Tolnamegyei Közlöny, 1878 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1878-11-10 / 45. szám

ságunk aj feneketlen sártengerben vonult szereivel a vész helyére, hogy hajnali 3 óráig havas esőtől verdesve teljesitse Önzetlen, önfeláldozó munkáját. Alig 10 perez alatt a szom­széd nádas házakat, a lakosság erélyes támogatása mellett ponyváival befedte s igy a tűz csakhamar helyhez köttetett. A közhálára érdemesítették magukat derék tűzoltóink s mi tartozni vélünk nekik azzal, hogy a létező elismerésnek lapunk utján nyilvánosan kifejezést adjunk. Itt közöljük azok névsorát betűrendben, kik a legutóbbi alkalommal fé­nyes tanúságát szolgáltatták annak, hogy náluk a tűzoltói működés nem feltűnési vágy, hanem komoly emberszerető érzelem kifolyása: Angyal István, Bencsik Kálmán, Cselenkó István, Fejős Károly (alparancsnok), Fe- niczy Nándor, Grósz Ferencz, Grósz János, Grósz József, Illés Ignácz, Knar Albert (alpa­rancsnok) Patits Ágoston, Pirnitzer Manó, Sze- redi János, Szabó Pál István, Samu István, Vesz- tergomby János, Wilhelm János, és Zsigmond Ferencz. — Pály ázat. Kakasd kisközségben egy önálló altaní- tói állomás szerveztetvén, erre folyó évi november 24-éig kizárólag pályázat hirdettetik. Jövedelem 300 frt o. é., mely év- negyedenkint esedékes, s egy szobábólálló lakás. Az illető ta­nító köteles leend rendes osztályán kivül az egyik ismétlöis- kolát is kezelni, úgy a kántortanítónak segédkezni. Tannyelv magyar és német. Fölhivatnak a pályázók kérvényeiket a kakasdi plébánia hivatalhoz, mint iskolaszéki elnökséghez a fönn kitett határnapig benyújtani. Kelt Kakasdon, 1878. Oc­tober hó 28-án. Az iskolaszéki elnökség. — Tankötelezettség és a pilisi „rektor“. Két évig járta már az iskolát Pista; harmadik esztendőben is föllá­togatott, de mikor rektram összeveszett szüleivel a feles ku- koriczán, kikergette szegényt s be se eresztette többé. Pa­naszra megy az anya elöljáró uraimékhoz s felhozza fiát, hogy vele is bizonyíthassa, mennyire óhajtana tanulni, ha iskolába járhatna. Mindjárt ki is próbálják tudományát, két esztendei iskolázásnak gyümölcsét. Tudsz-e fiam olvasni? „Már tudok egy pár bötüt“ felel Pista büszke önérzettel. Hát Írni tudsz-e ? ird ide nevedet. „Nem tudom.“ No majd megtanulod; tudod-e az egyszeregyet? „Nem.“ Mit? még a kétszerkettőt se' tudod ? Nagy örömmel felel sebten a diák: „de igenis, azt tudom: kétszer kettő négy, kétszer három hat, kétszer négy nyolcz.“ Tovább! „Tovább nem tanultuk.“ — Vegye tudomásul a decs-pilis-alsó-nyéki iskolalátogató! — A székesfehérvári országos kiállítás tárgyában kapjuk a következő értesítést, melyet tekintettel az ügy fon­tosságára, egész terjedelmében közlünk: Tisztelt szerkesztő ur! Jövő év május havában Székesfehérvárott mű-, ipar-, kézipar-, gazdasági- és állat-, egyáltalában a magyarkorona országaiban előállitott termények kiállítása fog megnyittatni. 0 cs. k. fensége József föherczeg kegyeskedett ezen kiállítás védnökségét elfogadni; és miután a magas kormány, vala­mint Fehérmegye és a kiállítás székhelye, a város maga is ezen országos vállalatot minden irányban hathatós pártfo­gásukkal lényegesen előmozdítják, a budapesti országos ipar-egyesület ezen kiállítás érdekében egy külön bizottsá­got küldött ki, melynek tagjai) Mudrony Soma, igazgató, Szabóky A. tanár, Fáik Zsigmond, Ráth Károly orsz. kép­viselő, Posner K. L. Kölber F. és Adler H., mely példát • az ország legtöbb nevezetes intézetei követték. Ezen minden oldalról nyilatkozó érdeklődés, mely ezen vállalat irányában mutatkozik, a legbiztosabb sikert helyezi kilátásba, annyi­val is inkább, mert ily időnkénti országos kiállítások a hazai ipar előmozdítására, fejlesztésére és versenyképességére bizo­nyára sokkal alkalmasabbak mint a nagy világkiállítások, me­lyeknél az egyes országok sajátszerü érdekei természetszerű­leg sohasem juthatnak annyira érvényre, mint az a szóbanforgó országos kiállításnál, lehetséges, a melyek azonkívül még a kedjék, a mely csel szerencsésen sikerült is. Ekkor érkez­tek meg épen a Győrbe rendelt huszárok s az előőrs kér­dezte tőlük, kik? Mire azon feleletet nyerte: élelmi szer érkezett Budáról, eresszék le a hidat, hogy még napfelkölte előtt bejuthassanak a várba, nehogy a keresztyének valamit észrevegyenek. E mellett beszéltek azok is az aga menyasz- szonyáról és pedig oly biztosan, hogy a törökök csakugyan Budáról érkezett jó barátoknak gondolták őket, annyival is inkább, mivel minden kérdésre találó feleletet tudtak adni. E közben a sereg zöme mindinkább közelebb nyomult a falakhoz egészen a jégtörőig, ott csendesen meglapultak a fal alatt s a mint vizsgálódnak észreveszik, hogy a fe­hérvéri kapu felvonó hidja a várt élelmi szállitmány bevi- hetése végett le van bocsátva, a kapunak jobbfelét lekötöt­ték a nélkül, hogy a huszárokkal elfoglalt ellenség csak a legcsekélyebbet is észrevett volna. E közben a katonák a kapun tömegesen kezdettek benyomulni, az előőrsöt megöl­ték, a bástyákon levő nehéz lövegeket elfoglalták, a sán- ezokba benyomultak | ott elfoglaltak minden tért, minden kaput úgy megszállottak, hogy ott senki sem ki, sem be nem mehetett. Ekkor kezdődött el a mészárlás és tartott egy egész óráig, a mieink közül is igen sokan elestek, a törökök közül számosán öltözetlenül harczoltak a legkétség- beesettebben, maga a basa két kézzel harczolt a bástyán, mígnem elesett, a mikor a magyarok fejét levágván, a ma­gyar bástyára egy lándzsán tűzték ki. Ezen véres küzde­lem alatt 300 török a löporos bástyához sompolygott, ahol néhány tonna lőpor volt még. Két jancsár tüzet vetett a lőpor közé, a mi által nemcsak a bástya rombolódott el, hanem az említett törökökön kivül a mieink közül ismint­kiállitót hasonlitlanul csekélyebb mértékben terhelő költsé­geknél fogva is sokkal könynyebben hozzáférhetők. Ezen a szegedi mintájára rendezett kiállítás 17 csoportra van osztva, melyeknek élén országos nevű, az illető szakma legkiválóbb, tekintélyeivel találkozunk, ilyenek: gróf Eszter- házy Mór, gróf Károlyi Gyula, Korizmics László, gróf An- drássy Manó, gróf Nádasdy Ferencz, Gelléri Mór, Bakai Nándor, gróf Zichy Edm. gróf Cziráky János, gróf Forgách A., Kozma Ferencz, Hegedűs Lajos. dr. Haynald Lajos ér­sek, Hollán Ernő, Gönczy Pál, gróf Brunswick Géza és még többen. Tekintetbe véve ezeken kivül még azon körül­ményt is, hogy a kiállítás elnöke a lankadatlan buzgalom, hasonnemü vállalatok rendezésénél már több Ízben érvénye­sült szakavatottsággal biró és fényes tehetségű gróf Zichy Jenő, kinek közbenjárása folytán a végrehajtó bizottság­nak sikerült a kiállítási iroda főnökéül megnyerni a H. csoport elnökét Lederer Sándor urat Budapestről, ki fá- radhatlan munkása és sokoldalú tapasztalatainál fogva hat­hatós előmozdítója a kiállítási eszme létesítésének s ki készséggel vállalkozott azon felette terhes feladatra, hogy mint a kiállítási iroda főnöke annak belső szervezését és vezetését eszközölje; és hogy végre Fehérraegye fő­ispánja Szögyényi Marich László ö excellenciája a tisz­teletbeli elnökséget elfogadta, mindezekből a kiállítás fé­nyes sikere annyival biztosabban várható, mert már máig is nevezetesebb kiállító jelentette be a kiállításban való résztvételét. Midőn jelen tudósítást becses lapjában közöl- tetni kérném, bátorkodom egyúttal t. szerkesztő urat fel­hívni, szíveskednék, hogy ezen kiállítást azon érdekkel és figyelemmel kisérni, melyet az valóban megérdemel; hogy igy nemcsak a hivatalkodók fáradozásai, hanem művelődési tényezőinek emelése és fejlődése jól felfogott érdekében is teljesüljenek egész mérvében mindazon várakozások, mely- lyek jogosan ezen kiállításhoz fűződnek. Becses kegyébe ajánlva magamat maradok tisztelettel: Frank Károly, kiáll, irodai tiszt. — Előfizetési felhívás Csiky Gergely „A Jóslat“ czimü, száz arany Teleky-pályadíjat nyert vígjátékára. Ara vastag hollandi papírra nyomatva 1 frt. Gyönyörű ajándék­kötésben aranyszegélylyel 1 frt 80 kr. — Kevés iró van hazánkban, ki oly gyorsan emelkedett volna országos hír­névre, mint Csiky Gergely, a „Jóslat“ koszorús szerzője. Madách Imre tüneményszerü föllépése óta talán ö az egyet­len költő, kinek a bírálat s a közönség tüntető elismerése ritka összhangzásban jelöltek ki helyet legjelesebb élő Íróink között. Nála meleg költői kedély, magas röptű phantasia s a szinpad ismerete egyesülnek, hogy öt a színpad rég nélkü­lözött s várva várt költőjévé avassák s müveit a nemzet közkincsévé tegyék. Ez a tudat bátorított minket is arra, hogy a koszorús szerzőnek első vígjátékét: „A Jóslat,“-of béltartalmához méltó díszes kiállításban bocsássuk a közön­ség elé. A „Jóslat,“ melyet esetleg a koszorús költő újabb müvei is fognak követni, mint már föntebb említők, vastag hollandi papírra nyomatva a renaissance korszakból világhírű „Elzevir könyvtár“ kötetei kiállításában fog megjelenni, s első kötetét akarja képezni egy gyűjteménynek, mely a hazai- és világirodalom remekeit kivánja felölelni, s oly ru­hában akar a müveit közönség elé lépni, a minő a könyv­barátnak a jó ízléshez támasztott legfokozottabb igényeit is kielégitse. A könyv különösen karácsonyi ajándékul ajánl­ható a n. é. közönségnek, mely czélból gyönyöi’üen kötött példányokat bocsájtunk közre, melyek bármely pipereasz­talnak fognak díszére válni. Teljes meggyőződésünk, hogy midőn az ünnepelt szerző e munkáját béltartalmához mél­tóan állítjuk ki, számíthatunk a hazai n. é. közönség fo- , kozottabb pártolására, s igy talán jogosult kérelmünk: hogy mindazok, kik e felhívást kezeikhez kapják, kegyeskedje­nek azzal saját körükben a könyv érdekében hatni. „A Jós­• egy 300 ember szaggattatott szét. Végre is a mieinké lett a diadal, elesett az ostrom alatt 1500 török, a nőkön és gyermekeken kivül. 400 keresztyén fogoly jutott a győzök kezébe s ezeken kivül nagymennyiségű arany, ezüst, drága kő, ágyú, élelmi- és lőszer és 700 darab gyönyörű ló. 1625-ben a törökkel megújított új béke alkalmával az újon­nan épített bástya megrongáltatott, a mi által 70 ember ré­szint meghalt, részint megsebesült, J683-ban szerencsétlen csatát vívtak itt a keresztyének és midőn a töpökök Bécset ostromolták, az erdélyi fejedelemnek kellett az ezen tájon épített hidat erős sereggel őrizni, hogy a Budáról induló szállítmányok fenn ne akadjanak. Ez időben a lotharingi herczeg a győri és komáromi őrséget 6000 emberpej erősí­tette meg. 5. Veszprém. Veszprém vagy Fehérkut, igy nevezve egy igen tiszta vizű kútról. Régi időben nevezetes város, de jelenleg ma­gas hegyen épült várán kivül majdnem pusztasághoz hason­lít. 155i-ben a törökök szállották meg; de ezek mind a magukat bizalommal megadott népet, mind a katonaságot irgalom nélkül lemészárolták. 1566 ban első' rohamra be­vették a keresztyének, a mikor a püspöki templom 8 a szép torony, melyet a törökök is megkíméltek, leégett, 1593-ban ismét a törököké lett. 1664-ben a nagy vezér egy 6000-nyi sereget küldött ide, a mely az őrséget oly jó rend­ben találta, hogy 500 ember veszteség után a legnagyobb rendetlenségben kelle a város alól elvonulnia. lat“ folyó évi november hó közepével okvetlenül meg fog jelenni, mely ideig a gyüjtöivek beküldését tisztelettel kér­jük. Gyűjtőknek 8 példány után 1 tiszteletpéldánnyal ked­veskedünk. Ezúttal van szerencsénk a n. é. közönséget ér­tesíteni, miszerint Csiky Gergely legujjabb munkája: „Az Ellenállhatatlan“ 400 arany Karácsonyi-pályadíjat nyert víg­játék szintén nálunk jelent meg s általunk kapható. „Az Ellenállhatatlan“ ára finom velin papíron fűzve 1 frt, kötve 1 frt 60 kr. Gyűjtőknek ebből is 8-ra 1 tiszteletpéldánnyal szolgálunk. Budapest, 1878-ik octóber hó 1-én. Kiváló tisz­telettel: Tettey Nándor és Társa könyvkereskedése Buda­pesten. — Hirdetmény. Folyó 1878. évi november hó 1-ével úgy a belső forgalomra (ide értve a magyar-osztrák forgal­mat is), valamint a Németországgal való közös forgalomra nézve is uj kocsipostai tarifa lép életbe. Ezen tarifa ez ed­dig fennállott tarifával szemben az egyszerűségnek és a leg­kisebb távolságokat kivéve, nagyobb olcsóságnak előnyével bir, miután az 5 kilogrammig terjedő küldemények számára csak két távolsági fokozatot, — 75 kilométert és 75 kilo­méteren túl — és minden távolsági fokozatra 15 ki1 és 30 kr egységes díjtételt állít fel. Az uj tarifa minden kincstári- lag kezelt postahivatalnál 5 krért kapható és rövid idő múlva csekély díjért kapható lesz minden postahivatalnál a tőle 75 kilométer távolságra eső postahivatalok névsora is. Ezzel lehetővé van téve, hogy mindenki magának az uj tarifáról alapos tudomást szerezhet. Azonban már eleve is az üzlet­világ figyelmét arra kell felhívnunk, hogy készpénz külde­ményeknél, különbeni birság terhe alatt a valódi értékét kell nyilvánítani és hogy mindenki visszaérkező , küldeményeit, a felmerült postadíjak lefizetése mellett visszavenni tartozik. Sopron, 1878. octóber 28 án. A kereskedelmi és iparkamara. — Adakozások. A mozgósítottak nélkülözéssel küzdő családjai úgy a sebesültek részére az egyesült Szegzárd-tol­namegye nöegylet alelnökinél tett adakozások. Fördős-Kis Blankának és felhívása folytán többeknek gyűjtése Ta­másiban : Özv. Sissovits:Bóbits Mária, özv. Polonyi-Szigvart Mária, Schmidt Józsefné, Hirsch Simonné, Keller Antalné, Bóbits Antalné, Kelemen Lászlóné, Scheibner Kálmánné, Koncz Etel, Müller Mária, Hirsch Paula és Borsitzky Jolán urhölgyek 150 frt és 1 húszast, 26 kgr. ruhaneműt és 5 mérő tiszta búzát, mely utolsó a tamási segélyzö bizottság­nak szolgáltatott át. Sissovits János tamási plébános, a tamási segélyzö bizottság elnöke által gyüjtetett 5 frt 46 kr és 3473 klg. fehérnemű. Szakály község gyűjtése: Szabó F. 1 frt. Justiz J. 50 kr. Nyiráti J. 40 kr. Kelemen J. 10 kr. Tóka M. 10 kr. Hetesi J. 20 kr. Kelemen J. 10 kr. Bridánszky J. 10 kr. Török P. 10 kr. Csánk J.'20kr. Takács J. 10 kr. Nemes M. 10 kr. Adler Jánosné ivén: Adler J.-né 1 flit. Barcza J. 20 kr. T. p. 20 kr. Szigetk Gy. 5 frt. Hári E. 40 kr. Stetka K. 1 frt. Huszár Pálné ivén Huszár Etel gyűjtése: Samsula J. könyvek, ing, tépés, sebkötök. Griesz M. 2 pár harisnya, könyv. Yenczki E 1 flanel rékli, 1 mellény, 2 pár harisnya. Fried Mérné 1 frt. Friedman B. 2 zsebkendő, 1 ing. Tanos E 1 frt. Krem- niszki J. 1 frt. Szikoráné 3 frt. Fróner Cz. 3 zsebkendő,. 2 pár harisnya. Herpai G. 1 lábravaló. Huszár E. l'A klg. tépés. Fördös-Kiss Blanka 17 kiló fehérnemű. Forster Jozefa ivén Paksról: Forster J. 5 frt. Forster Krisztina 5 frt. Báró Jeszenszky Kálmánné 5 frt. Rüll Lajosné ivén: Roth F.-né 30 kr. Jankovits 10 kr. Schvartzkopf 50 kr. Hol­zerei* 50 kr. Frühmorgen M. 20 kr. Schomba R. 10 kr. Sándor J. 30 kr. Toth E. 20 kr. Krön S. 50 kr. Leiters- dorfer 20 kr. Nauman 20 kr. Réber J. 30 kr. Schönfeld 10 ki*. Salamon S. 50 kr. Müller B. 20 kr. Diczenty Gy. 50 kr. Ékes testvérek 50 kr. Pribenszky 30 kr. Leopold S.-né 50 kr, Baumgarten R. 30 kr. Liezbauer A.-né 30 kr. Ozv. Ellmanné 1 frt. Rüll Lajosné 50 kr. Halasy Károlyné 1 klg. tépés, sebruhák. Tiszt. Mikó György ivén: Mikó Gy. 1 frt Zarubainé 1 frt. Szilvek L. 50 kr. Mikó M. K. 1 frt. Mártin Ferencz né ivén: Mártinné 2 frt. N. 1 frt. N. 1 frt, Stankovicsné ivén: Stankovicsné 2 frt. N. N. 1 frt. Vende L. 1 frt. Kovách Gy. 1 frt. N. N. 60 kr. Var- geitez J.-né 60 kr. Ferenczy J,-né 10 kr. Ábrahámfyné 30 kr. N. N. 50 kr. Galina J.-né 50 kr. Lövi M. 20 kr. Far­kas J. 30 kr. Eisenbart N. 1 frt. Anaigli F. 50 kr. Taub- ner M. 50 kr. Svárti T. 40 kr. Ludvig J. 30 kr. Mandács J. 30 kr. Veszély J. 40 kr. Anaigli S. 50 kr. Steiner J. 40 kr. N. N. 2 frt. N. N. 1 frt. Ludvig K. 50 kr. Griez M. 40 kr. Jézus nevében 50 kr. Kis A. 50 kr. Keresztes J. 50 kr. Özv. Janosits K,-né 50 kr. László R. 40 kr. Keresztes F. 1 frt. Ungi J. 50 kr Csapó J. 30 kr, Lénárd J, 20 kr, Yas J. 10 kr. Abrahám J. 20 kr, Póttá M, 20 kr. Pécsi Gy,-né 50 kr. Keserű S,-né 40 kr, Ujlaky M.-né 30 kr. Olasz L.-né 20 kr. Decsi J. 10 kr. Fugert K.-né 70 kr. Werliai J.-né 40 kr. Szabó J.-né 50 kr. Molnár J.-né 24 kr. Gauser M, 50 kr. Bucher J. 20 kr. Szindler J.' 10 kr Tolnay J. 20 kr. Krisztus M. 30 kr. Grasz M. 10 kr. Eöri M. kr. Léglein M. 10 kr. Spolarits Gy. 10 kr. Varga J. 30 kr. Zsidó P. 20 kr, Módly L,-né 4 dfb, vászoning, 8 drb. háromsarkú kendő, 2 drb. sebkötö, 58 dekagram tépés. Összesen: 230 frt 10 kr. Az előbbivel együtt: 1270 frt 10 kr, A megyebeli tartalékosok családjai között kiosztatott: 442 írt, Az eddigiekkel az kiadás : 792 írt; a pénz­tári maradvány kitesz : 478 fr*t 80 krt, — Nyilvános kimutatás és nyugtázás azon befolyt művekről, melyek az alább tisztelettel megnevezett hölgyek és urak által a Szegzárdi-közporíti felekezet nélküli tanító­egylet könyvtárának kegyesen adományoztattak. (IV-ik köz­

Next

/
Oldalképek
Tartalom