Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1877-07-01 / 27. szám

gyék mint alamizsnát, hanem úgy mint emberbaráti adományt, mely kizár minden lealázást és köszönetét, fogadják szivesen.“ E nemeslelkü tett példáját csakhamar követték Parall Gusztáv ispán ur, úgy szinte másnap többféle élelmi szer érkezett Kajmádról Pleszky Antal ispán úrtól és az ottani cselédségtől, — az uradalom részéről is már az élelmezésre a kellő intézkedés megtörtént. Fogadják a cselédség nevében a legöszintébb köszönetemet, ezen nemes emberbaráti készségük és szívességükért. B. G.

— Nyilvános köszönet. A tamásii önkéntes tűzoltó egylet részére Madarász János kir. közjegyző ur a legközelebb 10 forintot adományozott. A folyó 17-én igen jól sikerült erdei mulatság alkalmával pedig felülfizettek a következő urak: Lengyel Károly 1 frt, Scheibner Kálmán 50 kr, Sörös József huszárörmester 20 kr, Bóbits Antal 50 kr, Parragh Béla 50 kr. Barbacsi Pál 1 frt, Németh István 1 frt, Szabó Gyula 4 frt, Pap Endre 1 frt, Weisz Miklós 1 frt, Deutsch Lajos 1 frt, Koncsics Pál 1 frt, Gruber Iván 1 frt, Nagy Alajos 1 frt, Kelemen Laczi 1 frt, Sziegvart Ignácz 1 frt, Módi Kálmán 20 kr, Reizner Béla 50 kr, N. N. a tamási járásbíróságtól 1 frt, Hirsch Náczi 2 frt, Sovány András 50 kr, dr. Lövy Mór 50 kr, Heiman Ignácz 50 kr, összesen 21 frt 90 kr. Midőn ezen nagylelkű kegy- adományokat nyilvánosan nyugtatnám, egyszersmind az egylet nevében nevezett adakozó és felülfizetö uraknak kegyes pártfogásuk és adományaikért a leghálásabb s legforróbb köszönetemet nyilvánítom. Kelt Tamásiban, junius 19. 1877. Ásztaller Károly egyl. pénztárnok.

— Halálozás. Schandl Imre saját és gyermekei: Mari, Emma és Imre, úgy Hely Péter és neje Edlmayer Borbála, továbbá Hely Laura, Mari, Francziska és Feri nevében is mélyen megszomorodott szivvel jelenti, bensöleg szeretett s felejthetlen kedves neje, illetve édesanyjuk, leányuk és testvérüknek Schandl Imréné született Hely Ilonának 1877. évi junius 22-én esti 10 fél órakor életének 29-ik és boldog házasságának 10-ik évében hagymázban történt gyászos kimúlták A boldogult hült tetemei folyó évi junius hó 24-én délutáni 5 órakor a felső sírkertbe fognak örök nyugalomra tétetni, — az engesztelő szentmise-áldozat pedig folyó évi junius hó 25-én reggeli 7 órakor a belvárosi rom. kath. templomban az egek Urának bemutattatni. Szegzárd, 1877. junius

23-án. Isten áldása és örök béke lebegjen az elhunyt felett.-— Községjegyzöi egylet alakult a dombóvári járásban, melynek alapszabályait, hogy ez üdvös törekvés terjedésének útját egyengessük,[egész terjedelmében közölni fogjuk. Felhívjuk az érdekelt körök figyelmet ez alapszabályokra.

— Baleset. Door János Szegzárd egyik kiválóbb iparosa folyó évi junius 24-én a Lippich István-féle házhoz munkára távozván, nejétől bucsuzáskor azon megjegyzéssel, hogy ki tudja nem utolsó-e? egy csókot kért. Kijelelt helyére érkezve, a házi úrral a padlásra ment s ott egy a padozat alá helyezhető gerendát találva, azt a rag alól kifelé húzta; Lippich István ur még figyelmeztette a padláslyukra, mely tőle nem messze nyitva állt; Door azonban e szavakkal: nem vagyok már gyermek, munkáját folytatta s a következő perczben az öt méter magasságból a kapubejárat kövezetére zuhant s esése folytán olynemü agyrázkódást szenvedett, hogy eszmélet nélkül szállíttatott haza 8 a kővetkező éjjel elhunyt. A halála alkalmából kiadott gyász- jelentés a következőleg hangzik: Door Jánosné született Klimon Anna maga és gyermekei: Éva férjezett Tóth Ig- náczné, Mária férjezett Jambusz Jánosné és János nevében mély fájdalommal tudatja szeretett férje, illetőleg ipjuk és apjuknak Door Jánosnak folyó évi junius hó 26-án szerencsétlen esés következtében, életének 55-ik és boldog házasságuk 28-ik évében történt gyászos kimultát. A boldogulnak tetemei foiyó évi junius hó 27-én fognak a helybeli felsö-sírkertbe délután 5 órakor örök nyugalomra elhelyeztetni, — az engesztelő szentmise-áldozat pedig junius hó

28-án reggeli 9 órakor fog a helybeli nagytemplomban a Mindenhatónak bemutattatni. Kelt Szegzárdon, 1877. évi junius hó 26-án. Isten áldása és örök béke lengjen a feled- hetlen halott sírja felett!

— A várva várt eső folyó évi junius 23 án éjjel 11 órakor nagyszerű villámlás és dörgés közt megérkezett s a viharos zápor eső másnap ismétlődött, mely a termények fejlődését nagyban elősegíti. A szőlő már elvirágzott, nem azonban baj nélkül, mert sok helyen kisebb mérvű ragyázás észlelhető.

— Katonai kihágás. A 10 ik huszárezred Bonyhádon állomásozó századának legénysége a lövöldében borozgatván onnét késő este, zeneszó mellett, lármázva, ittas állapotban tért vissza a városba s az utczákon elszéledve, több békés pólgárt tettleg bántalmazott, sőt kettőt a rögtön segélyül hivott orvos által kiállított látlelet szerint súlyosan megsebesített, — a zajra kisietett lakosokat a község felgyújtásával fenyegette. Ezen merénylet, mint nekünk Bonyhádról írják, ott anynyival nagyobb izgatottságot szült, mert a községi biró. egy tanár, orvos és ügyvédjelölt, már a fentebbi

kihágást megelőzőleg kövekkel meghajigáltatntt annélkül, hogy ezen qualificálhatlan tett a szükséges megtorlásban részesült volna. A községi lakosság ingerültsége ezen esetek folytán a katonák ellen olyan fokra hágott, hogy a járási szolgabiró a következményekért felelősséget magára nem vállalhatván, a századnak más községbe leendő elhelyezését hozta javaslatba. A megyei hatóság, mint halljuk nem késett a huszárezred Tolnán állomásozó derék ezredesét orvoslás végett megkeresni, ki a legnagyobb készséggel nyújtott segédkezet s már most egy vegyes bizottság működik Bonyhádon, mely a tényállás felderítése, a tettesek megbüntetése s az eredményhez képest a szükségesnek mutatkozó intézkedések javaslatba hozásával foglalkozik.

— Duna föld várról írják nekünk: Mégis mozog a föld! Haladunk, még pedig óriási lépésekkel előre! A folyó hó 17-én és 24-én tartott közgyűléseken megalakult végre a dunaföldvári tűzoltó-egylet! Az egylet alapszabályairól, melyek a m. kir. belügyministeriumhoz bemutatási záradékai leendő ellátás végett felterjesztettek, egy jövő levelembe fogok írni, ma csak a megválasztatott tisztviselőkről teszek emlitést, melyek a következők; megválasztattak: elnöknek: ifj. Szévald Mór, titkárnak: Rátkav László, pénztárnoknak: Nádtera József, választmányitagoknak: Zaáry, Sebetz- ky, Steiner, Juhász, Marczell, Kurucz, Bemstorffer, Bekker, Ágots, Pintér Károly és Dr. Hevesi Gyula urak, orvosnak: Dr. Hevesi Gyula ur, ügyésznek Zaáry József ur Főparancsnoknak: Reitter József, alparancsnokoknak: Mészöly Gerson és Hőké Lajos, csapatparancsnoknak Uitz János és Zsuffa Pál, mászóparancsnokoknak: Péter Gusztáv és Cziráky József, szertárnokoknak: Obermájer Ferencz és Bohus Ignácz, szivatyuparancsnokoknak: Dudás Gyula és Bekker Antal urak. Miután ezen urak :megválasztatásukat elfogadták, Zaáry József ideigl. elnök ur az elnökséget buzdító szavak mellett átadta ifj. Szévald Mór elnök nrnak, ki is megígérte, hogy az összes társulati tagok pártolása mellett ezen tisztet lelkiismeretesen vinni és kezelni fogja. Miután még határozatba ment, hogy minden ünnep- és vasárnapokon d. e. 8 órakor fog gyűlés tartatni az itteni „E^yenlöségi kör“ he- lyiségeiben (addig is, mig az egyletnek saját helyisége lesz, Sebetzky András, mint az „Egyenlőség! kör“ elnöke ennek helyiségeit az egyletnek átengedni szives volt, miért is a közgyűlés köszönetét szavazott neki.) Bezáratott a gyűlés, melynek datuma 1877. junius 24. Mindenesetre e nap Duna- földvár város történetében emlékezetes lesz.

Hivatalos rész.

4778. Tolnavármegye alispánjától

alisp.

Körözés.

A pécsi pénzügyi igazgatóságnak f. é. 9601. számú megkeresése következtében dohányjövedéki kihágás miatt elmarasztalt mikei illetőségű Farkas Jánosnak tartózkodási helye kinyomozandó.

Kelt Szegzárdon, 1877. junius 14-én.

Perczel Dezső alispán.

4804. Tolnamegye alispánjától.

alisp.

Körözés.

Múlt hó 16-án egy magas termetű, hosszas arczu, fekete szemű, hajú és bajuszu, fekete posztó dolmány, ugyanilyen nadrág és kalappal ruházott, magát Schmidt Kovács István gyulajovánczai lakosnak vallott, azonban ezen hivatal által személyleirása s tettéről következtetve Herczeg István miszlai illetőségű ismeretes csavargó, ki gonosztevőnek lenni vélt takácslegény, Jaki Péter felsönánai takácshoz munkába állott s nyolcz napi ott tartózkodás után egy kék falu fehérvirágos ágyteritö, két feketeszinü erős felöltő, egy pár uj czipö, három uj vászon ing, egy pendely, egy festett fej- kendő és két csíkos ágyteritö eltojvajlásával éjjel az ablakon keresztül megszökött.

Kelt Szegzárdon, 1877. junius 14-én.

Perczel Dezső alispán.

4471. Tolnamegye alispánjától.

alisp.'

Megsemmisítés.

Kaszás Lajos mint eladó nevére a d.-szt.-györgyi jegy- zöség által f. é. junius 26-án 1094. jkvi. s 1689. alispán sz. a. egy pej kancza hátulsó bal farán ismeretlen bélyegü, — valamint 147. jkvi. és 16040. alispáni sz. a. egy fekete heréit, bal farán T. bélyegü lóról, végre ugyancsak a szt.- györgyi jegyzöség által f. évi martius 24-éu 39. jkvi. sz. a. Heczei Pál szt.-györgyi lakos mint eladó, Schági József paksi lakos mint vevő nevére egy 16 markos világos pej, heréit 8 éves hámos, jobb szemére vak lóról kiállított ^leveleket nevezett eladók elvesztyén, ezen marhásjáriatok hivatalból megsepunisittptnek.

gélt Szegzárdon, 1877, junius 10-én,

Perczel Dezső alispán,

Tolnavármegye alispánjától.

alisp.

Körözés.

A nagyméltóságu m. kir. honvédelmi ministeriumnak

f. junius 4-én 19090. sz. a kelt rendelete szerint Slezia, Rutschafka községi illetőségű Reichel Albert a 7-ik számú

vártüzérségi zászlóaljhoz besorőzott tartalékos katona, ki engedély nélkül a múlt 1875. és 1876-ik években az ellenőrzési szemléről, valamint az időközi fegyvergyakorlatokról elmaradt, a jágerndorfi járás kapitánynak jelentése szerint valószínűleg Magyarországon mint molnár legény valamely malomban tartózkodik, vagy valamely nyilvános kórházban, avagy fegyintézetben elhalálozott; továbbá Weissmann Emil a 41. számú gyalogezredbeli tartalékos katona s Viddicsben alkalmazva volt segédmérnök az idei tavaszi fegyvergyakorlatokon meg nem jelent s S.-Orsován, hová a m. 1875. évi október 21-én Czemovitzból szabadságoltatott, a nyilvántartási hatóságnál nem jelentkezett, sőt ott nem is tartózkodott; m. é. augusztus hó 2-án a viddini oszt. magy. consulnál magát hazájába Bukovinába leendő visszautazásra bejelentette, mindennek daczára, ez ideig honába nem tért vissza. Személy leírás:

1. Reichel Albert 30 éves, nőtlen, molnár legény, haja szűke, orra szabályos, szeme kék, szemöldöke szürke, ajaka kerekded, szája közönséges, arcza kerek, nyelvismerete német, magassága 1. 610.

2. Weissmann Emil mérnök, haja barna, orra szabályos, szeme szürke, szemöldöke barna, ajaka kerekded, szája kicsiny, arcza hosszas, nyelvismerete német, lengyel, oláh és ruthén.

Kelt Szegzárdon, 1877. junius 15-én.

Az alispán távollétében: PápéGyula főjegyző.

.4867. i Tolnamegye alispánjától.

alisp.

Körözés.

Folyó évi 7. és 8-ka közötti éjelen Hemer Márton börzsönyi lakosnak házába ismeretlen tettesek a háztetőn keresztül betörvén, a következő tárgyakat lopták el: u. mint mintegy 2 mázsányi szalonnát, nyolcz db. sertéssonkát, négy db. sertésoldalast, öt zsák kenyérlisztet, tíz db. birkabört és több üres zsákot, melyeken H. M. b,etük voltak.

Kelt Szegzárdon, 1877. junius 15-én. j

Perczel Dezső alispán.

4865. Tolnamegye alispánjától.

alisp.

Körözés.

A nagyméltóságu m. kir. honvédelmi ministeriumnak f. é. junius 2-án 20937. sz. a. kelt rendelete szerint henzen- dorfi illetőségű Scholcz Gyula tartalékos katona, 1868. de- ezémber 24-én Olmützbe szabadságoltatott, a, hol 1869-ik évben a hembergi járás Hof községébe való átköltözhetés végett jelentkezett, azoqbán oda nem utazott s ezen idő óta sem az ellenőrzési szemléken részt nem, vett, sem, pedig, a

fegyvergyakorlatokra be nem rendeltethetett. Személyleirása következő: születéshelye Kamraera, Poroszország, illetősége oszt. Szilézia, Henzendorf község, kora 30 éves. termete: nagy, haja és szeme barna, arcza, szája szabályos, arcza. hosszas, különös ismertető jele nincsen, beszél németül. Ezen egyén nyomozandó.

Kelt Szegzárdon, 1877. junius lő-én.

Perczel Dezső alispán.

5198- Tolnamegye alispánjátólalisp.

Körözés.

Benedek Pál tokaji lakos és Tiszaszabályozási főmérnöknek 9 éves Miklós nevű fia f. é. junius 6-án nyomtalanul eltűnt. A ki szüleihez Tokajba vagy Budapestre (aldu- nasor 29 sz.) Dr. Luby Gyula ügyvédhez visszavezeti, 500 frt jutalmat kap.

Az eltűnt gyermek alapos gyanú szerint oláh-czigányok által lopatott el. Személyleirása következő: testalkata erős, haja szőke, szemei feketék, orra egyenes, homloka magas, fülei szélesek, az r betűt erősen töri, anyanyelve magyar, de németül is ért.

Kelt Szegzárdon, 1877. junius 25-én.

Az alispán távollétében: Pápé Gyula főjegyző,-^a6 Tolnavármegye alispánjától.

Körözés.

A 67-ik számú honvédzászlóalj parancsnokságának f. é. 526. számú megkeresése folytán Pinterovics István tartalékos honvéd őrmester és Gregor János közhonvédnek tartózkodási helye nyomozandó. Saemélyleirásuk következő:

Pinterovics István születési s illetőségi helye Kapelna járás eszéki, foglalkozása kádár; haja barna, szemöldöke fekete, szeme barna, orra arányos, szájak kicsi, álla arányos, beszél horvátul és németül.

Gregor János, születési és illetőségi helye Moslavina, járás: eszéki, foglalkozása földmives, haja szőke, szemöldöke szőke, szemé barna, orra hosszudad, álla arányos, arcza hosszas, beszél horvátul.

Kelt Szegzárdon, 1877. junius 27-én.

Perczel Dezső, alispán.

Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Boda Vilmos*