Tolnamegyei Közlöny, 1879 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1879-01-05 / 1. szám

1. szám.

Szegzárd, 1879. vasárnap január 5-én.

Hetedik évfolyam.

Megutalt:

hetenkint egyszer, vasárnap.

Kiadóhivatal:

Széchényi-uliv.a '172. szám, kova az előfizetések, liirdelim'nvek és felszólamlások küIdemlők.

Egyes példányok ugyanilt kaphatók.

Társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap.

Tolnamegye törvényhatóságának, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek s a Szegzárd központi felekezet nélküli tanító-egyletnek hivatalos

közlönye.

ír

Előfizetési árak:

Egészévre . . . 5 írt — krv

Félévre . . . . 2 ,, 50 ,,

Egyes szám ára . — — 10 „

Szerkesztő lakása: Szegzárdon Fejös-ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök.

Ilirili'tesi dijak jutányosán számíttatnak.

Előfizetési felhívás:

A „Tolnamegyei Közlöny“ 1879. évi hetedik évfolyamára. Előfizetési ár egészévre 5 írt. félévre 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek a kiadóhivatalhoz küldendők. Hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, a t. előfizetők az előfizetési pénzeknek legkésőbb 1879. évi január 10-éig leendő beküldésére tisztelettel felkéretnek.

A kiadóhivatal.

Vonások népnevelésügyiink ez idő szerinti

állásáról.

Keménytelve nézünk az 1879-ik év elébe; de ha azt akarjuk, hogy szép reményeink csakugyan valósuljanak, magunknak is egész hazafias erélylyel kell hozzállátni a dologhoz. Panasz, köny, sóhajtás, hangzatos kitörések,'átkoic',’ szidalmak' nem "gegiter- nek országos bajainkon; éberség, hazafias hűség, tetterő, erély azon egyedüli gyógyszerek, melyek a sebre alkalmazva a bizonyos javulást eszközük. Végre valahára kell hogy helyzetünk jobbra forduljon. Az általánosan megindult mozgalmak közöl, melyek édes hazánkban a közjóiét érdekében ez ájabb évtizedben felmerültek, fölötte fontos jelentőséggel bir a népnevelés tér én észlelt mozgalom. A figyelmes vizsgáló egész bensője eláradt az örömtől, midőn tapasztalta az oly hosszú időn át parlagon hagyott nemzeti nevelés kellő módon való felkarolását, mely önállóságunk egyedüli létalapja gyanánt szolgál. Neveléstörténelmünk ezen mozgalmak által néhány jelentékeny lappal örvendetesen gyarapszik. És ezen lapok fognak a hosszan tartott édes semmittevés határául és egyúttal rázon szigorú elválasztó bástyaként szolgálni, melyeit áttal jelezve leend az idő, midőn népnevelésügyünk fontosságának tudatára ébredtünk s kezdettünk annak érdekében valódi komoly elhatározással munkálkodni.

Reánk magyarokra néztve ezen határvonal egy részről lesújtó, mig más részről talán fölemelő hatással leszen. Es pedig lesujtqlag fog hatni annyiban, hogy a társnemzetek mögötti hátramaradásunkat csak ily későn vettük mérlegelőbe, í— fölemelőleg talán any- nyiban, hogy megértvén korjunk intő szavát, magunkat szégyenelvén hátramaradásunk miatt — öntudatos munkásságunkat megkéseltük ez irányban.

Tekintve ezen megindult mozgalmak élénk természetét, alig hihető, miszerint lett volna idő, mikor bármely történetiró is a fölmerült kasonszerii események rajzait nagyobb élénkséggel örökíthette volna meg, mint jelenleg a neveléstörténetiró, kinek ezen valóban szép feladat jutott osztályrészül.

Édes hazánkban népbe verésünk' érdekében annak felvirágoztatására — miként jeleztük — meg indultak a mozgalmak. Kormányunk, mely a múlt időben — sajnos, — csak csekély részvéttel járult annak támogatásához, mai nap szintén méltányolja horderejét; az iskolák rendezéseit, azoknak a jelen kor igényeihez mért ujászervezcseit működése körébe bevonván, lehetőleg megtesz mindent, miszerint az állam, más államokhoz viszonyított kívánatos művelődését, erősbülését s felvirágzását, egy szóval: közjóléte megalapítását elérje.

Belátta, hogy mindennek alapja magában a nép- nevelésben í'ejlik; azért az ország külöxxböző pontjain, hogy hazánk elégséges tanerőkkel rendelkezhessék, tanítóképezdéket (25-öt) s egyéb tanintézeteket állított fel.

Allan nink eme népnevelés utján leendő felvirá- I goztatásának nagy munkájához azonban nem csupán j kormányunk, hanem városaink, társulatok, sőt magányosok is járulnak. Nem valószínűtlen, hogy ép I ezek ténykedése sarkalta kormányunkat is legújabb | intézkedéseire. (?)

Majd itt olvassuk, hogy eme város vagy ama I társulat hozott létre egy-egy újabb intézetet, vagy I látta el tanítóit illő fizetéssel; majd ismét úgy lia.ll- j juk I miszerint egy-egy derék földbirtokosunk tett le megint .alapítványt tanügyi czélokra, vagy nyitott pusztai birtokán tanyaiskolát.

Jóllehet ezúttal általánosságban tartjuk czikkün- ket, mindazonáltal nem tagadhatjxxk nxaguxiktól meg a szabadságot, hogy bennünket közvetlenül érdeklő xnegyei tanligyünkröl is ne tegyünk pár szóval enx- I ütést. Ugyanis lapunk múlt évi utolsó számaiban ; közöltük kir. tanfelügyelő urnák a megyei bizottság I elé megyénk uépnevelésügyi állapotáról (az 1877/8-ik tanévről) beteijesztett s adatokban fölötte érdekes jelentését. Ebből ki-ki öx’önimel győződhetett meg axTÓl, bogy a föntebb jelzett mozgalmakból Tolnavármegyének is kijutott az őt illető rész és hogy annak ez idő szexint 200 oly nyilváxios tanintézete i van, a mely 318 tantex’emmel s ixgyananynyi tanx- ! tóval x’endelkezik. Mindenesetx’e örvendetes gyarapo- | dás, mely érdemet méltatni óhajtván, még csak azt j kívánjuk: vajha Tolna vármegye rövid idő múlva | csakugyan az elsők közt versenyezne a babéx'ért!

Es most ezexx megengedett kitérés után térjünk vissza ismét tárgyunkhoz.

Ily körülmények közt hajlandók leszünk most j már hinni, hogy a népnevelés által régóta hangoztatott czél: a jövő nemzedék nagygyá, hatalmassá alkotása, megvalósul.

TÁRGZA.

A csonthegyi ütközet

Szegzárd alatt 1490. jiilius 14-én.

(Történelmi rajz.)

Csuthy Zsigmodtól.

Minden részrehajlás nélkül kell azt megváltani, miszerint a dicső Hunyadyak országlása volt (lazánkban a szellemi és anyagi hatalomnak legtíindöklöbb korszaka. Ámbár mint a vihartól felkorbácsolt tenger és ennek habjai zúgott az egész ország ezek idejében: mindazonáltal a katonai erények, sem egyik, sem másiknál nem fojták meg a szív egyéb legnemesebb éi’zelmeit és tulajdonságait. Mátyás a nagy király, I mint az egész világ egyik legnevezetesebb uralkodója, azt szokta volt mondani: fejedelmi kötelességeimet birodalmam oltalma s terjesztése által, még teljesítve nem gondolom, szükséges e mellett jobbágyaimat is pártolnom, mit csak úgy tehetek, ha mindenki tulajdonát szentnek tartva, az érdemet megjutalmaztatom. Ily elvek képviselése mellett, nem csoda, ha a nép igy siratta meg: Meghalt Mátyás király, oda az igazság!

Egész élete egy remek mü vala, mely teljesen kielégítve a képzelődést és a szivet, úgy állítja élőnkbe emlékét, mint a történelem egyik legkiválóbb példányát. Legforróbb gondolata volt fiát Jánost — kit atyja nevére nevezett — utódjául hagyva, kormánya alatt birodalma, hatalma és nagyságát épségben fentartani. Es csak az a fájdalom; hogy akkor halt ki e müvéből, midőn annak alkotásában lelkiismeretesen, erős öntudattal fáradozott! Még haldoklásában is nem lehelt egyebet Beatrix felesége, Corvin János fia, — ki felé ellankadt kezeit nyújtotta — Geréb Péter és Mátyás, Orbán püspök, Zápolya István, Báthori István előtt, mint fia utódjául ajánlását!

Halálával azonban és fia megbuktatásával, Lazánk és nemzetünk megsii’athatatlan nagy kái’ára minden nagyszerű alkotásának, egyszerre vége lett. Mert ha a bon nagyjai Corvin Jánost atyja örökösének elismerik, szerencsétlen hazánknak a gyáva Jagellók ui'alkodása és a mohácsi veszedelem miatt, nem kellett volna annyit szenvedni! Ezt akarjuk mi í’öviden elöbeszélni azon ütközet folytán, mely Szegzárd alatt a csontbegynél vivatott.

I.

Beatrix aranytól ragyogó hintóbán érkezett Oimüczbe 1479-béu, hol Mátyás és Ulászló személyesen találkoztak egymással. A megkötött békességet Beatrix udvara ö ezer lovas kíséretében, kik mind tündöklőitek az öltönyeiken ragyogó arannyal vert gyöngy, ezüst és más drága kövek ékességeitől annyira díszessé tette, hogy Ulászló látva azt a sok csillogást és ragyogást bámulásában igy kiáltott fel: Bajos oly király ellen dia dalmaskodni, ki eny- nyi kincsekkel bír. A vásártéren telített, arany edényekkel megrakott asztal a vendégségnek fényét, szinte a a szemfényvesztésig nevelte, melyhez hasonlót, mint Albert szász fejedelem irá testvérhátyjának, sem az ó, sem az uj világban látni nem lehetett. Minden Beatrix Ízlése és kívánsága szerint volt elintézve, különösen Ulászló hálószobája, melyben a készletek és bútorok 20,000 aranyra valának becsülve. Azon sok drágaság, mely itt Mátyás részéről hal- |

' mozva volt, a jelenvolt magas uraságoktól, Csehországgal feléi’önek beesiiltetett. Az a terjedelmes csillámló sátoi’, melyet Mátyás király a fejedelmi vendégek számái'a vonatott étkezési helyül, leirhatlan fényben ragyogott, mint a tiszta nap sugarai a napkeleti gyöngyökön. A királyi sátort tíz más sátor vette körül a fejedelmek kísérete számára, ugyan annyi asztallal külön-külön, mindenik terítve ezüst és arany edényekkel. A fösátor, mint a fejedelmi ebédlütereui egyik részén egy pobárszék emelkedett fel, melynek oldalait, egy csodás nagyságú szarvorru látszott őrizni felülről, alul pedig egy nagyszerű sárkány, mindenik vert ezüstből készítve. A körös-körül mesterséges alkatásu polezokon kisebb-nagyobb drága kövekkel kirakott arany cs ezüst serlegek felhalmozva ragyogtak szeuivakitó pompával. A másik részén pedig a fösátornak egy' diszes karzat volt készitve,

I dalnokok, színjátszók, liangászok, kötelén tánezolók számá- I ra, kik, mint azon időben a leghiressebbek minden kö.ítség I kímélés nélkül a legtávolabb vidékekről valának oda rendelve, | magas vendégeket mulattatni. A dalnokok közöl egyik, müvében Mátyás királyt dicsőítve, úgy tüntette fel, mint a tudományoknak megnyílt hajnalát, ki a tudományokat, a feledékenység mélységéből kihozta, mint hajdan Au. gusztus császár, kinek országlása alatt legtiindöklöbb volt a római literatura ideje, melynek plántáit Görögországból ltoméba vitetvén, jóltevő kezeivel addig öntöztette, mig nem kormányának fénylő csillaga alatt, csakhamar virágokat hoztak és kedves izü gyümölcsöket termettek. Magasztalta e mellett, kitűnő szépségének felenilitésével hadakozását, mint ki mindenek felett | tekintetben magát megkülönböztette, győzelmeit, diadalmait elösoi’olva, mint példányát a nagyve-