Tolnamegyei Közlöny, 1878 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1878-04-07 / 14. szám

zánk intézett levele minden kétségen kívül helyez. A levél következőleg hangzik : Bonyhád, 1878. márczius 31-én. Tisz­telt szerkesztő ur! Becses lapjának a „Tolnamegyei Köz­lönynek“ legutolsó számában „különfélék“ rovata alatt meg­jelent „Miklósy vagy Csóka?“ kérdésre t. szerkesztő ur engedelmével vagyok oly bátor többek nevében a feleletet megadni: ,igaz ugyan, hogy a most Baján időző Csóka szín­társulatot még eddig nem volt szerencsénk megismerni s igy a két említett társulatot részünkről összehasonlításba nem hozhatjuk; azonban midőn Miklósy szintársulatát Szegzárd városa tisztelt polgárainak igen melegen ajánljuk, csak mély hálánkat véljük ekkép kifejezni azon kitűnő előadásokért, a melyekkel estéinket nevezett színtársulat oly kellemessé tévé. Egy hónapi itt időzésük alatt előadott darabjaik igen válogatottak s ami fő, néhány a budapesti népszínház leg­újabb repertoir darabját képezi, mint például a „Sárga csi­kó“ és „Vereshaju.“ A férfi erők közül Csatár, Szentesy (mint komikus) és Vihar (mint szerelmes;) a nők részéről pedig Csatámé, Ái’vay Gizella, Lipcseyné és Kömüvesné a várakozásnak teljesen megfeleltek. Különösen Csatámé, ki, mondhatjuk, Bonyhád lakóit mintegy elbüvölé s kit ha méltó s énekéhez illő névvel akarnánk megtisztelni, csak azt mond­hatnánk, hogy ő a Miklósy társulat csalogánya. Már alakja s fellépte is biztosítják neki a primadonnái állást, mit Bony- hádon mindeddig nagy zajos tetszésnyilatkozatok között mégis tartott. Ajánlatunk támogatására azonban a legnyo­mósabb érv a telt szinház s a napról-napra növekedő szín­házi közönség, mi ugyhiszem bennünket leginkább feljogo- sit kedvező ítélet hozatalára s ennek folytán szerény aján­latunk tételére. — Duna-foldvári heti krónika. Duna-Földvárróí ír­ják nekünk: Múlt hó 20-án (mint az izr. farsang utolsó nap­ján) tartatott Schiljinger kávéházában egy tánezvigalom, melyre a következő tartalmú meghívók küldettek ki: „T. ez. folyó hó 20-án saját Kávéház helyiségében díszen el át va Tánczvigalomhoz tisztelettel meghívja — — Schil­lingen Kezdete 8 órakor. Beléptidíj 40 kr. Éjfélkor fog egy idegen előadást tartani Oriel de Acostaból Amsterdam­ban és Egy német katona bősz újából Párisban Son­nenthal Adolf szerint; a művész ezt csakis a Földváriak iránti különös „Pietásból“ fogja előadni.“ Daczára ezen több száz példányban szétküldött meghívásnak és a művész biztosításának, hogy csak „pietásból“ akarja a közönsé­get mulattatni: mégis kevesen látogatták a tánczvigalmat. A múlt hét legfontosabb eseményeihez tartoznak azon szini előadások, melyeket Herzog Dávid fötanitó ur a „Szar­vas“ vendéglőben rendezett háromszor az izr. népiskola ja­vára a felső osztályú növendékek által. Valóban öröm volt látni, mily jól és hiba nélkül tudták a kicsinyek szerepüket! A játékhoz kötött igényeknek teljesen megfeleltek. Herzog Dávid ur joggal megérdemelte azon tapsokat és tetszést, me­lyet aratott. Sajnálandó csak azon körülmény, hogy ezen előadások is oly csekély közönségtől látogattattak; s a mi elég különös, hogy az izraelita családok is, kiknek érdeké­ben feküdnék felkarolni minden iskolaügyük emelésére ezélzó törekvést, tündököltek távollétök által. Herzog Dávid ur szorgalma jutalmául a pénzt is alig kapta meg, a melyet a színpad csinos és izlésteljes kiállítására fordított; és csak azon öntudattal vigasztalja magát, melyet a jó tett tudata nyújt az embernek. De annál nagyobb pártolásnak örvend a — — — panoráma! Happal siri csend uralkodik a víz­özön előtti óriási társzekér belsejében és környékében; de este, ha a szerelmesek bizalmas barátja, a hold felkel ezüst csillagsergével: kezdődik a panoráma körül is az élet. A lámpák (vagyis helyesebben: mécsek) ragyognak (azaz pis­lognak), a zene vígan szól (vagyis: a verkli fülsértőén macs­kazenél) 1 miüt a búcsújáról?, úgy jönnek a nagy és kis gyermekek, hol nevetve, hol sírva a látott képeken. Valódi szükség volt már Duna-Földvárott egy panoráma; az látszik abból, hogy az intelligentiánk is pártolva a művészetet, bár­mily szerény, jelentéktelen alakban is fellép, látogatja azt. Remélhető, hogy a panorámatulajdonos a saját hasznára, va­lamint a város gyönyörködtetésére itteni tartózkodását leg­alább husvétig ki fogja nyújtani. Van itt jelenleg két-----­ak robatikus — pantomikus művész is. Ezen két félreismert lángész származásra nézve cseh, kikre a „N emo próféta in patria“ alkalmazható, nappal koldulnak, esténkint pedig el­rontják a nagy vendégfogadóban tagelferditéseikkel az ott vacsorázó közönség étvágyát. Ezek is művészeknek neve­zik magukat. Egy szóval, soha ki nem fogyunk a mulat­ságból és művészeti élvezetekből. — A szegzárdi önkéntes tornász- és tfizoltó-egy- let választmánya f. é. márczius 31-én tartott ülésében elha- tározá, hogy "tekintettel arra, miszerint az egylet még ez ideig saját lovakkal nem rendelkezik, hirdetményileg köz­hírré téteti, hogy a pár lónak gazdája, ki tüzeset alkalmá­val a városházánál elsőnek megjelen s a tűzoltóság gépébe befogva, a vész helyére szállítja, 4 frt, a második pár ló­nak gazdája pedig, ki a szerkocsit viszi, 3 frt jutalomban részesittetik. Hivatalos rész. Tolna vármegye alispánjául. alisp. BÁ <t r z c 8. A nagyméltóságu m. kir. belügyministerium folyó évi február hó 5-én 5400. sz. a. kelt értesitvényével tudatja, hogy a cs. kir. közös külügyministeriumnak folyó évi január hó 30-án II. 1425|7. sz. a. kelt s a m. k. igazságügyministerium által folyó évi február hó 2-án 3653. sz. a. hozzá küldött átirata szerint: Flórenczból Botteri János 80000 franknyi pénzjegyek és jelentékeny összegű olasz állampapirók eltol- vajlása után megszökött és bizonyos Mignozetti Apollonia vagy pedig Santini Lonisa nevű nő társaságában a magyar­osztrák monarchia felé vette útját. Botteri János személyleirása: 57 éves, termete: kicsiny, haja: fekete öszes, feje tetején kopasz; szeme: setét, orra: rendes, bajusza és szakálla: gesztenyeszinüre festett, arcz- szine: sötét, tartása: hajlott, ruházata: megszökése alkalmá­val viselt egy gesztenye szinü angol szőrös szövetből ké­szült kabátot, egyéb ruhája rendes jól öltözött, visel egy arany remontoir órát tömör arany lánczon, ezen pedig egy háromszög alakú kristály csecsebecsét. Mignozetti Apollonia, sz. Bonnam személyleirása: kö­rülbelül 30 éves, magas termetű, öltözete : tisztességes, szük­ség esetén Botteri fényképe is megküldhető. Kelt Szegzárdon, 1878. február hó 15. Perczel Dezső, alispán. 1293 • Tolna megye alispánjától. alisp. IXjoiiioaólevél. A győri kir. fenyitötörvényszék vizsgáló bíróságának folyó évi február hó 8-án 32. sz. a. kelt megkeresése foly­tán közhírré tétetik hogy: tolvajlás bünrészességével vádolt Károlyi Mária györujvárosi születésű szolgálóleány, ki 1877. évnek elején Budapesten, a pesti mészáros-utezai 8-ik számú házban mint szakácsnő szolgált, és ugyanazon évi május 5-töl 23-ig gyermekszülés okából az egyetemi belgyógyászati kór­házban ápoltatott, innen történt elbocsájtása óta eltűnt. A nevezett leány közép termetű, szőke hajú, orra és szája rendes, szeme: szürke, fogai 1 jók, különös megismer­tető jel: a nyaka elején egy ifjúkori megerőltetés következ­tében támadt kis búb. Minélfogva nevezett vádlottnak nyomozása elrendeltetik. Kelt Szegzárdon, 1878. február 18-án. Perezel Dezső, alispán. 7794. loluamegye alispánjától. alisp. &. ft i* ft zés. A nagyméltóságu m. kir. belügyministerium 1877. évi 37470. sz. a. kelt intézvényével tudatja, hogy Szilágymegye Hidvég községében két pecsétnyomó találtatott, következő köriratokkal: 1) az egyikén bemetszve: Fejérmegye vaáli járás szol- gabirája. 2) a másikon kimetszve: a) „Fejérmegye vaáli járás szolgabirája“ b) „Párkány mezőváros“ c) „Uj Bárok“, Ezen pecsétnyomók Fejérmegye alispánjának jelentése szerint ha­misak. Kelt Szegzárdon, 1878. február hó 18-án. Az alispán távollétében: Papé Gyula főjegyző. 32°- Tolnamegye alispánjától alisp. K O r O z é s. A hivatalos lapnak 7-ik számában közzé tett folyó évi 320. sz. a. kelt itteni körözés kiegészítéséül köztudomásra hozatik, hogy Kecskeméthy Sándor fegyencz a székes-fejér- vári megyeházból szökött meg. Kelt Szegzárdon, 1878" évi február hó 19-én. Az alispán távollétében: Púpé Gyula, főjegyző. Tolnamegye alispánjától. alisp. Nyomozóié vél. A nagy-becskereki kir. törvényszék vizsgáló bíróságá­nak folyó évi február hó 8-án 318. sz. a. kelt megkeresése folytán,' köztudomásra hozatik, hogy: Zoldy Otto volt gaz­datiszt és bírósági végrehajtó, ki legutóbb herczeg Ghika Döme romániai dobreni birtokán mint tiszttartó alkalmazva volt, múlt évi deczember 12-ike körül onnan a nevezett her­czeg kárára elkövetett jelentékeny sikkasztás elkövetése után megszökött, és azután Nagy-Kikindán is megfordult. Minél­fogva a nevezett egyén nyomoztatása és feltalálás esetén a megkereső kir. törvényszékhez leendő átkisértetése elrendel­tetik. Személyleirása: neve: Zoldy Ottó, állapota: nős, szü­letéshelye : Lázárföld, szolgabirói járás: Nagy-Becskerek, megye : Torontál, lakhelye: Dobren, (Oláhországban) vallása: r. cath. születési éve: 1842., termete : magas, arcza: hosszas, haja: szőke, szemei: kékek, szája: rendes, orra": rendes, különös ismertető jelei: nincsenek, visel vöröses teli szakáit. Kelt Szegzárdon, 1878. február 19-ón, Perezel Dezső, alispán. 1427- Toínamegye alispánjától. alisp. IÄ fi r fi zés. A nagyméltóságu m. kir. belügyministerium folyó évi február hó 10-én 5949. sz. a. kelt értesitvényével tudatja, hogy Gömör és Kis-Hont t. e. megye alispánjának folyó évi 7397. sz. a. kelt jelentése szerint Ballás Adolf dobsinai tí­már és szatócs Dobsináról múlt évi november végén minden igazolvány nélkül eltávozott és tartózkodási helye mindez- ideig nem tudatik, minélfogva ezen egyénnek nyomoztatása elrendeltetik. A rokonai által előadott körülményeknél fogva feltehető, hogy öngyilkosság által vetett véget életének. Ugyanaz 32 éves, dobsinai születésű, nőtlen, evangéli­kus vallásu, magas termetű, barna hajú, kék szemű, tojás- dad arczu, rendes orrú, kis szájú. Továbbá ugyanazon nagyméltóságu m. kir. ministe- riumnak folyó évi február 10 én 6089. sz. a. kelt rendelete folytán köztudomásra hozatik, hogy gácsországi cs. k. hely- tartóság folyó évi január 31-én 59729. sz. a. kelt átirata sze­rint Podbuzban a cs. kir. csendörség által 1877. évi novem­ber hó 12-én egy siketnóma csavargó egyén tartóztatott le, ki minden valószínűség szerint magyarországi illetőségű. Ennélfogva ezen egyén kilétének és illetőségének ki- nyomoztatása a következő személyleirás alapján elrendeltetik. Személyleirása: körülbelül 26—28 éves, termete közép erős, arcza: hosszas, haja: sötétszöke, szemei barna, orra: rövid, homloka alatt kissé nyomott, hajusza és szakálla: ki­csiny, vörhenyes, homloka: alacsony, fogai: egészségesek. Ru­házata: magyar szabású ing, durva gatya, egy sötét halina posztóból készült zeke, régi fehér halina posztéból készült hímzett nadrág, bőr papucs, egy régi rongyos széles kari­máj u nemez kalap. Végre mégis a nagyméltóságu m. kir. belügyministe­rium folyó évi február hó 13-án 6362. sz. a. kelt leiratával tudatja, hogy Nógrádmegye alispánjának folyó évi 638/eln. sz. a. kelt jelentése szerint Auscherlik Ferencz már 9 év óta Losoncz községben telepedett le. Minélfogva a folyó évi január hó 10-én 10744| 1877. sz. a. kelt itteni körözés beszüntettetik. Kelt Szegzárdon, 1878. február 21-én. Az alispán távollétében: Papé Gyula, főjegyző. 1327- Tolnamegye alispánjától. alisp. Röfőzps. A nagyméltóságu m. kir. belügyministeriumnak folyó évi február hó 5-én 5278. sz. a. kelt rendelete folytán köz­hírré tétetik, hogy a felső-ausztriai freistadti cs. kir. járásT kapitányság folyó évi január 30-ról 250. sz. a. kelt elöter- jesztvényében Kopátsch Ferencz 1858. évi april 8-án Reiche­nau községhez tartozó Habruckban született hadköteles egyén kipuhatolását kérelmezte. Minélfogva nevezett hadkötelesnek jelenlegi tartózko­dási helye nyomozandó. 'Továbbá ugya&azon nagyméltóságu m. kir. ministerium folyó évi február 5-én 5280 sz. a. kelt értesitvényével tudatja, hogy Barsmegye alispánjának folyó évi január hó 30-ról 249. sz. a. kelt jelentése szerint Aranyos-Marót közkórházába folyó évi január 5-én egy ismeretlen siketnéma egyén vétetett fel, kitől írni és olvasni nem tudván, illetőségét illetve semmi adatok nem szerezhettek meg. Említett egyén mintegy 18—20 éves, termete: közép, I arcza: halvány, hosszúkás, szeme: kék, szemöldöke: szőke, orra, szája: rendes, haja: szőke, fogai: roszak, bajusza, sza- kála: nincsen, különös ismertető jele: nincs. Ezen egyén kilétének és illetőségének kinyomoztatása elrendeltetik. Ugyancsak a nagyméltóságu m. kir. belügyministerium folyó évi 5430. sz. a. kelt rendeletével tudatván, hogy Hor­váth Emil szinész Besenyőn feltaláltatott és elhagyott gyer­meke iránt kihallgattatott, a folyó évi január hó 17-én 88. sz. a. kelt itteni körözés beszüntettetik. Végre mégis ezen nagyméltóságu m. kir. ministerium - nak folyó évi február 8-án 5685. sz. a. kelt értesitvénye foly­tán köztudomásra hozatik, hogy Szörénymegye alispánjának folyó évi január 31-én 561. sz. a. kelt jelentése szerint Gotti Szilárd és Gotti Jakab olaszajku vasúti munkások rabló gyil­kosság elkövetése után megszöktek. Gotti Szilárd trieszti származású, testalkata: magas, kora: 30—35, arcza: hosszas, haja: szőke, szeme: kék, sza­kálla: vöröses, orra szája: rendesek, beszél: olaszul, ruhá­zata : ócska. Gotti Jakab 20—22 éves, testalkata I magas, arcza: ke­rek, haja: barna; szemei: barnák, orra, szája: rendesek, kecske szakáit visel, beszél: olaszul és keveset németül, felső-kabátja zöldhajtókás. A leirt-két gonosztevő nyomozandó és feltalálás esetén biz­tos őrizet alatt a legközelebbi k. ügyészségnek átszolgáltatandó.. Kelt Szegzárdon, 1878. február hó 22-én. Az alispán távollétében: Papé Gyula főjegyző. Laplulajdonos és felelős szerkesztő: filoda Vilmos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom