá nál alkalmazott ellenőr: Pálóczy József ur állásáról le köszönvén, nyugdíjazását is mellőzve, végkielégítésért folyamodott a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz. Lemondását kapcsolatba hozzák azzal, hogy mint régibb tisztviselőt, folyton mellőzték és sokkal fiatalabb hiva talnokokat léptettek előre, daczára. hogy Pálóczy urnák igen sokszor Ígérték meg odafönt előléptetését. A szám tartóság egy alaposan képzett, munkás tisztviselőt veszt benne. — Halálozások. Vettük a következő gyászjelenté seket : Cenner Károly kir. adófelügyelő maga és gyer mekei: Vilma és Auguszta, úgy rokonai nevében is mély fájdalommal tudatja felejthetetlen kedves nejének, illetőleg édesanyjuknak Cenner Károlyné szüle tett Magyar Paulinának 1883. évi szeptember hó 1-én délután 43/4 órakor életének 37-ik, boldog házasságának 15-ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, hosszas betegség folytán bekövetkezett gyászos kimul- tát. Áldás és béke hamvaira! — Schöberl József czikói körjegyző, maga és gyermekei: Mari, férjezett Jancsics Lajosné, Emilia, János, Malvin és Terézia, úgy rokonai nevében is mély fájdalommal tudatja felejthetlen kedves nejének, illetőleg édesanyjuknak Schöberl J ó- zsefnó született Válly Katalinénak 1883. évi szep tember hó 3-án 5*/4 órakor, életének 45-ik, boldog há zasságának 19-ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, hosszas betegség folytán bekövetkezett gyászos kimultát. Áldás és béke hamvaira! — Dóri Pákay György, lapunk külmunkatársa, si- montornyai volt néptanító, az ismeretes ügy miatt le mondott állásáról s az „Alföld-vasúti népiskola“ válasz totta meg tanítójának Gomboson. — A felső-leányiskola köréből. Czibur-Kerkápoly Matild igazgató-tanitónő gyengélkedése miatt félévi sza- batságot nyervén, helyetteséül Saruchán Ida okleveles polgári iskolai tanítónő neveztetett ki Nagy-Váradról. — A szigetvári zsidó-zavargások megfékezésére Siklósról küldött két század huszár elégtelennek mutat kozott, miért is a Tolnán állomásozó huszár-század (3 tiszt és 110 huszárral) sürgőssen Szigetvárra rendelte tett távirati utón. A nevezett század kedden délután 3 órakor a bonyhádi vasúton utazott rendeltetése helyére. — A Népbank köréből. A szegzárdi Népbank igazgatósága a legutóbbi választmányi gyűlésen elhatá rozta, hogy a heti befizetéseket csak vasárnap- és hét fői napokon fogadja el. — Halálozás. Turgenjew Iván, hires orosz regény- és novellairó, a múlt napokban hunyt el Páris melletti nyaralójában — számkivetésben — élte 65-ik évében. Müveit egész Európa olvashatta, mert úgyszólván, min den nyelvre le voltak fordítva. — A szegzárdi kisasszonynapi búcsú tánczraulat- ság nélkül folyt le; és miért ? mert a szegzárdi nőegy let, mint hallottak, akart ezeh napon valamit rendezni, később azonban elállt szándékától. A szegzárdi dalárda is épp ezen napon akarta az alapszabályszerü második dalestélyét megtartani; de miután hallotta, hogy a nő egylet is ekkor rendez tánczmulatságot, nem akarta a nőegyletet czélja elérésében gátolni — elállóit szándé kától. Elég későn tudta meg, hogy a nőegylet szándé kával felhagyott, de ekkor már az idő rövidsége miatt nem készülhetett dalestélye megtartására. így aztán se egyik, se másik!!! — A múlt szerdai sebes eső sok kárt tett a most épülő Bezerédj István utcza kövezésére; még másnap is merték a vizet a gödrökből, a reá rakott földet pedig elvitte. — Az 1885-ik évben Budapesten tartandó általá nos kiállítás pács-kerületi bizottságába: Stann Jakab köztiszteletben álló városi biránkat, bizottsági tag nak nevezte ki a kormány. — Fényképészet. A váiosunkban megtelepedett Stromeyer testvérek fényképészek és akadé miai festők jövő csütörtökön a fő utczán (Széchenyi) levő Gack-féle házban állítják föl üvegtermüket és itt állandóan megtelepednek. Valóban pártolásra érdemes is az említett fényképészek művei, úgy a rendes, mint szi nes képei s ennek méltányolásául nagy közönségünk tö megesen véteti is le magát, mert a nevezett urak a leg nagyobb pontossággal igyekeznek megfelelni a bizalom nak. Örülünk neki mi is, hogy városunkban állandó fényképészeti műterem lesz felállítva, mert igy mind a városi, mind a vidéki közönségnek alkalma leend bár mely időszakban magát levétetni. Ezzel is közelebb va gyunk egy lépéssel a nagyobb városok sorához. — Szinészet. A múlt héten Hubai Gusztáv, elő nyösen ismert szintársulatával Duna-Földvárra ment s ott fog körülbelül október hó közepéig maradni. Elő adását múlt vasárnap Sardou jeles vígjátékéval: „Vál junk el“ kezdette meg. ’ — Rövid hirek. Hőgyészen két uradalmi írnok egy hadnagy ellen veszekedést provokált, de a többi jelen levő megakadályozta ezt. — Darvas Lajos decsi volt segédjegyzőt, ki lopással van vádolva, körözik. — ?zeg- zárdon a múlt héten tervezett? zsidó-zavargások, mende-mondán alapultak. -- Rácz István őcsónyi jó módú gazda présházát, múlt hó végén ismeretlen tettesek feltörték s mintegy 400 literes borral telt hordót elvittek. fa ODA LÓI. * Előfizetési felhívás az italmérósi jog gyakorla tát szabályozó s hatályban levő összes rendeletek gyűj teményére. Az italmérési jog ellen hangoztatott pana szok nagy része onnan ered, hogy az érdekeltek legna gyobb része ezen jog gyakorlását illetőleg nem lévén kellőleg tájékozva, sokszor igen érzékeny károknak van nak kitéve. Az italmérési jog Magyarországon az 1876. évi 59560. sz. belügyministeri rendelet által szabályoz tatok Ezen réndóct azonban, oaaki nak bizonyult féleképen mag ■ a miüicLerinja több kereskedelmi ŐS ipái na maid. 09 tunvujuuiuoug ioi * terjesztése folytán fenteralitett rendeletét kiegészitő és magyarázó pótrendeletek kiadására érezte magát indít tatva. Ezen rendeletekről az érdekelt közönség nem igen vett tndomást s igy innen van, hogy mindinkább sza porodnak azon panaszok, melyek regaletulajdonosok, re- galebérlők, kereskedők és korcsmárosok közt felmerülnek. Továbbá az ide vonatkozó rendeletek nemtndása követ keztében számtalan példa van arra, hogy az italmérési jog által érdekeltek közül sokan nem használják ki eb beli jogukat teljesen, mások ellenben e jog hátarait túl lépik. Ezen körülmények indítottak engem arra, hogy az italmérési jog gyakorlatát szabályozó összes rendele teket s illetve töb keresk. és iparkamarához, valamint törvényhatósághoz intézett miniszteri felvilágositó nyi latkozatokat egybegyűjtve az érdekelt közönség haszná latára kiadjam s ezzel az illetőknek módot nyújtsak eb beli jogaik kellő megismerésére s esetleg védelmezésérc. E rendelet-gyűjtemény ára 1 frt. Megrendelések (leg- I czélszerübben levelező lapon) alulírottnál tehetők meg. Minthogy csak annyi példányt nyomatok, a hányra meg rendelés érkezik, kérem a megrendeléseket legkésőbb folyó évi szeptember hó 20-ig hozzám juttatni. A meg rendelt példányok 1 frt postai utánvét mellett október 5-ig a megrendelőknek megküldetnek. — Pécsett, 1883. évi szeptember 1-én. Záray Károly, a keresk. és iparkamara titkára Pécsett. Hajózási menetrend. Az első cs. kir. szabadalm. Dunagőzhajózási-társaság menetrendje folyó évi junius 15-től kezdve, a to vábbi intézkedésig. Postahajók. Lefelé. Budapestről naponta indul este 11 órakor Zi- mony—Orsóvá—Galaczig. Érkezik: Duna-Földvárra: 2 óra 45 perez éjjel. Paksra: 4 „ — „ reggel. Dombodba: 5 I 5 „ | Mohácsra: 1 I 15 | ■ „ (Vasúton Pécs érkezik 12 óra 55 perczkor délben.) Fölfelé. , Budapestre naponta. Érkezik: Mohácsra: 11 óra 30 perez éjjel. s indal: 2 „ 30 | Dombodba: 6 „ 35 „ reggel. Paksra: 8 „ 10 „ délelőtt. Duna-Földvárra: 9 „ 55 „ Budapestre: 3 „ 15 „ délután^ (Vasúton Pécs indul 10 óra 34 perez éjjel, érkezik 6 óra 20 perez reggel.) Laptulajdonos és felelős szerkesztő: B o d a V i I m o s. Belmunkalárs: Dr. Steiner Lajos.
