Tolnamegyei Közlöny, 1878 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1878-05-12 / 19. szám
nos jellemzésébe bocsájtkozhatunk. Május 3-án a „a gerol- steine herczegnö“ került színre. Az előadásról nem sok jót mondhatunk; a szereplők, Kantay Teréz kivételével igen ingadozók voltak s az egész operette nem volt jól betanulva. Május 4-én Csókáné asszony jutalmául „Argyilus királyfi“ adatott. A nagyszámú közönségre a darab nem volt oly hatással, mint lehetett volna, ha a szükséges gépezetek meg volnának. Csókáné igazi tündér Ilona volt. A nagyszerű és fényes diszkiállitás igen szerény alakban jelentkezett. Május hó 5-én adatott a „Betyár kendője.“ Toldy Ferenc zl újonnan szerződtetett tag felléptével. Május 6-án „kié a 40,000 forint“ czimü franczia vígjáték került színre. Május 7-én a „Kintornás család“ s 8-án a „Szép juhász“ adatott. A társulat ismét két tehetséges taggal: Toldy Fe- rencz és Ajtay Károlylyal szaporodott, kiknek szereplése folytán lényegesen javult azon hátrányos arány, mely a társulat operette és népszínmű előadásokra alkalmazott tagjai között eddig tényleg és nagymérvben létezett. Toldy Ferencz megnyerő külsővel rendelkezik, szavallata, alakítása tehetséget árul el. Ajtay Károly igen jó comicus csak előadása érthetőségére kell egy kis gondot fordítania. Megemlítjük még, hogy Tolnay Antal jutalomjátéka alkalmával, virágcsokrokkal lön kitüntetve s hogy Kantay Teréz a „kintornás cjsalád“-ban előforduló népdalokat gyönyörűen énekelte. Csütörtökön Kenézy Csatár ur, mint műkedvelő közreműködésével „a király házasodik“ czimü vígjáték adatott elő. Az elqadás igen sikerült volt. Kenézy Csatár ur a szerepet, melyben fellépett, igen jól választotta; a színpadon kellő otthonossággal bír s szereplése megérdemelte a zajos tapsolásokat, melyekkel a közönség tetszésének adott kifejezést. Egyúttal itt közöljük a jövő heti műsort, mely alkalmas a kiállítás alkalmával városunkban megjelenő nagyszámú közönségnél is érdekeltséget kelteni. Vasárnap május 12-én 1878. „Az elbűvöltek“ vagy a lábszíj gyógyhatalma. Bérlet 9-ik szám. Hétfőn május 13-án G ó- z o n y E n dre és Schöner István urak műkedvelői szives közreműködése mellett: „A háromcsörü kacsa.“ (Operette). Bérlet szünet. Kedden május 14-én „Dr. Wespe“ v-igy „hogyan kell a nőket emanczipálni ???“ Bérlet 10 ik szám. Az 1-sö és 2-ik felvonás közt: Schön féld Albert franczia tanár ur a színtársulat iránti szívességből guitáron egy „ábránd indulót“ játszik. Szerdán május 15-én „Nagyapó.“ Bérlet szünet. Breznay Geiza jutalmául. Csütörtökön május 16-án „Trapezondi herczegnö.“ (Operette). Bérlet Il ik szám. Pénteken május 17-én nem lesz előadás. Szombaton május 18-án általános közkívánatra 2-or „XXII. Cactus, Tulipatán Bziget uralkodója.“ Ezt követi: „Tiz leány és egy férj sem.“ (Operetté). Bérlet szünet. Nyilvános köszönet, Unger Domonkos szeg- zárdi gyógyszerész ur .3 frt 99 _ krt, N é metliP á l távírda, fonok ur pedig 4 frtot adományoztak a szegzárdi tűzoltó-' egyletnek, miért is lapunk utján mond hálás köszönetét, az elnökség. — A győrvidékí gazdasági egyesület folyó évi július 20-án nyers gyapjú és gyapjúszövet kiállítást rendez. A sorozat a szerkesztőségnél betekinthető.-— Felhívás. Tisztelettel félkérem a hazai Írókat, művészeket s általában mindazokat, kik a köztéren működnek s érdemeket szereztek maguknak, bogy életrajzi adataikat, müveiket, ezek megjelenését, szereplésük főbb mozzanatait közölni szíveskedjenek. Budapest (Kerepesi ut 68.) 1878. május 3-án. Somogyi Ede, a „Magyar Lexikon“ szerkesztője — Magyar Lexikon az összes emberi ismeretek tárháza, különös tekintettel a magyar viszonyokra. A magyar nemzethez! Nemzetünk szellemi fejlődése s irodalmunk gyarapodása minden ágában, égető Szükséggé t°sz oly müvet, mely az összes tudományokat, a társadalmi életnek kiválóbb kérdéseit, röviden, mintegy dióhéjba szorítva foglalja magában, mely minden konkrét kérdésre feleletet, minden vitás esetben felvilágosítást ad, oly müvet egy szóval, mely az összes emberi ismeretek repertóriumát nyújtja. Távol állj»-" lünk az e téren eddig megjelent munkák érdeméből valamit levonni. Szívesen elismerjük mi^s--"tfelünk mindenki, hogy encyklopaedikus müyeipfebCTsok jóakarat, buzgalom s szorgalom látszik ki; sót valljuk meg azt is, hogy egy ideig a kor igényeinek is megfeleltek. De míg egyrészt nem feledhetjük, hogy mind e müvek már évtizedekkel ezelőtt jelentek meg, tehát nagyon hézagosak, sem a tudomány mai álláspontján nem állanak, sem az újabb történeti, statisztikai stb. mozzanatokat nem ölelik fel, másrészt mind tartalomra, mind alakra nézve annyira távol esnek czéljuktól, hogy a jelen munkát e téren úgyszólván úttörőnek kell tekintenünk. Egy másik örvendetes tényről sem szabad megfeledkeznünk. Nem sokára teljesülni fog a magyar nemzetnek egy forró óhaja: hazánk legtudósabb férfiaiból összeállóit egy társaság, mely nagy encyklopaedikus lexikont készül kiadni. A magyar nemzet mély hálaérzettel tekint e férfiak működése elé s óhajtva várja a pillanatot, midőn e nagy nemzeti ügy az előkészítés stádiumából kilépve, megvalósulásnak indul. De mikor fog é pillanat megérkezni ? E kérdésre nem lehet hivatásunk megfelelni, de óhajtjuk, hogy mentül előbb. Azonban kötelességünknek ismerjük kijelenteni, hogy a mű, melynek szerkesztésére és kiadására mi vállalkoztunk, nem akar az érintett, készülőben levő nagy lexikonnak versenytársa lenni; sőt ellenkezőleg: egyengetni kívánja számára az utat s érdemünkül fogjuk tekinteni, ha a mi füzeteink kíváncsiságot fognak kelteni a magyar közönségben az idővel megindulandó nagy lexikon kötetei iránt. A „Magyar Lexikon“ tehát szűk korlátok közé szoritott tárháza lesz az összes ismereteknek; fel fog .ölelni mindent, , a mi a társadalmi életben kérdés és vita tárgyát képezheti; ki fogja emelni a lényegest s mellőzni fogja a lényegtelent; jelszavunk: „mentül többet, mentül rövidebben.“ Megjegyezzük még, hogy a nagy anyaghalmazból, melyet encyklopae- diai munkáknak szem előtt kell tartaniok, semmitsem hagytunk ki; felvettük az összes természettudományokat s azok gyakorlati alkalmazását a kereskedelemben, az iparban, a gazdaságban; különös figyelmet fordítunk a történelemre, a földrajzra, az államtanra s egyes férfiak életrajzaira; statisztikai adatainknál e tudományág legújabb megállapításai irányadók; nem feledkeztünk meg az iparról s a kézmüvészetröl sem s különösen ügyeltünk arra, hogy minden, nyelvünkben még oly kevéssé használatos idegen szó e műben meglelje helyét, kiejtését és magyarázatát. De a mi bennünket e mű kiadására főként indított s miről egy perczig sem feledkeztünk meg, az, hogy e mű magyar encyklopaedia akar lenni. Czélunk nem csupán a német lexikonokat fölöslegessé tenni, hanem oly müvet nyújtani, mely hazafias szellemével, a nemzeti érdekek felkarolásával iparkodik a közönség tetszését megnyerni. Magában fogja foglalni a magyar történelemnek "összes kiválóbb alakjait, fel fogja venni az összes magyar államférfiakat, Írókat, művészeket s mindazokat, kik a közélet terén érdemeket szereztek maguknak — a legrégibb időktől fogva a mai napokig; magában fogja foglalni az összes magyar helységeket, a legkisebb falutól' kezdve hazánk fővárosáig, szem előtt tartva az uj területi beosztást s a legújabb statisztikai adatokat. Somogyi Ede, a „Magyar Lexikon“ szerkesztője. — Az egész mű 50 füzetre van tervezve, mindegyik füzet 4—5 iv terjedelmű, a legdíszesebb kiállítással s apró, de mégis könnyen olvasható s a szemet egyátalán meg nem erőltető nyomással. Mindegyik füzet egy- egy értékes mellékletet fog hozni; igy az első füzet melléklete a föld összes hadi és kereskedelmi lobogóinak szinezett képe lesz. A következő füzetek mellékletei: Afrika és Egyp- tom térképe; az összes államok nevezetesebb rendjelei (színes kép); az emberi test; az összes államok czimerei stb. Egy-egy füzet árát 30 krban állapítottuk meg; ily olcsó árt, mely magyar könyveknél majdnem hallatlan, csupán azon reményben szabhattunk, hogy a magyar közönség, méltányolva jóakaratunkat és hazafias buzgalmunkat szives támogatásában fog bennünket részesíteni. — Minden hónapban megjelenik két füzet. Egy-egy kötet tiz füzetből áll. Megrendelések a „Magyar Lexikonéra minden 'könyvkereskedés, szintúgy az alulirt kiadó is mindenkor készséggel tesz eleget. Kérjük a tisztelt megrendelőket, hogy gyűjtőknek és ügynököknek semmi esetre se teljesítsenek elöleges fizetéseket. Mutatványfüzeteket a kiadó kívánatra készséggel juttat kézhez. Rautmann Frigyes, a „Magyar Lexikon“ kiadója. Budapest, koronaherczeg-utcza 3. szám. Hivatalos rész. 2368. Tolnamegye alispánjai .ló alisp. Megsemmisítés. Herke József döbröközi lakos, Sárközy Mihály döbröközi lakos nevére a döbröközi jegyzöség által 1877. évi június hó 23-án 997. sz. a. egy fekete szőrű, csillagos hom- loku, kissé deres, 10 éves kancza lóról kiállított lólevelet elvesztvén, ezen lólevél hivatalból semmisnek nyilvánittatik. Szegzárdon, 1878. évi márczius hó 28-án. Az alispán távollétében: Papé Gyula, főjegyző. 2655. Tolnamegye alispánjától. alisp. & O I* O z é 8. A kolozsvári kir. törvényszék folyó évi 402. sz. a. kelt megkeresésével tolvajság bűnténye miatt jogérvényesen vádállapotba helyezett Rácz Istvánt, ki 27—28 éves, ev. ref. vallásu, Inaktelki születésű, szolga, Írástudatlan s utolsó lakhelyéről Nagy-Almásról ismeretlen helyre eltávozott, nyomoztatni kéri. Nevezettnek nyomoztatása oly hozzáadással rendeltetik el, hogy feltalálása esetén a megkereső kir. törvényszékhez kísértetendő. Kelt Szegzárdon, 1878. April 3-án. Perczel Dezső, alispán. 2611. Tolnamegyc alispánjától. alisp. K o r A zés. Fejérmegye rácz-almási járás szolgabirájának folyó évi 701. számú megkeresése szerint Liebeman Sándor és fiai (Mariahilferstasse 34. szám Bécs) ezég állítólagos megbízottja Wafler Adolf név alatt az emlitett járás több községeiben mindennemű női ruha, férfiingek, szőnyegek és bútorszövetekre részletfizetés mellett márczius első felében jelentékeny üzletet csinált, s több 100 írtra menő előleget felvett; miután a megrendelt tárgyak mindez ideig nem érkezvén meg, magán utón czirazett ezég felkeresése végett Bécsbe sürgönyözve lett, a beérkezett s hivatalomnál bemutatott válaszból kitűnik, miszerint nevezett ezég nem létezik, világos tehát,Jhogy a jólelkü megrendelők rutul rászedve megcsalattak. Wafler Adolf név alatt elkövetett csalónak személylei- rása következő: mintegy 35 éves nyúlánk magas, barnít, szép fekete kerek szakállu, fekete szemű, szabályos arozu, csinos külsejű uriasan öltözött, megnyerő modorú, beszél magyarul németül és szerbül, állítása szerint Paks, Szegzárd Pécs, Eszék, onnét Szegedre utazik. Nevezettnek köröztetése oly hozzáadással rendeltetik el, hogy feltalálása esetén Rácz- Almásra a megkereső szolgabirói hivatalhoz kísértetendő. Kelt Szegzárdon, 1878. márczius 30-án. Az alispán távollétében; Púpé Gyula, főjegyző. 2617. Tolntinegyc alispánjától. alisp. K O r O k é 8. A nagy méltóságú m. kir. belíigyministerium folyó évi 12186. sz. a. kelt rendeletével körözés végett tudatja, hogy Thodorovits Magdolna bozovicsi lakosnál tartózkodott Fleck Mária nevű elmebeteg hajadon folyó évi február hó 24-én ismeretlen helyre eltávozott s azóta vissza nem tért. Személyleirása: 27 éves, született Szászka községben, termete: kicsiny, haja: szőke, szeme: szürke, arcza: kerek- deg, orra: kicsiny, beszél csak törve németül, ismertető jele bal arczán egy szemölcse van. Nevezettnek nyomoztatása ezzennel elrendeltetvén, feltalálás esetén ide jelentés teendő. Ugyanazon ministerium folyó évi 12522. számú rendeletével további intézkedés végett tudatja, hogy folyó évi február 23-án a Lovászi község határában elfolyó Nyitra vizéből egy hat éves leány gyermek hullája fogatott ki. — A szakértői vizsgálatból kiderült, hogy ezen gyermek szándékosan dobatott a vizbe. Ezen gyermek gyilkolásával egy nő — ki kedvesével barangól s a Nyitra-nagy-tapolcsányi országút mentében fekvő községekben kéregetésből élösködik, a nyári időszak alatt pedig mindkettő téglavetéssel foglalkozik — terhesen gyanusittatik. Ezen nő közép termetű, alig 20 éves, szőke, tiszta ar- ezu, öltözete nem parasztos. A férfi 30 évnél idősebb, szikár magas termetű, barnás szakállu, bal hona alatt mankón jár, lábá törött. Mindkettő állítólag a kis-tapolcsányi vidékről származnak. Nevezetteknek nyomoztatása oly hozzáadással rendeltetik el, hogy feltalálás esetén letartóztatandók, s erről ide jelentés teendő. Kelt Szegzárdon, 1878. april 3-án. Perczel Dezső, alispán. Gazdasági rovat. A tolnamegyei gazdasági egyesület által rendezendő állatkiállitás alkalmával Szegzárdon 1878. május lió 19-én d. u. 4 órakor tartandó lóversenyek sorozata. B. Mezei gazdák versenye. Részt veket benne minden tolnamegyei mezei gazdának tulajdonát képező saját nevelésű 3 és 4 éves bármilynemü lova. Távolság 1600 méter; sikverseny. Díj: 8 darab arany az első, 4 darab arany a második lónak. II. Mezei gazdák versenye. Részt vehet benne minden tolnamegyei mezei gazdának tulajdonát képező, bármily származású és nevelésű 4 éves vagy annál idősebb kancza vagy ménlova. Távolság 1600 méter; sikverseny. Díj: 5 darab arany az első, 5 darab arany a második lónak. E két versenyre a bejelentések a verseny napján délutáni 2 óráig a verseny-bizottság elnökéhez intézendők ; az első versenynél a lónak a tulajdonos által való neveltetését igazoló községi bizonyit- vány mutatandó be. III. Akadály verseny. Tiszteletdij ; adja több tolnamegyei sportkedvelő. Részt vehet benne bármilynemü és korú ló ; teher kiegyenlités nélkül. Urlovarok. Távolság 3200 méter; az akadályok 1 méternél magasabbak és 3 méternél szélesebbek nem lehetnek. Tétel 10 frt, bánat az egész. Tétek és bánatok egész összege az első nyertest illeti. Három ló indulása igényeltetik. Bejelentések 1878. május 18-án esti 6 óráig a verseny-bizottsági elnökéhez intézendők. Kelt Szegzárdon, 1878. május hó 2-án. B. Jeszenszky István. Perczel Dezső, versenybizottság! titkár. versenybizottság! elnök. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Bodn Vilmos.
