Tolnamegyei Közlöny, 1878 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1878-07-28 / 30. szám
1V"' ellenjelöltje, mi az ellenzék érettségére mutat, mert a mai időben a kitűnőségek iránt még a pártállás rovására is tekintettel kell lenni. A paksi választó-kerületben nagy küzdelem folyik. Szeniczey Ödön szabadelvű párti jeléit ellen Surgóth Jenő duna-földvári ügyvéd egyesült ellenzéki s Petri eb Ferencz közjogi ellenzéki programmal lépett fel. Mi Szeniczey Ödön megválasztatását valószínűnek tartjuk, mórt többször láttuk már őt nebéz küzdelemben, melyből győztesen emelkedett ki. A szakcsi választó-kerületben is három jelelt van: Perczel Lajos független szabadelvű; Láng Tivadar és Döry Andor kormánypártiak. A kimenetel iránt eddig nincs semmifélé támpont. A dombóvári választó-kerületben végre : He ts Károly közjogi ellenzéki és Perczel Béla szabadelvű párti jeleltek küzdenek. — Ovatiú és liépviselöjcleléa. A bonyhádi választó, kerület is végre valahára erélyesen fellép a küzdtérre, melynek igazolásául közöljük a folyó évi julius 23-án megtartott értekezlet jegyzőkönyvét, mely is a következőleg hangzik: Jegyzőkönyv. Felvétetett Bonyhádon 1878. julius hó 23-án. Bárány Sándor ur bonyhádi földbirtokos mint korelnök megnyitván az ülést azon kéréssel, hogy az összehívott és nagy számmal egybegyült értekezlet vezetésére elnök és jegyző választatnék, közfelkiáltással Georgievics Pál ur zombai földbirtokos az elnök és Halász Gézát, se- gédszolgabiró ur a jegyzői tiszttel megbizattak. Ezután elnök előadja, hogy a folyó évi és hó 21-én kelt körözvény szerint összehívott jelen értekezletnek czélja első sorban Perczel Béla ur ö nagyméltóságához — ki legfelsőbb elhatározás folytán a m. kir. Curia mint semmitőszék alel- nökévé neveztetvén ki, mandátumától megvált — egy emlékirat szerkesztése és illetve ennek Perczel Béla ur ö nagyméltóságához leendő menesztése módozatainak megállapitása, — másodsorban a bonyhádi választó-kerületnek a jövő országgyűlésen leendő képviseltetése módjának meghatá- | rozása leend: és felkéri azért a nagyszámmal egybegyült értekezletet, hogy ez irányban nézetét kifejteni szíveskedjék. I. E felhívásra id. Mutinyánszky Alajos ur bonyhádi kir. közjegyző meleg szavakkal emelvén ki Perczel ur ö nagyméltóságának úgy a haza iránt jelen nehéz viszonyok daczára s különösen az igazságügy terén s in specie a codificatio által halhatlanná lett érdemeit, mint másrészről a bonyhádi választó-kerület t. választó, úgy Bony- hád mint szülővárosa érdemes polgárai iránti őszinte érdeklődését, bizalmát; Bonyhád városa s különösen itt összegyűlt választó-kerülete kétszeres kötelességéül hangsúlyozza érdemdús képviselőjének sajnálatát és egyúttal köszönetét nyilvánítani ; sajnálatát azért, mert megvonta a kerületet ama szerencsétől, hogy az, immár az érdemek elismeréséül a'korona legfo tanácsosai közé emelt szülöttjétől az országgyűlésen képviselve lenni büszkélkedhessék s köszönetét azért, hogy mint e kerület képviselője, annak a korona legfö tanácsosai között sem szűnt meg legjobb barátja, legőszintébb jóakarója lenni. S indítványozza ezért, hogy Perczel Béla ur ö nagyméltóságához intézendő hálafelirat szerkesztetnék s a nagy számmal egybegyült jelen értekezlet, illetve Bonyhád választó-kerületének valamennyi választója nevében ez értekezlet t. elnöke- és jegyzőjével aláíratnék és egy küldöttség által személj'esen ő nagyméltóságának átadatnék. Az indit- vány Perczel Béla ur viharos éljenzésével elfogadtatván, kül- döttségi tagokul: K r a m o 1 i n József, id. Muttnyászky Alajos, Pintér József apari esperes plébános és Si- moncsics Béla Tolnamegye völgységi járásának szolga- birája — urak választattak meg. Ezekután Drescher R e- zsö ur bonyhádi ügyvéd az értekezlet második czéljának megfeleiőleg röviden előadja, azon nézetét, hogy a jelen választó-kerület 1865. év ótai magatartásában egy finomabb politikai érzék és tisztultabb gondolkozásmód kétségtelen bizonyítékát — és másrészt azt konstatálva, hogy a jelenlegi szabadelvű kormány tényei, kivált az adott beszámolás után mint oly nyitott könyv fekszenek a választók előtt, melyben minden igaz, minden komoly hazafi lelke megnyugvását találja — de meg férfias következetességből is a t. egybegyült választó-kerület helyesen felfogott kötelessége a jelenlegi szabadelvű kormányt támogatván, olyan jelöltet de- signálni, ki a választó-kerületnek ilyen a kerület s ha úgy lehetne mondani az ország higgadtabb, gondolkozóbb részének vérévé vált meggyőződését érvényre emelni hajlandó mégis a nélkül, hogy a"jelölttöl megvonatnék a lehetőség azon kereten belül, mit az igazi jellem a bizalommal szemben kötelességül tud szabadon mozogni. Ez egyhangúlag helyesléssel fogadtatván, t. Kramolin József ur bonyhádi gyógyszerész kért szót: Ez lelkesen egy férfit ajánl, ki iránt meglévén győződve, hogy a közbizalom feltűnően fog nyilatkozni, ki nem csak ifjú tetterejével a járás és megye iránt bokros érdemeket szerzett, ki nem csak egy már fiatalonta is dicsteljesen befuttott szép múltjánál fogva és általánosan ismert törhetetlen és áldozatot nem kímélő hazafiasságánál fogva szerte ismeretes s kiről épen ezért lelkében azon erős meggyőződéssel van, hogy mindenek előtt a haza javát fogja szivén hordani és az 1875iik évbén megalakult szabadelvű párt által vallott elvek alapján állva, a jövő országgyűlésen a már halaszthatlan belügyi kérdések czélszerü megoldására hatni első sorban az anyagi jólétünk és államkormányzatunk minden ágának javítását szorgalmazni kész és ki ezek mellett választó-kerületének érdekét szem előtt tartandja I s ez a férfi Döry Dénes ur kir. tanácsos és Bonyhád 10 évig kedvelt szolgabirája és Tolnavármegyének több évig volt érdemdús alispánja; mind ki többszöri tanujelét adópolitikai pályára való kiváló hivatottsága és képzettségének. Az értekezlet szűnni nem akaró hosszas éljenzéssel és tapsokkal fogadta az ajánlást és elnök urnák a felkérés módozatai iránt tett kérdésére abban állapodott meg, hogy elnök ezen értekezlet roppant lelkesedését és illetve az ajánlott jelölt ur felkérését, tekintettel a jelen munkaidőre a bonyhádi választó-kerület szabadelvű pártja nevében magára vállalná. Ez határozatilag kimondatván, végrehajtó bizottság elnökéül: Kramolin JóTzsef, jegyzőül '.Drescher Rezső, tagokul -.Engel S á n d o r bonyhádi kereskedő, Strai- cher Benő szintén bonyhádi kereskedő és Willinger Márton bonyhádi földbirtokos — urak bízattak meg. A jegyzőkönyv felolvastatván,! aláíratott: Georgievics Pál s. k. Halász Géza s. k. — Nyilatkozat. Megkerestettünk a következő nyilatkozat közzététele végett: tisztelt szerkesztő ur! A „Pro memoria“ igen tisztelt beküldője — becses lapja julius 14-ik számában — nem helyesli,azt, hogy a tamási járásbíróság „a szegény emberek megidé zésére nem talál egyébkor időt, mint az aratási idényben“ s vádképpen hozza fel, hogy két bérese még mint kurdi lakosok már több egy événél a her- czegi erdőben fát lopván, ezen orzásért ép most idéztettek meg. Engedje meg tisztelt, szerkesztő ur ezekre vonatkozótáról egész 1857-ik évig, a mikor a gyülekezet iskolai fun- dusán épített gymnasiumi épület miatt per támadt a gyülekezet és Magyary Kossá Sámuel ur között, mi az 1862-ik évben lett véglegesen befejezve egyezség által, a melynél fogva a régi gymnasiumi épület lett az egyház tulajdona. Ugyancsak a 60—65. évek elején a két gyülekezet között leginkább idegen elemek befolyása folytán mérges czivódás támadt a papválasztás miatt, mely miatt a német gyülekezet tagjai kérték is a kerülettől a magyaregyháztól leendő különválás megengedését, csakis miután ez hivatalosan megta- gadtatott, jött létre egyezkedés a két fél között. A következő pap változás (1864.) egyetértésben találta a két gyülekezetét; de 1865-ben már újra megkezdődtek a súrlódások különösen a miatt, hogy a német gyülekezet többsége egy jelölthöz ragaszkodva, senkit azonkívül papjának választani nem akart. Ezt az egy jelöltet az első választási kísérlet alkalmával az egyházi felsöség anélkül, hogy legkevesebb oka lett volna, nem engedte jelöltségbe tétetni, mi miatt a német gyülekezet a választási helyet ott hagyva, el 1 határozta, hogy most már jelöltjétől semmiesetre sem áll el. A választási küzdelmek majdnem 2 évig tartottak, mialatt mindkét fél meggyőződve arról, hogy jogának feladása nélkül egy papban meg nem egyezhet, — elhatározta magát különválásra, mert a két gyülekezet 1794 ben csak a közös paptartásra egyesült és soha semmiféle anyagi ügyet össze nem kevert. A különválás törvényesen megerősittetett 1867- ben, az ez időtől fogva történtek élénkebb emlékezetében vannak mindenkinek, mintsem azokat felsorolni kellene. A külső történethez szükségesnek látom az egyház beléletére vonatkozólag néhány szót csatolni. A régi presbyteriális gyűlések tanúsága szerint a pres- pyterium itt is gyakorolta az egyház vagyonának kezelésén kívül az erkölcsre való felügyelet jogát, több viszálkodó házasok ügyében van hozva ítélet, mely az, elmarasztalt felet néha testileg is sújtotta. Szinte e jegyzőkönyvekből láthatjuk azt, hogy gyülekezetünk 1816-ban'részesült utoljára püspöki hivatalos látogatásban, akkori püspök, Bátory Gábor által, valamint azt is, hogy ugyanezen év deczember havában a kötelességét nem fogadó telkesre 2 frt, kis házasra 1 frt büntetést szabtak, 1838-ban a gondnoknak 10 váltó frt. a dékánnak 6 váltó frt fizetés határoztatik. 1844- ben a gyűlésben meg nem jelenő elöljáróra 30, a köztagra 15 kr bírságot, közmunkát nem teljesítő telkesre 1 frt, gyalogra 30 kr büntetést szabtak, mely határozatot 1860-ban, 61-ben, 65-ben és 75-ben mindig megujitani kellett. 1857- ben villongás támadt a két gyülekezetben az úrvacsora vételi í’end megbontása miatt, mely 3 éven keresztül keserítette s botránkoztatta a kedélyeket, melynek megszűnte után a gyülekezet jövedelmének emelése s a szegényebb sorsú iaktársakon leendő segithetés végett a gyülekezet némely tagjainak ajándékozása folytán takarékmagtár alakult, melynek ekkori alapja csupán 10 pozsonyi mérő rozs volt. Hogy e 10 mérő adománynyal mily hasznot tettek az adakozók az egyháznak, arra nézve jelég legyen megemlítenem, e csekély kezdet, melyhez későbben még 3 mérő és Vs-dos járult, az egyháznak már mintegy 520 frt jövedelmet adott. A jelenlegi töke s egy évi kamat körülbelül 180 mérőn áll. A következő 1862-ik év uj jelét látta a kisdedgyülekezet buzgóságának. Az egyház ugyanis a németegyháztól megvette azon jogot, hogy istenitisztelet alkalmával az orgonát is használhassa, e czélra önkéntes adakozásból 154 forint 10 kr gyűlt. 1863-ban uj közös paplakot emelt a két gyülekezet, melyhez a magyaregyház tagjai mintegy 1600 írttal járul-i tak, 1868-ban pedig a hőgvészi segély-egyletből 4 részvényt vettek meg, melynek hetenkinti fizetésére a gyülekezet egyes tagjaitól mintegy 75 frt évi adó ajánltatott fel. Ez az ajánlat a gyülekezetnek körülbelül 600 frtot jövedelmezett. És ha a f öli ebiekhez még hozzáteszem azt, hogy 70-es évek elején a telkesek fahozása által az egyháznak mintegy 569 frtot szereztek, elérünk a jelen időhöz, melyben ha a múltakban tapasztalt buzgóság ismétlésére nem valami nagy is, de még sem hiányzik teljesen a reménység, lag megjegyeznem, hogy a bírósághoz benyújtott keresetekben a panaszlott alperesek vagyoni állapota soha sem szokott kitüntetvö lenni s igy a biróság nincs azon helyzetben, hogy meggyőződést szerezhessen arról, vájjon az alperes szegény-e, tehát aratáskor idézhetö-e vagy sem? S különben is tapasztalatunk szerint sokszor jobbmóduak is követnek el falopást. De dzt sem bírálhatja meg e biróság, hogy a fatolvaj a munkásoknak azon osztályához tartozik-e, mely kenyerét aratással keresi, miután fatolvajlást oly személy is elkövethet, ki nem szokott aratni. — Végre a mi ezen vádat illeti, — mert vádnak kell venni, — hogy a tolvajlás már több mint egy évvel ezelőtt követtetett el s a szegény béresek ezért ép most idéztetnek, — az igazság érdekében, mert nem saját eljárásom forog fenn, — mint a tamási-i járásbíróság vezetőjének ki kell jelentenem, miszerint megengedem, hogy a szegény emberek által a fatolvaj lás több mint egy évvel ezelőtt követtetett el, a károsított fél azonban panaszlottak ellen, kik esetleg időközben munkás béresekké lettek, mezei rendőri keresetét csak 1878. évi május hó 12-én indította meg a biróság előtt, ennek pedig a biróság nem oka. Azt hiszem, hogy ha a biróság. a fenforgó kisebb polgári perben az idézést a munka időre tekintetettel talán a téli hónapokra tűzi ki, azt meg a károsított fél nem köszönte volna meg. Tisztelettel maradtam Tamásiban 1878. julius 19-én tisztelt Szerkeztö urnák kész szolgája': Gruber Iván, kir. járáséiról— Iskolai vizsgálatok. Múlt hét folytán tartattak meg a helybeli rom. cath. népiskolában (9 tanteremben) Bo- csor Antal prépost ur elnöklete alatt a zárvizsgák. Csak gratulálhatunk tanítóinknak, hogy daczára a rendetlen iskolába járásnak, mely nyári hónapokban nálunk is, sajnos, még mindig divatozik, legnagyobb részt ily szép sikert bírtak felmutatni. Az iskolaszék erélyességétöl függ, hogy a szellemi kamat kellő arányban mutatkozzék a tetemes áldozattal, melyet, népnevelésünk érdekében, a közönség éven- kint meghoz! — - Ismét egy ártatlan áldozat. Zombán történt a múlt napokban, hogy egy szegény napszámos család mezei dolgára menvén, bölcsőben alvó csecsemőjét zárt szobában magára hagyá. Kétségbe ejtő lehetett a szerencsétlen anyának meglepetése, midőn szokott időben magzatát megszoptatandó haza tért és az ártatlant a bölcső madzagára akasztva s megfőjtjva találta. — Eljegyzés. Lamm Pál felső-nyéki urad. bérlő, folyó hó 16-án eljegyezte magának Freund Berta kisasszonyt, Freund Sám. J. budapesti nagykereskedő bájos leányát. — Eredeti okmány. A most már Istenben boldogult felköszöntéseiről és jámborságáról nevezetes Kubányi Simon duna-földvári gy ógyszerész megsokalta egyszer az adóbizottság által reá kivetett jövedelmi adót és a bizottság határozata ellen a következő eredeti felfolyamodást nyújtotta be a pécsi pénzügyi igazgatósághoz:----------------— — „É szrevétel: Tudni való, mint adandó idő és változandó, ennélfogva igen csekély, alig kijöhető napi bejöveteleimmel, külömben megbirálás végett becses és szakértő bizottmány elejbe mély kéréssel megbirálás végett saját személyem jé- lenléttemben igen óhajtva vitatás végett történendő. Nem pedig kiknek nem szakmához tartozik.“ Hogy a pécsi pénzügyi igazgatóság ezt megértette-e, nem tudjuk ; de mindenesetre megérdemli, hogy a hálás utókornak átadassák. n. Az isteni tiszteletre szánt szent eszközök közül legelőször is a templom veszi igénybe figyelmünket. Hogy a gyönki magyargyülekezetnek eleitől fogva volt imaháza, arról bizonyságot tesz az isteni tiszteletnek folyton tartása, de hogy ez az imaház hol volt, arról semmi adatunk hincs. Ezen imaháznak a czélnak meg nem felelését használhatta'fel a gyülekezet, midőn 1774-ben a templom építésre engedélyt kért, mely ugyanazon év szept. 1-sö napján kelt felsőbb intézkedéssel mégis adatott. Ez engedély alapján kezdett épülni jelen templomunk 1775. julius 15-ik napján s két év alatt elkészülve, felszenteltetett 1777. május 25-én. A felszentelést eszközölték akkori lelkész Tatár József mellett Kimidi Mihály dorogi és Kekk Jakab nagyszé- kelyi lelkészek, kik közül az első Ézsaiás 49. 13 alapján : énekeljetek egek, örvendezz fold és hegyek kiáltsatok, mert megvigasztalta az ur az ő népét és az ö szegényein könyörült, — a 2-ilc zsolt. 69. 10 verse: a te házadhoz való buzgó szeretet megemészt engemet, a harmadik pedig a 134 zsolt. alapján: íme mostan áldjátok az Urat, Urnák minden szolgái, kik minden éjjel állótok az urnák házában. Emeljétek fel a ti kezeiteket e szent helyen és áldjátok az urat. Áldjon meg tégedet az Ur a Sionból, ki teremtette a mennyet és a földet, alapján tartottak egyházi beszédet. Épült pedig a templom 6 ágra, szétágazott helyben lakó Magyari Kossá földesúri család költségén, mindegyik 500 írttal járulván annak költségeihez, a megkivántató közmunkában resztvettek az ekkori gyülekezeti tagok is. A templomhoz tornyot azonban még ekkor nem volt szabad építeni. A toronyépítés megkezdődött az 1833-ik év október 21-én, befejeztetett pedig 1835-ik évben. Ez építéshez a földesurak anyaggal, a gyülekezeti tagok közmunkával és pénzzel járultak. Ugyanezen időben lett szerezve a mostani 3 harang is. A szent edényekre s a lelkészek nevére vonatkozó részt mint teljesen magánérdeküt nem látom szükségesnek e lap hasábjain közzétenni.
