Tolnamegyei Közlöny, 1879 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1879-06-08 / 23. szám
előbb szive bánatát a beállt családi mostoha viszonyok fölött . . . „De én azért örömmel üdvözöllek, Légy megköszöntve anynyi év után, Mert felvirulni látlak és a karral Előhaladni szép szülőhazám! A kor szavát polgáraid megérték, Magyar keblükben honfi szív dobog; Ki kétli még, hogy «^darabka föld is jt .i A közhazával' fölvirulni fog? ... H fe/ í j , ML p 1 K^wfenj.'feszül, örömljönyüm kicsordul, Midőn e szép jövőt elgondolom! ___________Előre hát! a e/.ól, az eszköz egyek: A n emzetiség s polgárszorgalom!“ Iírie ezen lánglelkü s buzdító szavak, melyek jósaikkal mondattak, mindinkább teljesedésbe mennek ;• Szegzárd dicséretes törekvéseivel, különösen mint a nemesre, szépre, nagyra törekvő Tolnamegye székhelye, maholnap jelentékeny helyet vivand ki a hazai városok között, mint ezt a társulási szellem és intézményei dicséretesen igazolják. S mily gyújtón és kellemesen hangzik, midőn a „Szegzárdi bordal“-ban énekli: „Már ha aztán bor: legyen bor, Hegyi bor, ne szilvalé! Még a vízből is csak az jó; Mely hegyekből zúg elé! Tölts pohárba és csodát látsz! Szine mint a bikavér, S mégis a gyöngy, mely belőle Fölragyog, mint hó, fehér. Es a töke, melyen termett, Nemde oly zöld, mint a rét? Hol leled fel szebben együtt Szép hazánk három színét? Ha sűrűn tölt a szegzárdi, Hát ne bánja senki se! Mert hazája színeivel Honszerelmét szijja be! Ha szegzárdi borral élne Minden ember, mint te s én 5 Nem rágódnék aDynyi hernyó Nemzetünk szent törzsökén. Folyjon a bor, folyjon a vér, Hol dicsőség folynia! Volt, van és leszen Szegzárdnak Még elég hazafia! Volt, van és leszen Szegzárdnak Mig le nem dől Bartina, Melylyel honját felköszöntse, Egy pohárka jó bora.“ Mily szép, mily bizalomtelt lelkesitő szavak és minő honszeretet; még a pohárkoczintás közt is a haza, az édes magyar haza j óléte s üdve foglal első helyet és méltán, mert a ki ezt nem szereti az bitang, nem egyéb, „kutyafejü vad pogány!“ S midőn Szegzárdot mint szülőföldét megénekli, fj‘, • ö 0 7 Tolnamegyé nagy és feledhetlen fiairól sem feledkezik meg: ott van költeményeinek füzérében „Csapó Dániel emléke;“ ott van „Bezerédi Istvánhoz“ irt magasztosan szép költeménye. Lehet-e dicsőbbet, szebbet, igazabbat mondani, mint a mit az elsőről mond: „A lelkesült társak koszorújában Első valál s utolsó egyaránt; Első, a hol haladni s tenni kellett, Utolsó, hol pihenni kelle tán ! ! . A végzet legszebb halállal hitt el Az egyesület és társaid közül, Mert úgy akarta, hogy szolgálatukban Etjén halálod, mint intő jelül, Hogy a minél nagyobb e vesztesége, Annál mélyebben foglaljon szivébe. Miként a hattyú dal között lehel ki, Úgy munka közt ért halálod el, Hattyú magad is, szép ősz fürteidben, De ifjú lángban égett a kebel! — A hattyú elszállt: szárnya csattogása Soká legyen még lelkünk buzdítása!“ A ki Csapó Dánielt csak némikép ismerte is, meghajolt nagysága, lelki fönsége s jósága előtt. 0 Tolnamegyének feledhetlen férfia, tündöklő fénye marad: tudománya, mérséklete és igazságszeretete méltán dicsénekre érdemes. A szelíden és nyájasan mosolygó arcz még most e sorok Írója előtt kedvesen lebeg! Halljuk mit mond Bezerédiről, — a lánglelkü honfiról: „Légy üdvözölve, Tolna büszkesége! S engedd, hogy én is, Tolna hü fia, Hazánk első adózó nemesének Egy tölgygalyat kötözzek homlokára, S kevély örömmel hirdessem hazámnak, Hogy ennyi milliók között ez évet, Kik azt megüdvözölték e hazában, Bezerédi üdvözlé meg legdicsöbben, Midőn kezedben, mintegy istenülve, Ez oklevéllel léptél, tapsaink közt Az újon évbe; vajha mint te be, Mások belőle akként lépjenek ki ! S ne légyen egy magyar nemes hazánkon, A ki magasztos példád ne kövesse! Azok pedig, kik táborukban eddig Elméletet hágtak föl félszegen, Es puszta szép szót, elnémuljanak ! E vád ezentúl megczáfolva áll, A barát és ellenoldal egyaránt A tettek emberét tisztelje benned.“ Nem állhatom meg, hogy ide *e jegyezzem a jeles két hazafira, irt efnlékverseit. Csapó Dániel arczképe alá. „A mikor e képet teremébe helyezte: Csapónak Tolna csak azt nyújtott, mit neki nyujta Csapó. Tiszteletet, díszt, fényt. A ki mint ö élt a hazának, Annak e szent falakon, szent helyet ád a haza. Hogy, miután székét üresen látandja megyéje: Arcza vonásairól szelleme lengje körül!“ Bezerédi István. sát. De nem tudta megmondani, azért esett el a pécsi püspök a mai két Székely határainak vagy harmadrészétől. A gazdátlanul maradt területekre bevonultak a hatalmas ^Jszterházy, Merschy, \Styrum-Lymburg, Zinzendorf, Klißgl, csupa nagy államférfiu és diadalmas hadvezér, és osztozkodtak a lakatlan vidéken. Emlitsük hálával mindig a Nesselrode, Merschy, Styrum-Lymburg neveket, mert nekik Tplnavármegye kimondhatatlanul sokat köszönhet. Az uj földesurak hívására özönlött be mindenfelül a települök hada. nem csak Zala, Vas, Sopron, de a távol Bajorország, Svábország és Burgundia is szolgáltatott con- tingenst. Irtották az erdőt, csalitot, feltörték a gyepet, házakat, templomokat építettek a régi világ romjainak széthordott köveiből, ,és még hagyomány sem szállott át a régi nemzedék, és szenvedéseiről a mai uj lakosságra; alig-alig, hogy a, török egykori ittlétéről is csak némi tudomással bir egyik másik a nép közül. v A múlt század eleje óta békésebb napok következtek vidékünkre, azóta is folyton hullárazanak az anyagi jólét, szellemi élet, népszámi viszonyok, de a haladás folytonos, fenakadást nem szenved. Es hadi lábra állnak a statisticá- val mindanynyiszor; ha — mint múltkor is e lapok hasábjain -- rövidlátó tapasztalataiból akar a jövőnek horosko pót állítani. A ki jövendölni akar, a múltba tekintsen. Gondoljuk meg; hogy Dunántúl alsó része alig 170 év alatt fejlődött azzá, a minek szemünk ma tekinti és ez oly óriási haladás, mely csakis még Amerikában használatos mértékkel mérhető, És úgy legyen, hogy a jövőben se váljék szükségessé a mérv-vessző változtatása! Kaiunicrer Ernő. „Béla király kincsét Tolnában századok óta Ássa, kutatja mesés hittel a balga csoport; S nem veszi észre, hogy a kincset Bezerédi szivében Rég meglelte nekik a megye, rég a haza. Földbe való, melyből jön, az érez; arany énnekem a rény, És ha szilárd gyémánt, hazafi szive legyen.“ De további idézeteimet a jövő czikkben. Különfélék. — Á székes-fehérvári országos kiállítást e hónap vége felé egy társaság fogja meglátogatni. A megye érdekében feküdnék, hogy e társaság, minél nagyobb számot mutathasson fel. Felhivatnak tehát mindazok, kik csatlakozni óhajtanának, hogy ebbeli szándokukat folyó évi június 20-ig, § lapok szerkesztőjénél bejelenteni szíveskedjenek. Az indulás s az utazás részleteit a társaság egybegyü- lendö értekezlete fogja megállapítani. — Dalárda juniális, A szegzárdi dalárda folyó évi junius 11-én délután a vámházi kiserdőben juniálist tart. A dalestély tánczczal lesz összekötve s délután 6 órakor veszi kezdetét. Külön meghívók nem adatnak ki s hivatalos a dalárda minden jóakarója és barátja helyből s vidékről. Beléptidíj 50 kr, gyermekjegy 20 kr. A nagyvendéglötöl egész délután omnibusok fognak közlekedni 15 kr vitelbér mellett. — A derék faddiak czim alatt lapunk múlt számában egy közlemény jelent meg, mely Faddon, az uzsora leszorítása czéljából alakult jóirányu vállalat ismertetésével foglalkozott. A levél, melynek kíséretében a vállalat hirdetménye hozzánk beküldetett, oly megbízható kezekből származott, hogy mi a kisérő sorok igazságában nem kételkedvén, feleslegesnek tartottuk kiszámítani, hogy volta- képen az az 5 írt utáni heti 11 krajezár kamatfizetés minő kamatlábot von maga után. Egyik ismerősünk figyelmeztetése folytán azonban utólag ezt a fáradságot vettük magunknak s íme meggyőződtünk, hogy az a „faddi hitelüzlet,“ nem számítva a heti törlesztésekből származó időközi kamatnyereményt, tőkéje után 14‘A száztolit'Bzed, melyre'vonatkozólag mi kisérő sorainkban foglalt ajánlatunkat á leghatározottabban visszavonni vagyunk kénytelenek/Ugyanez ügyre vonatkozólag lapunk egyik barátjától is kaptunk egy számitást, melyet ime itt közlünk: Aki 5 frt kölcsönt felvesz, 4 frt 89 krt kap kezéhez; erre törleszt hetenkint 11 krt;mi által az egész felvett összeg 44‘A hét alatt ki van fizetve. Az első hétben van a kölcsönvevő kezében 4 frt 89 kr; a 45-ik hétben pedig csak 5 kr, tehát van nála átlagosan 45 hétig 2 frt 47 kr, mely időre és összegre a kamat számítandó. A kölcsön vevő fizet a felvett 4 frt 89 kr töke törlesztés és kamat fejében 51><11=5 frt 60 krt, tehát fizet azért, hogy volt nála 2 frt 47 kr 45 hétig, a hitelezőnek 72 krt, mi 33'AVt-os kamattal azonos. — Ezek elörebocsájtása után figyelmeztetjük azon faddi polgártársainkat, kiket tán múlt közleményünk időközben tévútra vezetett, az 1877. évi XX. t. ez. 4. §-ára, melyben kimondatik, hogy a kölcsön- vevő nyolez száztolin felüli kamatfizetésre még biróságilag sem kényszeríthető. — Ugyanez ügyre vonatkozólag a vállalkozók által egy felvilágosító nyilatkozat küldetett be hozzánk, melyet, hogy az ügy minden oldalról kellőleg megvilágítva legyen, ime itt közlünk: Tisztelt szerkesztő ur! Nagyon sikamlós tér a nyilvánosság tere és annak a ki akár önkéntesen, akár kényszerülve rá lép, — ha képes volna is megtántorodás nélkül áthaladni rajta, sok akadályt kell leküzdenie, mert gáncsot hány eleibe az irigység, hogy vagy elejtse, vagy ha ezt tenni nem birja, legalább hátráltassa elöhaladásában. így vagyunk mi is azon hitelüzlettel, mely a f. hó 1-vel Faddon megnyittatott s melynek ismertetése a Tolnamegyei Közlöny folyó évi 22-ik számában közlöttek által került a nyilvánosság elé. Már is értesülünk ilyféle megjegyzésekről; hogy 28, 30, sőt némelyek szerint 50%-tolival dolgoznak a faddiak; és hogy ez már magában véve uzsora, pedig a hirdetett czél épen az uzsora korlátozása volna; az is meglehet, hogy t. szerkesztő urat is interpellálták már ez ügyben felvilágosítás iránt. Mi ugyan mit sem törődünk azzal, hogy mit beszélnek az irigyek, mert ha jól beszélnek, nem kifogásolhatjuk azt; ha pedig rosszul beszélnek, úgy sem hiszi el azt nekik senki: legfeljebb egyes tévelygők keresgélik még majd egy darabig az egyenes utat. Hogy azonban t. szerkesztő ur az üzlet berendezéséről bővebb tudomással bírjon, arra nézve elősoroljuk a következőket: 1-ször. Mi, kik a tőkét össze adtuk, azt azon elhatározással tettük: hogy az esetre, ha a befolyandó jövedelemből kikerül, kapunk a töke után évenkiüt 6*A-toli kamatot, 1 “/.-toliból pedig tartalékalap alakittatik; ha pedig ki nem kerül, nem kapunk semmit vagy csak annyit a mennyi kerül és nem lesz tartalék- alap sem; sőt magának a tökének is — ha a vállalatot nagyobb mérvű veszteség érné, — annak idejében csak azon részét kapjuk vissza, mely abból a veszteség levonása után még fenmaradand; —*mert megjegyzendő: hogy szegény embereknek és nem jelzálogi biztosítékra, hanem személyes hitelre és kezesség mellett csak kivételesen adatnak ki a kölcsönök. 2-szor. A tőkéknek évi 7°A-toli kamatját meghaladó tisztajövedelemböl fedeztetnek a költségek és fizettetik az adó is, a maradvány pedig, ha t. i. lesz, tiszteletdíjként a kezelőt illetendi; ha pedig néni* lesz maradvány, nem lesz tiszteletdíj sem. 3-szor. Igaz ugyan, hogy a heti törlesztés által az év végével mutatkozó felülfizetés a töke 14Vio'A-tolijának felelne meg, ha ez mind kamat volna; de nem mind kamat ám, hanem abban bennt foglaltatnak az adóslevél, a könyvecske és egyéb nyomtatványok kiállítási költségei sőt még az adóslevél bélyegje is, melyek együtt véve minden egyes adósnál 77 krt tennének; s minthogy az a ki 5 irtot vesz kölcsön 52 héten át 11 krral összesen csak 5 frt 72 krt és igy annyi kamatot sem fizet, mint amennyire — t. i. 77 krra — az ő érdekében a vállalat által már előzőleg tett költekezés rúg, kellett módot találni abban, hogy az a ki nagyobb összeget vesz kölcsön és igy a vállalatnak több hasznát veszi, a költségekhez is nagyobb mértékben járuljon; ez az oka tehát annak, hogy a költségek nem egyes adósok által külön-külön és előzetesen fizettetnek le, — mint más hason irányú vállalatoknál, hanem mindannyi közt megosztva s időnkint a részlet-fizetések által, mint a melyekben már bentfoglaltatnak ; ezen költségek pedig — a kezelés bonyolultságánál fogva. ily kisebb- szerű vállalatnál sem kevesebbek mint olyannál, mely nagyobb arányokban és tekintélyes tökével kezdi meg működését. 4-szer. Felhozunk ime egy példát: a többlet fizetés 5 frtos kölcsönnél 72 kr, 10 frtosnál 1 frt 44 lu-, 15 frtos- nál 2 frt 16 kr, 20 frtosnál 2 frt 88 kr, összesen 7 frt 20 krt tesz ki, ebből levonva a költséget vagy is négyszer 77 krt tehát összesen 3 frt 8 krt. Marad négy rendbeli összesen 50 írtig terjedő kölcsönnél felülfizetés 4 frt 12 kr, vagyis 8s4/ioo évi kamat, — minden más számittás részlet krajezá- rokat eredményezett volna, ilyenekkel pedig fizetést teljesíteni nem lehet; — ha tehát ebből mindamellett is, hogy a törlesztéseknek szinte vannak időközi kamatjai, ha t. i. oly állapot áll be, hogy a pénz soha sem hever, ki tud valaki 28, 30, vagy 50%-toli jövedelmet számítani, ám tegye és ne tiltsa a fáradságot, közölje az eredményt velünk is. ő-ször. A mi a késedelmi kamatokat illeti, ezek minden 11 kr után 1 krban vannak megállapítva, de nem csupán egy hétre, hanem a késedelmezés egész tartamára; egész évre
