Tolnamegyei Közlöny, 1879 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1879-07-27 / 30. szám

cordató herczegi urodalom s König Károly özvegyének ke- ] ősegei törzs merinó juhászata, igen szép rgyapju mintáza­tokkal. Tolnamegye borai, csak az általános elismerésnek adok kifejezést akkor, midőn állítom, hogy Magyarország leghí­resebb borai közé tartoznak s különös mégis, hogy e téren is felette hiányos megyei b ortermelöink kiállítása. — Szeg zárdi borokat csupán Schwarczkopf, Adler és Eisler állítot­tak ki, a vidékről Hangyáli Mihály pinczehelyi plébános fajborainak kiállítása érdemel különösen megemlitést na­gyobb mennyisége és ízléses bemutatásánál fogva. — A megye területén levő nevezetesebb szöllöhegyek, mint a de- csi, borjádi- váraljai, kurdi stb. termékei hiányoznak, pe­dig tudtommal a megjelelt hegyeken termelni szokott borok bármelyike is, az itt kiállítva levő fehérmegyei borok na­gyobb részével kiállná a versenyt. Iparosaink közül Friedrich János simontornyai, Hívért Ignácz szegzárdi és Klácsik József duna-földvári asztalosok által képviselt butornemüek foglalnak el méltó helyet az országos kiállításban. — A lábbeliek osztályánál egyedül a már több kiállítás alkalmával kitüntetett Bognár János paksi lábbeli készítő csinos munkái láthatók. E helyen lehetetlen fel nem említenem, hogy Sver- teczky J. a budapesti népszínház lábbeli szállítója Zsoldos­áénak egy csinos kis piros csizmát készített a nagy nép- szinmüvéBznő iránti tisztelete jeléül ajándékba, mit több ha­sonlóan szép kézi munkái között szintén kiállított. Megemlitem még, hogy Bezerédj István özvegyének hidjai selymészete, selyem fonatok és kész szövetek által van a kiállításon képviselve, mi Székes-Fehérváron egye­düli — mellette csak is egy selyemtenyésztö kezdetleges készítményeit magában foglaló szekrénye van felállítva, mi azonban az elébbi kiállító tárgyai mellett, tekintve azok szép­ségét és művészi tökélyre fejlesztett minőségét, fel sem tűn­hetik. Mit szóljak a nem érintett, mindmegannyi kiállítási tárgyakról, a butorkiáliitásról, a nevezetes számban kiállí­tott gazdasági eszközök, gépek, kocsikról stb. hiszen azo­kat csak látni, de röviden leírni és ismertetni nem lehet. Soraimban, mint a kit megyéjének ipari és gazdasági fejlődése leginkább érdekel, a Tolnamegye részéről kiálli- tottakra fektettem a fősulyt — sajnálatomnak kell azon­ban e helyütt kifejezést adnom a felett, hogy a többi vár­megyékkel minden tekintetben könnyen versenyezhető s Fehérmegyével közvetlen szomszédos Tolnamegye a székes- fehérvári országos kiállításon oly gyéren volt képviselve. — E tekintetben példát vehetett volna Tolnavármegye Baranya vármegyétől, melynek részéről a Kiállítók: tömegesen vettek részt a kiállításban, elannyira, hogy a baranyamegyei kiál­lítók, érdekeikre tekintettel,a kiállítás tartama alatt, Székes- Fehérvárott egy állandó megbizott által is képviseltették magukat, Tolnamegye részéről pedig ily megbízottat hiá- ban kerestem volna. Junius 29. délután 4 órakor lettek a kitüntetettek nevei a • jury-pavilonban hihirdetve, hová a kiállítás érdemes elnöke grf. Zichy Jenő már előzetesen kibocsátott s a napi sajtó­ban is közzé tett hirdetmény által hívta meg az érdekel­teket. 28-án este a kiállítási helyiségben a jury-pavillonban fényes bál volt jótékony czélra renctezve, mi — amint hír­lik — igen szép látogatásnak örvendett s a tervezett szé­kes-fehérvári ipariskola alap javára szép anyagi eredményt hozott. — A kiállítási költségek, mint értesültem, már na­pokkal ezelőtt fedezve voltak s a későbben, a kiállítás be- zártáig bejövő összegek egy Sz.-Fehérváron felállítandó ipar­iskola alapjára lesznek fordítva. A kiállítás ünnepélyes berekesztése folyó évi julius hó 1-én történt meg, Visszatekintve s meggondolva azt, hogy oly roppant számú kiállítási tárgyak elhelyezése s kellő rendezése ki­váló munkásságot és nem közönséges szakértelmet igényelt Elégiák levelekben; 3. Egyházi hymnusok a római brevi­áriumból ; 4. Megváltó a Kisfaludy versnemben; 5. Ovidius pontusi Elégiái; 6. Kis énekes könyv híveim számára ’; 7. Albius Tibillus elegiái; 8. Eredeti Elégiák; 9. Átváltozta­tások Ovidiustól; 10. Duna-Földvári vőfélek köszöntése; 11. Bonyhád, Paks és Duna-Földvár leírása; 12. Délesti isteni szolgálat; 13. Alapvonalai a kér. kath. vallástudománynak; 14. Az egyedül üdvözítő vallás levelekben; 15. Egyházi történetek Michl után; 16. Tolnavármegyének bő leírása; 17. P. Ovidius Naso: A szerelem mestersége; 18. P. Ovi­dius Naso: a A szerelem gyógyszere; 19. 1861-ben befe- jezé Dávid zsoltárait hymnusokba öltve; 20. Job könyve versekben; töredék. Ezen utolsó müve befejezetlen maradt, bevégzésében meggátolta öt a halál. * * * Mély fájdalom és szégyenitő érzés lepi meg keb­lünket ha rágondolunk, hogy ily férfi hoeszu áldásos élet után erőszakos halállal múlt ki. A 17.000 lakossal bíró D.- Földvár kellő közepén megölhették büntelenül a 84 éves védtelen aggastyánt!------------------------­Eg y újabb erélyes vizsgálat talán mégis kiderítené a tetteseket és világosságot hozna ezen homályos ügybe! Vagy Egyed Antal gaz gyilkosai csakugyan büntetlenül szálljauak a sírba ?! — |---------------—-------------------------­a legnagyobb elismeréssel tartozik Magyarország kiállító s a kiállítást látogató közönsége azon férfiak iránt, kik a'sz.-fehér- vári országos kiállítást létrehozták. — Az ebbeli nagy munká­ból az oroszlányrész gróf Zichy Jenő kiállítási és Léderer Sándor irodabizottsági elnök urakat illeti meg. Adjon Isten a hazának több ilyen önfeláldozó s lelkesült iparpártoló ve­zért s nyerjenek jutalmat fáradozásaikért Magyarország ér­demeket méltányolni tudó lakosainak közelismerésében! Robág. Különfélék. — A magyar királyi belügyministertöl következő levél érkezett hozzánk: 33229. szám. A Szeged városát és vi­dékét sújtott árvíz folytán károsult honfitársak segélyezésére a szerkesztőség által megindított gyűjtés ujabbi eredményét tevő, és folyó évi julius 12-én kelt levele kíséretében ide beküldött 127 frtnyi újabb adomány a hivatalos lapban közzé tétetvén, ez által nyilvánosan nyugtáztatott. Miről a szer­kesztőséget folyó évi julius 2-án 11481. számhoz kelt leira­tomra való hivatkozással azzal értesítem, hogy az ezen új- jabbi adományösszeghez hozzájárult nemeslel kü adakozók­nak mélyen sújtott honfitársaink nevében, becses lapja ut­ján legöszintébb köszönetemet kifejezni szíveskedjék, Buda­pesten, 1879. évi julius hó 20-án Gróf Zichy Ferraris Victor államtitkár. — A gerjeni jegyzőválasztásra vonatkozólag irja nekünk ifjabb Csukly Ignácz ur: Tisztelt szerkesztő ur! A közvéleménynek félrevezetésére szánt közlemény ellenében védekezni, — tisztázni magunkat a reánk szórt rágalmak vádja alól — a nyilvánosság elé tartozik. Mindkettőre fel­hívja alulirtat becses lapja 28-ik számában megjelent, a gerjeni jegyzőválasztást simogató és polemizáló czikk. Nyíl­tan a sikra! Provocálva érzem magamat, hogy annak állí­tásaira válaszoljak; hogy korteskedés és a meglehetős mérv- beni lélekvásárlás űzetett, nyílt dolog. Nem nevezek egyé­neket, azt a vizsgálatok eclatansabbul fogják kideríteni, mintsem az illetők kívánnák. Tagadhatatlan, hogy a mind­két pártról megjelent nagyon jól fegyelmezett csapat a vá­lasztást páldás rendben ejtette meg s ki szólna az ellen, hogy ha régiek példájára itt is a siker megkoronázására „fecerunt magnum áldomás!“ De már hetek vagy hónapok előtt fényes Ígéretekkel csábitani a népet, hogy úgy szól­jak licitálni egy tisztségre, mely tisztség a község népe út­baigazítójának, gondolkodó fejének lenni van hivatva, ez oly tény, mely már az által, hogy a népet félrevezeti és megbénítja benne a szabad választás által gyakorolandó ősi jogát, a legnagyobb mértékben kárhoztatandó. Ki a választásnál je­len volt, mint czikkiró ur saját bevallásaként és ki annyira, érdekelve van megyénk ügyeivel, hogy Dunán át is han­goztatja szavát, nem ütközhetik meg benne, ha az igy elő­készített választás ellen kérvényezés történt. A legpéldá- sabb rendben végbement itatások daczára a választók be­látják máris, hogy a választások előtti paradicsomi élet ha- sonlithatlanabbul jobb, mint a megejtett választás utáni és a kellemes napokat visszasóhajtják. Rosszul lehet czikkiró ur értesülve azon állításával, hogy alolirott is (ki szinte pá lyáztam) Gerjenben a választás előtt valamint ma a meg­ejtendő uj választás contójára máris korteskedem s hogy a kérvény aláírására bárki csábittatott volna: visszautasítom a legkomolyabban azon állítást, mert a kérvényt én mint elvtársaim megbízottja Írtam alá magam s elvárom lovagi­asságától, hogy ezen állítások kútfejét és mesterét e lapok hasábjain nyilvánosságra hozza. Végre a kérvényhez csa­tolt s hozzám részben postán beérkezett mellékletek aláírá­sára vonatkozólag csak anynyit mondok, hogy az illető alá- irók s az aláíratás eszközlésénél jelenvolt egyének majd annak idején a bizonylatok mimódoni kiállításáról megfe­lelnek. — Felhívás. A tolnamegyei gazdasági egylet alapitó és részvényes tagjai tisztelettel felkéretnek, hogy a folyó évi tagdíj járandóságot az egylet pénztárába folyó évi augusztus hó 10-ig alolirotthoz annál bizonyosabban beküldeni szíveskedjenek, mert ezen határidő elteltével — közgyűlési határozat értelmében — a kiállított nyugta pos­tai utánvétellel költségükre fog megküldetni. Szegzárd, 1879. évi julius hó 10-én. Kelecsényi Ambró, egyleti pénztárnok. — Czáfolaf. A „Tolnamegyei Közlöny“ 28. számában megjelent nyílt kérdésnek azon részére, melyszerint a paksi izr. iskola hónapok óta fej nélkül van, azon czáfoló vá­lasszal szolgálhatunk: hogy Adler rabbi ur távozása alkal­mával az iskolaszék Behr Jakab hitközségi elnököt mint iskolaszéki elnököt ideiglenesen megválasztotta, a mi egy­szersmind a tek. tanfelügyelő urnák is tudtára adatott. Lauf- fér Lajos, iskolaszéki jegyző. — Dr. Gájásy Lajos szegzárdi Ferencz-kórházi igaz­gató főorvos,, dr. Thodorovits Lajos a tolnamegyei orvos- gyógyszerész-egylet elhalt alelnöke fölött, most nevezett egy­let folyó évi junius 12-én tartott közgyűlésén egy emlék­beszédet olvasott fel, mely egyleti költségen nyomtatás­ban is megjelent. Az emlékbeszédben, mely kiváló ügyes­séggel van összeállítva, az elhunytnak érdemei meleg han­gon méltányoltatnak. — A szegzárdi népbank Il ik csoportja már meg­alakult s a részvények aláírásánál nagy élénkség mutatko­zik. A kik netán e jó hírnévben levő intézetnél még rész­vényeket jegyezni óhajtanának, értesittetuek, hogy aláírá­sok még két hónapon á| elfogadtatnak. i — A magyarországi központi Frőbel-nöegylet gyermekkertésznö képezdéjében a folyó évben tizennégy növendék nyert képesítést. Bizonyára sokan örvendetes tu­domásul veszik Szegzárdon, hogy e tizennégy közt van N émet-Ku en z er Lujza asszony, ki a szegzárdi alap­nevelési egyletnél legutóbb tartott pályázat alkalmával csak azért nem alkalmaztatott, mert még akkor képesítéssel nem birt s ki sok éven át Szegzárdon fentartott kitűnő nevelő­intézetéről még mindég kedves emlékezetben van. Hogy szakmájának mily kiváló szorgalommal engedte át magát Kuenzer Lujza asszony, mutatja azon körülmény, hogy ide­gen származása daczára a magyar irálytanból kitűnő osztályzatot nyert s a központi Fröbel-nöegyletnél azonnal és csak egyedül nyert alkalmazást. Minthogy azonban tu­domásunkra van, hogy Kuenzer Lujza asszony egészségi szempontokból jelenlegi állomását örömmel elcserélné egy vidéki állomással, melegen ajánljuk öt az intéző körök fi­gyelmébe ! — A duna-földvári tűzoltó-egylet folyó évi augusz­tus 3-án megtartandó zászlószentelési ünnepélyén a szeg­zárdi tűzoltóság 30 taggal lesz képviselve, azonban zászló nélkül. Szegzárd hölgyei, kik a dalegyletet oly szép zászlóval ajándékozták meg, nagylelkűségüket a tűzoltóság irányában is gyakorolhatnák, hogy a megye székhelye ez irányban is illető helyét foglalja el. — A bonyhádi dalegyict zászlószentelési ünnepélye folyó évi augusztus 17-én tartatik meg. A zászlóanya szerepére B|áró Majthényi Perczel Lajos|né urhölgy kéretett fel, ki a felhívásnak készséggel engedett s igy a szerencsés bonyhádiak a szép zászlóhoz megkap­ták a szép és értékes keretet! Az ünnepélyen a pécsi da­lárda is részt vesz. — Meghívó. „A duna-földvári önkéntes tűzoltó-egylet“ - nek Duna-Földvárott 1879. évi augusztus 3-án tartandó zász­lószentelési ünnepélyére. Az ünnepély sorrendje: 1. Reggeli 4 órakor riadó. 2. 4'A órakor a tűzoltóság zeneszóval fel­vonul a zászlóanyához tisztelgés végett, melynél az ezen czélra alakult dalárda is közreműködik. 3. 7‘A órakor gyü­lekezés az örtanyán. 4. 8 órakor a tűzoltóság teljes díszben megjelenik a plébánia templomban tartandó isteni tiszte­letre, melyen Novák János kántor úr egy alkalmi éneket adand elő. Isteni tisztelet végeztével, a szózat éneklése mel­lett kivonulás a templomtérre, hol a helybeli főtisztelendő apátlelkész ur felszenteli a zászlót, melyet a szokásos szeg- beverés és a tűzoltók lelkésze által tartandó alkalmi beszéd követ. Ezek után a zászló ünnepélyesen- átadván a tűzoltó­ságnak, miután azt az egyleti elnök és a vezénylő főpa­rancsnok általvették: a néphymnus éneklése közben a tűz­oltóság visszavonul az örtanyára. 5. Déli 12 órakor indulás az alsó rév mulató helyére csolnakokon, zeneszó mellett 6. 1 órakor ugyanott társas ebéd, melynél egy teríték ára 1 frt 50 kr. 7. Délután 4 órakor megérkezése a városi őr- tanyáról szereivel együtt kivonult tűzoltóságnak, mely ugyan­ott díszgyakorlatot tartand; ezt követi a helybeli lövölde által rendezendő díszlövészet. 8. 6 órakor az ugyanott tar­tandó tánczestély veszi kezdetét 80 kr. belépti díjjal. .9. Esti 10 órakor tüzjáték a Dunán, melynek rendezését Péri István czukrász úr az egylet iránti tekintetből díj nélkül vállalta magára. A mulatság színhelyén két zenekar fog ját­szani; egyik a kivilágított kerti helyiségben, a másik a te­remben. A vizi jármüvek d. u. 2 órától kezdve a városból le és fel óránként fognak közlekedni; az indulás a helybeli gözhajózási ügynökség előtti térségről történik. A rendezőség. — Adakozás. Lichtfusz Nándor pécsegyházmegyei áldozár, buzgó segédlelkész Szánton (Tolnamegyében,) ki már több éven át buzgó előmozdítója a vallásos nevelés és tanügynek és sokat áldozott szegény templomok díszítésére, több templomot megajándékozván misemondó ruhákkal, jó­tékonyságának újból ismét egy 3zép bizonyitékát adá és 2 filialis templomnak 2 szép casulát a hozzátartozandó albák- kal és fehérnemüekkel, továbbá 2 karinget szíveskedett csi­náltatni s ajándékozni. A fiatal, buzgó, nemeslelkü és jó­tékony káplán ur mint a nevelés és tanügy előmozdítója bőven megajándékozza évenkint a szegény iskolás gyerme­keket ruhával, könyvekkel és taneszközökkel. Mint a pécsi lap irja: Lichtfusz Nándor, miután Szegeden végezte a fö- gymnasiumot, annak emlékezetére küldött Szegedre szegény árva gymnasiumi tanulóknak 25 frtot ajándékban és saját ruhatárából 6 inget, 6 mellényt, 2 pár csizmát, 6 nadrágot és 6 kabátot. A jó Isten áldja s jutalmazza meg a nem es- szivü káplán urat, a ki nem csak szószékről mint jeles szó­nok hirdeti az Isten igéjét és buzdítja a híveket — mert a Szántói hívek is 80 frtot adakoztak a szegedi árvízkárosul­taknak, mely a belügyministeriumhoz lett küldve — hanem saját példája és jótettei által is gyakorolja a jótékonyságot. Rimanóczy Ede, körerdész Tolnamegyében. — Nyilvános köszönet. Tisztelt szerkesztő ur! Szí­veskedjék alábbirt sorainknak becses lapjában leendő köz­lésére helyt adni. Kurd községben újonnan épülő felekezeti iskola költségeinek könnyebb fizethetéséhez Pfiszterer Emil helybeli segédlelkész ur ötven forint ajándékkal járult. — Nevezett lelkész urnák ezen nemes cselekedetéért indít­tatva érezzük magunkat alulirt községi elöljárók az it­teni közönség nevében hálás köszönetünket nyilvánítani, annyival inkább is, minthogy ezen becses adomány az ő szerény évi javadalmazásának jelentékeny részét képezi. Nem mulaszthatjuk egyszersmind jelen alkalommal megem­líteni : hogy a nagylelkű adományozó a nevelés ügy iránt

Next

/
Oldalképek
Tartalom