Tolnamegyei Közlöny, 1879 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1879-01-19 / 3. szám
3. szám. Szegzárd, 1879. vasárnap január 19-én. Hetedik évfolyam. ülegjclcn: hatenkint egyszer, vasárnap. Társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap. Előfizetési árak: Egészévre ... 5 frt — kr. Félévre . . . . 2 ,, 50 , Egyes szám ára .-------10 ,, Sz erkesztő lakása: Szegzárdon Fejős-ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Hirdetési dijak jutányosán szá- mutatnak. Kiadóhivatal: Széchénvi-utcza I 72. szám, hova az előfizetések, hirdetmények és felszólamlások küldendők. Egyes példányok ugyanitt kaphatók. Tolnamegye törvényhatóságának, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek s a Szegzárd központi felekezet nélküli tanító-egyletnek hivatalos közlönye. A választásokhoz. ii. Lapunk múlt számában tüzetesen foglalkoztunk azon állapotokkal, melyek a községrendezési törvény életbelépte előtt uralták a helyzetet, Ígéretünk szerint most már áttérünk a rendezett községek jelenlegi helyzetének ecsetelésére s kivonjuk belőle a következtetést. Kétségtelen természeti jelenség, hogy nagy eszmék, nagy mozgalmak mintegy a levegőben látszanak lenni s már születésük és megindulásuk előtt mindenkit megfoghatatlan módon befolyásolnak, annél- kül, hogy az illetők ezen befolyás tudatával bírnának. így vagyunk a közigazgatás javításának eszméjével. A javulás már a levegőben volt. Hozzájárult, hogy épen ezen áramlat s a múlt hibáinak tudata és átérzése mintegy ösztönszerüleg oly egyéneket tóit előtérbe s állított a közigazgatás élére, kik öntudatosan, ifjú erélylyel s a javítás iránti szilárd elhatározással léptek a térre, melyen népszerűségük árán is rendet csinálni volt megdönthetetlen akaratuk. A felülről jövő erély azután szivárgott aláfelé; a jó irány hódított mindenütt. Közbejöttek a törvényhatósági és község rendezési törvények, melyeknek azon óriási feladat jutott osztályrészükül: kímélni lehetőleg az önkormányzati jogot, de e mellett megteremteni a jó közigazgatást. S a törvényhozás bölcsessége megtermetté a vi- rilis intézményt, e sokat ócsárolt kisegítő eszközt Az elvont szabadelvüség szempontjából megtámadható a virilismus; ez oldalról nincs, aki védeni TÁRGZA. A csonthegyi ütközet. Szegzárd alatt 1490. julius 14-én. (Történelmi rajz.) Csuthy Zsigmo&tól. (Folytatás.) V. Sok versengés és czivakodás után az egyházi és világi főrendek megjelentek Budán a Sz.-Zsófia templomában julius 13-án Ulászló és Corvin János emberein kivül római király Miksa követei is. Jelen voltak Ulászló testvére lengyel király Albert fiának és a nápolyi király Ferdinandnak küldött képviselői is és ezek közül mindenik azt akará, hogy az ö választottja legyen a magyar király. E szerint az ifjú Hunyadi her- czegen kivül, négyen követelték a magyar koronát. Corvin Jánost illetőleg, a királyné és annak részén levő főemberek ármánya és kifárasztó rendszere által melylyel azt akarták elérni, hogy a sok húzás és halasztás által, a király választás iránt minél inkább közönyössé tegyék az ifjú Hunyadi herczeg párthiveit, tehát mindezek folytán csakhamar elvégezték, hogy neki a koronához legkisebb reménye sem lehet, minthogy atyjának házasságon kivül született fia volna. Alig terjedt el ezen határozatnak a hire, iszonyú lárma keletkezett a várban, melynek parancsnoka volt a hü Báskai Balázs, ki még Mátyás életében megesküdött fia részére, ki szinte a felzúdult néppel, melynek rettenetes mo- rajjában, csak azt lehetett hallani: Éljen Hunyady János! képes volna. A vagyonnak előjogot adni magában véve igazságtalan eljárás. De akkor, midőn a demagógia féket vesztett s a pártszenvedélyek által felkorbácsolt árja elsöpréssel fenyegetett mindent s vele az ifjú magyar államot, akkor életbeléptetése szükséges rósz, hazafias tény volt! Ellensúlyozni a felforgatásra törekvő elemeket a conservatismusra hajló vagyoni befolyás által, ezen elv érvényesítését a higgadt bölcsesség parancsolta. A virilis intézményt megteremtő rendezési törvények életbelépte folytán alakult egy oly megyei bizottság, mely talán erejét a pártállás tekintetéből is itt-ott helytelenül érvényre emelte, de e mellett a közigazgatási közegek erélyes támogatására is vállalkozott; a községeknél nagjf befolyásra vergődött az értelmiség, mely csak oly 1 birót támogatott, kiben az állami rend helyreállítására irányzott őszinte törekvést, feltalálni -vélte. ... .. A képviselő-testületek az 1871. XVIII. t. ez. IV-ik fejezetében körvonalozott, a községi igazgatásba mélyen bevágó jogkörüknél fogva kezükbe vették a gyeplőt, hogy a rendszeres haladást biztosítsák. A reájuk ruházotf kijelelési jogot felhasználták arra, hogy a bírói szék ne úrbéri rendezési izgatások folytán népszerűségre vergődött képtelen egyének, hanem komoly törekvésű alkalmas férfiak által töltessék be. így született meg az uj község vigasztaló képe, mely habár egy modern mintaállam alkrészeként ntm szerepelhet is, azért a kétségtelen javulás jellegét hordja magán s anynyira bírja a fejlődés csiráját, hogy csak a tágas értelemben vett néptől függ nemes harag és bosszúságában elborulva, ünnepélyesen óvást emelt a határozat ellen. Ez alatt megérkezett az országgyűlésre Újlaki Lörincz Hampó Zsigmond, Kis Horváth János, Beriszló Bertalan, sátort ütve a Rákoson 8000 pompás lovassal. Atyjáról rá maradt öve ragyogott Újlaki derekán, mely a rajta csillámló jóféle gyöngyökért és drága kövekért 60000 aranyra becsültetett. Pompás paripája, melyen ült leírhatatlan szerszámaival mindenki csodálkozását magára vonta. Hasonló volt azon hadi ménhez, mely az írásban igy van lerajzolva: Orrának hortyogása rettegés volt és nyakának dörgő nyerítése megfélemlítette az embert. Lábaival vermet ásva, örvendezett mint egy óriás erejében, szembe rohanva a fegyverrel. A félelmet nevetve, nem hátrálva a fegyverektől, bár mint zörögtek és csattogtak ezak,,. de vissza nem tért és- noha ellene zúgnak a nyilak, fércnek a kopják és dárdák: mindazonáltal haragja és elbusulásában kapállá a földet, nem állva veszteg, mikor trombitát fúnak, melynek szavára azt mondja: nyiha! ha! ha! mert megérzi távol a hadat és a fejedelmek csetepatéjukat és kiáltásukat! Ilyen paripán lovagolt fel Újlaki elvtársaival a budai várba Ráskai Balázshoz, onnét ismét viszsza seregéhez, várva a dráva melléki erős csapatokat, melyeket azonban Beatrix és a vele tartók vissza tartottak, azon ürügy alatt, hogy egy hónappal későbbre van halasztva a király választás. Az egymást érő fondorlatok egymást érve, az ezeket szövő fonó szemérmetlen játékosok titkos falak közé vonultak, hogy bűnös czéljaikat annál könnyeben elérhessék. Junius 16-án az ifjú Hunyadi Várdai Péter kalocsai érsekkel estvefelé párthívei táborát meglátogatta a Rákoannak a kivánalmaknak megfelelő javítása és ki- domboritása. Szóval az uj aera megteremtette az alapot, melyen, nemzetünk, ha a jó közigazgatás iránt kellő érzékkel s ebből kifolyólag annak létesítésére vonatkozólag komoly elhatározással bir, felépítheti a modern államot. Szükséges azonban minden tényezőnek öntudatos és határozott közreműködése. A választó közönség iparkodjék jogát olymódon gyakorolni, hogy a választási urnából a közigazgatás erélyes és képesített tényezői kerüljenek ki. Az a megválasztott községi biró és elöljáró pedig ragadja meg erélyesen a kormány-gyeplőt s nép- szerüséghajhászat nélkül a nagyszámú rendszerető elemre támaszkodva iparkodjék mindenütt a javitás fáradságos, de jutalmas rendszerét, meghonosítani. Tekintsen bele a községi vagyon kezelési módjába s szüntesse meg az ott bőven burjánzó visz- f szaéléseket; hogy végre valahára az a községi vagyon ne legyen Csáki szalmája, mely csak arra való, hogy jövedelme a sok kéz közt elkallódjék. Tartson rendet s szorítsa alárendeltjeit kötelesé- geik teljesítésére. Allitsa helyre a szoros fegyelmet, hogy a köz- igazgatási közegek rendeletéi szigorúan végrehajtassanak s ne csupán arra valók legyenek, hogy a községi levéltárak rendezetlen halmazát növeljék. Iparkodjék a törvénykezési ügyek gyors és bölcs elintézésével a népnek amúgy is a terhes adók által nagymérvben igénybe vett vagyonát az által kímélni, hogy a per a törvényhozás intentióihoz mérten minél kevesebbe kerüljön. Gondozza az utakat, hogy p forgalom élénkülése által a termelő terményeit értékesíteni képes lesem és a tábor vezér férfiait meghívta magához a várba vacsorára. E felett Ulászló felekezete annyira megdöbbent, hogy Báthori Istvánt azonnal kirendelték, Hunyadi és érdek-társai ellen, meghagyván neki szigorúan, hogy a várost elfoglalni ne engedje, sőt a várat is minden lehető módon tőlük visszavenni iparkodjék. Ráskai Balázs azonban résen állva az össze-vissza bonyolított fondorlatok szálait diadalmasan széttépte. Másnap 17-én Zsigmond templomában össze seregelve megkisértették az egyességet és itt a megtörténendő választást Beatrix sürgetve, senki sem állt hatályossabban az ifjú Hunyadi szerencséjének ellene mint a királyné, ki szivével együtt Ulászlónak szánta vala a koronát, ígérve miszerint, ha a magyarok Ulászlót királyá választják, öt pedig ahhoz feleségül adni kieszközlik, roppant halmaz kincsét, melyet részint magával hozott, részint pedig Mátyás életében bármiként szerzett legyen is, az ország szükségeire fogja for- ditani. Sőt már ezelőtt a félelem, reménység, aggodalom kínzó napjaiban magához Ulászlóhoz is személyessen küldött követeket a végett, hogy ezek előtt is becsület szavát adja, miszerint ha vele kész leend az esküt letéve egybekelni, drága kincsein kivül, 200,000 aranyból álló jegypénzét is birtokába fogja adni neki. Ezen ígéretet nagy örömmel hallgatva fogadta Ulászló, már csak annyiban is, mert felette szüksége volt a pénzre, hogy hatalmas versenytársainak ezek súlyával ellentállhatva, azokon annál biztosabban gyözedelmet vehessen. Különben komolyan fenyegette Ulászlót, maga is, követei által is, miszerint, ha öt megcsalva feleségül nem veszi magához, tőle elpártolva, ellenfeleihez fog állani, mely esetben, különben bizonyos király-
