Tolnamegyei Közlöny, 1878 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1878-04-28 / 17. szám

kozólag; a létesítő bizottság pedig alapszabályban biztosította azon kiváltságot, hogy az alapítvány összegnek csupán 10% -át tartoznak a községek le­fizetni s ezenfelül további fizetés (mely egyszerre 10%-nál magasabb szintén nem lehet) csak akkor követelhető, ha a törzsvagyon csonkulást szenvedett, mely eset azonban az egyesület szolid vezetése, nye­részkedést kizáró volta, a földhiteli üzlet teljes biz­tonsága s az állam szigorú ellenőrzése folytán csak minden emberi számítást fölülmúló rendkívüli körül­mények közt állhatna be. Az alapitványtétel további részletei (5000 írt kamattalan, 5000 frt, 500 frt 100 frt kamatos ala- pitvány-levél), előnyei, az uj hitelintézmény szerve­zete, eljárása és a létesítő bizottság teljes bizalmat érdemlő egybeállitás-a, végre az összes további tájé­koztatás kimerítően benfoglaltatik a létesitő-bizottság felhívásában, alapszabály vázlatában s alapítási okirat szövegében, mely három rendbeli .nyomtatvány ide hajlitottan azon tisztelet- teljes kéréssel közöltetik, hogy legszélesebb kö­rökben ismertessék, alapos és lelkes — ez által lel­kesítő — megbeszélés tárgyát képezze, s alapit- ványgyűjtésre, aláírásra, a községekben pedig képviselő-testületi közgyűlési megszavazásra és kitöltésre használtassák, — megjegyezvén, hogy e nyomtatványok bármelyikével, főleg pedig alapit- vány-okii-at űrlappal alolirt bizottság kívánatra bár­mennyi példányban szolgálhat. Annak kijelentése után, hogy minden irányban készséggel adunk kérdésekre felvilágosításo­kat és hogy az alapítvány aláirások akár hozzánk, akár az illető járás szolgabiróságához, akár végre közvetlenül Budapestre a létesítő bizottsághoz küld­hetők be, mely utóbbi esetekben hozzánk értesítés adását kérjük, hazafiul üdvözlettel vagyunk Szegzárdon, 1878. april 16-án. A „magyar kisbirtokosok országos földhitelegyesü­lete“ létesítését Tolnamegyében előmozdító bizottság. Eötvös K. Lajos, I* a p Lajos, bizottsági jegyző, bizottsági elnök. Bernrieder József, Dftry Dénes, Kraniolin Emil, Leopold Sándor, llets Károly, Péchy József, Simon Rudolf, gr. Széchenyi Sándor, id, Szévald Mór, bizottsági tagok. A szegzárdi e. f. kir. törvényszéknek ki­sebb polgári peres ügyekben hozott irány­adó határozatai. Lapunk hasábjain nemrég egy czikk jelent meg, mely a kisebb polgári peres ügyek elintézésére vonatkozó 1877. évi XXII. t. ez. életbe léptetése alkalmából azon korszerű indítvánnyal lépett elő, hogy miután az ily ügyekben hozott törvényszéki határozatok nem fellebbezhetek s igy irány­adók, azok döntvénytár alakjában összeállittassanak s nyil­vánosságra hozassanak. S én mintegy megittasulva a gyönyörtől, érzelmeim édes mámorában egész költői hévvel és lelkesedéssel szá­vaiam ! „Ismered-e a dalt, mely oly vadul Rohan át keblemen? Az angyaloknál menyei gyönyör, Ördögöknél pokolilag gyötör. Az emberek ugyhivják: szerelem.“-r- Mily kegyetlen ön uram és kíméletlen ; mért gyö­nyörködik szenvedéseimen ? pedig inkább szánalomra va­gyok méltó. Hagyjon el és feledjen engem, ez egyedüli mit öntől kérek, legyen ön férfi, erősebb a gyenge nőnél. Oly bánatosan és fájdalomtól áthatva mondá ezeket, hogy szentségtörésnek tartottam volna szerelmemet előhozni többé. Istenem! mit tehetek róla, hogy ö alkotja lételemnek fénykorét. Eötvösünk mondá: mint a gyöngy a csigának, mely azt magában rejti — egyetlen kincse s orvosolhatlan baja egyszersmind ilyen sok női szivnek a szerelem; de vájjon e hasonlat nem áll-e a férfiakra vonatkozólag is? Az éjt egy tourista épületben tölténk. S most jöjj ragyogó képzelet! ihlesd meg toliamat, hogy némileg is képes legyen ecsetelni azon — nagyszerű­ség varázsával biró gazdag szinpompát, melylyel a felkelő nap jelenik meg a láthatáron bíbor palástjában tündöklő sugaraktól környezve s melyek a meredek sziklák közt hul­lámzó vízesésben megtörnek. S az ezer, ezer szinben csillog szemkápráztatva foléd és ............... De hasztalan! gyenge toliam megszégyenülve hull ki kezemből, ily nagyszerűséggel szemben leginkább érzi tör- peségét. Érzi, hogy kontár kezekben a legszebb műremek is torzképpé válik. Mi annyira megvagyunk győződve az indítvány czél- szerüségéröl, hogy azt feltétlenül elfogadjuk s az ily döntő határozatokat, a mennyiben egyátalán lehetséges, e czélra nyitott külön rovatban ismertetni fogjuk, hogy jogkereső kö­zönségünknek szolgálatot tegyünk s hogy a törvénynek a kisebb perlekedés olcsóságára irányzott törekvéseit hatáskö­rünkhöz mérten támogassuk. A szegzárdi e. f. kir. törvényszék folyó évi april 25-én tárgyalta a közbevetett semmiségi panasz folytán Simon Rudolf kir. törvényszéki elnök, B o d a Vilmos előadó és Benczelits Ignácz szavazó bírák közreműködésével az első kisebb polgári peres ügyet s mindjárt az elsőnél iránytadó határozatot hozott. A per tárgya a következő: Trautman Henrik és özv. Trautman Henrikné szül. Schaf Katalin varsádi lakosok, — Trautman Jakab ugyanottani lakos ellen sommás visszabe- lyezési keresetet indítottak, a tárgyalási jegyzőkönyvben ki­jelentve, hogy a per tárgyát képező szöllő egy kát. hold térnagyságot meg nem halad, azonban erre vonatkozólag bi- zonyitékot nem hoztak föl. Az eljáró gyönki járásbiróság a visszahelyezésnek helyt adott, mi ellen alperes semmiségi panaszszal élt. A tkrt. minden állítást, melyet az ellenfél nem tagad, bebizonyitottnak tekint, az 1877. XXII. t. ez. 45. §-a azonban azon elvet állítja fel, hogy csak azon ténybeli állítás verendő bebizonyitottnak (ha az különben nem bizonyittatnék), melyet az ellenfél e 1 is m er, (Vagy a hozzá e tárgyban intézett kérdés daczára tagadólag nem nyilat­kozik. Ennek alapján a törvényszék póttárgyalást rendelt. Maga a végzés egész terjedelmében a következőleg hangzik. 3066- \ 07Ü polg. J-O/O. O felsége a király nevében a szegzárdi e. f. kir. törvényszék Groscb József ügyvéd ál­tal képviselt Trautman Henrik és özvegy Trautman Kon- rádné szül. Scbaf Katalin varsádi lakosoknak — személye­sen védekezett Trautman Jakab ugyanottani lakos ellen, a gyönki kir. járásbiróság f. é. 9. sz. a. kelt jelentésével fel­terjesztett, sommás visszahelyezés iránti kisebb polgári pe­res ügyét 1878. april 25-én tartott nyilvános ülésében alpe­res által közbevetett semmiségi panasz folytán vizsgálat alá vevőn, következő végzést hozott: Tekintve, hogy az 1877. XXH. t. ez. 57. §-nak a) pontja értelmében, ha a biró oly ügyben ítél, mely a hivat­kozott törvény szerint hatásköre alá nem tartozik, semmi­ségi esetet képez, — miután ugyanazon törvényezikk 11-ik §-ának 9-ik pontja szerint a sommás visszahelyezési ügyek akkor képezik kisebb peres eljárás tárgyát, ha a per egy kát. holdat meg nem haladó földbirtokra vonatkozik, — te kiütve továbbá, hogy a többször említett törvényezikk 45. §-a értelmében minden ténybeli állitás csak akkor veendő bebizonyitottnak, ha a per folyamában az ellenfél nyiltan beismeri, vagy a hozzá e tárgyban intézett kérdés daczára tagadólag nem nyilatkozik, miután a fenforgó esetben a pe­res tárgy térnagyságára nézve a tárgyalási jegyzőkönyvben alperesi beismerés nem foglaltatik, ez iránt alperes meg nem kérdeztetett s felperes azt törvényszerűen begyözni elmu- lasztá, mielőtt a semmiségi panasz tárgyában határozat ho­zatnék, az idézett törvényezikk 60. § a folytán nyert jogo­sultságból kifolyólag a gyönki kir. járásbiróság az összes periratok visszaküldésével felhivatik, hogy a felekkel pót­tárgyalást tartván, alpereshez a per tárgyát képező szöllő térnagyságára vonatkozólag határozott kérdést intézzen s a mennyiben az a peres szöllő térnagyságát a törvényben meg­határozott mennyiségen felülinek állittaná, felperest az el­lenkező begyözésére felhívja s ennek megtörténtével a per- iratokat további intézkedés végett ujjólag felterjessze. Bartinai. Különfélék. — Üdvözlő távirat. Perez el Béla igazságügymi- nister ur ez idén névnapját Bonyhádon családi körben ün­nepié meg. A szegzárdi kir. törvényszék e napon (april hó 23-án) teljes ülést tartott s Simon Rudolf elnök ur ut­ján a következő távirati üdvözletét intézte a minister úrhoz: a szegzárdi kir. törvényszék megbízása folytán üdvözlöm nagyméltóságodat mai névnapja alkalmából, kívánva, hogy a Mindenható a magyar igazságügy felvirágzására boldogul sokáig éltesse ! ■ Eljegyzés. Egy széles körökben nagy érdekeltsé­get keltett eljegyzés hire terjedt el városunkban a húsvéti ünnepek folyása alatt. Perczel Dezső megyei alispánunk ugyanis f. é. april 20 án váltott jegyet Bonyhádon Perczel Mór tábornok szép és női erényekben gazdag leányával, Perczel Juliska urhölgygyel. Zavartalan boldogság ki­sérje e szép frigyet s valósuljanak a jókivánatok, melyet egész Tolnamegye nevében tolmácsolni a viszonyok folytán jogosítottnak érezzük magunkat! — Köszönet-nyilvánítás. Midőn az önzés és haszon­lesés ma már az emberiséget az emberben annyira elfojtá: hogy a tisztán humánitási tettek a ritkaságok közé soroz­hatok : akkor azon tettek, melyek a vallásos érzelem éb­resztésére szolgálnak, méltán megérdemlik, hogy a nyilvá­nosság előtt is elismerésünk és bálánk kíséretében felemlit- tessenek. Ily — csak a jó Isten által eléggé jutalmazható tetteket akarok felemlíteni — vajha a gondozásomra bizott hivek közt minél több követőre találnának! Tek. Veréby Károly körorvos ur, a múlt évben templomunkat nagy fá­radtsággal felékesitette. A mübecscsel biró oltárképeket, ol- tárkereveteket, szószéket, padokat kicsinositá. Az ö finom ízlése a roskadozó urkoporsót nem türé, ma már kétheti fárasztó munka után oly urkoporsóval lepte meg a felsö- ireghieket, mely nagyobb városnak is díszére válnék. És hogy ezen régi óhaj teljesülhetett a templompénztár teteme­sebb költségkimélésével áldozatot hoztak e czélra: t. Schva- bik Perencz ur, ki, hol Isten dicsőségére, vagy a közjó elő- I mozdítására lehet áldozni, első szokott lenni. Múlt évben egy beszerzendő uj orgonára 50 frt.ot adott és idegenektől 200 frtot gyűjtött; most az urkoporsóhoz léczek, deszka, vászon és egyebekben 12 forinton felül áldozott. Különben bármi szükséglet adja elő magát templomunkban, ö és kedves neje nem kímélik a költséget. Tekintetes Yégb István muthi ispán ur neje 5 frtot adott. Tek. Jenvay Kálmán magyar királyi postamester ur több napon át segédkezett a munká­nál. T. Gábel Flórián ácsmester ur a talapzathoz szükséges fát adta és a munkát ingyen végezte. Vincze Vendel föld- mives két db. léczet ajándékozott. Fogadják a nagylelkű adakozók és közreműködők köszönetemmel ama keresztény kivánatomat: Isten fizesse meg! Felsö-Iregh, nagypénteken, 1878. Fölkér Mátyás, hely. plébános. — Színészet. Csóka Sándor színtársulata a lefolyt héten folytatta előadásait. Husvét vasárnapján „Stuart Mária“ adatott. Megrettentünk, midőn a szinlapot meglát­tuk. E nagyszabású tragoedia nem a szegzárdi színpadra való. A szereplők közöl: Tőkés Emilia és Leövey Ilka dicséretre méltó módon küzdöttek a vidéki szinpad kedvezőtlen körülményei ellen. Szerepüket kifogástalanul tudták s szavallatuk általános tetszésben részesült, a férfi szereplőkről azonban ez ily arányban nem mondható. Hét­főn adatott Szigligethy József „Haramiája,“ meglehetős számú közönség előtt. Csóka Sándor igazgató e darab­ban lépett fel először Peti czigány szerepében s a közön­ség által nagymérvű tüntetéssel fogadtatott. Tökéletes Peti czigány volt s azt oly helyes felfogással adta, hogy a kö­zönség tapsai és kihívásai minduntalan megújultak. Violát Várkövy, személyesítő. Szép színpadi alakja s érzésteljes játéka jó benyomást tett. Péterfy egyik népdalt szépen, a másikat pedig nem szépen énekelte. Tőkés Emilia és Csóka Sándor né mint mindig, úgy ez alkalommal is helytállottak. Kulcsár és Sándorfy a főbíró és esküdt szerepében nagyon túloztak. Kedden Albou Eduárd „Rabló- gyilkosa“ és „Galathea“ került szinre. A különben is meg­lehetősen unalmas, változatokban szegény vígjáték még hozzá meglehetős vontatottan ment, mintha egynémelyek szerepü­ket nem tudták volna. C s ókán é kedves komorn a s Tőkés Emilia kifogástalan fiatal özvegy volt. Vihari Dukamp szerepében egyizben: a szerelmi vallomásnál küzdötte fel magát a páthos helyes választásával a siker kiváló fokára. Várkövy nek is vádbeszéde sikerült volna legjobban, ha a folyékonyabb előadásra súlyt fektetne. A „Galathea“ meg­lehetősen sikerült. Ligetbi Katalin a czimszerepbenjól nézett ki és jól énekelt; kiváló tiszta hanggal rendelkezve, piánói tés bangfutamai mi kívánnivalót sem hagytak hátra. Kantay Teréz Ganimédböl oly torzalakot csinált, hogy bizon az nekünk egyátalán nem tetszett; az együgyű neve­tés utánzása annyira szokásává vált már, hogy azt derűre borúra alkalmazza. Ez pedig neki — mondhatjuk — nagyon rosz- szul állóhelyén sincs s énekének hatását rontja. Tolnay- nak rekedtsége alábbhagyott, éneke sem volt oly pongyola, mint azelőtt s általában szereplése sikerültnek mondható. Vihari végre a szószoros értelmében kitünően adta Mydas szerepét. Közönség oly kevés, számban volt jelen, hogy azt hisszük, ha e közöny még tovább tart, egyenesen útját vágjuk annak, hogy Szegzárdot valamire való színtársulat meglátogassa. — Jégeső. Szegzárdon f. é. april 22-én délután 4 óra­kor erős zápor és jégesés volt. A jég fehérré tette a földet, oly nagy mennyiségben hullott, kárt azonban a növényzet fejletlensége miatt még nem igen tett. Kimutatás, A tolnamegyei gazdasági egyesület „I által folyó évi május hó 18-, 19. és 20-ik napjain rende­zendő állatkiállitásra bejelentett állatokról. És pedig: a 24 bejelentőtől beérkezett 30 bejelentési ivén bejelentetett ál­latok száma mind a négy csoportot együttvéve 218 db. Cs o- portonkint: I. csoport 23 drb. II. csoport 48 drb. Hl. csoport 110 drb. IV. csoport 37 drb. Összesen 218 drb. — Színházi játékrend. Szombaton 1878. april 27-én „XXII. Cactus Tulipatán sziget uralkodója.“ (Operette.) Ezt megelőzi: „A megmérgezett nagybácsi.“ Bérlet 1-sö szám. Vasárnap april 28-án „A Toloncz.“ Bérlet 2-ik szám. Hét­főn april 29-én nem lesz előadás. Kedden april 30-án „A kékszakálu herczeg.“ (Operette.) Bérlet 3-ik szám. Szerdán május 1-én „A strike.“ Bérlet szünet. B. Kantay Teréz ,| jutalmául. Csütörtökön május 2-án „A Gerolsteini nagyher- czegnö.“ (Operette.) Bérlet 4-ik szám. Pénteken május 3-án nem lesz előadás. Szombaton május 4 én „Árgyilus királyfi“ és „aranybaju tündér Ilona.“ Bérlet szünet. Cső káné a s 11 o ny jutalmául. Vasárnap május ő-én. „A kintornás család.“ Bérlet 5-ik szám. — Midőn e játékrendet közölnénk, egyszersmind melegen ajánljuk a szombati előadást olvasó­ink figyelmébe, mikor is Csókáné jutalomjátéka leend, lei rövid ittartózkodása alatt is annyi kellemes órát szerzett a színházlátogató közönségnek. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom