Tolnamegyei Közlöny, 1879 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1879-10-26 / 43. szám

tét. Valahogy azután valami szöllŐneolognak eszébe ne jusson vesszőket hozatni onnét.

— Rnbszökés. Bonyhádiról Írják, hogy e hó 13-án a bonyhádi kir. járásbíróságtól ismét megszökött egy rab, — ez harmadik eset daczára annak, hogy az ott alkalmazott két börtönör egész nap és éjjel henyél. Miután egyszer som lát- .szott a börtönhelyiségen valami erőszaknak nyoma,— még is jó volna tán, ha az illető hatósági közeg e szökési ügyeket behatóbban megvizsgálva, az ily haszonvehetlen börtönszolgákat szélnek bocsájtaná. —Tudjuk, hogy az ily megszökött egyén a társadalomra kétszerte veszélj’essé válik.

— A felek érdekében közöljük, hogy a helybeli kir. illetékszabási hivatalnál folyó évi október hó 20-tól kezdve a hivatalos órák reggeli 8-tól d. u. 2 óráig tartanak.

— Mcgli ivó. A „Szegzárd központi felekezet nélküli tanító egylet“ folyó hó 30-án délelőtt 10 órakor | helybeli polgári iskola helyiségében tartja ez évi tisztújító gyűlését, melyre az egylet rendes és tiszteletbeli tagjai, úgy szintén a tanügybarátok tisztelettel meghivatnak. Kelt Szegzárdon, 1879. évi október hó 23-án. Elnöki megbízásból: Várkonyi Sándor, egyleti II. jegyző.

H Értesítés. Azon több oldalról hozzám intézett kér- dezÖsködésre, hogy vájjon tek. Varasdy Lajos tolnamegyei kir. tanfelügyelő urnák a T. K. folyó évi augusztus 3-i számában „Nyilatkozat“ czim alatt megjelent vádiratát miként tudom szó nélkül hagyni, tisztelettel megjegyzem, miszerint én ama czikket nemcsak hogy szó nélkül hagyni nem akartam, hanem sőt a válaszolást a tan- és népnevelés szentügye körül felszínre került eszmék tisztázása és általán a jó ügy érdekében, erkölcsi és becsületbeli kötelességemnek ismertem. A miért is még augusztus havában megírtam és annak idején postai vevény mellett he is küldöttem a t. szerkesztőségnek válaszom első részét és abban a többi közt általam schvarzaufweis bebizonyítandó tételül állítottam fel, miszerint nevezett kir. tanfelügyelő ur, fentjelzett vádiratában, tarthatatlan álláspontjának legalább az avatlanok előtt leendő beigazolhatása czéljából „port a más szemébe“ politikával élt, a történeti tényeket szántszándékosan elferdítve adta elő, a tanügyi törvényeket helytelenül idézte és még helytelenebbül s a rendes iskoláztatás legnagyobb kárára magyarázta, a felhasznált okmányokat pedig részint lényegben megcsonkítva, részint meghamisítva közölte, szóval : az olvasó közönséggel szemben valódi botrányos irói m e- rényletet követett el. A t. szerkesztő ur azonban, ki előbb megjelent czikkeimet szives volt előttem és még egy tanú előtt igazán tárgyilagosaknak és valódi journalisticaistylusban írottaknak elismerni, (Igaz, de csak az előbbieket s ezen nyilatkozatomat, ha mindjárt tanú nem lett volna is je-, len, megtagadni nem fogtam volna. A szerk.) mint magán utón értesültem, nem annyira saját akarata mint inkább azon többrendbeli megtámadtatások folytán, melyeknek czik- keim kiadása miatt kitéve volt, jónak látta előttem a küzdtér sorompóját elzárni és lapjában válaszom számára a helyet megtagadni ; a mibe akarva nem akarva dura coactus neceffitat bele kelle nyugodnom. (Bocsánat, nem megtá- raadtatások, hanem azon több oldalról nyilvánított óhaj folytán, hogy ezen kellemetlen ügy a hirlap terén befejezést nyerjen. A szerk.) Minélfogva jelen értesítésemben csupáD csak az eddig elért eredmény közlésére szoritkozhatom. Az általam képviselt kath. iskolaszéknek népiskolánk orth. izr. tanonczai irányában, vagy helyesebben szólva, a kir. tanfelügyelő urnák a kath. iskolaszék irányában követett eljá- rására vonatkozólag a nagyméltóságu vallás- és közoktatási u, minister ur folyó évi augusztus 5-én 21601. szám alatt kelt g, rendelvényével Tolnamegye ez idő szerinti kir. tanfeliigye- u: löjét a kérdéses ügyben minden érdemleges intézkedéstől, Cä tehát a stentori hangon világgá eresztett azonnali megexe- quáltatásomtól is, letiltotta és a szabályszerű eljárással ^ a közigazgatási bizottságot bizta meg, a végleges elintézés n jogát pedig önmagának tartotta fen azon estre, ha az érdé- g kelt felek a közigazgatási bizottság eljárásával s határoza- j| tával megelégedve nem lennének. A minister ur ezen intéz- £ kedéséről megyés püspök ur ö méltóságát is, mint a kath. v iskolaszékek eljárásai felett egyedül illetékes fötankatóságot, g értesítette, a ki ugyanezen ügyben iskolaszékünk egyik el- D lenzékeskedési szellemtől áthatott t gja által is háborítva le- g vén, a vitás kérdést végleg úgy oldotta meg, hogy folyó 8 évi szeptember 1-én 1605. sz. alatti leiratában a kath. is- * kolaszék eljárást a megvizsgált okmányok alapján telje- t sen jogosnak és törvényben gyöke rezönek j nyíl vánitotta, mig a felfolyamodványban felhozott , indokok egyikét sem találta olyannak, hogy annak alapján j az eléje terjesztett kérelemnek helyt adhatott volna. Ez egy- | házhatósági végzéssel kezemben a legnagyobb érdeklődés- , sei várom a tek, közigazgatási bizottság eljárását és határozatát a nevezetessé vált elvi kérdés fölött. Az Erhardt volt segédtanítónak légből kapott végkielégítés czimén megítélt j 180 frtra vonatkozólag a közigazgatási bizottság utján épen ] e napokban kaptam meg a vallás- és közoktatási minister j urnák folyó évi augusztus 6-án 20353. sz. alatt kelt rende- j letét, melylyel a kath. hitközség felfolyaraodása alapján a < közigazgatási bizottság 477. szám elmarasztaló végzése egy- | szerűen elvettetett, megsemmisittetett. Kelt Bonyhádon, 1879. október 22-én. Ifj. Bencze István, plébános, iskolaszéki elnök.

— Küiiyvadouaányozás. A a Szegzárd-központi felekezet nélküli tanitó-egyesület könyvtára javára újabban a következő adományok folytak be u. m. Tek. Unger Domokos helybeli gyógyszerész úrtól : Attila, történeti be- szély, (1 kötetben.) Budapesti szemle (20-ik füzet.) Tek. Eötvös Károly Lajos ügyvéd és iskolaszéki tag ur részéről : [Selyemtenyésztés, (1 kötet.) Die Fröbelisehen Kindergarten, (1 kötet.) Nemzeti könyvtár (1 kötet.) Lavotta élete, (1 kötet.) Perczol István föisp. beikt. ünnepély leírása, (1 füzet.) Tek. Raicsich Károly úrtól: Adatok a nematodák fejlődéséhez, (1 kötet.) A czeglédi polgári iskola tanügyi értesítője, (l füzet.) Bathi Jánostól: Országgyűlési zsebkönyv, (1 kötet vászonkötésben.) A billi- komból, (toast-könyv, 1 kötet.) Nemzeti kisdednevelésünk reformja. Fogadják a nemesszivü adakozók az érdekelt tantestület nevében meleg köszönetemat. Hozzáadva az itt felsorolt munkákat az egyesületi könyvtárban levő müvekhez, jelenleg,tartalmaz az: 400 mii-, 528 kötet-, 121 füzet-, 9 szépirodalmi folyóiratot, 5 kottagyüjtöményt és különböző történeti térképeket. Szegzárd, 1879. október hó 22-én. Számháber János, egyesületi könyvtárnok.

— A mi rendőrségünk. Folyó hó 14 én egy hidas- di molnárnak ép egészséges lova a bonyhádi föpiaczon keresztül vezető országúton rögtön eldőlt s kimúlt, — különös, hogy e dög reggeli 9 órától, még este 9 óráig is a fő közlekedési utón feküdt; ily hiábavaló a mi, oly sok pénzbe kerülő rendőrségünk, még fel sem jelentette a biró urnák ez esetet, mert meg vagyunk győződve, hogy ha a bírónak erről tudomása lett volna, rögtön intézkedett volna j úgy, hogy ezen undort okozó dög eltávolittassék.

— Ilekiildetett. A szegzárdi sürgöny- és levélkihor- dók az olvasni nem tudással annyira visszamaradtak, hogy ha nem ismernénk őket, azt kellene hinnünk, miszerint ők még a múlt század gyermekei s azért nem tudják megkülönböztetni az O-t az A-tól. Es ha már az állam vagy az illető távirdai tisztviselő jól olvasni sem tudó sügönykihor- dót tart, tehát legyen az illető sürgönyt kiadó tisztviselő ur olyan szives és írja ki — legalább a külső czimre — az a-b-c-ben felismerhető alakjukban a betűket, hogy a kül- döncz jobban elolvashassa és ne vigye az O-nak czimzettet az A-hoz. Ezt pedig annál is inkább kérjük, mivel nem az

■ első eset, hogy a Bécsböl vagy Pestről Szegzárdra egy óra és 35 perez alatt érkezett sürgönyt csak 25 óra lefolyása után kapjuk kézhez. A mi pedig úgy történik, hogy az 0 sürgönyét elviszik, A-hoz s az olyan szives, azt elolvasni i és 24 óráig magánál tartani és csak azután visszaküldeni,

; hogy nem neki szól, — mig végre, még egy órai késedelem után, azaz 25 óra lefolyása után másnap kézbesítik a ■ sürgönyt az illető O-nak, ki pedig ezen — finoman kifejezve — figyelmetlenség miatt kénytelen volt fogatát a mos- ! tani rósz ut és időben a hajó-állomáshoz küldeni és ott egy 1 éjt és félnapot a fogat és cselédekkel a sürgönyben bemondott vendégre várakoztatni. Ez csak a legutóbbi eset, mely > folytatása a már évek óta divó oly tévelgéseknek, mint az ajánlott levelek elfogadása és felbontása.

5 — Eredeti folyamodvány. Tekintetes magyar kir.

adóhivatalhoz Szegzárdon alázatos kérelme Hera Vencel váraljai lakosnak váraljai Hera Jánosnak hagyatikaiból köti vetelt jussai után, mint vagyontalan és szegény leteire bél- jegtelenül folyamodvány okira beljegilletek 4 f 95 kr vissza- utalványozás a hátrál ég és beljeg illeték 7 frt 4 kr. követelés | elengedelj iránt. Tekintetes magy. kir. adóhivatal! Hera Venczel váraljai lakos, hogy nkoruságomtol fügve a tek bonyhádi kjbiróság előtt 1870 évben april 7-én édes átyám

váraljai Hera János hagyatéka felett végrendelete erdőimében tartott tárgy állás alkalma alatt, a többi nagykorúak gyermekei jussaik végett kiványsagaikra a kjaras biróság biró engemet. kiegyezés végett mint egy házifelháboritót és családzavaritónak kifejezése által a tárgyaltalan összes rész jussaimból ellázitott:—| nevem aluliratlanul felvett jkönyv- ben végrendelet értelme szerint édesatyánkknak kikötmé- nyei ellen — a halála előtt és jelen életében a kiutolva- nyoztalonos vagyont — az eltárgyalva két nkoruk gyermekei Hera József és Katalinnak az összes annyuik jusaikat és rövid idő a fenttartott tárgyalás után kiadta, a fent nevezve boldogult hagyatékából a fentartott tárgyalás alkalma alatt felvett jegyzőkönyv szerint eladván | bonyhádi 14 nszámház és annak az ára által a fent nevezve nagykorúak örökösöket kifizette az öregebbik fia Hera János váraljai saját alcorátya által és az engem ilemdöm összes jusaimat pedig 1873-ik év tárgyaltalan maradt, melyt ezen második tartott tárgyallás által 1877 -ik éve kiványságaik keze alatt ellene n káromra vissza tartotta. — Mely panaszomat szóval a tek magyar e. f. törvényszékjeimhez nem birttom előterjeszteni és mint vagyontalan és szegény léteimre pénzt bélyegre annyit nem birttom szerezni az ösz- szes benyujtvány panaszok jusaim után mely bélyegtelenül foljamodványokaimat tárgyallásra nem vádolták, hanem engem a rendes törvényeik uttyára renydeltek, máskép a jusaimat ki nem kaphatványozom. Mely fentnevezve atyám hagyatékából követellem rész jussaim után, mint vagyontalan és szegény léteimre bélyegtelenül kerelmeimekre bél- jegilleték büntetésemre, a tek magyar kir adó hivataltól a 2961 [1877 szám alatt kiadván 4 f 95 kraicárok behaitásra teljesítés végett, a váraljai községi' elöljáróság 1877 év szeptember 21 napján a jusaimból kifogták. Mint folytán vagyontalan és szegényleteimre szinte fentnevezve hagyatéki ügyben követeltem rész jusaim után béljegtelenül foljamod vány okaimra a tek magyar kir. illetékkiszabási hivatal 1874. évben 217—219—493 és 1876 évben 774—862 tétel számok alatt még hátralég béljegilleték büntetésemre összesen 7 frt 4 kraicárokat raitom követelnek a váraljai közsőség elöljáróság utján minek foljtán alázattal kérem a tek magyar kir adóhivatalt, méltóztassék váraljai Hera Vencelnek édes atya váraljai Hera János hagyatikából követelt jussai után mint vagyontalan és szegény leteire benyújtott béljegtelenül folyamodványokai végett a jussaiból kifogva bélyegilleték 4 frt 95 vissza utasitoni és a hátralég bélyegilleték Összesen 7 frt 4 kr még tőlem követelést elengedni. Tisztelettel lévén alázatos szc

Hera Vencel s. k.

Szerkesztői üzenetek.

B. T. urunk. Közöljük s kérjük a többieket.

A többi beküldött dolgozatokat alkalmilag

felhasználjuk.

Tolna megye alispánjától- Pályázati hirdetmény.

Néhai gróf Lymburg Styrum alapítványából több tanulói ösztöndíjas hely üresedésbe jővén, ezek betöltése iránt pályázat nyittatik.

Felhivatnak tehát a pályázni kívánók, hogy kérvényeiket folyó évi november hó 30-ig alulirtnál benyújtsák.

A kérvények mellett hitelesen igazolandó:

1. folyamodó kétségtelen nemes származása.

2. a tanuló utolsó félévi iskolai előmenetele.

3. a szülök vagyoni állapota és még gondozás alatt álló gyermekeik száma.

Kelt Szegzárdon, 1879. évi október hó 17-én.

Per ezel Dezső alispán,

mint az alapítványra felügyelő választmány elnöke

Tolnainegye alispánjától

K 0 r ö z é s.

Folyó hó 11-én éjjel Müller Károly mösi lakosnál elszállásolva volt Milécic Ignácz dzsidástól két lópokróczot és két hevedert, szállásadó Müller Károlyiéi pedig mint tulajdonostól két lovat ismeretlen tettesek ellopván, ezen tárgyak és lovak köröztetése ezennel elrendeltetik.

Erről a járási szolgabiró urak oly meghagyással értesít te tnek, hogy az ellopott tárgyak és lovak szorgos nyo- moztatását elrendelvén: annak eredményéről ide 30 nap alatt jelentést tegyenek.

Kelt Szegzárdon, 1879. évi október hó 20-án.

Perezel Dezső, alispán.

Laptulajdonos és

felelős szerkesztő: Bodfi Vilmos.

A leányka zavartan lesütött szemekkel néhány lépést tett a társaság központja felé, a lelkész pedig egy kissé reszkető hangon imigyen kezdé beszédét:

— Gyermekem, én imádkoztam a mindenek hatalmas urához s most kérdem tőled: ha számot vetettél-e szived és lelkeddel és megtetted-e már választásodat?

Lidiké felemelté hosszú pilláju nagy fekete szemeit s látni lehetett a jelenlévők közti nagy csendességben, mint emelkedik aranycsipkés selyem kendője dohogó szive fölött.

A három szerelmes is mozdulatlanul, mint glédában álló katonák várták a fölöttük kimondandó Ítéletet, Péter fölemelt büszke homlokkal; János egy kissé halováuyan és néha-néha Lidikére egy félénk tekintetet vetve várta a következményeket. Pál ellenben egész komolyan magába mé- lyedt, mint oly bankár, ki gazdagságát számitva tegnapi erényét készül aláírni.

Lidiké pedig még félénkebben közelített hozzájuk s Jánosnak nyújtva kezét, ki még jobban elsápadva egyel sikoltott.

— Fogadd el János, fogadd el a kezemet — ismétlé Lidiké, midőn látta, hogy meglepetéséből nem tud magához térni. — Te vagy az, a ki azt megérdemli. Te vagy e legszegényebb, a legszerencsétlenebb . . . . s azért senk sem tud úgy kárpótolni, mint én.

János örömkönyes szemekkel hálásan nézett Lidikén s kezeibe vévé a nyújtott kis kezet és miként tanitósko dása alatt látta, hogyan illik a kézcsók, ajkaihoz emelte i megcsókolta. Lidiké pedig Pálhoz fordulva mondá :

— Kigyelmed gazdag, Péternek is van rangja és ki tüntetése, csak egyedül nekie nincsen semmi egyebe min én I azért kivánom öt kárpótolni.

— A szent lélek, az, a ki téged fölvilágosított leá nyom! — feleié János helyett | jó lelkész, — Öleld mej férjedet s legyen rajtatok a Mindenható isteni áldása.