Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1877-06-24 / 26. szám
ság s az emberi mivelödés oltárára, mint a mi egész gavallér országunk. 2. A follebb elsorolt jótékony- sági áldozatokat a nemzetnek csak egy része cselekedte s pedig az a része, mely minden jó szerencseügynek élén áll s létesítésén fáradozik, a nagy többség alig tett valami vagy épen semmi áldozatot. 3. A kezdeményezőknek is bizonyos időpontot kelle felhasználni, melyre bizonyos czélra divatos volt az adakozás különböző alakokban. 4. Az adakozók egy része is, csak a gyűjtők iránti tekintetből — magyarán mondva — inkább becsületből adakozott, leginkább azért, mivel az adakozás alól tisztességesen kibújni egyáltalában nem állott hatalmában. De hogy is el ne menne az embernek a kedve az adakozástól, mikor száma sincs annak a közczél- nak, mire az embernek jótékonyságát igénybe veszik! mondják sokan. Mindig van valami, amivel zaklatnak, — majd ez, majd amaz, alig múlik el hét, hogy ily czélból meg ne keressenek bennünket! Igaz! Sokat kell tennünk, sokat áldoznunk; de vájjon k i- nek áldozunk? a külföldnek vagy magunknak? idegeneknek vagy saját gyermekeinknek — utódainknak boldogitására? Ez az utóbbiakra akkor nem drága az áldozat s elmulaszthatatlan. Azonban itt mutatkozik ismét egy rendes hibánk. Midőn arról van szó, hogy adakozzunk valami jótékonyczélra, felsóhajtunk: már megint újabb koldulás! mikor lesz már vége ennek? de ha arra kerül a sor, hogy adakozásunk által magunkat mutogathatjuk; akkor nincs nálunk bőkezűbb nemzet a világon. Nem tudom, hogy az a nemes magyar főur, a iá lovászának valamelyik évben tizenötezer forint borravalót adott Angolországban, adott-e Széchényi iratainak megvételére ugyanannyi krajczárt?!? s azok, a kik a szegény pápának a pé- terfilléreket gyűjtik hazánkban s a gyémántos csatra adakoztak, adtak-e már vagy adnak-e a lipótvárosi bazilika épitésére csak egy krajczárt is?!? Minek? Ezeket nem tudja meg a világ! létezésükről nem tud a külföld, — hanem arról a borravalóról, meg a csatról beszél legalább ........fél napig. Orsz águnkat a művészek valóságos kincsbányának — Eldorádónak tekintik, — csak az ősztől kezdve is egyik művész a másiknak adta a kilincset és ezek számára volt pénz, kellett pénznek lenni (habár nemzeti színházunk sokszor a pénztelenség miatt kong az ürességtől,) mert megkellett mutatni először azt, hogy a magyar nemzet művészet pártoló lovagias nemzet, 2-or ily műélvezetet okvetlen meg kell szerezni még a zálogház pénzéből is, mert ez divat s a ki ennek nem hódol, azt sajnálkozva szokták nálunk lenézni. Nem igy tesz a német és az angol. A mire kell pénzének lenni, vagyis a mit jónak lát családjára, — előnyösnek, dicsőnek nemzetére nézve, arra van pénze; első önmaga s hazája közvetlen szükségeivel, — második a kényelem, — harmadik az élvezet, melyeket csak a két előbbinek figyelembevétele után enged meg magának, fényűzésről csak a legfelsőbb s gazdagabb körök tudnak valamit; de ezek is úgy, hogy önmaguknak s hazájuknak a fényűzéssel nem ártanak, — magamutogatás ritkának sajátja, ezt valami gyermekes tulajdonnak tartják, mit ha valahol látnak, a látvány felett jóizüet mosolyognak. Az angoloktól s németektől mi magyarok sokat tanulhatnánk. Különfélék. — Báró Augusz Antal ur a családjában előfordult örvendetes eseményt a következő szétküldött jelentéssel tudatta ismerőseivel: Magurai báró Augusz Antal magy. kir. volt helytartósági alelnök, a Sz.-István és pápai Krisztus rendek keresztese; úgy neje Magurai báró Augusz Antalné, született Nemes Schwab Klára jelenti leánya Magurai Augusz Klára bárónőnek Felső- és Alsó-Surányi gróf Sigray Fülöp úrral, cs. kir. aranykulcsossal, boldogult Nagyméltóságu gróf Sigray József umak, I cs. és kir. Felsége v. b. titkos tanácsosa és aranykulcsosnak és Megyefai és Kis-Jeszeni Jeszenszky Amália csíllagkeresZtes hölgynek fiával a bibornok herczeg-primás budavári palotája kápolnájában mai nap végbement egybekelését. Budapest, junius 12-én 1877. __ A tan ni ók tömegesen térnek haza szülővárosaikba s é lénkítőleg hatnak a társaskörökre. Oh! tolnamegyei gymnasium ! ? — A szőllők és a gabonák igen szépen elvirágoztak b ha valami csapás közbe nem jön, lesz búza és bor elég. — Iskolai vizsga. „A bonyhádi ág. h. ev. algymna- siumban a tanévzáró nyilvános vizsga f. junius hó 26. és 27-ik napjain tartatik meg. Az igazgátóság. — A polgári iskola épületének már alapjait kezdik lerakni s az intéző körökben foglalkoznak az alapkő letételének ünnepély-sorozatával. — Kivonat a szegzárdi köziskolaszék 1877. junius 17-én tartott gyűlésének jegyzőkönyvéből: II. Kramer János igazgató beterjeszti a tanáriszék tervezetét az évi vizsgálatok sorrendje’ iránt, mi egész terjedelmében helyesel- tetvén, következőkben állapíttatott meg és az elnökléssel az alább nevezett iskolaszéki tag urak bizatnak meg. Junius 21 én d. e. 8—10-ig hittan a polgári, 10—12-ig hittan a f. leány iskolában: elnök főt. Bocsor Autal prépost ur; junius 22-én d, e. 8—11-ig magyarnyelvtan a polg. iskolában: elnök t. Boda Vilmos ur; németnyelvtan a f. leányiskolában: elnök t. Dr. Lévay Ignácz ur; junius 23-án d. e. 8—11-ig számtan a polgári iskolában: elnök t. Stannn Jakab ur; magyarnyelvtan a felső leányiskolában: elnök tisztelendő Borzsák Endre ur; junius 25-én d. e. 8—11-ig földrajz a polgári iskolában; elnök t. Eötvös K. Lajos ur; számlán a f. leány iskolában: elnök t. Albanich György ur;junius 26-án d. e. 8—11-ig természetrajz a polgári iskolában : elnök t. dr. Theodorovits Lajos ur; történettan a felső leányiskolában: elnök t. dr. Sass István ur; d. u. 2—4-ig természetrajz a felső leányiskolában : elnök t. dr. Sass István ur; junius 27-én d. e. 8—9. franczianyelv a polg. iskolában; elnök t. dr. Sass István ur; 9—11-ig a német nyelvtan ugyanott: elnök t. dr. Lévay Ignácz ur; d. u. 2—4 latin nyelvtan ugyanott: elnök tiszt. Mikó György ur; 8—11-ig d. e. földrajz a felső leányiskolában: elnök t. Eötvös K. Lajos ur; d. u. 2—4 franczia nyelvtan a f. leányiskolában; elnök t. dr. Sass István ur; junius 28-án d. e. 8—10-ig a polg. fi- és f. leányiskola torna-ünnepélye, mit a növendékek úgy az érdeklődő családok részére tartandó juniális követend; rendező Eötvös K. Lajos ur, ki is a helyiség megválasztásával és a rendező-bizottság alakításával megbizatik; junius 30-án d. e. 8—12-ig a polgári iskola, d. u. 4—7-ig a f. leányiskola közvizsgálata az iskolaszék összes tagjainak, a szülőknek és érdeklődő közönségnek jolenlétével, az e czélra elnöki megkeresésre a t. községi elöljáróság által átengedett községházi nagyteremben; elnök t. Ellmann Miklós iskolaszéki elnök ur. A t. polg. iskolaszék megbízásból kiadta Eötvös K. Lajos, iskolaszéki jegyző. — Tamásiból Írják nekünk: Tamásinak folyó hó 17-én tartott jó hirnevü majálisán, a midőn részt vehetni szerencsés valék, — már maga a helyiségnek széles földön ritka nagyszerűsége után, mely a szabad természetben is gyönyörködni tudó lelket végtelenül megragadja — nem mulaszthatom el értesíteni a részt nem vett környékbeli közönséget, hogy a mulatság lehetőleg sikerült és hogy a számosán megjelent mindannyian nagyon szép nők közt a minden érdeklődés nélküli figyelmet is, úgy kiváló szépség, mint különösen feltűnő kedvességgel magára vonta Gruber kisasszony D. -Földvárról. A tánczosfiatal ságnak (általában hideg) olykor-olykor kitört kedve is, minden továbhi kívánalmat nélkülözött volna: ha a rendezőség élén állott uraknak, a vendég fiatalok iránti loyalis figyelme, csak egy kevéssé is nagyohb kiterjedésű; mi hogy nem történt, annak a vendégek okai nem voltak. — Közgj ülés. A legtöbb adót fizető megyebizottsági tagok 1878-ik évi névsorának ezúttal korábban eszközlendö megerősítése és az 1870 : 42. t. ez. 28. §-a értelmében a folyó év végével a bizottság kebeléből kilépő bizottsági tagok helyeinek választás utjáni betöltése iránti intézkedések megtétele czéljából rendkívüli közgyűlés egybehivása válván szükségessé, — ezen közgyűlés, időpontjául folyó 1877. évi július hó 10-ének délelőtti 10 óráját ezennel kitűzöm. S midőn a t. ez. bizottsági tag urat e rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívnám maradok szives hajlamába ajánlva; Kis-Kajdacson, 1877. évi junius 8-án. Perczel István s. k. főispán. Tárgysorozat: 1. Az alispán időszaki jelentése. 2. A legtöbb adót fizető megyebizottsági tagok 1878. évi névjegyzékének megerősítése. 3. Az 1870: 42. t. ez. 28. §-a értelmében a megyei bizottság kebeléből kilépő tagok helyeinek választás utján eszközlendö betöltése iránti intézkedés. 4. Egy tag megválasztása a közigazgatási bizottságba. 5. Az állandó választmánynak egy taggal kiegészítése. 6. Belügyminister ur ő nagyméltóságának Sandrinelli Caesar Orestes nyugalmazott cs. kir. őrnagy urat a magyar állampolgársággal felruházó kibocsátványa s az állampolgári eskünek nevezett őrnagy ur által történendő letétele. 7. Ugyanazon minister ur válasza, a segéd- és kezelő-személyzetnek a közigazgatási bizottsági teendőkkel szaporodott ügymenet gyorsítása tekintetéből eszközölhető szaporítása iránti felterjesztésre. 8. Szintazon minister ur kibocsátványa, a törvény- hatóság által a történelmi társulat javára megszavazott alapitói díjnak mi módoni fedezése tárgyában. 9. A nagyméltóságu kereskedelmi ministerium rendelete, a felfüggesztett halászati szabályrendelet újbóli hatályba léptetése iránt. 10. Közlekedési minister ur ő nagyméltóságának tudósitványa, egy Báttaszékről Baja felé vezetendő lóvonatu vasútvonalra Siegel Antal pécsi lakosnak egy évre adott engedélyről. 11. A nagyméltóságu közlekedési ministerium rendelete, az államat átkelési szakaszain levő sárnak az érdekelt községek segélyével való elhordatása tárgyában. 12. A nagyméltóságu I honvédelmi mmisteríum válasza, az egyik lóavató-bizottság- »afc -lókisajátitas esetén Högyészen müködhetése iránt tett felteijesztésre. 13. Pest-Pilis-Solt- Kis-Kunmegye körlevele az Ausztriával kötendő vámszövetség és bankügyi egyezmény tárgyában. 14. Somogymegye átirata, a keleti kérdésben követendő politika irányára nézve. 15. Fejérmegye szabályrendelete, a községjegyzöi nyugdíjalapról. 16. Bács-Bod- rogmegye körlevele, az 1876: XV. t. ez. 42. §-ának részbeni módosítása kérdésében. 17. Székes-Fehérvár város közönségének a törvénykezési hiányok orvoslására irányzott átirata. 18. Szatmármegye és Kecskemét szab. kir. város legtöbb adót fizető bizottsági tagjainak névsora. 19. Az aradi kereskedelmi és iparkamrának a szeszadó-törvényjavaslat elleni aggályait magában foglaló körlevele. 20. Az állandó népnevelési bizottság számára az 1876: 28. t. ez. 8. §-a értelmében alkotandó szabályrendeletnek a közigazgatási bizottság által kidolgozott tervezete. 21. A madocsa- ordasi határkérdésben tartott helyszinitárgyalásnál közreműködött tolnamegyei küldöttség jelentése. 22. A közmunka- váltsági és a megyei hid-fentartási hátralékok megállapítása czéljából kiküldött bizottság jelentése. 23. Tiszti ügyész ur véleménye, Bonyhád község képviselő-testületének a községi pénztárnok .fizetését felemelő határozatára s az ez ellen beérkezett felfolyamodványra vonatkozólag. 24. Ugyanannak véleménye, Duna-Földvár község képviselő-testületének állami kölcsön törlesztésére szolgáló 32000 frtnyi kölcsön felvételéről intézkedő határozatát illetőleg. 25. Ügyészi vélemény, Duna-Szent-György község képviselő-testületének községház vásárlása iránti határozata és az ezen határozat ellen benyújtott felfolyamodvány tárgyában. 26. Hasonló vélemény, Felsö-Iregh község képviselő-testületének az ottani kisdedóvodai alap felosztását ezélzó határozatára nézve. 27. Ugyanily vélemény, Nagy-Mányok község képviselő-testületének községi törzsvagyon elidegenítésére irányzott határozata érdemében. 28. Ugyanazon község képviselő testületének 1013 frt 10 kr iskolaépítési költség fedezése iránti határozatára vonatkozó ügyészi vélemény. 29. Ügyész ur véleménye, több tamási lakosnak a községi malom bérbeadása kérdésében hozott képviselő-testületi határozat elleni felfolyamodványát tárgyazólag. 30. A Beck József és neje bonyhádi lakosok által jóváhagyás végett benyújtott örökváltsági szerződésre kiterjedő ügyészi vélemény. 31. Szintily vélemény, Lakatos Mihály teveli lakos hasontárgyu kérvénye érdemében. 32. Fonyó László szolgabiró ur előterjesztése, a Nagy-Székely községben rendszeresítendő segédjegyzöi állomás iránt. 33. Izmény község képviselő-testületének határozata, az italmérési joggal együtt a község által megvásárolt korcsmaépület vételárának fedezésére szükségelt 1000 frtnyi kölcsön felvétele iránt. 34. Diós-Berény község képviselő- testületének hasonló czélraimegkivántató 4500 frtnyi kölcsön szerzése iránti határozata. 35. A gerjeni képviselő-testületnek ingatlan szerzése tárgyában hozott határozata. 36. A bonyhádi mértékhitelesítő hivatal vezetőjéuek kérvénye, javadalmazásának felemelése tárgyában. 37. Községi költség- vetések és számadások. 38. Időközben beérkezett tárgyak. Kelt Szegzárdon, 1877. évi junius hó 9-én. Perczel Dezső, alispán. — A bankjegyhaniisitás ügyét az erélyes vizsgálat egészen felderítette. Kalicza Károly szegzárdi kőnyomdatu- lajdonos töredelmes beismerése és útmutatása folytán kiásatott a berekaljai malom melletti fák tövéből a sokszorozó gép s felfedeztetett az eddig forgalomba nem bocsájtott 130 db. 10 frtos hamisítvány rejtekhelye Pesthy János szegzárdi lakos padlásán, hol befalazva voltak. Ezen ügyben mint részesek elfogattak, Kalicza Károly, ki a hamisítványokat készítette, idősb és ifjabb Pesthy János, kik az előállítás és forgalomba hozásnál közreműködtek. Az öreg Pesthy János rendkívül romlott egyén, mely körülményt igazolja Kalicza Károly azon vallomása, hogy egy ízben éjjel öt Pesthy János a berekaljai malomból hazafuvarozván, útközben találkoztak a szegzárdi szekérpostával; mire Pesthy János megjegyzé, hogy az sok pént szokott vinni s midőn Kalicza azt feleié rá, hogy visz az bizon 20—30000 irtot is, az ör. Pesthy biztatta, hogy álljon be az adóhivatalhoz díjnoknak s adja tudtára, ha a posta sok pénzt visz, a többi majd az ö dolga lesz! — A budapesti kir. Ítélőtábla Forster Alfréd és Döry Yictorra kiszabott 2 és 1 évi büntetést felényire szállította le, váljon miként ítél a legfőbb itélöszék?? — Megjelent és beküldetett „Csők jasa! A török küldöttség emlékkönyve.“ Irta d. Erödi Béla. — A számos képpel és a két nemzet jelvényeit török-magyar színekben feltüntető díszes borítékkal ellátott album kilencz ívre terjed s részletes leírását tartalmazza a Korvinák visszaajándé- kozásának és a török küldöttség magyarországi látogatásának. A könyv a következő képekkel van díszítve: Abdul Hamid szultán arczképe és névjegye (thurája.) — Musztafa Tahir Bej. — Emléklap a Korvina-kodexekböl. — Korvina czimlap. — A küldöttség bevonulása Budapestre. — Seikh Szulejman Efendi. — Hüszni Bej. — Hodsa Mehemmed Efendi. — A küldöttség csoportképe. — Gül Baba sirká* poklájában. — Fáklyásmenet a küldöttség tiszteletére. — Abdul Kerim diszkardjának átadása. — Valamennyi kép a magyar mellett egyszersmind török aláírással is el van látva. Az emlékkönyv ára fűzve 1 frt 25 kr, diszkötésben 2 frt 50 kr. Kapható Mehner Vilmosnál, Budapesten, Kalap-ut- cza 4. sz. — Lapunk mai. számához van a Franklin Társulat, magyar irodalmi intézet ’ kiadásában megjelent és kapható irodalmi termékek jegyzéke.
