Tolnamegyei Közlöny, 1883 (11. évfolyam, 1-54. szám)
1883-01-01 / 1. szám
XL évfolyam. 3T '•‘‘Wt || yj 1. szám. Szegzárd, 1883. január 1. ÍOLNÍMEGTEIIÖZLÖÍY. H Megyeien: hetenkint egyezer, vasárnap. Kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 172. szám, hova az előfizetések, hirdetmények és felszólamlások küldendők. Egyes példányok ugyanitt kaphatók. Közigazgatási, társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap. Tolnamegye törvényhatóságának, az országos selyemtenyésztési ministeri meghatalmazott nak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek s a Szegzárd-központi tanító-egyletnefe0^^. \\yoitalos értesítője.--------— m 1 w í co a ftVOTIfiT Előfizetési árak: Egészévre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyedévre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 12 kr. Szerkesztő lakása: Szegzárdon Fejős-ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Nyíl ttér: 4 hasábos petit6or 15 kr. Hirdetések jntányan számíttatnak. a; Előfizetési felhívás: I „Tolnamegyei Közlöny“ 1883. évi tizenegye- I évfolyamára. Előfizetési ár egészévre 0 frt, Hévre 3 frt. Az előfizetési pénzek a kiadóin khoz küldendők. Hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, a t. előfizetők az elő fizetési pénzeknek legkésőbb 1883. évi január i-éig leendő beküldésére tisztelettel felkéretnek. A kiadóhivatal. A „bocher“ iskolákról. Félve nyúlok toliamhoz, mert e mostani időszakban a zsidók bármely felekezetének visszaéléseit ostorozni a közönség előtt úgy tűnik fel, mint Istóczy hive lenni. Noha pedig határozottan kárhoztatom azon jrányt, a mely bizonyos ürügy alatt e felvilá- los'odott században, az ország polgáraiaak egy hést-ét. vallása miatt rvöA-iafihák -nevetné tfíSTÍÍ0^3U * XiÍ6í!',^ •'.‘•SZ»übVi3 tíi’Zibili 1X1« .--w.. myüádi orthodox izraelita község booiiev U- iáját s evvel együtt a fentartó testületet a. .vcixező okoknál fogva kárhoztatni: "-.B hitközség még rendes, okleveles elemi tanito^al sem bir. Elemi iskolájának tanterme oly tói . nyellenes, hogy csak a tanfelügyelő urnák eíft ;Z“se folytán türetik meg s mégis — risíun ten 'atis amici — magasabb theo- •jil ogi- ’ intézetet tar. fen. ■nárai? Classical műveltség nélküli gyobb dicsőségére s a fiatalság testi fejlődé sének hátrányára éjjeli 12 óráig is eltart. A tannyelv ? No ez mi lehetne más, mint az elferdített német dialektus — mert néme tül még tanítójuk is nem: „geht in die Schu le“, hanem „in der Schül“. A fentartó testület tagjai? Egy nehány gazdag család kivételével handlirozók, kiknek vékony ebédjőket még egy két bocher is se gíti saját gyermekeik rovására elfogyasztani. Mi lesz már most az ily ifjakból ? A leg többjéből privilegalt koldus. Dolgozni nem tud, mert nem tanult s elsatnyult teste nem birja. Honpolgár nem lehet, mert hazaszeretete itt legföllebb a török birodalom egy része iránt tápláltatik s emberszeretete csak az orthodox hívőkre terjed ki. Tűrhető tehát ezen állapot? Nincs-e or szágos rabbi képző intézet ? Vagy ha ez nem tetszik nekik „szabadelvüsóge“ miatt nem le- t, nem kell-e őket kényszeríteni, hogy nyil ván iskolával, tantervvel eták, kik a thalmud anyagát va- lengyel „szentek“ nézeteit az fölvilágosított többi zsidók bő szig különféle vidékéről ide , csíkos, rongyos növendókek- phana\|ku3 Égrfj r„e;kore::e- £ iSzoőigánt, vándoroii « nek adják i A helyiség? Azt hiába kutatnád nyájas olvasó. Hol itt, hol amott ütik fel sátorfájukat. Az idő a tanításra? Nemcsak a nappali órák használtatnak fel, hanem istennek na- lässäk éti un r‘ ottSSífáf71 ha ttétsi den községben, hol lakik. Nem lehet, nem kell-e őket kényszerí teni, hogy e bevándorlóit izgágáktól szaba duljanak meg s magyar nyelven tanuljon az orthodox rabbi is. Bizony, bizony nagyon nagy szükségük van önöknek uraim egy kis reformra. De miért tennék ? A legfőbb hatóság még egy pár év előtt is, a midőn tudniillik e bo- cherek közt kiütött az éh tiphus s derék szol- gabiránk az intézetet bezáratta s az útlevél nélkül ide vándorlottakat haza kisértetni ren delte el, ministeriumi rendelettel jóváhagyta e bocher intézetet. Marhauser Imre, A szenvedély más két tárgya. Minden szenvedéllyé vált érzéki hajlamnak el maradhatatlan következménye, hogy testet és lelket gjengit, az embert lealacsonyítja, őt hovatovább ne mesebb erejétől megfosztja és érdemes cselekvésre alkalmatlanná teszi. — Kártyajáték és iszákosság! Két furia van itt megnevezve; veszedelmes és borzasztó. Veszedelmes, mert az embernek mint öröm adója mutatkozik és polypkarjait csak akkor matatja, midőn már előle elfutni, lehetetlenség; borzasztó, mert szerencsétlen zsákmányát karjai közül csak ak kor bocsájtja el, ha sötét kisérói: betegség, szégyen és halál már hozzá csatlakoztak. Kártyajáték! — mily ártatlan e szenvedélynek kezdete! — Egy kis pénz, melyet könnyen nélkülöz hetünk, egy társalgási órácska, mely talán ngy is elvesz, — időtöltésre alkotott játék — ugyan ki ta lálna ebben erkölcstelenséget? Talán senki; bár nehe zén tudnánk oly helyzetet gondolni, melyben okos ember jobbat nem tehetne, mint pénzre kártyázni, j De kérdés, ártatlan fog-e maradni a játékra fel költött kedv? A tapasztalást — ha megkérdezzük — vájjon tíz egyén V"o>u, nim találkozik-e kilencz, ki hajlammal fog majd ‘íi-ieltetui, az ártatlanul kezdett kártyajáték iránt ? E kilenes között nem volna-e négy, a b»:-’ ‘>nail tovább menő, szerencsés előmene telt »zeüsuti művelődést koczkáztató és végre e 'iöTVflft-P nrrv Irinái, iAt .V/iPrtii.. ég őt nyomorulttá teszi? í" iiS^lere e kérdésekre igenlőleg felel.-?.íUiuOU SZ0Í1 r*. t, , , , ,, tm h , . kártyásnal a végső eset — a bukás, az acm.aet igen a.. \ ( á sok zsebéből a pénzt kijátszani sok zsebéből a pénzt — kilopni. A ■ V oif . nyitja, hogy ezen átmenet nemcsak lehet- természetes is; sőt, az esetek túlnyomó többe. -t> o — elkerülhetetlen. Ugyancsak az élet mestere tan ságot nyújt nekünk arról, hogy mily véget ér a szen vedélyes kártyás szelleme, teste, kedély állapota és jóléte. Szenvedélytől eltorzított arczvonásain az elve temültség olvasható, idegei természetellenes, szén- védő, feszült vagy laza állapotban vannak. Minden éfzés szép és jó iránt, természet, csendes házi bol dogság, tiszta ártatlan öröm, minden nemes gondolat éi combinatio iránt oda van! Oda van szeretete, be csülése ; oda bizalma 1 Mai napság, midőn ezen káros hatású időtöltés csaknem okvetetlen szükségletté vált a finom világ ban, hogy a játszást teljesen mellőzhessük, legjobb, ha az ember egy játékot sem tanul. A ki játszani nem tud, azt nem is hívják, hogy részt vegyen a játék ban. A ki játszani nem tnd, nem akar, az gondos kodni fog más mulattató eszközökről. Fog találni va lakit, ki egy kis eszmecserét vagy sakkjátékot többre becsül a kártyánál. Bort és minden más erős és hevítő italt az ember csaknem mint gyógyszert, tehát mindig a leg nagyobb mértékletességgel, vigyázattal élvezzen; be teg és gyengélkedő erősbülés, buskomor felvidulás végett. A szeszes italok bírhatnak gyógyerővel bete ges és gyenge egyéneknél, de káros hatásúak, ha szokásossá és mértéktelen élvezetté lesznek; mert a természet egyszerű, biztos járásának megakadályozta- tását nem hagyja büntetlenül. A káros hatás nem csak a testet, hanem a lelkierőt is éri. A testet, mert ennek érzékeny idegei gyengittetnek; a lelkierőt, mert ez tevékenységében az eszköz — az ideg — minő sége szerint veszi működési irányát. Gyengített test ben szükségkép gyenge lélek lakik! — ez örök igaz ság. A milyen az eszköz, olyan a mester és nem kü- lömb — a munka. így a legbölcsebb lélek is — ha a test szeszes italok mértéktelen élvezete által gyenge *ett — Ií" ibSbr^lis állapotban lóvén — képte len nemes r . -l.h'- Íj' ’ ■<-. nvi- laíkűzr i italoknak minő és hány csajág rencseutaiBegue, m » uitjgm, u-tí . TÁRCZA. !882. deczember 31. •ícat 1 — Egykedvűen temetlek. * bút nem ad nekem; év, én nem emlegetlek, nem fog énekem. M hab-sirodba immár, im, vár! "Stéged, od’, •>ett, tt, Egy pár szó szaktársanuimz. Mióta megyénkben az úrbéri tagosítások be végződtek, az óta itt nekünk magánmérnököknek na- c '.'.’ ^szerü munkálatokat teljesíthetni alkalmunk nem TTasutaink méréseik és építéseiknél átlagvéve ’,u«m?kök lettek lükskmazya, a külföldiekből “ vállalkozók áltála—ajjHt ott gye». . '..jfoixiu!« vj.. maiom szabályozási múltai latok Kégli • iteiére idig — miniszteri rende let következbs!'i,.'i . : mérnökök raház- tattak fel. — A p».. , 'N p t''hát megyénkben több évektől fogva fogja. névre nézve mérnökök s egyedül csak a». sNX jj0gy a reájuk kivetett kereseti adót fize. -sjíSk Most hosszú szünet után, a megyei bizottmányi gyűlés határozata követkéz. afimlőjl kínálkozik arra, hogy az elfoglalt közlés visszamérésénél s. s községek szerénti úthálózat ^--------h — Az év hunytán, fogytán van reményem, Minden kincsem: egy szent fájdalom: Évre év jön s nyomorult-szegényen Sir anyánk: a kedves, drága hon; Mert hol a nép ős-erkölcse pusztul, Elvész ott a nemzet nyomoraitól. Óh de mégse! Mi nem veszhetünk el, Elfajulni nem fog a fajunk. Tettre föl hát e nemes hitünkkel, S élünk, hogyha élni akarunk! lm, fohászink, Isten, égre szállnak: Szebb jövőért a magyar hazának! Sántha Károly. Szilveszteri kaleidoskop. Forgatja: Zgorgó Pál. Olyan furcsa jp gép ez. Minden kicsi fordulóra más képet mutat, iu egy élénk c&QíjQjA; amott gyászruhás sereg. Aztán nem is olyan kényes mint más e fajbeli instrumentumok. Nem kell ennek napsugarai délután csilláról est. Megteszi ez kötelességét homályos napokon, bo- rongós szilvesztereken is. Csak az a kár benne, hogjha- fordulóra kellemes tavaszt, derült alakokat, rózfe kedvű társ*» ságot muíat, nár a másik pillanatban \ iZmarii8 te- boras -.rczckkai. ijesztget. v Ni ez szép képi Künnt hideg, zivataros, sötét este. Benn szelíd légkör, kellemes világosság. Ott ül a barátságos kan dalló mellett a nagymama abban a régi karos szék ien, amelyik vele egy idős, a melyik már oly sok szilvesztert ért. A nagymama kezében énekes könyv. Nint s is kinyitva, mégis olyan bnzgósággal énekel. Megtanulta még akkor a zsoltárokat, mikor ifjú tisz- túetcsné volt. Azóta nem felejtett, sőt többet tanult. Megtanulta, hogy azokat is lehet szeretni, a kik már légen porlanak. Mellette a vő, meg a legnagyobb unoka, akinek hót esztendős kicsi kezei alig bírják emelni az ara nyos kötésű, öreg betűs bibliát, a ki alig várja, hogy elkezdhesse olvasni „mikor pedig született volna Jé zus Bethlehemben, Juda nemzetségének városában“. Az egyik ágy mellett meg az ifjú tiszteletes asszony csititgatja kicsi gyermekeit 8 nem győz a kérdésekre felelni: „mikor jön a Mikulás, mit hoz a Mikulás.“ Csak a legkisebb van nyugton, ez alussza az édes anya karjain az ártatlanság álmait. Ezek a kicsi gyermekek nem is sejtik, mennyi nyugtalanság van szüleik szivén; nem tadják, miért néz a nagy mama mindig az ajtó felé. Már tegnap megkellett volna jönnie. Istenem! hol marad, már 8 éve nem láttam. Talán -valami baja lett az utón? De ime nyílik az ajtó. A nagymama kezeiből k sík a zsoltár, leteszi azt a régesrégi okulárét s uei megtelnek anyai szeretet igaz gyöngyeivel, j ifjú tiszteletes asszony felsikolt, gyöngéden ágyii' i picínSS gyermekét s Voltán a testvét ölelésére. ékek fólrehtt- a kit lakodalma zódnak a kandaú-.- ismeretlen bácsira, a kit a rnamu •> " - . kiért a nagymama oly mosolygósán sir. |6fwí^isjS}i mer az apró had köze! : í ekkor is Tmm külön, hanem egyesült vx. mama biztatja őket, hogy ez a u*. Sándor bácsi. Mikor pedig Sándor bácsi kirakja azo kat a csecsebecséket, a miket a számukra hozott s kiosztja közöttük illő szép renddel, akkor már nem félnek, sőt a kis Margit meg is meri csókolni azt a jó bácsit, a ki neki szép nagy bábut hqiott. Ez a család boldogan ünnepli Szfit eéztv.v * $ 4t Forgassuk tovább a kaleidoskopo! Itt egy másik kép. Csinosan bútorozott szoba. Az /uztal egyik vé gén két kis gyermek igyekszik bevonni aran .os pa pirossal a karácsony-fának bomladozó dióját Szem- a családapa s gondokba merülve szemléli öb- )os pipájának karikás füstjeit; mellei te a s?o!id arczu feleség, akinek a szemeiből csapa jóság sugárzik De ezek a ezernek nem tudnak most egy ie. en meg nyugodni, tévedezőleg tekint körül s s7e‘> >an, eszébe jut a ijgzelmult, mikor még itthon vol él- Ki tudná leV'rfjgr anya örömét, ha mostyjéjSfifc " ,a- heSá^^izeretett gyermek. Pedig ó se az:S neki, hogy az édes anya ide Valak között tölti az es ’nek, nem kereszténynek; bői-*' ifjúnak, er. „le;., karjai ». d, m«;y keresztény- nak, boldogtalannak- fi^jdaimat igy'1" ßvi
