Tolnamegyei Közlöny, 1878 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1878-08-18 / 33. szám

I abból minden rósz, könnyű magot mosás közben eltávolíttattunk. Ezen eljárásunk után sem volt üszög búzáinkban; mivel egészen tiszta és kitűnő minőségű volt a mag. Ebből csak a fentebbi eljárásom van igazolva, vagyis a rövid ideig való páczolás az üszög spórákat nem semmisítheti meg s így a páczolt és páczolatlanban egyaránt volt üszög. A múlt évben vetőre használtam 45 holdas táb­lába tökéletesen éx*ett szép magot; úgy szinte ve­tettem megfülledt félig érett magot 2 || holdba. Az érettben, úgy mint a megfülledt félig érett mag után egyaránt csekély mennyiségben lett üszög kalász. Sőt még kerti búzáimban is találtam egy búza bokorban 6 szál anya kalász kőiiszköt. Igaz, hogy ez is félig érett és fülledt magból lett elvetve. Konyhakertben sem­miféle pázsit fü nem létezik, melytől az üszög szár­mazását feltételezhetném. E kerti búza mivelésre fel­hozom azt is, hogy az mindössze 30D öl terület és ásóval jó mély mivelést kapott s igy itt a mivelést sem lehet kifogásolni, mivel az üszög képződést a rósz földmivelés is előidézheti. Továbbá egyik szomszédom, kinek mindig sok üszkös búzája volt, tavaly követte eljárásomat s ez idén csekély mennyiségben van üszög búzájában, pe­dig a páczolást primitiv módon garmadákban esz­közöltette. Az elmondottak után nézetem az üszög­ről következő: Ha a magbuzával üszögös magot szórunk szán­tóföldünkbe, mindenesetre olyasmit mivelünk, mely- lyel a kóranyagot, ha az nem is volna a talajban, — beplántáljuk; — és ha a talaj természete és az időviszouyok nem is működnek közre az üszög ki­fejlődésére — működik maga az elvetett kóros anyag, — mert az eldönthetlen természeti törvény: „Ha­sonló hasonlóval, — hasonlóból hasonlót hoz “ A vetőmag gondos kiválasztására fektetem a fősulyt; és ezután a páczolás által, — mert más re­cipe nincs — rendelkezésünkre, |— kék gáliczkő ol­datban huzamosb időn át megsemmisülvén az üszög spoi'ák, ez által búzáink az üszögtől megóvatnak. Kövessük ezt míg a jobb nem győz! Mindenben, különösen a gazdaságban, oly tények döntők, me­lyekről ex praxi meggyőződtünk, hogy sikerük biz­tos. Ezen eljárást már régtől fogva követik a gaz­dák, csakhogy a jelenben xxjabb módosítással. Végre azon régi közpéldabeszéd szavaival zárom soraimat: „Ki mint vet, úgy arat.“ F. A. A szegzárdi polgári fiú- és felső leányis­kola értesítője az 1877—78-iki tanévről. Megyénk egyetlen polgári iskolájának egy évi történe­téből kivont adalékok sokkal inkább érdeklik a nagyközön­séget, semhogy mellőzhetnénk ismertetését az iskolaszék ál­tal kiadott értesitvénynek, mely csak szükebb körben ter­jedhetvén el, sok érdekes adatával ismeretlen maradna a polgári iskolák uj intézményének méltatói előtt. Még szük­ségesebbé válik e közlés azon czélból, hogy a még kétkedő­ket megnyugtassa a polgári iskola tanrendszerének azon előnye felöl, hogy egészen gyakorlati, és az életnek nevelő iránya mellett a gymnasium és reáltanoda megfelelő osztályainak összes tananyagát fel ölelvén, a növendéket képesiti és jo­gosítja bármely középtanoda 5-ik osztályába lépésre a polg. isk. 4 osztály végeztévél. Végre föl kell hívnunk a szülők figyelmét e felső leánytanodára, mely hogy a hozzá kötött igényeknek s reményeinknek teljesen megfelel: a nyilvános vizsgálatokon örömmel tapasztalt nagy haladáson kívül kö­vetkeztethető abból is, hogy a 2 osztály 5 jeles növendéke vétetett egyszei’e föl hazánk legkitűnőbb képezdéjébe. Adatok az iskola történetéhez. Intézetünknek tavali sikeres működése és a vallás- és közoktatási ministeriumnak 1876. évi 21056. számú rende­leté, melylyel a polgári iskolák viszonyát a középtanodák­hoz szabályozza, méltán azon reményt kelthették föl ben­nünk, hogy Szegzárd és környékének közönsége megragadva az alkalmat benépesíti termeinket, fölvirágoztatja intézetün­ket. Reményeinkben csalatkoztunk. Azon osztály, melynek kultúrái szügségleteit kielégiteni polgári iskolánk vau hivatva, távol tai'tja magát. A földmivelö és iparos osztályt értem. Szegzárd nagyközség tanköteles gyermekeinek alig 5% vé­tetett fel intézetünkben s ezen contigenst is a tisztviselői osztály szolgáltatta. Azt hangoztatják: „nem akarunk urat nevelni, minek járjon hát diák oskolába.“ Éppen itt rejlik a tévedés, hogy intézetünkre középtanoda jellegét és annak czélját rásütik, hogy a polg. iskolának kedvezményül nyert jogait összetévesztik annak rendeltetésével. Nem urat, ha- I nem müveit ei’öteljes középosztályt, értelmes, munkás föld- mivelöket, iparosokat akarunk nevelni a nélkül, hogy ezen irány ápolása a magasabb kiképeztetés után törekvőket hát­ráltatná. Ha intézetünk ezen magasztos czáljától eltereltetik s fiók középtanodává válik; ám lássák, nem mi leendünk okozói. Égy másik szomorú jelenség az, hogy némely kö­zéptanodától importált kicsinylö nyilatkozatok, roszakaratu, tendentiosus figyelmeztetések, vagy épen fenyegetések méltó aggodalmakkal töltik el azon szülök kebleit, kik fiaikat in­tézetünkbe járatták. A A középtanodába való átlépést a tavali értesítőnkben közölt ministeri rendelet szabályozza, melynek annak idején magas kibocsátója érvényt is fog szerezni. A mi felső leányiskolánkat illeti, valóban lehangoló a részvétlenség. Méltán gondolkodóba ejtheti mindazokat, kik a nőnevelés iráDt érdeklődéssel viseltetnek. Itt nem forog fenn azon körülmény, hogy 12 éves korukban iparos pályára lépnek, hogy talán más intézetben folytatják tanulmányaikat. Tolnamegye területén intézetünk az egyedüli tényező a ma­gasabb nőnevelés terén. Vagy leányainknak talán felesleges a tudomány, elégedjenek még az elemi iskola nyújtott isme­retekkel ; a háztartás szűk keretén belől ne törődjenek is­merettel, tudománnyal, — ne ismerjék a szépet, nemest, mit a természet s történelem könyvéből meríthetnek ? Erre nézve elég czáfolat nagy férfiúinknak töi’ekvése a nőnevelés terén s a magas kormány buzgólkodása a felső leányiskolák fel­állításában. A tanítói testület, az iskolai hatóságok megteendnek mindent, hogy ezen részvétlenséget eloszlassák s a közönsé­get melegebb érdeklődésre ébresszék. Vessük bizodalmun- kat a jövőbe. Múlt tanévben polg. fiú, valamint felső leányiskolánk­nak H. osztályai lettek megnyitva. Ezen osztályok is bér­házban helyeztette« el, miután az épület felállítása egy évre elodáztatott. A beiratások augusztus 29-én vettek kezdetü­ket i tartottak szeptember hó 3-ig bezárólag. A fölvett nö­vendékek számát és egyéb adatokat a statistikai kimutatás­ban közöltük. A rendes előadások szeptember hó 5-én kez­dődtek. A tauítói-testület uj erőkkel szaporittatott. A kézi­munkák tanításával egybekapcsolt mennyiség-természéttani tanszékre a nagyméltóságu vallás- és közoktatási ministerium által Mayering Emma kisasszony, oki. polg. isk. tanítónő neveztett ki. Ezen kinevezés azonban már alkalmazásban lelte nevezett tanítónőt i helyébe Számháber-Stancsics Fanni elemi iskolai tanítónő lön ideiglenes minőségben kinevezve. A tanítói testület közül Krammer János, Safáry Irma és Petrovits György állomásaikon véglegesittettek a nagy­méltóságu vallás- és közoktatási ministerium által. A nagyméltóságu vallás és közoktatási ministerium 1877. augusztus hó, 26-án 21678. sz. rendelettel kibocsátott egy új tantervet a polgári iskolák számára. Ezen tantérv a tantárgyak csoportositását, a tananyag feldolgozását és a heti ói’ák számát tekintve, igen eltér a régitől; a miért azt csak részben foganatosíthattuk. A földrajz a régi tanterv szerint adatott elő. A történelemből pedig a II. osztályban végez­tük az I. és II. osztályra előirt tananyagot. A mértan a II. oszt. a mennyiségtannal kapcsolatosan tárgyaltatott. A többi tárgyakra nézve az új tanterv volt irányadó. A felső leányiskolában a német nyelv és rajz vétetett fel rendes tantárgynak. A felső leányiskola érintésénél nem hagyhatom említés nélkül, hogy annak növendékei különö: sen a kézimunkákban tüntették ki magukat. Számháber-Stan­csics Fanni ügyessége s fáradhatatlan buzgalma következ­tében a H. osztály növendékei a zárünnepélyen önmaguk által szabott és varrott öltönyökben jelentek meg. A tornatanítás télen át a t. városi elöljáróság fölaján­lására a városház nagytermében, nyáron át pedig az iskola udvarában történt. A tanév három időszakra osztatott: az első terjed a tanév kezdetétől karácsonig, a második karácsontól husvétig, a harmadik husvéttól junius végéig. A két első időszak vé­gén értesítőt kaptak a szülök, vagy azok helyettesei, hogy a tanuló szorgalma s magaviseletéiből mindig tájékozva le­gyenek. A tanító-testület az év folytán több tanácskozmányt tartott, melyeknek általános tárgyát a tananyag beosztása, kezelése, a tanulók szorgalma s magaviseleté s az egyes osztályok általános haladása, képezték. Tanácskozmányiiag elhatároztatott továbbá az isko­lai takaréktárak jövő tanévben történendő létesítése s a fiúiskolában valamely házi iparágnak meghonosítása Intézetünk ezen évben ismét gazdagodott egy ösztön­díjalappal. Az'izr. hitfelekezet még ] 870-ben 350 frtot gyűj­tött az akkor tervezett realgymnasium számára, mely ösz- szeg a megyei pénztár kezelése alatt tőkésittetvén, 600 frtra növekedett. Tek. Tolnamegye közgyűlésének 1876. évi au­gusztus 2 án hozott 132. sz. határozata alapján a közigazga­tási bizottságának 1878. május 6-án tartott ülésében elren­delte, hogy a fent jelzett töke után esedékes kamatok éven- kint ösztödíjul a szegzárdi polgári fiú- és felső leányiskola legjobb erkölcsű, szorgalmú és növendékei között a községi iskolaszék legjobb belátása szei’int osztassanak ki azon idő­ben, mint ezt az „iskola-tanácsi ösztöndíj “ra vonatkozó 1877. évi február hó 6-án tartott közigazgatási bizottsági ülés 199. sz. végzésében meghatározta. (Folytatjuk.) Mindenki tudott valami furcsaságot mondani a ritka emberről, mely estére mutogatja magát s mig egyrész az egészben valami uj divatu szédelgést keresett, a más rész már az újságban is vélt valamit olvasni ezen ritka tehet­ségről. Az embei’ek addig kergették a napot fecsegéseikkel, mig az elbujdosott s sötét buskomor éj szállt á földi’e. A vendéglői terem is úgy, ahogy elkészült az előadás megtartathatására s a város kiváncsi közönsége tömegesen tódult a maga nemében ritka vendég előadásának megbá- mulására. Maga a. szelleműi művészet felkent bajnoka egy rögtön­zött emelvényen állt s a kedvtelenség és bágyadtság egy nemével várta a perczet, melyben a bevett pénzért tehetsé­gét kelle bemutatnia. A szép feketeszemü hölgy gyermekei társaságában az emelvény mellett foglalt helyet s férjének egy intésére kis csengetyüt rázott meg a zajongó közönség elnémitása végett. A csend helyreállvan, Keng-Tow Tamás imigyen szólt a türelmetlenül várakozó közönséghez: — Nagy érdemű közönség! mint a kiadott falragaszok­ból megérteni méltóztatott, engem a természet, mely hosszas - tanulmány által lön támogatva, azon ritka tehetséggel áldott meg, hogy képes vagyok bármely a közönség által adott tétel vagy szóból kifolyólag egy beszédet rögtönözni j kérem méltóztassék ezen tehetségemet kísérlet alá venni. Mindenki hallgatott, mire, hogy az előadás belezökken­jen az óhajtott kerékvágásba, Keng-Tow Tamás, egy előtte ülő fiatalemberhez fordult s azt kérte fel valamely tárgy. felemlitésére, melyre vonatkozólag beszédet rögtönözhessek# A fiatalember hosszas gondolkozás után ezt az egy szavat mondta: tűz. Keng-Tow Tamás abban a perezben készen volt egy minden kívánalmat kielégítő előadással s imigyen szónokolt hallgatóinak : „A tűz, melyet a régiek a négy világot alkotó elemek I egyikének tartottak, a mai felvilágosúlt kor íelfogása sze­rint semmi egyéb, mint vegyi működés jelensége, mely egyik testnek a másikkali összeköttetéséből származik. Ha olvasz­tott kénbe vasrészeket dobunk, az ily módon keletkezett anyag abban a perezben izzó vörös lesz. A vas egyesül a kénnel s ezen vegyalakulásból oly melegség származik, hogy lánggá fejleszthető. Vizgáz és Chlorgáz megfelelő arányban vegyitve s egy palaczkban sötétre helyezve, azonnal lángban csap fel, amint ismét napviféigra hozatik s a két gáz egye­sülése, amint annak képződése sósavat hoz létre, szinte he­ves lángban jelentkezik. A kallium-féle fém igen nagy haj­lamot tanúsít savvalli összeköttetésre. Ha abból egy darabka vizbe dobatik, azt rögtön alkrészére bontja fel s halvány vörös fény közt egyesül egyik alkrésze, azután a keletkező hőség folytán önálló lángban csap fel, miközben a levegő egy alkrészével ismét vízzé egyesül. Tűz mindenütt tüzet csinál; de ahol a tüzet előbb teremteni kell, ott előbb a gyújtáshoz szükséges melegséget kell létrehozni. Ha a ter­mészetben körültekintünk, sok helyen melegforrást találunk. A napsugarak adnak a földnek anynyi meleget, mennyit az folytonos vándorlása közt a hideg világűrben kisugárzás folytán elveszít; ezen melegitö napsugarak nélkül a föld csakhamar egy kihalt, hideg sziklatömeggé változnék. Mert belül létező saját melege, mely központját izzó és folyó tö­megben tartja s mely a tűzhányó hegyek láva kihányásai alkalmával észlelhető, csakhamar felemésztetnék, ha az más oldalról pótolva nem lenne. A nap melege pedig lényegé­ben nem egyéb, mint azon melegség, mely a földön vegyi és természeti erők közreműködése folytán keletkezik. Ugyan­azon eredmény létrehozható a villanygép szikrái által, ha képesek vagyunk a hatást kellőkép fokozni. A villám: egy villanyszikra. Gyújt, ahova jut és olvaszt vagy gőzzé vál­toztat, amit útjában talál. A villanygép szikrája is egy kis j villám, csakkogy annál sokkal kisebb. A régi babonás hit, hogy a villám által gyújtott tűz nem oltható, minden alapot nélkülöz. A. napon, a föld mélyéből kisugárzó melegen, a természeti erők: villanyosság s delejességen kívül, az örökös folytonosságban működő vegyi változás is közreműködik az élet fentartására. A megfoghatlan tenyészet, virágzás és ha­lál kiséri és feltételezi a melegfejlődés okát. Ha nem fokozó­dik is tüzjelenséggé, a földrétegek magasabb hőmérséke, mely állati és növényi hulladékokat termőfölddé alakit és számtalan más nyilvánulások bizonyítják, hogy a látszólag csekély felosztási és képződési eseteknél is a melegváltozás esete mindig jelen van. Vegyi működést mindenütt állítha­tunk elő s minthogy azok annyira különböző viszonyok s alakban jelentkeznek, képesítettek vagyunk, a szokásos tüz- elöállitó szerek használata nélkül tüzet gerjeszteni. A mi őseink ezt nem voltak képesek tenni, mert erélyes vegyi alkotások részei előbb létrehozandók s mert a szabad ter­mészetben, az összeköttetésre alkalmas anyagok egymást feltalálják s a szoros vegyi rokonság anyagai már akkor egyesülés által kiegyenlittettek, mielőtt ember volt a földön. Sok fáradtságot kellett felhasználni, hogy ezen összekötött elemek ismét szétválasztassanak s naponkint választatnak iá el, hogy a művészet az anyagokat az ö egyszerű alakjuk­ban ismerhesse. Valamennyi fém, mely az emberek közt for­galomban van, az arany kivételével, ilymódon minden ösz- szeköttetéseitől tisztán, most már elő van állítva; több más művészileg előállított test létezik, melyek határtalan vágya­kat rejtenek magukban, azon testekkeli ujjólagos egyesü­lésre, amelytől elválasztalak. De mindezen testek úgy ta­láltattak fel és készültek s igy azok az emberiség első tag­jai által tűz előállítására használhatók nem voltak. A készü­lékeket kisfoku melegség előállítására, például az üveglen­csét is úgy kellett fáradsággal előállítani s igy az első em­beriségnek más módja tűz előállítására nem volt, mint amit ténylegesen használt, t; i. fadarabok dörzsölése. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom