Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1877-11-04 / 45. szám
hácsról Budapestre: vasárnap, hétfő, szerda és pénteken esti hat órakor. — Kijöjj zés. Péter Gusztáv m. kir. aljegyző a duna- földvári iárásbiróságnál eljegyezte magának f. hó 20-án Kornis Valeria kisasszonyt, Tótváradjai Kornis Ignácz ur bájos leányát. Az esküvő november 14-én lesz. — Sport. Folyó hó 27. 28. és 29-én tartatnak az itteni szigetben fáczánvadászatok. Ezek rendezője és bérlője Keleti Károly, belügyministeri tanácsos ur. A vadászat lefolyásáról annak idejében megemlékezünk. — Adomány. Folyó évi október hó 22-én Ágoston István aljárásbiró ur két db. ezüst irtot a szegzárdi önkéntes tornász- és tűzoltó-egylet részére átadott, mely összeget Babos János báttai lakos adományozta. Ezen adományért hálás köszönetét mond a parancsnokság. Egy új Frfthlingszeit Hona A múlt alkalommal lapunkban megörökített Frühlingszeit Ilona mecklenburgi nevelönö nem áll egyedül: méltó társnét talált Hotzel Berta kisasszonyban. Ezen kisasszony „egy hires porosz tanár leánya,“ hosszabbidóig levelezésben állt egy Duna-Földvár közelében lakó izr. úrnővel, ki öt nevelönönek akarta fogadni. Egyszer csak azt úja „a hires tanár leánya,“ hogy egy zsidó családhoz nem lép be. Néhány héttel később megint ezerszer bocsánatot kér és könyörögve esedezik, hogy fogadják be öt. Megkérdeztetve, hogy mily feltételek alatt jönne meg, azt válaszolja, hogy évi diján kivül kiköt magának karácsonyi ajándékul 30 frtot! Erre az úrnő azt irta neki, hogy ö csak akkor és annyit ád ajándékul, a mennyi ö neki tetszik; ezt nem szokták az ajándékozottak maguknak kikötni. Végre megtörtént az egyesség és f. hó 20-án kellett volna megjönnie, de helyette jött egy levél, melyben „a hires tanár leánya“ kijelenti, hogy hallotta, miszerint D.-Földvár a csatatér közelében fekszik s igy nem mer ide jönni. Tehát a tudós kisasszony Duna-Földvárt Plevna közelében képzeli! Eszmetársulatnál fogva megjegyezzük, hogy múltkori közleményünket a fővárosi nagy lapok is közölték s köztök a „Pester Loyd“ is azon megjegyzéssel, hogy „e levél bizonyosan a „T. K.“ egy vig munkatársának agyában keletkezett!“ Erre nézve azt jegyezzük meg, hogy úgy a múltkori, mint a mostani közlemény szigorúan az igazságnak felel meg; semmit hozzá nem tettünk és semmit abból el nem vettünk. — A tftröksebesültek javára adakoztak: Pinz Márton ivén: Magyar Ignácz 1 frt. Czank Pál 50 kr. Grosz- bauer Ferencz 30 kr. Perl Simon 30 kr. Molnár Györgyné 20 kr. Fekete József lakatos 20 kr. Késmárky Ignácz 40 kr. Marosi István 40 kr. Búzás Ferencz 20 kr. Schwarcz- kopf Alajos 50 kr. Schibinger 1 frt. Összesen 4 frt 90 kr. Stainer József ivén: László Pál 30 kr. Pandur István 30 kr. Insel Henrik 20 kr. Reich Leopold 50 kr. Csani János 5 kr. Koch Ferencz 20 kr. Kovács János 20 kr. Popper Ignácz 20 kr. Weisz Mór 20 kr. Bakó György 20 kr. Heli Péter 30 kr. Kapitány Ferencz 10 kr. Tóth Ferencz 10 kr. Popper Jakab 20 kr. Lefler János 10 kr. Szabó Ferencz 10 kr. Orbán József 4 kr. Steiner József 71 kr. Összesen 4 frt. Alsó-Nyék község küldött 23 frt 98 krt. Eöcsény 17 frt 92 kr. Várdomb 2 frt 80 kr. Mözs 2 frt 34 kr. Az ösz- szes pénzbeli adakozások összege: 242 frt 54 kr. Ezen ösz- szegböl levonván 2 frt 16 kr költség, maradt 240 frt 38 kr. Ezen összeget dr. Diczenty Pál 241 frtra kiegészítette; azon- fölül 1 db. török arany. 3 db 2 frtos. 2 db. 1 frtos és 1 drb. czüsthuszas. Hivatalos rész.- 8202- Tolnamcgye alispánjától. alisp. A nagyméltóságu in. kir. fóldmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministeriumnak az összezúzott szöllö- és must szállítására szolgáló úgynevezett törkölyöshordók hitelesítése tárgyában f. é. szeptember hó 20-án 18732. sz. a. kibocsátott rendelete. Tekintettel arra, hogy az ország több részeiben a tör- kölyös must adásvevésénél a szállítás könnyitése végett álló, nagy nyílt hordók vannak használatban, megengedem, hogy az ilyen úgynevezett törkölyöshordók 0.5 hektoliter beosztással ellátva hitelesíttessenek. Minden ilyen hordó két egymással átellenben fekvő oldalon 0.5 hektoliterekre legyen beosztva, mely beosztások határai a hordó belső oldalán a dongákba vert sárgaréz drótszegek által legyenek jelölve; a műtétek nevei pedig sorjában alulról fölfelé, ílyeténképen: 0.5 h. 1 h. 1.5 h. 2 h. 2.5 h. 3 h. stb. a hordó külső oldalán azon helyeken legyenek beégetve hol az illető jel belül van, úgy hogy a jel és a megfelelő mérték nevének együvé tartozandósága köny- nyen felismerhető legyen. A hitelesítésnél elérendő pontosság %-ban állapittatik meg, ennélfogva 0.5 h.-nél 0.5 liter hiba tekintetbe nem vétetik. A hitelesítési díj maximuma gyanánt minden 0.5 h.-től 15 kr, bélyegzés nélküli vizsgálatért pedig 0,5 h ként 8 kr. számítható. Trefort s. k. Kelt Szegzárdon, 1877. szeptember hó 29-én. Az alispán távollétében: Púpé Gyula főjegyző. ■--8Q38: __ Tölnavármegye alispánjától. alisp. Kö rözés. A pécsi m. kir. pénzügyi igazgatóságnak f. é. szeptember 16-án 27494. sz. a. kelt megkeresése folytán Szántó József baranyamegyei sámodi illetőségű 67 éves, nőtlen, ref. vallásu, napszámos dohánycsempésznek tartózkodási helye felderítendő. Kelt Szegzárdon, 1877. október 6-án. Az alispán távollétében: Púpé Gyula, főjegyző. 8457- Tölnavármegye alispánjától. alisp. niegnciumlNités. A központi járás szolgabirájának f. é. október 8-án 4422. sz. a. kelt jelentése szerint Puchszler János mözsi lakos, egy jegy és bélyegtelen kancza lóról a bonyhádi jegy- zőség által 1870. évi marczius 9-én 66. jkvi. sz. a. saját mint vevő és Kaiszer Ferencz bonyhádi lakos eladó nevére kiállított lólevelét elvesztvén, ezen lólevél hivatalból semmisnek nyilvánittatik. Kelt Szegzárdon, 1877. évi október 11-én. Az alispán távollétében: Papé Gyula, főjegyző. ■85,5Q- Tolnavármegye alispánjától. alisp. Körözés. Kolompár Mihály és Petrovits György kóborló czigá- nyoktól egy pejszörü 3 éves, heréit, csillagos homloku, há- tulsó lábára kese, bélyegtelen és egy serege szürke, szintén jegy- és bélyegtelen heréit ló; járlatok hiánya miatt a völgység! járás szolgabirája által lefoglaltatván, bitangságba helyeztetett s amennyiben azok tulajdonosa időközben nem jelentkeznék, f. é. október 30-án délelőtti 9 órakor Bonyhá- don nyilvánosan el fog árvereztetni. Kelt Szegzárdon, 1877. október hó 12 én. Az alispán távollétében: Pápé Gyula, főjegyző. 8573. Tolnamegye alispánjától. alisp. Nyomozölevél. A kolozsvári kir. törvényszéknek f. évi 4569. számú megkeresése folytán közhírré tétetik: Súlyos testisértés bűntényével vádolt Boka Péter (Tocze) ki bocsi születésű, 21 éves, nőtlen, görg. egy. vallásu, üveges, ismeretlen helyre távozván, felkéretnek az összes rendőri hatóságok és közbiztonsági közegek, miszerint nevezettet feltalálás esetében kisértessék ezen törvényszékhez. Kelt Szegzárdon, 1877. október 12-én. Az alispán távollétében: Pápé Gyula főjegyző. 8593. Tolnavármegye alispánjától. alisp. K ií r ö z é 8. A nagyméltóságu m. kir. belügyminísteriumnak f. évi 42081. sz. a. kelt intézvénye szerint az ó-budai alkapitány- ság által egy, magát Kraft Jánosnak nevező fiatal egyén, ki igazolás végett a főkapitányság elé lett volna állítandó, a rajta észlelt elmezavartság folytán f. é. junius hó 18-án ápolás végett a Rókus kórházba..szállíttatott. Ezen egyén, ki jelenleg az országos tébolydában ápol- tatik, a Rókus kórházban eszközölt kihallgattatásn alkalmával egvszer Kraft, máskor megint Wolf Jánosnak nevezte magát és határozottan állította hogy hasonnevű atyja Bécs- ben lakik, mely állítás azonban a bécsi cs. kir. rendörigaz- gatóság által eszközölt nyomozások alapján igaznak nem bizonyult be. Nevezett egyén kiléte és illetőségének felderítése végett köröztetése a következő személyleirás alapján elrendeltetik. Személy leírása: Mintegy 20—23 éves, magas termetű, erős testalkatú, barna hajú és szemű, szakálltalan, beszél németül bécsi dialectussal, ruházata barnás szinü testhez álló nyári kabát, hasonló nadrág, mellény fekete, kemény nemez kalap, fehér ing és alsó nadrág. Kelt Szegzárdon, 1877. október 16-án. Az alispán távollétében: Pápé Gyula, főjegyző. Gazdasági rovat. Pezsgőbor-gyártás. (Vége.) A mondottakból az a tanúság, hogy ál’ott hazánknak ezen iparczikkre is van kitűnő terméke, de hát mi azt nem tudjuk kiaknázni! S ha találkozik is valaki, ki oly vállalkozó szellemű és merész, bennünket termékeink gazdagságára és sokoldalú használhatására figyelmeztetni, egy oly vállalat felállítása által, mely az eddig külföldről hozott czikket ép oly jó, volt esetben talán még jobb és legalább sokkal olcsóbb áruval pótolja, az ilyen dicséret és pártolás helyett az előítéletek oly tömkelegébe szokott rendesen ütközni, melyek legyőzése nemcsak tetemes anyagi, de nagy szellemi erőt is igényel és férfias kitartást. Legcsalhatlanabb bizonyítéka ez igazságnak országunk jelen roncsolt pénzviszonya, mely tekintve hazánk Európában páratlan áldásos ta- laji és égalji viszonyai, minden esetre indolentiánk, tapasz- talatl^tlanságunk és munkátlanságunk szomorú következménye, mely úgy az administrate, valamint a töryénykezés, kereskedelem s ipar terén stb. egyaránt nyomasztólag s lan- kasztólag hat. Bocsánat! most vesszük észre, hogy majdnem politikába keveredtünk. Vissza megyünk tehát ismét' kitűzött tárgyunkra s miután a franczia pezsgöborgyártásról mindent elmondottunk, a mit tudunk, néhány szóval még Petheö gyáráról akarunk megemlékezni. A mint halljuk Petheö e gyártást Jaquesson gyárában tanulta, hova gróf Zichy Ferencz ajánló leveleivel jutott be. Gyára Velenczén Fehérmegyében létezik s borait csakis tulajdon ezége alatt „Petheö Imre és Társai“ ereszti áruba, — mert úgymond nem akar idegen tollal élni, — s noha ö is meg van arról győződve, hogy ha borait franczia ezégek nevével ellátva bocsátná áruba, hogy háromszor annyit is adhatna el, mint eddig, de Petheö ezt nem tartja solid eljárásnak s neki anyagi érdekein kivül föczélja, bőriparunk ez ágának nulla alá hanyatlott rósz nevét emelni és becsültetésre hozni. Noha mi Pe- theönek e nézeteit igen tiszteljük s elvileg kalapot emelünk előtte, de mivel ismerjük magunkat s ismerjük nemzetünk dicsekedési vágyát, mint e vállalatnak nagy tisztelői, azon tanácsot koczkáztatjuk, hogy talán mégis jobb volna a Petheö pezsgő mellett holmi franczia féléket is készíteni. Nálunk az elfogultság annyira a franczia pezsgő mellett szól, hogy évek és évek fognak elmúlni, még az elfogultság a higgadt ítéletnek enged. Nem rég hallottunk egy próbáról, mely a Petheö pezsgővel, franczia pezsgő ellen tétetett. Ki e kísérletet előidézte, úgy látszik jó akarója volt volt s nagy pártolója magyar pezsgőgyárunknak, mert a feliratokat kicserélte, a magyar feliratot t. i. a franczia pezsgőre, a franczia feliratot pedig a Petheö-féle pezsgőre tette, de nagyban felült, mert mindenki a franczia teliratu magyar pezsgőt találta jobbnak, már most hogy alapos volt-e ez ítélet vagy csak ismét elfogultság következménye, az más kérdés. Az eredmény azonban a mi malmunkra szól. Nemkülönben áll az is, hogy igen kevés jobb módú ur él hazánkban, ki asztalára már esak azért is, mert drágább a franczia pezsgő, ne kívánna inkább franczia mint magyar pezsgőt feltenni. Ezen állításunk ugyan első pillanatra ugyan merésznek látszik, de ne ámítsuk magunkat s kezünket szivünkre téve, valljuk be őszintén e gyengeségünket. És igy van ez tisztelt olvasóim kevés kivétellel minden belföldi czikkel, mi nagyobbrészt magunk, magunk alatt vágjuk a fát. Ez oka iparunk és kereskedelmünk pangásának, valamint a pénzhiány, mely ennek kifolyása. Nálunk a tőkepénzesek nem iparba fektetik tőkéjüket, hanem uzsoráskodnak vele és miért? mert iparunk, kereskedésünk pang — uzsoráskodva pedig munka és fáradtség nélkül is nagy kamatot élvezhetünk. Nálunk még a takarékpénztárak és minden nyilvános pénzintézet is uzsorát űz. Ezen segíteni lenne a honatyák legszentebb kötelessége, nem pedig holmi lényegtelen aprólékosságok végett a drága időt napokig elfecsérelni, csupa féltékenységből nagyba hirdetett liazafíságuk jónevét lármázva fentarthatni. Nem az atillába, nem a nagy szó, nem a demonstratiókba rejlik egyedül a jó hazafiság. Ennek is meg van a maga ideje; — jó hazafiság a szívben rejlik, áldozatkészség és tettben. Mégegyszer bocsánatot, hogy újra eltérünk kitűzött tárgyunktól, de mikor hát mi is csak magyarok lévén, nem tudjuk megállni, hogy lépten-nyomon ne keveredjüuk egy kicsit a politikába. ígérjük azonban tisztelt olvasóinknak, hogy az általunk ép most kárhoztatott hibába nem esünk és nem lármázunk többé. Petheö nézetünk szerint tehát alkalmasint többre menne, ha nem egyedül hazafiságunkra és borai jó minőségére appellálna, hanem egy keveset azon jesuistikus elvvel is élve, hogy „a czél szentesíti az eszközt“ úgynevezett imitatiókat is eresztene és adna áruba. Mundus vult deoipi ergo decipiatur. Petheö után bizonyára mi legjobban örvendenénk, ha ily fogáska nélkül is mielőbb elnyerni bírná Magyarország egész piaczát. Alig van ugyan már valamit érő város, melyben a Petheö pezsgő ne játszana szerepet, de ez mind nem elég, mi azt szeretnénk, ha mielőbb egészen kiszoritná a külföldi árut. Ez pedig a tiszta szigorú becsület utján nem érhető el. Nagyobb lesz ugyan tisztelt honfitársunk dicsősége, ha eddigi nyílt és egyenes eljárásával is győz, de borainak elvitázhatlan jósága mellett is fele annyi idő teljes eredményre vezetné, a mi tanácsunkat követve. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Boda Vilmos.
