Tolnamegyei Közlöny, 1878 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1878-08-18 / 33. szám
I abból minden rósz, könnyű magot mosás közben eltávolíttattunk. Ezen eljárásunk után sem volt üszög búzáinkban; mivel egészen tiszta és kitűnő minőségű volt a mag. Ebből csak a fentebbi eljárásom van igazolva, vagyis a rövid ideig való páczolás az üszög spórákat nem semmisítheti meg s így a páczolt és páczolatlanban egyaránt volt üszög. A múlt évben vetőre használtam 45 holdas táblába tökéletesen éx*ett szép magot; úgy szinte vetettem megfülledt félig érett magot 2 || holdba. Az érettben, úgy mint a megfülledt félig érett mag után egyaránt csekély mennyiségben lett üszög kalász. Sőt még kerti búzáimban is találtam egy búza bokorban 6 szál anya kalász kőiiszköt. Igaz, hogy ez is félig érett és fülledt magból lett elvetve. Konyhakertben semmiféle pázsit fü nem létezik, melytől az üszög származását feltételezhetném. E kerti búza mivelésre felhozom azt is, hogy az mindössze 30D öl terület és ásóval jó mély mivelést kapott s igy itt a mivelést sem lehet kifogásolni, mivel az üszög képződést a rósz földmivelés is előidézheti. Továbbá egyik szomszédom, kinek mindig sok üszkös búzája volt, tavaly követte eljárásomat s ez idén csekély mennyiségben van üszög búzájában, pedig a páczolást primitiv módon garmadákban eszközöltette. Az elmondottak után nézetem az üszögről következő: Ha a magbuzával üszögös magot szórunk szántóföldünkbe, mindenesetre olyasmit mivelünk, mely- lyel a kóranyagot, ha az nem is volna a talajban, — beplántáljuk; — és ha a talaj természete és az időviszouyok nem is működnek közre az üszög kifejlődésére — működik maga az elvetett kóros anyag, — mert az eldönthetlen természeti törvény: „Hasonló hasonlóval, — hasonlóból hasonlót hoz “ A vetőmag gondos kiválasztására fektetem a fősulyt; és ezután a páczolás által, — mert más recipe nincs — rendelkezésünkre, |— kék gáliczkő oldatban huzamosb időn át megsemmisülvén az üszög spoi'ák, ez által búzáink az üszögtől megóvatnak. Kövessük ezt míg a jobb nem győz! Mindenben, különösen a gazdaságban, oly tények döntők, melyekről ex praxi meggyőződtünk, hogy sikerük biztos. Ezen eljárást már régtől fogva követik a gazdák, csakhogy a jelenben xxjabb módosítással. Végre azon régi közpéldabeszéd szavaival zárom soraimat: „Ki mint vet, úgy arat.“ F. A. A szegzárdi polgári fiú- és felső leányiskola értesítője az 1877—78-iki tanévről. Megyénk egyetlen polgári iskolájának egy évi történetéből kivont adalékok sokkal inkább érdeklik a nagyközönséget, semhogy mellőzhetnénk ismertetését az iskolaszék által kiadott értesitvénynek, mely csak szükebb körben terjedhetvén el, sok érdekes adatával ismeretlen maradna a polgári iskolák uj intézményének méltatói előtt. Még szükségesebbé válik e közlés azon czélból, hogy a még kétkedőket megnyugtassa a polgári iskola tanrendszerének azon előnye felöl, hogy egészen gyakorlati, és az életnek nevelő iránya mellett a gymnasium és reáltanoda megfelelő osztályainak összes tananyagát fel ölelvén, a növendéket képesiti és jogosítja bármely középtanoda 5-ik osztályába lépésre a polg. isk. 4 osztály végeztévél. Végre föl kell hívnunk a szülők figyelmét e felső leánytanodára, mely hogy a hozzá kötött igényeknek s reményeinknek teljesen megfelel: a nyilvános vizsgálatokon örömmel tapasztalt nagy haladáson kívül következtethető abból is, hogy a 2 osztály 5 jeles növendéke vétetett egyszei’e föl hazánk legkitűnőbb képezdéjébe. Adatok az iskola történetéhez. Intézetünknek tavali sikeres működése és a vallás- és közoktatási ministeriumnak 1876. évi 21056. számú rendeleté, melylyel a polgári iskolák viszonyát a középtanodákhoz szabályozza, méltán azon reményt kelthették föl bennünk, hogy Szegzárd és környékének közönsége megragadva az alkalmat benépesíti termeinket, fölvirágoztatja intézetünket. Reményeinkben csalatkoztunk. Azon osztály, melynek kultúrái szügségleteit kielégiteni polgári iskolánk vau hivatva, távol tai'tja magát. A földmivelö és iparos osztályt értem. Szegzárd nagyközség tanköteles gyermekeinek alig 5% vétetett fel intézetünkben s ezen contigenst is a tisztviselői osztály szolgáltatta. Azt hangoztatják: „nem akarunk urat nevelni, minek járjon hát diák oskolába.“ Éppen itt rejlik a tévedés, hogy intézetünkre középtanoda jellegét és annak czélját rásütik, hogy a polg. iskolának kedvezményül nyert jogait összetévesztik annak rendeltetésével. Nem urat, ha- I nem müveit ei’öteljes középosztályt, értelmes, munkás föld- mivelöket, iparosokat akarunk nevelni a nélkül, hogy ezen irány ápolása a magasabb kiképeztetés után törekvőket hátráltatná. Ha intézetünk ezen magasztos czáljától eltereltetik s fiók középtanodává válik; ám lássák, nem mi leendünk okozói. Égy másik szomorú jelenség az, hogy némely középtanodától importált kicsinylö nyilatkozatok, roszakaratu, tendentiosus figyelmeztetések, vagy épen fenyegetések méltó aggodalmakkal töltik el azon szülök kebleit, kik fiaikat intézetünkbe járatták. A A középtanodába való átlépést a tavali értesítőnkben közölt ministeri rendelet szabályozza, melynek annak idején magas kibocsátója érvényt is fog szerezni. A mi felső leányiskolánkat illeti, valóban lehangoló a részvétlenség. Méltán gondolkodóba ejtheti mindazokat, kik a nőnevelés iráDt érdeklődéssel viseltetnek. Itt nem forog fenn azon körülmény, hogy 12 éves korukban iparos pályára lépnek, hogy talán más intézetben folytatják tanulmányaikat. Tolnamegye területén intézetünk az egyedüli tényező a magasabb nőnevelés terén. Vagy leányainknak talán felesleges a tudomány, elégedjenek még az elemi iskola nyújtott ismeretekkel ; a háztartás szűk keretén belől ne törődjenek ismerettel, tudománnyal, — ne ismerjék a szépet, nemest, mit a természet s történelem könyvéből meríthetnek ? Erre nézve elég czáfolat nagy férfiúinknak töi’ekvése a nőnevelés terén s a magas kormány buzgólkodása a felső leányiskolák felállításában. A tanítói testület, az iskolai hatóságok megteendnek mindent, hogy ezen részvétlenséget eloszlassák s a közönséget melegebb érdeklődésre ébresszék. Vessük bizodalmun- kat a jövőbe. Múlt tanévben polg. fiú, valamint felső leányiskolánknak H. osztályai lettek megnyitva. Ezen osztályok is bérházban helyeztette« el, miután az épület felállítása egy évre elodáztatott. A beiratások augusztus 29-én vettek kezdetüket i tartottak szeptember hó 3-ig bezárólag. A fölvett növendékek számát és egyéb adatokat a statistikai kimutatásban közöltük. A rendes előadások szeptember hó 5-én kezdődtek. A tauítói-testület uj erőkkel szaporittatott. A kézimunkák tanításával egybekapcsolt mennyiség-természéttani tanszékre a nagyméltóságu vallás- és közoktatási ministerium által Mayering Emma kisasszony, oki. polg. isk. tanítónő neveztett ki. Ezen kinevezés azonban már alkalmazásban lelte nevezett tanítónőt i helyébe Számháber-Stancsics Fanni elemi iskolai tanítónő lön ideiglenes minőségben kinevezve. A tanítói testület közül Krammer János, Safáry Irma és Petrovits György állomásaikon véglegesittettek a nagyméltóságu vallás- és közoktatási ministerium által. A nagyméltóságu vallás és közoktatási ministerium 1877. augusztus hó, 26-án 21678. sz. rendelettel kibocsátott egy új tantervet a polgári iskolák számára. Ezen tantérv a tantárgyak csoportositását, a tananyag feldolgozását és a heti ói’ák számát tekintve, igen eltér a régitől; a miért azt csak részben foganatosíthattuk. A földrajz a régi tanterv szerint adatott elő. A történelemből pedig a II. osztályban végeztük az I. és II. osztályra előirt tananyagot. A mértan a II. oszt. a mennyiségtannal kapcsolatosan tárgyaltatott. A többi tárgyakra nézve az új tanterv volt irányadó. A felső leányiskolában a német nyelv és rajz vétetett fel rendes tantárgynak. A felső leányiskola érintésénél nem hagyhatom említés nélkül, hogy annak növendékei különö: sen a kézimunkákban tüntették ki magukat. Számháber-Stancsics Fanni ügyessége s fáradhatatlan buzgalma következtében a H. osztály növendékei a zárünnepélyen önmaguk által szabott és varrott öltönyökben jelentek meg. A tornatanítás télen át a t. városi elöljáróság fölajánlására a városház nagytermében, nyáron át pedig az iskola udvarában történt. A tanév három időszakra osztatott: az első terjed a tanév kezdetétől karácsonig, a második karácsontól husvétig, a harmadik husvéttól junius végéig. A két első időszak végén értesítőt kaptak a szülök, vagy azok helyettesei, hogy a tanuló szorgalma s magaviseletéiből mindig tájékozva legyenek. A tanító-testület az év folytán több tanácskozmányt tartott, melyeknek általános tárgyát a tananyag beosztása, kezelése, a tanulók szorgalma s magaviseleté s az egyes osztályok általános haladása, képezték. Tanácskozmányiiag elhatároztatott továbbá az iskolai takaréktárak jövő tanévben történendő létesítése s a fiúiskolában valamely házi iparágnak meghonosítása Intézetünk ezen évben ismét gazdagodott egy ösztöndíjalappal. Az'izr. hitfelekezet még ] 870-ben 350 frtot gyűjtött az akkor tervezett realgymnasium számára, mely ösz- szeg a megyei pénztár kezelése alatt tőkésittetvén, 600 frtra növekedett. Tek. Tolnamegye közgyűlésének 1876. évi augusztus 2 án hozott 132. sz. határozata alapján a közigazgatási bizottságának 1878. május 6-án tartott ülésében elrendelte, hogy a fent jelzett töke után esedékes kamatok éven- kint ösztödíjul a szegzárdi polgári fiú- és felső leányiskola legjobb erkölcsű, szorgalmú és növendékei között a községi iskolaszék legjobb belátása szei’int osztassanak ki azon időben, mint ezt az „iskola-tanácsi ösztöndíj “ra vonatkozó 1877. évi február hó 6-án tartott közigazgatási bizottsági ülés 199. sz. végzésében meghatározta. (Folytatjuk.) Mindenki tudott valami furcsaságot mondani a ritka emberről, mely estére mutogatja magát s mig egyrész az egészben valami uj divatu szédelgést keresett, a más rész már az újságban is vélt valamit olvasni ezen ritka tehetségről. Az embei’ek addig kergették a napot fecsegéseikkel, mig az elbujdosott s sötét buskomor éj szállt á földi’e. A vendéglői terem is úgy, ahogy elkészült az előadás megtartathatására s a város kiváncsi közönsége tömegesen tódult a maga nemében ritka vendég előadásának megbá- mulására. Maga a. szelleműi művészet felkent bajnoka egy rögtönzött emelvényen állt s a kedvtelenség és bágyadtság egy nemével várta a perczet, melyben a bevett pénzért tehetségét kelle bemutatnia. A szép feketeszemü hölgy gyermekei társaságában az emelvény mellett foglalt helyet s férjének egy intésére kis csengetyüt rázott meg a zajongó közönség elnémitása végett. A csend helyreállvan, Keng-Tow Tamás imigyen szólt a türelmetlenül várakozó közönséghez: — Nagy érdemű közönség! mint a kiadott falragaszokból megérteni méltóztatott, engem a természet, mely hosszas - tanulmány által lön támogatva, azon ritka tehetséggel áldott meg, hogy képes vagyok bármely a közönség által adott tétel vagy szóból kifolyólag egy beszédet rögtönözni j kérem méltóztassék ezen tehetségemet kísérlet alá venni. Mindenki hallgatott, mire, hogy az előadás belezökkenjen az óhajtott kerékvágásba, Keng-Tow Tamás, egy előtte ülő fiatalemberhez fordult s azt kérte fel valamely tárgy. felemlitésére, melyre vonatkozólag beszédet rögtönözhessek# A fiatalember hosszas gondolkozás után ezt az egy szavat mondta: tűz. Keng-Tow Tamás abban a perezben készen volt egy minden kívánalmat kielégítő előadással s imigyen szónokolt hallgatóinak : „A tűz, melyet a régiek a négy világot alkotó elemek I egyikének tartottak, a mai felvilágosúlt kor íelfogása szerint semmi egyéb, mint vegyi működés jelensége, mely egyik testnek a másikkali összeköttetéséből származik. Ha olvasztott kénbe vasrészeket dobunk, az ily módon keletkezett anyag abban a perezben izzó vörös lesz. A vas egyesül a kénnel s ezen vegyalakulásból oly melegség származik, hogy lánggá fejleszthető. Vizgáz és Chlorgáz megfelelő arányban vegyitve s egy palaczkban sötétre helyezve, azonnal lángban csap fel, amint ismét napviféigra hozatik s a két gáz egyesülése, amint annak képződése sósavat hoz létre, szinte heves lángban jelentkezik. A kallium-féle fém igen nagy hajlamot tanúsít savvalli összeköttetésre. Ha abból egy darabka vizbe dobatik, azt rögtön alkrészére bontja fel s halvány vörös fény közt egyesül egyik alkrésze, azután a keletkező hőség folytán önálló lángban csap fel, miközben a levegő egy alkrészével ismét vízzé egyesül. Tűz mindenütt tüzet csinál; de ahol a tüzet előbb teremteni kell, ott előbb a gyújtáshoz szükséges melegséget kell létrehozni. Ha a természetben körültekintünk, sok helyen melegforrást találunk. A napsugarak adnak a földnek anynyi meleget, mennyit az folytonos vándorlása közt a hideg világűrben kisugárzás folytán elveszít; ezen melegitö napsugarak nélkül a föld csakhamar egy kihalt, hideg sziklatömeggé változnék. Mert belül létező saját melege, mely központját izzó és folyó tömegben tartja s mely a tűzhányó hegyek láva kihányásai alkalmával észlelhető, csakhamar felemésztetnék, ha az más oldalról pótolva nem lenne. A nap melege pedig lényegében nem egyéb, mint azon melegség, mely a földön vegyi és természeti erők közreműködése folytán keletkezik. Ugyanazon eredmény létrehozható a villanygép szikrái által, ha képesek vagyunk a hatást kellőkép fokozni. A villám: egy villanyszikra. Gyújt, ahova jut és olvaszt vagy gőzzé változtat, amit útjában talál. A villanygép szikrája is egy kis j villám, csakkogy annál sokkal kisebb. A régi babonás hit, hogy a villám által gyújtott tűz nem oltható, minden alapot nélkülöz. A. napon, a föld mélyéből kisugárzó melegen, a természeti erők: villanyosság s delejességen kívül, az örökös folytonosságban működő vegyi változás is közreműködik az élet fentartására. A megfoghatlan tenyészet, virágzás és halál kiséri és feltételezi a melegfejlődés okát. Ha nem fokozódik is tüzjelenséggé, a földrétegek magasabb hőmérséke, mely állati és növényi hulladékokat termőfölddé alakit és számtalan más nyilvánulások bizonyítják, hogy a látszólag csekély felosztási és képződési eseteknél is a melegváltozás esete mindig jelen van. Vegyi működést mindenütt állíthatunk elő s minthogy azok annyira különböző viszonyok s alakban jelentkeznek, képesítettek vagyunk, a szokásos tüz- elöállitó szerek használata nélkül tüzet gerjeszteni. A mi őseink ezt nem voltak képesek tenni, mert erélyes vegyi alkotások részei előbb létrehozandók s mert a szabad természetben, az összeköttetésre alkalmas anyagok egymást feltalálják s a szoros vegyi rokonság anyagai már akkor egyesülés által kiegyenlittettek, mielőtt ember volt a földön. Sok fáradtságot kellett felhasználni, hogy ezen összekötött elemek ismét szétválasztassanak s naponkint választatnak iá el, hogy a művészet az anyagokat az ö egyszerű alakjukban ismerhesse. Valamennyi fém, mely az emberek közt forgalomban van, az arany kivételével, ilymódon minden ösz- szeköttetéseitől tisztán, most már elő van állítva; több más művészileg előállított test létezik, melyek határtalan vágyakat rejtenek magukban, azon testekkeli ujjólagos egyesülésre, amelytől elválasztalak. De mindezen testek úgy találtattak fel és készültek s igy azok az emberiség első tagjai által tűz előállítására használhatók nem voltak. A készülékeket kisfoku melegség előállítására, például az üveglencsét is úgy kellett fáradsággal előállítani s igy az első emberiségnek más módja tűz előállítására nem volt, mint amit ténylegesen használt, t; i. fadarabok dörzsölése. (Folytatjuk.)
