Tolnamegyei Közlöny, 1878 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1878-05-23 / 21. szám

báró BauengartenBál „Zsipszi“ fekete kanczája. D ö r y Lajos fekete „Bátor“ kanczája, lovagolva báró Waldeck N. közös hadseregbeli huszárhadnagy által, gróf Korin - szky Miklós „dióphantus“ 6 éves sárga kanczája (kisbéri nevelés) és Kolozsváry N. hadnagy 7 éves szürke heréit „Bajkó“ lova. (Gróf Korinszky Miklós tulajdona) „Zsipszi“ vezetett, de az első akadálynál kitört; a zászlót megkerülte, a következő korlátot kitörte s lovaglójával együtt felbukott; daczára azonban a „malheur“-ök ezen tömegének, a többi akadályokon szépen keresztülhatolt s a bukás után újra lábra állva, 50 lóhosszal győzött. Másodiknak érkezett „Bátor“ szinte az akadályoknál történt többszöri kitörés után. A többi nevezett ló nem volt az akadályokon, lovagjaik erőlködése daczára, keresztülhajtható g igy tulajdonkép ők már a czélpont előtt váltak vesztesekké.

— A tehervonóverseny, mely szinte a kiállítás második napján délelőtti órákban rendeztetetf, nagy közönség jelenlétében szinte igen érdekesen folyt le. Első volt Sztan- kovánszky János, 2 pej kanczája, melyek a 32 méter mázsa vassal terhelt kocsi tovavonását megkísérelték, azonban ez nekik nem sikerült s meg sem indultak. Utána Varga István kajmádi csősz 3 éves pejkanczája és 4 éves szürke heréit lova könynyüséggel vitte el a 32 méter mázsa terhet. Gr. Apponyi Sándor két világos pej lova szinte nem felelt meg a klnézésökböl levont reményeknek, mert a terhet meg sem indították s nem voltak egyszerre indittásra birhatók. Perczel Dezső lovai, kocsisa ügyetlensége folytán a félpályán megállották. Müller János var- sádi lakos lovai hasonlólag nem indítottak. Utána Ullmann Lipót szegzárdi lakos lovai 33 méter mázsát könynyüséggel szállítottak apálya végéig s gazdájuk visszafordulva is elhatározta terhét visszahozni, de ekkor a bizottság általmeg- állittattak. Veiszling Gáspár lovai 34 méter mázsát szállítottak s igy az első díjat nyerték. Végre báró Jeszenszky Kálmán lovai 33'A méter mázsa teher szállítása után a második díjat nyerték.

— A párisi kiállítás tolnamegyei látogatói már küldik értesitvényeiket hazájukba. így báró Jeszenszky Sándor, e remény dús fiatal ember leveléből közöljük a kiállítás benyomását visszatükröző következő részt: Soraidat csak ma kaptam kezemhez, miután Párist csak nehezen tudván elhagyni, tegnapelőtt reggel érkeztem meg a világnak ezen paradicsomából, melyben nem lehetne elég ideig lakni. 28-án elindulva a vasútra, megismerkedtem egy belga úrral, ki a jury-nak tagja lévén, mindjárt másnap elvezetett, még a megnyitás előtt a kiállításba és a városban is orientált; nagyon szives volt irányomban, vele is laktam 7 napig egy Hotelben a város közepén, melyre alig tudtunk szert tenni, úgy tömve voltak mind; az árak a hotelokban nagyon felvarinák srófőlva, de különben igen olcsón és jól lehet élni Párisban; én mondhatom, hogy mindent láttam, a kiállítást már kívülről tudom, a városban megnéztem minden nevezetes épületet, a Louvre-tól kezdve voltam majd minden főbb szinházban, voltam egy nagy lóversenyen Autenilben, voltam Versaillesban, hol majd egész napot töltöttem a dicső franczia királyok megmérhetlen palotájának és az ép oly nagy! mint nagyszerű parknak meglátogatásával és mégis csak trappban láttam mindent; voltam a bois de Boulogne- ban, Páris praterjében, azon 200Ö holdas erdőben, melyet a művészet és az idő most a legremekebb parkká változtatott s melynek főbb helyeit meglátogatni kocsin 2—3 óra kell; ott látni az equipageoknak véghetleu sorát, ott fordul meg minden szépség lóban és asszonyban. Ott van a hires jardin d’acclimatation is, hol különösen a kutyáknak 100 féle remek fajai közt, Miseidnek rokonaira is ismertem, Voltam azután a hires hyppodromban, egy rengeteg czirkus (10000 embert helyez el) hol a legnagyszerűbb és hajmeresztőbb lófuttatások 4-es fogatokkal és mindenféle formában gyönyörködtetik a nézőt. Még egy nevezetesség Párisban, hol szintén igen jól mulattam, a bal du jardin Mabille, egy nagyszerű illumi- natiója és gruppirungjai által valódi tündérlakká alakított kert,

mmŐt csakis álomországban lehet képzelni, hol Páris demí- mondeja hemzseg és produkálja nagyszerű orchester mellett az eszeveszett cancant a lehető legszemtelenebb formában.

A gyönyörűen befásitott boulevardokra színház után sétálni szintén egy élvezete a párisinak s még nagyobb az idegennek, ki ott láthatja igazán, mi az az élet és forgalom ezen világvárosban, melyhez hasonló másodikat nehéz lenne találni. Az 1871-ki porosz-tatárjárásnak már nyomát sem látni, kivéve a Tuiileriákon, melyeknek építése azonban szinte nagyon előre haladt s a városházán, de különben csak a bo- Bzut szomjazó népnek van meg emlékezetében véres betűkkel. Louvainból csak egy barátom volt még Párisban, gróf - Obert, kivel sokat voltam, de azonkívül sem éreztem, hogy magam vagyok, mert a párisi nép olyan előzékeny és oly kellemes társaság a schwichakismustól ugyan nem nagyon messze eső blaquejával, de másrészt a genialitáshoz hasonló ecl d’esprit-jével, hogy mindig jól mulattam, bárhol kivel állottam szóba. A kiállítás is nagyszerű, noha még épen nem kész és még javában dolgoznak rajta, de most már oly gyorsan megy minden, hogy a ma még nyers állapotban, kövekkel és épitési szeméttel borított tálaj 2 nap múlva már a legszebb teppich partiákat és fákat találtam, elgondoltam magamban : de jó lenne ugyanezt Hidvégen is produkálhatni;

A mi specialiter a magyar szakosztályt illeti, mondhatom nem válhatik szégyenünkre, jól vagyunk képviselve, kivéve székvárosodnak nem nagy dicsőségére váló borát, melyet a csárdában egy pár párisi tanácsomra hozatott s melylyel nagyon blamiroztam magamat és hazámat, mert ők abban hazájok-- nak pancsolt murcziborára ismertek s mely csakugyan nem is volt más ; de fejtegettem előttük a dolgot s csakhamar belátták s vigasztalták magukat, hogy hiszen tőlük tanultuk a pancsolást, de annál nagyobb furorét csinál másrészt Berkes hatalmas bandája, kinek zenéjében alig tudnak eléggé gyönyörködni s kit megtapsolni még kívül is tódul a népnek minden classisa egyaránt. A mit átaljában mondhatok az, hogy 12 napot nagyon jól töltöttem és nem költöttem sokat, mert jól berendeztem a dolgokat.

— Nyilatkozat. A „Fünfkirchner Zeitung,“ mely Tolnamegyére vonatkozólag már többször laptöltelékül oly híreket hozott — mint például' a czikói gyilkosokat illetőleg — melyet nem vont vissza, egy heték előtt megjelent számában a bonyhádi algymnasium összes tanáraira oly megjegyzéseket tett, melyeket becsületes ember, ha tanár is, el nem hallgathat. Mi rögtön kérdőre vontuk, először magyar nyelven s miután megtudtuk, hogy „Csehország nemes fia csak kenyerünket szereti s nem nyelvünket a „cultura“ nyelvén is. Azonnal válaszol is Guttmann ur, Ígérvén, hogy mindent jóvá tesz. Az intézetet fentartó igazgató testület is tiltakozott férfias hangon a cultur hős megjegyzései ellen. Biztos tudomásom van, hogy idegen, bennünket ismerő, szavahihető férfiak is Írtak az illető lap szerkesztőjének szavai visszavonása végett, sőt a „Pesti Napló“ is utólag kifejezést adott eme rágalom elleni cselekedetnek. Mit tett a szerkesztő? Tiltakozásunkat a kormányzó testület beküldött okmányát lenyomatni nem volt bátorsága s „ha akarom vemhes“ féle módon sajnálkozását fejezé ki, ha megsértett volna bennünket. Miután nevezett urnák fogalma sincs egy törvényes alapon fenálló gymnasiumról, hiszen azt állitá, hogy mi inkább az életre képezünk embereket, mint a tudományos pályára, a szegény polgári iskolát értett, miután arra hivatkozik, hogy a pécsi tanári kartól is szerezte a megjegyzésére vonatkozó adatokat; — ami, mint most megtudtam magyarán mondva hazugság — megjegyzéseit nem a tanügy elö- mozditására, hanem gonosz lelkű vagy' legalább könyelmü eljárásnak vagyok kénytelen kinyilvánítani s a nevezett szerkesztőt rágalmazónak — s mert szavait vissza nem merte vonni — gyávának nevezni. Bonyhád, május 20. 1878. Mar- hauser Imre, tanár.

—- Köszönetnyilvánítás, Elhunyt atyánk Környei János temetése alkalmával az aggasztó helyzetből, hogy t.

i. még a legegyszerűbb temetési költségek felett sem rendelkezheténk, az irgalmas szivü emberbarátok keresztényies könyöradományaikkal oly nagylelküleg kisegítettek bennünket, mint atyátlan és anyátlan árvákat: legyen szabad a ne- messzivüeket adományaikkal együtt a nyilvánosság előtt is bemutatnunk. Aggasztó helyzetünk könnyebbitéséhez járultak : Péter G. 40 kr, Nadhera József 50 kr, Spitzer Károly 50 kr, Schveiger Jakab 1 írt, Stark Ignácz 1 frt, Kossá Erzsiké 25 kr, Széllé Zsigmond 1 frt, Zaáry József 50 kr, Halvax 20 kr, Rotter 20 kr, Nagy János ap. pleb. 1 frt, b. Fiáth 50 kr. Sauer 50 kr. Herczog Adolf 1 frt, Prehof- fer Lajos 1 frt 25 kr, Bárczyné 40 kr, R. F. 40 kr, N. N. '40 kr, N. N. 10 kr, R. E. 30 kr, N. D. 70 kr, Benyács k. a. 1 frt, id. Szévald M. 1 frt, Marczell távirdafonök 50 kr, Göttinger 1 frt, Sebeczky 1 frt, Csépi Juli szolgáló 10 kr, E. R. 30 kr, névtelenül valaki 4 kr, Surgóthné 50 kr, N. N. 1 frt, N. B. 26 kr, Dr. Sántha Ferencz 1 frt, összesen 20 o. é. írttal. Midőn az irgalmas részvét ezen áldó gyakorlásáért legöszintébb köszönetünket mondjuk: egyszersmind a tökéletes ajándék kutforrásához, Istenhez azon őszinte fohászt bocsátjuk: tartsa meg Isten a könyörülő keblüeket sokáig, hogy azon szeretettel, melynek nyilvánulása reánk, elhagyatott árvákra oly áldó vala, szeretteik körében hintegethessék a nemes érzelem magvait. Isten áldása legyen a két tettre kész gyűjtőn is, kiket azonban külön is megnevezni tiltja azoknak előttünk nagyon jól ismert szerénysége. Forró^ köszönetünk ismétlésével maradtunk: a Környey árvák.

— Halálozás. Poninger Mártpnné született Leinzin- - ger Franciska Báttaszék nagyközségben kiváló helyet foglaló szeretetreméltósága folytán általánosan becsült hölgy f. é. május 13-án délután l'A órakor jobblétre szenderült. Enyhítse a közrészvét a mélyen sújtott család méltó fájdalmát. A haláleset alkalmával kiadott gyászjelentés a következőleg hangzik: Alolirottak mélyen szomorodott szívvel jelentik legjobb s legdrágább neje, illetőleg anyja, nagyanyja, növérök és nagynénjök Poninger Mártonná szül. Leinzinger Franciska 1878. évi május 13-án d. u. l'A órakor élte 61-ik és házasságának 38-ik évében a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után szivhártya-vizkór következtében történt gyászos kimultát. A boldogultnak hült tetemei szerdán május 15-én d. e. 10 órakor fognak beszenteltetni és öröknyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise-áldozat pénteken május 17-én d. e. 9 órakor fog a plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Kelt Báttaszéken, 1878. május 13-án. Áldás és béke hamvaira! Poninger Márton, férje; Poninger Laura férjezett Banthler, leánya; Banthler Angyalka, 0dön4 és Izabella, unokái a boldogultnak. Leinzinger Klára s ennek férje Hetyei István, Leinzinger Károly, Leinzinger Ödön s ennek neje Fuchs Ilona; testvérei, illetőleg sógora és sógornője. Leinzinger Etel, férjezett Rovacsek Jánosné, Leinzinger Ferencz, unokatestvérei.

— Elemi csapas. A hernyók és cserebogarak oly mennyiségben jelentkeztek megyénk felső vidékén, hogy a fészkek tavasszal leggondosabb letisztítása is czéltalannak mutatkozik s a kedves állatkák regényes pajtásaikkal a legnagyobb veszélylyel fenyegetik nemcsak a gyümölcsöt, de még a fák díszét, a zöld leveleket is. Ahol végeztek, tova vonulnak, valóságos népvándorlást űzve.

— A gyönki lövész-egylet ez évi nyári időszakra újra megalakulván, alakuló gyűlését f. hó 9-én tartotta. Az egylet tisztviselői lettek: elnök: Bocsor Lajos, pénztárnok: Poór József, jegyző: Döring Lajos. Választmányi tagok maradtak a tavalyiak. Az egyletnek ez ideig 25 tagja van. Tagdíj 1 frt 50 kr. Vidéki tagdíja 1 frt.

— Habok elillnnásn. A gyönki kir. járásbiróság börtönéből 3 kisebb bűntényért letartóztatott rab a múlt hét végén a fal kiásása után megszökött. A szinte itt volt s bankjegy csinálásért letartóztatott G. némedi-i lakos nem látta szükségesnek felhasználni a kínálkozó menekülési alkalmat. Az eltűntek erélyesen nyomoztatnak.

Hivatalos rész.- 3377. Tolnamegye alispánjától.

alisp.

K ö r 0 z é s.

Farkas Róza duna-földvári illetőségű toloncz, Ercsi és Adony között kísérője elől megszökvén, köröztetése ezennel elrendeltetik. Feltalálás esetén illetőségi helyére tolonczozqndó. Személyleirása a következő;

Származása: Duna-Földvár, tartozik: Tolnamegy., kora: 21 éves, Vallása: rom. katli., Állapota: hajadon, Foglalatossága: nincs, öltözete: ócska, termete: közép, arcza: tojásdad, haja: vörös, szemei: kék, orra: rendes, különös jegye: nincs. Beszél: magyarul.

Kelt Szegzárdon, 1878. május hó 6-án.

Ap pliapán távollétében: pápé Gyula, főjegyző.

3365. Toinamegyc alispánjától.

alisp.

Körözés.

Seib Keresztély nyugalmazott ezredporkoláb nyugdíját 1865. évi szeptember havában Bécsben félvevén, azóta nyomtalanul eltűnt. Nevezettnek köröztetése ezennel elrendeltetvén, siker esetén a nyomozás eredményéről jelentés teendő.

Langer János nevű egyén, ki Gácsorszúg Ladzinka gerua (dobíemili járás) nevű községében, 1848-ban született és ki hadkötelezettségének eddig eleget nem tett, Rudaivka községében lakó rokonainak állítása szerint, Magyarországban valamely vaspályatársulatnál van alkalmazásban.

Nevezettnek köröztetése elrendeltetvén siker esetén a nyomozás eredményéről jelentés teendő.

Kelt Szegzái’don, 1878. évi május hó 6-án.

Az alispán távollétében: Pápé Gyula, főjegyző.

3335. Tolnamegye alispánjától.

alisp,

Körözés.

Drinóczy József sár-szent-lörinczi illetőségű 60 éves, özvegy, 2 gyermek atyja, dohány csempész, jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen lévén, nevezettnek köröztetése ezennel elrendeltetik. Feltalálás esetén jelentés teendő.

Kelt Szegzárdon, 1878. évi május hó 6-án.

Az alispán távollétében: Pápé Gyula, főjegyző.

3578. Tolnamegye alispánjától.

alisp.

K ö r ö z c s.

Nagy-Küküllömegye Medgyes városában múlt 1877. évi ■július hóban egy ismeretlen, mintegy 13—14 éves süketnéma leány találtatott eszméletlen állapotban, ápolás végett az ottani kórházba adatott. Ugyanaz kis termetű, barna hajú és szemű, kerekded arczu, kis orrú, rendes szájú. Különös ismertető jelei nincsenek, öltözéke után Ítélve román, vagy czigány származású lehet.

Ainelica Frivo Győrött belebbezve volt egyén, folyó évi api’il 16-án megszökött, születés helye Wojevacz, lakhelye: Kruppa, járás: Bistye (Bosznia), kora: 46 éves, vallása görög keleti, állapota: nŐ3, foglalkozása: földmives, termete: magas , arcza: hosszas, barna , szeme : sárgásbarna, haja: barna, orra és szája: rendes, Különösen ismertető jele: a jobb halántékon golyó-, a jobb fül mögött kardcsapás sebhelye,— a jobb alszárában golyó-, összesen: 7 sebhelye. Öltözete: setétszinü pantaló, kékmellény, fekete kabát, fekete kerek kalap s fekete börtopán. Nevezettnek köröztetése ezennel elrendeltetvén, a nyo-mozás eredményéről siker esetén jelentés teendő. Kelt Szegzárdon, 1878. évi május 7-én.

Perczel Dezső, alispán.