Tolnamegyei Közlöny, 1878 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1878-09-22 / 38. szám

van, hogy fényűzőn táplálkozzék s szépen legyen öltöztetve [ hanem hogy belőle majd egykor ember legyen, ember pedig csak akkor lesz, ha megszerzi mindazon ismereteket, melyek őt a maga erejéből leendő megélésre képessé teszik. Es miután ezen ismeretek megszerzésére a gyermekek mindegyikének jogos igénye van, ingyen pedig azokat nem adják, a jövedelem okos beosztása által teheti csak meg a család, hogy feladatának megfelelhet és pedig csak is úgy, ha józanon megfontoljuk, mit lehet nélkülöznünk s minek beszerzését nem szabad

elmulasztanunk..............Ezt megítélni a szeszélyes

vagy ferde gondolkozás egyáltalában nem képes.

A józan gondolkozást belecsepegtetni a gyermekek, különösen a leány gyermekek szivébe, főfeladata családnak, iskolának egyiránt. A fiukat e tekintetben nem lebet annyira félteni, azokat arra megtaditja majd az élet, ha a saját kárukon is; de a leány gyermekeknél ezt nem szabad az életre bizni, mert az élet tanítása alatt a gyöngéd női kedély rendesen összezuzik. A családnak kell kezébe venni a a kezdetet sa legkeveseb igényüségre szoktatás által megtenni az első lépéseket a józan gondolkozás alapjának lerakására. Ha mi leány gyermekeinknek minden kívánságát teljesítjük, nem lesz az az állás, mi«nő korukban elég jövedelmet tudna nekik adni kívánságaik kielégítésére és az | ilyen állapotban levő nők magukat a legszerencsét- I lenebbeknek érezvén, legkevesebbet szoktak gondolni kötelességeik lelkiismeretes teljesítésére. Az iskolának a kevésigényüségre szoktatást én színién első feladatául tűzném; de kérdem teszi-e azt a egtöbb leánynevelő intézet? Igen soknak fogalma lines róla, sőt a legtöbb (mintha mindannyi növen- lékre uradalmak jövedelmei néznének) a nagyzás Utal mintegy megragadva, még a legegyszerűbb csa- ád józaneszü gyermekét is elkapatja, ferde irányba ereli. A magyar leánynevelő intézetek közöl szám- I alan — becsülés a kivételeknek — ferde irányban lalad s az. életre nevelés helyetf, a nagyvi- ígi életnek, a divatnak akar nevelni. A legszliksé- ;esebb ismereteket úgy szólva mellékesen találjuk a 2gtöbbezí“tárgyalva, fődolog az idegen nyelvek, disz ézimunkák, zene és a társaságban való megjelen- etés. En részemről, az életben használható ismere- ík mellett (az utolsó csakugyan ilyen) fősulyt fék- i itnék a gazdaasszonyi teendők megismerésére, a fe- érnemü előállítása s gondozására, a háztartás keres berendezésének, vezetésének titkaira, a konyha- ertészetre, (ne higyje azt senki, hogy ez az újra sikereseit családi tűzhely kötelessége). En a leendő } özéposztályu nőknek kiválóan ezeket taníttat- ^ ám franczia, angolnyelv és zongorázás helyett, mi- i

két szép ugyan tudni, de hogy annak a legtöbb kö zéposztályu nő az életben nagyon csekély vagy épei semmi hasznát venni nem fogja: az majdnem bizo nyosnak mondható. Hiszen a kinek azokra a széf dolgokra különös tehetsége van: képezze ki magá ezekben is; de a növendékeknek nem erre kell fc gondját irányozni, mert sem franczia olvasásból, sen a skála vagy egy pár népdal legfelebb operette ária eljátszani tudásából (többre nem igen szokták vinni 3 év alatt) senki meg nem él; hanem ha a nő jól be tudja rendezni a házat, okosan vezetni s szépen rendben tartani: akkor már igazán aranyos feleség a neve, ha egyetlen egy árva aranyat sőt 5 frtos bankjegyet sem vitt is a házhoz.

De a többiről jövőben.

A szegzárdi polgári fiú- ás felső leányis- j kola értesítője az 1877—78-iki tanévről.

(Folytatás)

III. Nétn 11 ny e lyv.

Előadók: az I. és II. 'fiúosztályban Krummer János.

az I. és II. leányosztályban Safáry Irma.

I. fiúosztály, a) Értelmes olvasás. A könnyebb irályu olvasmányok magyarra való fordítása. Könnyebb versek könyv nélkül való megtanulása, b) Az egyszerű mondat, ennek körébe eső mondat és beszédrészek megkülönböztetése. A névelő, melléknév és főnév declinátiója, a haben és sein segédigék conjugatiója; a személyragozás. Szótanulás tárgyi csoportokban, c) írásbeli gyakorlatok. Kézikönyv: Ballagi németnyelvtan, Felsmann németolvasókönyv. I.

II. fiúosztály. Az első osztálybafi tanultaknak ismétlése után összetett mondatok, fő- és mellékmondatok. Teljes conjugatió. Szóképzés elemei. Szótanulás etymologicus csoportokban. Hetenkint egy Írásbeli dolgozat a helyesirás gyakorlására. Kézikönyv: Ballagi németnyelvtan, Lád németolvasókönyv.

I. leányosztály. Értelmes és kellően hangsúlyozott olvasás. Az anyauyelvröl németre és viszont fordítás. Köny- nyebb versek könyv nélkül való megtanulása, b) Egyszerű és bővített mondatok ismertetése, ezek megértéséhez szükséges beszédrészek és szabályok. Iskolai és házi fóladványok kidolgozása, Kézikönyv: Ballagi németnyelvtan, Felsmann németolvasókönyv. I. II. leányosztály. Értelmes és kellően hangsúlyozott olvasás. Az anyanyelyröl németre és viszont fordítás. Nehezebb költemények könyv nélkül való megtanulása és elsza- valása. Alaktan részletesen. Összetett mondatok, mondatcso- portozatok. írásbeli dolgozatokul fordítások és az alaktan egyes szabályaira vonatkozó nyelvtani föladványok készítettek. Kézikönyv: Ballagi németnyelvtan, Felsmann németolvasókönyv. II.

Tanittatik hetenkint 2 órán minden osztályban.

IV. Latin nyelv.

Előadó: Mikó G} 7örgy.

I. fiúosztály. Az alaktanból: a nevek, névmások, számnevek és igék szabályos alakjai. A főnevek nemei. Mondatok elemzése. írásbeli gyakorlatok. Kézikönyv: Schultz latin- nyelvtan.

II. fiúosztály. Az alaktan ismétlése és befejezése. Fordítás, elemzés, írásbeli gyakorlatok. Kézikönyv: Schultz la- tiftnyelvtan.

Előadatott hetenkint 4 órán.

V. Franczianyelv.

Előadók: az I. és U. fiúosztályban Krammer János.

az I. és II. leányosztályban Safáry Irma.

I. fiúosztály. A nyelv elemei bevezetöleg. Olvasás. Egyszerű mondat ennek körébe eső mondat és beszédrészek ismertetése folytonos kapcsolatban a magyar éa németnyelvtan hasonló alakjaival. Az alaktanból: főnév, artikulus, dec- linátio. Az étre és avoir segédigék ragozása. Forditmányul a kézikönyv gyakorlatai 1—25-ig. Kézikönyv: Hoffer fran- czianyelvtan.

II. fiúosztály. Az első osztályban tanultaknak ismétlése.

Bövitett mondat. Az alaktanból a melléknév s ennek egyezése. Az ige személyragozása, idő és módjelzők megkülönböztetése. Forditmányul a kéziköny gyakorlatai 1—45-ig. Az olvasókönyvből a, Le Chaperon Rouge, „Le Chat Botté“ és „Petit Jaques le Savoyard" czímü olvasmányok fordítása, elemzése. „Le Chaperon Rouge“ és „Petit Jaques le Savoyard“ könyv nélkül való betanulása és elszavaltatása. Gyakorlatokul az előadó által szerkesztett alkalmas mondatok forditása. Kézikönyv: Hoffer franczianyelvtan és olvasókönyv. -v | 1

I. és II. leányoszt. Előadó Safáry Irma. Tanmenet mint % polg. fiúiskolában. Kézikönyvek ugyanazok.

Hetenkint 3 óra.

Különfélék.

— Tanítói tnnácskozniány. A pécsi egyházmegyéhez tartozó Szegzárd és Tolna tankerületben folyó hó 12-éh tartatott meg Tolnán Péchy József prépost ur elnöklete alatt a kath. tanítók első tanácskozmánya, mely a kezdet első lépése daczára váratlanul jól ütött ki. A jelen volt tagok száma meghaladta a húszat, köztök tanítók és papok egyaránt a legszebb egyetértésben fejtegették a tanácskozmány tételeit, helylyel-közzel taglalgátván a felmerült eszméket. A tanács koz inánynál különös említést érdemel Péchy József prépost ur gazdag, tartalomdús, hatásos beszéde, melynek folytában emelkedett hangon emlékezett meg a vallásügyi minister, a pécsipüspök, Perczellstván Tolnamegye főispánja, Szeifricz István kanonok, a pécsi egyházmegyei és Yarasdi Lajos Tolnamegye kir tanfelügyelő az urakról, kiemelvén egyenként a tanügy körüli ügybuz- góságukat és jeles érdemeiket, mely alkalommal a tanács- kozmányi tagok zajosan megéljenezték említett urakat. A tanácskozmány egyébb érdemleges részéhez járult azon becses kitüntetés, hogy a beérkezett munkálatokra Péchy József prépost ur egy db. m. aranyat, és Gajdosik János plébános ur és kerül. isk. látogató szintén egy drb. m. aranyat tűztek ki a legsikerültebb munkára, — a mely nemes adományokat a tanácskozmány az illető urak élénk .éltetésével vette tudomásul. Végre egyébb teendők elintézése után a tanácskozmány déli 12 órakor befejeztetett, hogy helyet adjon Péchy József ur szives háziuri vendégszeretetének, ki a tanácskozmány tagjait ponpásan terített asztalához hiva, urasan megvendégelte. Ki PéchyJózsef prépost ur kedves modorát és vendégei iránt tanúsítani szokott ritka szívességét, valamint élénkségben tartó társalgását isTivadar mindannyiszor, valahányszor az üveges hintót szokott sétautjára indulni látta, hazafutott, lóra vetette magát I hol a hintó előtt, hol utánna lovagolt, nem vette azonban egyszer is észre, hogy a kocsifüggönyöket felemelték volna.

Végre is kezdett ez a dolog reá nézve boszantó lenni. Lehetetlen volt, hogy a hölgyek által észre ne vétetett volna s igy világos volt előtte, hogy nem vágynak vele ismeretséget kötni.

Tivadar azonban nem volt az az ember, ki ha valamit magában feltesz, attól mindjárt elálljon, midőn az első nehézségeket észleli.

Az már tisztán állt előtte, hogy a kastélyon kívül nem láthatja meg a hölgyeket, miből természetszerűleg folyt a következtetés, hogy a kastélyon belül kell őket felkeresni. A legegyszerűbb lett volna látogatást tenni, esetleg bemu- tattatni magát náluk; azonban Tivadar egyelőre nem érezte az ismeretségkötés szükségét s csak látni akarta a hölgyeket s megtudni saját tapasztalata alapján, hogy csakugyan oly szépek-e? minőnek az emberek mondták.

Tivadar bizton hitte, hogy a kastélyt környező gyönyörű kert az, hol a hölgyek a nyári estén át tartózkodnak s igy terve csakhamar készen volt.

A legközelebbi nap esti 9 órakor egy merész ugrással túltette magát a kertet kerítő magas falon s ott volt ahol lenni akart.

Egy ideig ovatos léptekkel bolyongott a kertben; egyszer csak azonban lámpavilág hatolt a gondosan ápolt fák dús lombjai közöl szemeibe s ő lassan arra irányzá lépteit. Egy óriási, illatos virágokkal telitett hársfa aljában felteri- tett asztalt látott, melyen minden rajt volt már, csak az étel hiányzott s azok, kik azt elfogyasztani fogják.

Tivadar lassan közeledett s csakhamar meggyőződött, hogy a kert, leszámítva a csattogó fülemüléket, egészen üres, Mint az evet kúszott fel egy lombos vadgeeztenyefa törzsén, mely a hársfától s az azalatt levő asztaltól csak pár méternyire volt s melynek gallai őt egészen elfedték.

Nem sokáig kellett várakoznia. Alig pár perez múlva, hogy rejtekhelyét elfoglalta, [egy tisztes matróna jelent meg az asztalnál, elkészítette a tjieát, megrakta az asztalt hideg ételekkel s várakozó állásba) helyezte magát.

Azután finom női hangok üték meg Tivadar fülét; a hold ezüst fénye átszürődve a fák lombjain, megvilágitá a kanyargó utat, melyen hái;om alak közeledett. Elöl egy negyven év körüli magas dqí alak. komoly, szép, kifejezésteljes vonásokkal; utánna egy másik hölgy a női szépség eszményített alakjával s legvégül egy magas, alig 24—26 éves, szőke, választékos külsejű fiatal ember.

Alig szükséges mondanunk, hogy a közeledők egyike Wilsen báróné, másodika Elvira, harmadika pedig a báróné testvérjének fia.volt, ki a tengerészeinél volt alkalmazva s ki rokoni látogatás végett a napokban érkezett elbeszélésünk szinterére.

Az étkezés vig csevegés közt vette kezdetét s leginkább a katonai élet körül forgott a társalgás, melynek egyes részleteit a fiatal Parásztai Zsigmond meglehetős mulattató modorban tudta előadni.

Tivadar pedig lélekzetét .visszafojtva ült a fán. Szemei valami bűvös vonzódás folytán folytonosan Elvirára voltak szegezve , kinek leirhatlan szépsége és bája bódítólag hatott reá,

Az egész jelenet alakjaival együtt úgy tűnt fel előtte, mint az „ezer egy éj“ fantasticus műnek egyik fejezete.

Mozdulatlanul ült ott sokáig, lesve az alakokat, melyek, mint egy nyári álomkép szüleményei a holdvilágos éjben szellemeknek tűntek fel előtte s leste a hangokat, melyek a zenei összhang alakjában a fák leveleinek susosága folytán tompítva érkeztek hozzá.

Ott ült és hallgatott sokáig: még akkor is, midönjmár az alakok, melyek figyelmét annyira lekötötték, rég eltávoztak s a7 éj egyhangú csendjét a várost körülölelő szőlőhegyeken tanyázó őszikék andalító csicsergése zavarta csak meg; a? emberek már mind elnyugodtak!

Akkor azután vontatva, mint ki nehezen hagy el valami helyet, leszállt buvhelyéröl, azon az utón, melyen jött eltávozott, úgy felöltözve ágyára veté magát s soká, ismét soká ébren álmodott, még akkor is, midőn az éj királynéja a nap királya elleni küzdelmében elbukva, halaványan tűnt le a nyugoti láthatáron.

Akkor azután aludt hosszan, édesen; álmodott róla s folyton susogta: hozzá! hozzá! — — — —

Másnap a fiatal Baktai kész volt elhatározásával. Az egyenes cselekvés lévén egyéniségénok legtermészetesebb kifolyása, déli 12 órakor már Wilsen báróné kastélya kapujánál csengetett.

Jutith nyitotta ki az ajtót s a szokatlan jelenség folytán, hogy valaki csenget s valószínűleg béákar jönni, száj- tátva bámult az idegenre.

— Mi tetszik ? — kérdezé Tivadartól nem a legbarátságosabb hangon.

— Én Baktai Tivadar vagyok s a bárónénál akarok tisztelkedni.

Judith rémséges ijedt aerzot vágott s alig hallhatólag dadogta: a báróné nem fogad el látogatásokat.

— Nodelagajább jelentsen be! szolt Tivadar türelmetlenül s a nem remélt fogadtatás által elkedvetlenítve.

— Azt megtehetem! — szólt ingadozva Judith, — de tudom úgy is hiába,

Ezt mondva előre ment s Tivadart az előszobában visszahagyva, eltávozott.

Nem sok idő múlva visszatért s ön elégülten monda Tivadarnak:

— A báróné roszul érzi magát s sajnálja, hogy ura- ságodat nem fogadhatja.

Tivadar szó nélkül távozott; más nap azonban újra megjött s midőn az előbbi naphoz hasonlólag, udvarias alakban visszautasittatott, ismét szónélkül eltávozott, hogy harmad nap s következő napokon Judithtól, ki már kitörő mérgét alig fékezhette, hasonló felelet nyerjen.

Tivadar érezte, hogy e szívósság, iqelylyel táyolfartqnj akarják, ellenállhatlau akaratot szül benne minden áron kö ■