Tolnamegyei Közlöny, 1878 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1878-03-17 / 11. szám
II. szám. Szegzárd, vasárnap 1878. márczius 17-én. Hatodik évfolyam. Megjeleli s hetenként egyszer, vasárnap. Társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap. Előfizetési árak: Egészévre ... 5 Irt — kr. Félévre . . . . 2 ,, 50 „ Egyes szám ára .-------10 „ Sz erkesztő lakása: Szegzárdon Fejös-ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Hirdetési díjak jutányosán számíttatnak. Kiadóhivatal: Széchcnyi-utcza 172. szám, hova az előfizetések, hirdetmények és felszólamlások küldendők. Egyes példányok ugyanitt kaphatok. Tolnamegye törvényhatóságának, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek s a Szegzárd központi felokejet nélküli tanító-egyletnek hivatalos közlönye. FELHÍVÁS Tolnameg’ye közönségéhez! Az államok életében az emelkedett, felvilágosult és kimivelt szellem azon tényező, mely a nemzetet nagygyá tenni, intézményeit áldásthozókká alakítani s fenmaradását a lét kiszabott korlátái közt, aránylag hosszú időre biztosítani van hivatva. Azon csodálatos és megfoghatatlan összeköttetésnél fogva azonban, m^ly a szellem és anyag közt a természet örök törvényei szerint létezik, az előbbi fejlődésének s uralkodásának egyedüli alapja a biztosított anyagi jólét. Az anyagi jólét, mint a szellemi emelkedettség külön választva hatástalan tényezők, mig együtt véve a nemzet nagyságának létalapjai. Természetszerű s hazafias intentióktól sugalt tehát azon törekvés, mely hazánkban az államaiakitás nagy munkájában, midőn a szellem kiművelését életfeladatnak tekintve, fokozott erővel és áldozattal annak feltételeit törekszik megszerezni,' egyúttal az anyagi élet javítását és biztosítását is czélul tűzte ki magának. Magyarország természetrajzi fekvése és a szomszéd államokhoz viszonya folytán a földmivelésre lévén utalva, annak állapota iránt a közélet tényezői közönyösek nem maradhatnak. A földmivelés javításának s annak más előrehaladott államok mintáját szerinti fejlesztésének egyik kiváló tényezője azonban az állattenyésztés, | mely midőn a földek munkálásához szükséges munkaerőt szolgáltatja, egyúttal értéke és annak becserélésével a nemzet-gazdaság hatalmas emeltyűjévé alakul. Ezen meggyőződés és annak tudata és átérzése, hogy az állattenyésztés emelése körüli teendők első sorban, mint e czélra egyesült testületre, reá hárulnak, indította a tolnamegyei gazdasági egyesületet, midőn legközelebb tartott közgyűlésén egy állatkiállitás rendezését elhatározd s ennek keresztülvitelére bizottságot alakított A gazdasági egyesülettől nyert meghatalmazásánál fogva az alakított kiállítási bizottság ezennel közhírré teszi: hogy a kiállítás a megye székhelyén Szegzárdon, 1878. május 18., 19. és 20-ik napjain fog megtartatni; hogy a kiállítandó állatok f. é. april 20-ig bejelentendők; hogy a kiállítás szellemi részére, nevezetesen az intéző és vezénylő közegek közti érintkezésre vonatkozó levelezések a gazdasági egyesület által alakított „kiállítási bizottság' elnökségéhez“ intézendők; hogy a kiállítás kezelési ügyeire, bejelentésekre, elhelyezésekre és egyéb intézkedések s felvilágosítások adására vonatkozó levelezések a most említett bizottság kebeléből kiküldött „végrehajtó bizottság elnökségéhez“ Szegzárdra czimezendők; hogy a szakszerű részletek a végrehajtó-bizottság dolgozata alapján kellő időben közliirré tétetni fognak; végre, hogy a kiállítandó állatok által elfoglalt tér után semmiféle díj sem fizetendő. Mely megállapodások midőn köztudomásra hozatnának, egyszersmind a kiállítási-bizottság azon tiszteletteljes kérelemmel járul Tolnamegye közönségéhez, hogy a közjóra irányzott törekvéseit a megye jó hírnevének megfelelő mérvben, támogatásban részesíteni méltóztassék. A két évvel ezelőtt rendezett termény-, gyümölcs-, virág-, kézmű- és háziipar kiállítás sikere biztosíték a jövőre nézve, hogy Tolnamegye közönsége, mely a kor szellemének magaslatán áll, ismét kilép a térre, hogy emelkedettségének, úgy mint anyagi előrehaladottságának visszatükrözésére megadja a kellő alapot! Perczel Dezső, a kiállítási bizottság elnöke. TÁRGZA. Zsigmond. — Történeti beszély. — (Folytatás.) Ákos beszédét mély csend követé. Az elégületlenség és a szivén talált büszkeség kinyomata ült az arczokon. Egy ifjú, ki alig hagyta el még játékszereit, figyelmezteti a haza szolgálatában már megöszült férfiakat a király iránti köteles tiszteletre, az inti őket mérsékletre. A beszéd szivén találta őket. Többen szállottak ezután, de már a mérséklet hangján. Szégyenelték előbbi gyöngeségüket és hálát adtak Istennek, hogy kezeiket a királyi vér ontásától visszatartá. Végre is Ákos indítványa el lett fogadva. Mielőtt feloszlának, elhatározták, hogy a főpapokat és főnemeseket is figyelmeztetik Zsigmond aljas, az ország alkotmányával, a királyi méltósággal össze nem férő tetteire és megkísértik őket is szövetségökbe vonni. Ez csakugyan sikerült is minden nehézség nélkül, mert a kedélyek már annyira föl voltak izgatva, hogy csak szikra kellett és azonnal fellobbant az eddig szunnyadozó tűz. A szövetségbe az ország elsőrangú férfiai, egyháziak és világiak egyaránt beléptek. Midőn Zsigmond az 1401 -ki tél végén, vagy a tavasz elején Csehországból hazatért, megérkeztének hírével, mint Bernrieder József, a gazdasági egyesület elnöke. némelyek állítják, annak nesze is elterjedt,^hogy Józsa rokonának újabban is megígérte az örökösödést Magyarországon. E hirek, a gyűlölet, vagy idegenség többi okaihoz járulva, oly általános ingerültséget keltettek fel a könyelmü, önkényében javithatlan király ellen az ország rendéiben, hogy ezek a közpanaszoknak orvoslatot szerzendök, april 28-án fegyveresen gyűltek föl Budára s a királyi palotába menvén, Zsigmondot maguk elé idéztették. A közakaratnak a király változhatatlan hívei, a Garayak sem mertek ellent- állni, mert Bubek Detre nádoron s testvérén a tekintélyes Imrén kívül, még Kanizsay János esztergomi érsek is, Lu- dányi Tamás egri püspökkel s más főpapokkal együtt élére állott a király ellen támadt ellenzéknek. *) Zsigmond midőn belépett és maga előtt látta a fenyegető arczokat, köztök a leányuk hírneve miatt megsértett atyákat, remegve támaszkodott a királyi székre. Bubek Detre a nádor szól a királyhoz: hatalmas beszédében szemére hányja törvényszegéseinek hosszú sorát, könyelmü életének áldozatait, a becsületökben megsértett családok boszukiáltá- sait, az idegen uzsorások által kifosztott nép panaszát — s végül úgymond —: Zsigmond! minthogy a szent koronát, a királyi bibort ily undok és még lovaghoz sem, annál kevésbé királyhoz illő tettekkel beszennyezted, arra többé méltó nem vagy. Én tehát az összes rendek nevében az ország foglyának nyilvánitalak. *) Horváth Mihály. Boda Vilmos, a végrehajtó-bizottság elnöke. Zsigmond segélyt keresve jártatá körül szemeit, de csak hideg, fenyegető, komor arczokkal találkozott, még a ! Garayak sem merték felemelni’védő szavokat a király mellett az ország kárhoztató ítélete ellenében, nehogy Zsigmondnak helyzetét még inkább súlyosbítsák, hallgattak és elfogatásá- ba beleegyeztek. Zsigmond először Visegrádra küldetett; de később, miután Garay Miklós saját öcscsét Jánost és fiát Miklóst túszokul adta a rendeknek, Siklósra, a Garayak várába vitetett. Az atyák boszuja tehát ki volt elégítve. De most térjünk vissza és látogassuk meg Ilkát beteg ágyánál. Ilka hálószobájába vagyunk. Egkék selyem magas kárpitos ágyon fekszik, mint egy szelíd angyal Ilka. Szép arczárói letűntek a rózsák, eper ajka halavány, de gyönyörű szemei most is ragyogók, mint derült égnek két szép csillaga; haja gazdag hullámokban márvány keblén pihen. Szemei az ágyával szemközt a falon függő Mária-képre függeszt- vék, ajkai gyengén mozognak. — Kegyes anyám mit tegyek — rebegé alig hallha- tólag. Midőn a földi édenböl a csábok rideg hullámai veszélyes zátonyba sodorták: mint mentöcsónak tűnt fel előtte Mária képe és lelke befogadta a vigasztaló szentlélek ma- lasztját. A reményeiben hajótörést szenvedett ember hova fordulhatna inkább bajában, mint Máriához, ki maga is oly kinteljes életet élt. Ninc^ gyógyszer, mely inkább enyhítené
