Tolnamegyei Közlöny, 1878 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1878-05-16 / 20. szám

Ulßil

A mi a szabad választást illeti, elismerem azt, hogy annak módozatai a szabadság hazájában : Anglia és Amerikában igen nagy tökélyre fejlődtek ki; de hogy ott valami nagyon édeni állapot volna e tekintetben, azt kétségbe kell vonni magából czikk- iró állításából, — mert hol a korteskedés legnagyobb fokra hágott s hol az illető állampolgárok (kortes- kedés közben) „kilármázzák és kiczivakodják magukat“ bajos volna azt elliinni, hogy „aztán menne minden újra a régi kerékvágásba“ már csak azért sem, mert a lárma és czivakodás — a történelem tanúsága szerint — még a legmiveltebb nemzeteknél sem szokott utóhatás nélkül maradni.

Különben ha szabadság létezik Angliában és méginkább Amerikában, ellehet mondani, hogy annak egy kis részével mi is dicsekedhetünk, a menynyiben t. i. ennek egyik főtényezője: az önkormányzás elve nálunk is gyakoi'lati alkalmazásban van.

Az önkormányzás elvének gyakorlati érvényesítésében a közigazgatás legalsó fokán, a községeknél, intézkedik hazánkban „a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVin. törvényczikk.“ Hazai törvényhozásunk ezen szülötte az,. mely kevéssé nyerte meg czikkiró tetszését s mely szex-inte „valóságos lealacsonyitása az annyix’a tiszteletreméltó jegyzői állásnak s ezzel együtt az értelmiségnek“ (!?) Ugyan kérem egy ilyen fontos kérdésben, minő a községeknek az önkormányzat elvén alapuló rendezése : feltehető-e az e tekintetben í’észrehaj latlannak joggal mondható törvényhozásunkról, hogy egy ily szép eszme diadalra juttatását, egy az ezen eszme meg- megvalósitásában a legnagyobb szerepkörre jogosított állás, a községjegyzői állásnak sáx’ba taposásával tetézné be? En azt gondolnám: nem s ha mélyebben a dologba pillantunk, be kell vallanunk, hogy az tényleg meg sem is történt.

Elismerem ugyan azt, hogy a törvényhozás a szóban levő törvényczikknek a hazai községek mindegyikére kiterjesztett alkalmazása által hibát követett el; mivel az alábbiak figyelemre méltatása mellett ki sem tételezheti fel azt, hogy a szellemi előrehaladás mérvét tekintve egymástól annyira mesz- sze álló községeknek ezen törvényczikk szabványai értelmében egyöntetű kormányzása hasznos és gyakorlati életnek teljesen megfelelő eredményeket volna képes felmutatni. De viszont rxem állíthatom, hogy lehetne a jogosság elvei szerint azon hatáx’- v on a lat meghúzni, melyen belől annak alkalmazása czélravezető volna s illetőleg a melyen kívül álló községek más — nem tudom mily alakbán nyilvánuló — törvény által volnának kox'mányozhatók.

Mert a mint tagadásba vonható az, hogy Ma- gyax*országban volnának olyan községek, melyek tisztán értelmiségből állanak, ügy másrészről teljességgel nem lehet állítani, hogy a csak földművelőkből álló községek a jelelt határvonalon ! k i v ü 1 levőknek lennének minősíthetők; miután hazánkban számtalan oly község található, melynek | összes lakosságát az úgynevezett „kurta nemesek“ képezik, kik föld mivel ők lévén, nagyon megköszönnék, hogy jónak látta czikkiró őket a tán kivétel alá sorozható göcsejiek, palóczok, hegyi oláhok stb. osztályával egy kalap alá i’ántani s falusi jegyzőjük tiltakoznék czikkiró azon állítása ellen, hogy az ö állása, ha már valamit vesztett, —| épen a községi képviselő-testületek rendszeresítése óta vesztett volna tekintélyéből. De meg czikkiró állítására tekintettel pro domo egyátalán nem beszélhetünk, mert megyénk lakosságát — a csak legközelebbi szomszéd megyék népességének miveltségé- hez is viszonyítva — e sorok írója annyira értelmesnek ismeri, hogy azt tap int at os vezetés mel- lett a szóban levő törvény szabványaihoz képest rendben lehet kormányozni.

Hanem hát a jegyzői állásnak a községek rendezéséről szólló törvény által történt lealacsonyitása azon okból származott, mivel a szervezett képviselőtestületek üléseiben annak nem az elnöki, hanem a

*

jegyzői szék jeleltetett ki. Es ez a gyakoxiatnak megfelelőleg teljesen rendén van, mert általánosságban is elmondható az, hogy a képviselő-testületek gyűléseihez, mindenütt inkább lehet alkalmas a gyűlés rendes vezetésére képes elnököt, mint ügyes jegyzőkönyvvezetőt (tollvivőt) találni; s mivel a törvény intentiója a községi (különösen pedig a szoros

értelemben vett falusi) képviselő-testületeknél a jegyzőtől több értelmiséget kíván, mint a gyűlés vezetésével megbizött elnök-birótól: oka, hogy a jegyző csak tényleg s nem n évi eg első ember a képviselő-testületben. Hogy pedig a községi képviselő- testületi gyűlések alkalmával az elnöklő falusi bírónak alárendelt jegyző nem szűnik meg ekkor sem első ember lenni, ha hatáskörének teljes ismeretével b i r, azt a hét évi tapasztalás igazolja.

Azt pedig jogosan czikkix-ó sem állíthatja, hogy a fentebbi feltételek mellett bárminemű hivatalos foglalkozásainak közepette nem a jegyző tekintetnék a község tényleges fejének.

Különfélék.

— Lapunk megjelenési idejében, tekintettel a kiállításra azon változás állt be: hogy mai számunk csütörtökön, a jövő szám pedig a jövö hét csütörtökjén fog megjelenni.

— A lóverseny, mely a kiállítás második napján, vasárnap délután 4 órakor veszi kezdetét, igen érdekesnek ígérkezik; a pályázók elegendő számban jelentkeznek s a versenyt rendező bizottság gondoskodott a néző közönség kényelméről, a mennyiben a pályatér közelében ülöhelye- lyeket rendezett be. Az ülőhelyekre előjegyzéseket a versenybizottság már most is elfogad s a jegyek a kiállítás megnyitásától kezdve a kiállítási pénztárnál lesznek kaphatók.

— A kiállításra a szomszéd Baranyamegyéböl is érkeznek vendégek ; itt leendtöbbek köztPerezei Miklós főispán ur is.

: —■ Tűz Szegzánlon. Folyó évi május 13-án esti 10 és egy negyed órakor a belvárosi templom tornyában tűz jeleztetett. A tűzoltóság összes szereivel a legutóbbi esőzések folytán feneketlenné vált mellékutczákon a helyszínére sietett s a lakosság erélyes segédkezése mellett a különben is veszélytelen tüzet csakhamar e'Ifojtá. Egy szegény özvegy asszonynak egyetlen vagyona: a háza lett a vészes elem martaléka. A választmány által életbeléptetett azon^intézke- dés, hogy a tűzoltó-szereket szállító lovak díjaztassanak, megtenné jó gyümölcsét, mert a tűz jelzésekor mindjárt három pár ló állt a tűzoltóság rendelkezésére.

— Majális. A bonyhádi algymnasium tanuló ifjúsága f. é. május 20-án a berekaljai erdőben majálist rendez, melyre a meghívók már szétküldettek. Kedvezőtlen idő esetén a majális más napon tartatik meg.

— Színészet. Csóka Sándor színtársulata május 10-én a „Csók“ vígjátékot adta ein Tőkés Emilia asszony jutalmára. A jutalmazott a csekély közönségnek is ép oly kedvvel játszott, mintha a ház telve lett volna. K e n é z y Csatár ur mint műkedvelő „Carlo“ szerepében ismét sikert aratott. Május 12-én az „elbűvöltek“ czimü bohózat, Balogh István e silány férezmüve került szinre. Breznay mint Boriczky Dani és Ajtáy, mint szakács, művészi alakításaikkal tűntek ki. Ok a közönség kedvenczei, mely irántuk minden alkalommal nyilvánítja rokonszenvét. Május 13-án „a háromcsörü kacsa“ czimü Operette került szinre Schöner István és Gózony Endre urak, mint műkedvelők felléptével. A színház zsúfolásig megtelt s a közönség a műkedvelőket úgy mint a többi szereplőket zajosan megtapsolá. Az előadás, tekintve a csekély időt, mely a műkedvelő urak rendelkezésére állt, elég jól sikerült; különösen Gózony Endre ur a színpadon otthonosságával s kifogástalan énekével tűnt ki. Május 14-én „Dr. Wespe“- féle vigjáték adatott, mely alkalommal Schönfeld Albert helybeli franczia nyelvtanár ur guitáron egy ábrándindulót játszott. Hej! a guitár csak guitár, még ha valaki oly művész is rajta, mint Schönfeld ur!

— Iluna-FüldválTÓI Hőké Lajos ur írja nekünk: Duna-Földvár, május 7-én. Tisztelt szerkesztő ur! Ezelőtt két évvel a „Tolnamegyei Közlöny“ tárczájában közzé tettem „Duna-Földvár s vidékének történetét különös tekintettel Tolnamegyére.“ Azon óhajtásomtól indíttatva, hogy a községi s megyei monográfiák a hazai földrajz és történelem kiegészítéséül, a középiskolákban taníttassanak, néhány ily iskolai czélra szánt közép és megyei monográfiát a „Nemzeti Hírlap“ szerkesztőjének mutatványkép megküldöttem, hogy ennek mintájára más megyék és községek is a keb- lökbeli középiskolák számára hasonló monográfiák készítése s taníttatásáról gondoskodjanak. A „Nemzeti Hírlap“ húsvéti april 21-ki száma tárczájában elsőben is Duna-Földvár s Tolnamegye földrajzi s történeti monográfiáját adta, melyet t. Szerkesztő ur, ha czélszerünek látja, ám tessék saját lapja részére is átvenni. Az elemi iskolák ötödik s hatodik osztályaiban is tanítható lenne ugyan az e megyei s az itteni nagyobb községekben, az illető tanítók, lelkészek által. A saját községökre alkalmazandó - monográfia: de különösen három középiskolánk van, hol ez tüzetesen taníttathatnék : a bonyhádi evang. és gyönki ref. kisgymnasium- ban, meg a szegzárdi polgári iskola. Többizben panaszoltam már ezen megyei közlönyben és a budapesti lapokban, évek óta, minden eredmény nélkül azon sajnos; sőt szégyenletes helyzetet, hogy megyénkben, mig a 40,000-nyi két protestáns felekezetnek két gymnasiuma van, a 17U,000-nyi katolikusoknak, itt, hol a tanügyminister gondozása alatt levő pesti egyetem és bécsi Terézakademia földvári, szegzárdi, báttaszéki uradalmakból, eme tudományos intézetek csak i

jövedelmet húzzák, de hogy hivatásuk és kötelességük szerint az itteni iskolákról gondoskodnának, még csak a szegzárdi polgári iskola segélyzésében van tavai óta némi nyoma. Tolnamegyé földrajzának s történetének súlya a Dunára, ettől pedig Bonyhád és Gyönk távol esvén, akik a Dunát nem látták, a Kapósról csekély fogalmat meríthetnek a fejedelmi folyam nagyságáról és fontosságáról; a bonyhádiak különösen a közel cikedoni romokból, e zárda minőségéről. Az idegen gymnasiumokban tanuló megyei ifjak magán szorgalom utján szerezhetnének szülő megyéjök monográfiájáról tudományt. (A levél azon részét, mely a duna-fold- vári járás részére országgyűlési képviselőket ajánl, kihagytuk, mert az ez irányban megindulandó agitatiót egy kissé korainak tartjuk. A szerk.j

— SzöllönemesítéS' A pinczehelyi derék plébános ur példája Gyönk némely szöllősgazdáit azon gondolatra hozta, hogy ők is< megpróbálják az u. n. olasz riesling fajt szölleikben meghonosítani. E czélból mintegy 4000 sima vesszőt hozattak s a jelenlegi tavaszon elültették. A polgárgazdák beoltással kísérelték meg e czélt hamai’abb érni el.

— Tamásiból Írják nekünk: Becses lapja 18-ik számának ujdonsági rovatában „helyreigazítás“ czímén megjelent czikkre fogadjon el tőlem egy rövid megjegyzést. Tudva, hogy Fördős Géza szolgabirónk nem önmagasztalási czélból, sem más valaki hiúságának megsértése szándékából felszól- lalni nem fog, ama már majd sokat is emlegetett szokolyi bankjegy hamisítási ügyben a valódi igazság érdekében nyilvánossá teszem, hogy Dobosffy Gyula ur, a bankjegykészítő bandát Somogymegye egyik községében képzelte és állította, holott az eredmény szerint nem ott, hanem Szokolyban volt és ha Fördős szolgabii’ó ur egy kora reggelen Szokolyba személyesen ki nem megy és erélyes kihallgatásokat nem eszközöl, az ennek következtében — a földben elásott és a kút fenekén elrejtett — sikerrel megtalált gépek és hamis bankjegyek most is ott nyugodnának, — ott, ahol létezhetésüket Dobosffy ur nemis képzelte. Amint egyrészt nem akarnám Dobosffy ur képzelt babérait egészen lehervasztani : úgy másrészt a jelentékeny eredményt nem merném egészben a szolgabirónak tulajdonítani, miután kívüle még mások is szerepeltek, akik között azonban mégis D. betűvel kezdődő név nincsen.

— A hernyók nagymérvű pusztítására vonatkozólag írják nekünk Duna-Földvárról: A múlt két évben a fagy miatt nem volt, a jelenben pedig a sok hernyó és cserebogár miatt nem lesz gyümölcs. A fagy ellen hiába küzd az ember, de a hernyókkal, cserebogarakkal el lehetne bánni. Tessék a hegy- s kertbiróságnak kiadni a rendeletet, hogy npvemberben és februárban a gyümölcsfákról a hernyók tiz forint birság alatt letisztittassanak: tessék a bírságot a mulasztókon szigorúan végrehajtani. A másodszor jövö hernyók a fák egy-két arasz szélesen bekátrányozásával vagy tölcséralakban papírral körülkötésével elriaszthatok. A keskeny kulimászba egy-két hernyó belevész, de ezek hátán, mint hídon a többi feljut a falevélhez. A ‘papitölcsérig pedig a hernyó felmászik, hanem itt akadályi’a találván, visz- szafordul. A hernyók, a fák elágozásai közt szoktak napnyugta után összegyűlni, akkor is lehet őket nagyban pusztítani. A cserebogár a fáról magától le nem hull, azért hát lekell rázni,; összeszedni s a sertéseknek, ludaknak odavetni. A sok hernyóból sok pille lészen. Egy község birája pár év előtt a helybeli gyerekeknek minden száz pilléért egy krajezárt fizetett. A fiuknak tetszett a mulatság és százezernyi pillét hordtak össze. Tessék mindezeket megpróbálni annak, aki szereti a gyümölcsöt.

— Halálozás. April végén meghalt Duna-Földvár legöregebb asszonya, a terjedelmes Bisitz család ősanyja, 96 éves korában. Maradt négy fia, két leánya, s mintegy hetven első és másodunokája. Az elhunyt Sár-Bogárdon születvén, növekedvén, oda kívánkozott néhai férje mellé temet- tetni, mit gyermekei kegyelettel teljesítének. Már maga a szokatlan nagy életkor s a számos unokák érdekessé teszik az elhuytat az élők emlékezetében; még érdekesebbé lesz, ha hozzá gondoljuk, hogy a boldogult matrónának négy fia, úgyszólván a semmiből kiváló szorgalma s ügyessége által nagybérlők s kereskedők lettek, különösen Salamon, a 21 gyermekből egy növel maradt 15 élő gyermek atyja, sok éven át Duna-Földvár lakosa, az ozorai urodalom állodiatu- í’áinak egyik bérlője, Tisza-Abádon nagybirtokos, kinek ismét legidősb fia Móricz, a könynyelmü mágnás urfiak pazarlásaiból magának Uj-Bécsben máris millió értékű nagybirtokot szerzett.

— A diphteritis Szárazdon még mindig szedi áldozatait. A most lefolyt héten az egész vidéken köztiszteletben álló jegyzőnek Frank Jakab urnák egy kis leánykáját ragadta el, — hajadon leányán szinte e baj tünetei mutatkoztak : de talán ezt sikerül az orvosi tudománynak megmenteni.

Színházi műsor. Vasárnap május 19-én „A sárga csikó.“ Bérletfolyam. Hétfő: május 20-án „Faust.“ (Operette.) Béi’íetfólyam. Kedd: május 21-én „Két árva.“ Bérletszünet. Di tró y Mór és Ditróyné Eibenschütz .Mari mint vendég. Szerda: május22-én „Gyula és Györgyike.“ Ezt követi „Egy játszma piquet.“ Bérletszünet. Ditróy pár mint vendégek. Csütörtök: május 28-án „Az erkölcsi halott.“ Bérletszünet. Ditróy pár mint vendégek. Péntek: május 24-ép „Renée király 1^ ánya.“ Bérletszünet, Ditróy pár jutalomjátékául és búcsú fellépéséül. Szombat; május 25-én „Szép Helena“ (Operette.) Béxdetszünet. Ligeti Katalin jutalmául,