Tolnamegyei Közlöny, 1879 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1879-09-14 / 37. szám
1 fiák hivatalnokok és iparosok gyermekei, ezek sokkal pontosabban járhatnak iskolába, a tanitást igen sikeresen lehetne végezni és legalább Szegzárdon is volna egy oly népiskola, mely városi igényeknek egészen megfelel és képes volna sok tanulót a középtanodára is elökésziteni. Végül még csak az izr. iskolaszékhez volna egy pár szónk. Nincs biztos tudomásunk arról, vájjon mi okozhatja azt, hogy a tanévet augusztus utolsó napján zárják be, de annyit mégis nperünk állítani, hogy julius és augusztus hónapok a nagy hőség miatt nemcsak hogy nem alkalmasak a tanításra, de sőt igen káros befolyással vannak mind a növendékekre, mind a tanítóra nézve. Kívánatos volna tehát, hogy ott is a rendes szünidőt tartanák meg, már csak az összhangzat kedvéért is. A magyar gazdák Székes-Fehérváron 1879. évi junius 3—5. napjain tartolt II. országos értekezletén tárgyalt harmadik kérdés. Bevezeti: AI. I. (Folytatás.) Az okok, melyek e tüneménynek alapját képezik, megvallom, igen számosak s igen fontos okok; miért is nem hiszem, hogy a felsorolandó káros tényezőkkel azok számát teljesen kimeritendettem. Sok itt a hiba, mely édes minmagunk, a kedvezőtlen politikai viszonyoknak, sok a mulasztás, mely törvényhozásunknak és kormányunknak rovandó fel. 1. Azon hibák, melyek bennünk rejlenek, főleg szöllö- mivelésünk és borkezelésünk gyarlóságából, részben egyenesen hibás, részben ósdi eljárásunkból vezethető ki. Mindenekelőtt borászatunknak biztos és szilárd alapja: az éven- kint egyenlő vagy legalább hasonló jellegű bor előállítása nincs meg. Ez t. uraim oly sarkalatos hiba, mely miatt boraink egyáltalában kereskedelmi kiviteli csikket nem képezhetnek. E calamitásnak pedig közvetlen oka, hogy jnindig úgy állanak a fajszöllök a kevert ültetményekhez, mint 1: 700. Sőt a fejszöllöültetésnél is mit tapasztalunk? Tervnélküli kapkodást, dilettantismust és saját ízlésünk do - inináltatását. S ha még a kevert fejők csak oly kevés számú fajból volnának összeszedve, hogy legalább e fajok terméke évenkint kiegyenlittethetnék! De erre nincs példa; mert egy-egy birtokos szőllőjében nem 3—4, de nem is 10—15 fajról van szó; a kevert ültetés nálunk non plus ultráját érte el. Egy badacsonyi kirándulásom alkalmával egy szöl- löben 27, egy másikban 52 fajt voltam képes megkülönböztetni. Hogy ily ültetvénynyel egyenlő vagy legalább csak hasonló bort is nyerhetnénk — ezt ugykiszem, közülünk senki sem hiszi. Francziaország borvidékein egy-két kék és egy-két fehér fej van elterjedve és úgy megválasztva, miszerint egyik faj adja a quantitást, a másik a zamatot és finomságot. így van pl. Svájczban is, melynek délkeleti franczia része semmiben sem áll hátrább Francziaország bármely elsőrangú borvidékénél. — Nálunk sem fog a borkivitel semmire menni, mig minden borvidéken 3—4 fej ki nem választatik s kizárólag nem szaporittatik. Minthogy pedig minden magyar ember museumistának született s miután minden bortermelő mintegy büszke arra, ha a birtokában levő fajok minél nagyobb számával dicsekedhetik, — hogy ezen kívánságnak is elég legyen téve, inditványom nem zárná ki azt, miszerint külön egy táblában collectiót ne tarthasson. Ultetményeikben nemcsak az a hiba, hogy igen sok faj foglal azokban helyet, hanem a bajt tetézi még azon körülmény is, miszerint a fajok megválasztásánál sem vagyunk elég tapintatosak s körültekintők. A legjobb extak az estfényben. Vid azzal biztatta Salamont, hogy mihelyt meglátandja ellenfelének serege az ö táborát, azonnal megfutamodik. Ernyei ellenben látva annak fekvését, komoly aggodalomba merülve azt monda Vidnek: Csalatkozol és meg fogod látni, hogy a király serege azokban áttörhetlen kőfalat fog találni, hiszen nem azért hagyták azok hátuk megett a Dunát, hogy megszaladjanak, hanem kétségkivül határozottan azt tették fel magukban, hogy a csatatéren, vagy meghalnak, vagy győzni fognak! Szomorú volt a jóslat a király táborát illetőleg, de nem alap nélküli, mert a a sors épen úgy határozott felette. Salamon és gonosz tanácsosai, midőn látták volna a herczegeknek szépen rendezett seregét velük szemközt menni, felettébb megrémíilének. László midőn paripáján ülve, hadseregét lelkesítve körül lovagolta volna, véletlen egy gyümölcsös kert sövényét találta illetni lándzsájával, honnét egy hó fehér menyét kiugorva, a helyett, hogy elfutott volna, felszaladt dárdáján keblébe és ott vigadva látszott örvendezni. László erre serege felé fordulva igy kezde szóllani: Lássátok vitéz katonáim ! még az oktalan állatok is kedvező jelt adva, örömüket mutatják következő fényes győzelmünknek. A katonák ezt hallva oly lelkes rivalgásban törtek ki, mely rüegcsenditve a király fülét, seregét is lehangolta! — A sereg balszárnyát hü magyarjaival László vezette; Otto fejedelem pedig a jobb szárnyát vitte előre, mely állt a vitéz csehekböl, Geiza ezek közt a középben vezényelt; mely az egész seregnek erős bástyája vala. László látva, hogy a király leginkább bátyja ellen tör, csak hamar Zászlót cserélt vele, és midőn Salamon főerejével Geizára akarta volna magát vetni, csak elbámult, hogy Lászlóra positiókat gyakran a legsilányabb, a lapszöllőket pedig oly fajok foglalják el, melyek a legkitűnőbb ' fekvést igényelnek. Különösen hiányzik kevert ültetésünkben egy elem, melj még rósz évben is kisegítené boraink qualitását s ez a korai fajok alkalmazása. Ezzel t. Értekezlet, a magyar borászat legfőbb s legsarkalatosabb hibáját érintettem. 2. Hiba és igen nagy hiba szöllőmivelésünknél, hogy a trágyázást vagy épen nem alkalmazzuk, vagy oly fonákul s oly haszontalan trágyával, hogy hatása a trágyának elvesz, a talaj végre kimerül. Avagy mi oka lehet annak, hogy sok szőllőben a tőkék nem termést, de még tisztességes venyigét sem nevelnek? 3. Szölleink nyomorult vegetatiójának s évröl-évre terméscsökkenésének egyik főfectorát látom én a még mindig nagymérvben ususban levő döntési eljárásban is. A helyett, hogy szőlleinket parcellánkint anyagi viszonyainkhoz képest kivágnók, a vénült részeket döntéssel akarjuk kuruzsolni s a beteg életét egykét évre még elhúzzuk, halasztjuk nagy költség mellett. — Ki van számítva pl. Budán, hogy egy tőke döntése 20—25 krba kerül s öt évi döntési munkálat költségével ujbólitás igen jól eszközölhető. 4. Egy további hiba szöllömivelésünkben a metszés végrehajtásáben fekszik, A legtöbb vidéken a kopasz fejmetszés van divatban, tekintet nélkül a talajra és a szöllő- fajra. Igen sok évben, midőn a venyige alsó rügyei rosszul fejlődnek s a felsőbbek lemetszetnek, alig kap a gazda valami termést; sőt olyan év, melyben a termés a -szokott metszésmód szerint is jó és kielégítő legyen, a ritkaságok közé sorolandó. E pontnál hajlandó vagyok azonban tekintetbe venni, miszerint a kevert ültetésü fajoknál rósz erőben levő talajnál s minden oly helyen, hol a trágyázás nem eszközöltetik rendesen, a hosszú metszés — igen kétes eredménynyel járna; miért is itt ismét csak a fej ül tetés s a trágyázás okszerű alkalmazására kellett visszautalnom. 5. Egy oka a borászat hanyatlásának hegyrendöri törvényünk hiányában is rejlik. A mai városi, községi szabályzatok oly gyarlók, a vagyonbiztonság a hegyekben oly rósz lábon áll, hogy roszabb helyzetet képzelni is lehetetlen. A pásztorok felelősége illusorius, a hegymester akkor néz ki a pásztor után, midőn már catastrophák következtek be. — Az utak roszajs: s a borüzletnek egész télen át vesztegelni kell. 6. Igen fontos oka több vidéken a borászat hanyatlásának a szőllödézsmaváltság hamis alapon történt megoldása. Nevezetesen túl lettek becsülve a telkek s miután a megváltás több rósz év folytán igen hátramaradt, az állam elöbb-utóbb kénytelen lesz eladatni, meglehet talán csúfos áron s igy veszt az államkincstár is: de & borászat is veszt, mert az ily szöllök birtokdtsai elhanyagolták már évek óta e szöllöket, tudván, hogy úgyis el fognak tőlük vétetni. — Aránylagosan a szöllő igen magasan van megadóztatva, ezenkívül nyomja még a hegy vám s magát a bort iszonyúan sújtja a nagy városokban, főleg budapesten divó fogyasztási adó. 7. Oka borászatunk hanyatlásának boraink rósz kezelése, évenkint változó qualitása. export-képességének hiánya. 8. Sok kárt tesz a bortermelőknek a főváros és más nagyobb városainkban űzött bőrgyártás, pancsolás és hamisítás, mely által midőn a magyar borok, főleg pedig a specialitások hírneve károsittatik, másrészt a valódi borok legjobb s legtermészetesebb fog asztóiktól üttetnek el. 9. A borászat haladásának útjában állanak a bor értékesítése- s kivitelénél a regale, a magas vasúti és vámtarifák. — Ez utóbbiak válóban annyira magasak minden államban, Svájczot kivéve, miszerint próhibitiv hatással bírnak. bukkant volt, a honnét megzavarodva, parancsolá katonáinak, hogy azonnal Geizára rohanjanak, ki mellett mindenütt ott volt hü apátja is. László látván, hogy a király megzavarodott, hangosan felkiáltva mondá katonáinak: bátran utánam vitézek; nézzetek tollas kalpagora, a hol ez lobog. ti is példám követve; álljatok mindenütt mellettem, én ezen dárdával, melyet körül a zavarba esett király, oda megyek hol bátyám áll,> ki ellen az ellenség legsűrűbb serege nyomul, utánnam fehát; mert ha engem követni fog- tog, meglátandjátok, hogy vagy meghalok dicsőségesen, vagy pedig veletek együtt az ellenséget győzelmesen megverem. E szavak hallatára, mint pusztító fergeteg ellenállhatatlanul rohantak László katonái a Geizára csörtető király után, kit a két hős testvér, két oldalról támadván meg Salamon táborát úgy össze yagdalák, hogy maga is Bátoro- postól fedeztetve sebes futással mentette meg életét, kinek szaladását látván a királyi had, zászlóikat, fegyvereiket földre hányva és megfordulva, szétfutának. Ezen fényes győzelem következtében Salamon koronájától is örökre elmaradt. Geiza lovassai a király futó seregét kergetve, késő estéig üldözék. Elesett itt Ernyei is, kinek holttestét meglátva László herczeg, lováról leugrott és sírva fakadva igy gyászolta meg: Béke szerető Ernyei, úgy szánlak téged, mint testvéremet, mert szived I lelked mindég csak békességet tolmácsolt, el is temettetlek fejedelmi módon, mert te azt megérdemled. A holtak közt találtaték Vid gróf is, ki azt a szárnyát támadá meg a herczegek táborának, melyen a csehek valának, kik felől azt ígérte vala a királynak, hogy azokat | Áttérhetek most a kérdés harmadik részére: III. Mit tegyünk, hogy borászatunk hanyatlását megakadályozhassuk s borkivitelünknek lendületet adhassunk? Noha e kérdésre a hanyatlás okainak antidotumait kényelmesen lehetne felhasználni feleletül; mégis kénytelen vagyok e fontos kérdésre a feleleteket itt részletesebben előadni. 1. Mindenekelőtt hozzon a törvényhozás jó hegyrendöri törvényt s ebben gondoskodjék hegyvidéki tanácsosok, vagy ha úgy tetszik, borászati, hivatalosan működő egyletek kötelező megalakitásáról 8 minden községben legalább egy szakképzett hegymester kötelező alkalmazásáról. (Folytatása következik.) Különfélék. — Duláuszky Nándor ö méltósága, egyházkerületünk föpásztora folyó évi szeptember 6-án érkezett Szegzárdra. A fogadás, melyet részére a katholikus lakosság készített, igen szívélyes volt. A város végén a községi elöljáróság és képviselő-testület fogadta s lovas csapattól kisérve vonult üdvlövések közt a templomba, hol imája alatt a szeg- zárdi dalárda tagjai egy alkalmi éneket adtak elő. Másnap a rekkenő hőségben 700 gyermeket megbérmált s Bocsor Antal prépost urnái ebédelt. Délután 5 órakor a lakosság ovátiói közt Tolnára utazott; nem azonban a nélkül, hogy jótékonyságának bizonyítékait hátra ne hagyta volna. Elmenetele előtt ugyanis Bocsor Antal prépost urnák 400 frtot kézbesített, hogy ezen összegből 100 irtot a szegzárdi kisdedovodának, 100 frtot a tűzoltóságnak, 50 frtot a dalegyletnek, 50 frtot szegény iskolás gyermekeknek könyvekre, végre 100 frtot a szegzárdi szegényeknek szolgáltasson ki. — Boncz Fei'ciicz ministeri tanácsos ur, ki a decsi úrbéri ügy rendezése czéljából pár nap óta a székvárosban időz, folyó évi szeptember 10-én megtekintette a polgári iskola épületét s egy ugyanott felállítandó vinczellérképezde eszméjét is felvetette. Az eszme szép s ha ily kiváló egyének foglalkoznak vele, bizonyára létre is fog jönni! — Halálozás. Csankó Károly bátai jegyző folyó évi szeptember 9-én jobb életre szenderült. Még a folyó évi augusztus 30-án tartott Huber-Aggházy hangversenyen jelen volt, a nélkül, hogy rajta a betegség legkisebb nyomai észlelhetők lettek volna. Másnap azonban már ágynak dőlt, de javulást érezvén,, haza utazott, hol rövid napok- alatt kiszenvedett. A boldogult széles körökben ismert és általánosan szeretett egyén volt. Vig kedélye örökös forrása volt a kimerithetlen tréfáknak. Vendégszeretete közmondássá vált s háza a megye előkelőségei által is gyakran felkerestetett. Baráti jó szive felejthetetlen emléket fog visszahagyni! A halála alkalmából kiadott gyászjelentés a következőleg hangzik: Özvegy Csankó Károlyné született Liszka Terézia a maga, úgy számos rokonai nevében, mély fájdalommal jelenti forrón szeretett felejthetlen kedves férjének Csankó Károly bátai jegyzőnek és volt 1848/s-ki honvédnek Bátán folyó évi szeptember 9-én délelőtt 9 órakor munkás életének 49-ik s boldog házasságának 21-ik évében rohamos tüdőlobban történt gyászos halálát. A boldogulnak hült tetemei szeptember 10-én délután 5 órakor helyeztetnek el Bátán a községi sírkertben öröknyugalomra. Az engesztelő áldozat pedig ugyanott és az nap reggeli 9 órakor fog az ég urának bemutattatni. Kelt Bátán, 1879. évi szeptember hó 9-én. Áldott legyen a törhetetlen hazafi és ember, a legjobb férj és barát emléke örökké!- — A szegzárdi gőzhajó-állomás jó hírnevét a fuvarosok készülnek tönkre tenni. Agyonzsarolt lovaikkal két bác8megyei katonáival is elgázoltatja, de azonban olyan kősziklákra talált azokban, melyekben mind maga, mind pedig katonái halálra ütötték magukat. Ennek hullájára is rátalálván László herczeg a holtak között és felette megállapodva ezt mondá; íme sok háborúság szerzője, noha ellenségem voltál, mégis sajnállak. És csak azon csodálkozom, hogy miért vágytál koronára, holott nem királyi családból szármozál. Szived most által van ütve lándzsával, fejed, melyre koronát vártál ketté van hasitva. Azután megparancsolá katonáinak, hogy temessék el, de ezek megemlékezve arról, hogy mily sok vérontást okozott, keblébe kést vertek, szeme közé port szórtak, mondván : ha éltedben azok kincsesei és becsülettel meg nem elégedtek, most teljenek meg porral! — így végződött a Czin- kotánál kezdetét vett, Mogyoródnál pedig bevégzödött üt- közett 1074-ben. Vili. Nem sokára azután az ország rendei Székes-Fehérváron összegyűlvén, Salamont, mint az ártatlan herczegek üldözőjét és a közönséges béke és csendesség megháboritó- ját a királyságból kitették és helyébe egyező akarattal Geizát választották. Megjelent itt Vilhelm apát is, ki Istennek hálát adva kolostorának templomában, hol a királyi herczegek legyil- koltatása terveztetett Téged dicsérünk-ket tartatott és örömében igy kiáltott fel: most már örömest meghalok; mert az én uram királylyá lett, kit a gonoszok nem szűntek meg lábától eltenni. (Folytatása következik.)
