Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1877-05-27 / 22. szám
22. szám. Szegzárd, vasárnap 1877. május 27-én. Ötödik évfolyam. Megjeleli: hetenként egyszer, vasárnap. Kiadóhivatal: Széehényi-utcza 172. szám, hova elűfiy,elések, -hicdetmények és - felszólamlások küldendők. Egyes példányok ugyanitt kaphatók. Társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap. Tolnamegye tőrvényklóságának s a (olnamcgyei gazdasági egyesületnek hivatalos közlönye. Előfizetési árak: Egészévre . . . 5 frt — kr. Félévre .... 2 „ 50 „ Egyes szám ára !-------10 „ Sz erkesztő lakása: Szégzárdon Fejös-ház, hova a lap I szellemi részét illető közlemények intézendök. Hirdetési dijak jutányosán számíttatnak. Társalgási es foglalkoztatási terv a szegzárdi „alapnevelési egylet“ kisdedóvó intézetéből az 187%-dik tanévről. Irta s az egylet igazgató-tanácsának jóváhagyása mellett ennek határozatából közli: Számháber János, int. oki. kisdednevelö. Az intézet növendékei tekintettel azok korára s illetőleg fejlődöttségi fokára, három osztályba soroztainak. Az első korosztályba soroztainak a 3—4 évesek, a második korosztályba a 4—5 évesek és Végül a harmadik korosztályba az 5—6 éves gyermekek. E szerint a társalgás (beszéd- és értelemgyakorlat) valamint a foglalkoztatás is (munkagyakorlat) külön-külön három irányban nyer alkalmazást. Az értelmi fejlesztés Fröbel foglalkoztatási eszközei, beszéd- és értelemgyakorlatok, társas- és tagjátékok, továbbá elbeszélések alkalmazása, gyermek-imák, dalok és szavallmá- nyok értelmes betanítása által gyakoroltatik. 1. Fröbel foglalkoztató eszközei. 1. Az építő szekrények, melyek I—Vl-ig fokozatosan változó tartalommal zárják magukba az építési tárgyakat. Az első s/ekrény áll: gyapotból készült hat lapdából, melyek közül bárom: vörös, sárga, kék alapszint képvisel, mig a többi három a zöld, viola, és narancs mellékszint képviselik. A második szekrény tartalma: teke, koczka és henger. A harmadik foglal magában nyolcz egyenlő részre osztott koczkát. A negyedik szekrény tárgyai: nyolcz egyenlő részre osztott hasáb. Az ötödik szekrényben találtatik: 27 egyenlő részre osztott kisebb koczka és ezek nehánya ismét részekre különítve. Végül a hatodik szekrény számlál: 27 hasábot, melyek közül 18 egész, a többi pedig átmetszés által részben négyszögü táblákra, részben oszlopocskákra különül; az alkatrészek összes száma 36. TÁRCZA. Rembrandt. (Elet- és jellemrajz.) Angolból, közli: Kaposi. Leydentöl nem meszire még most is látható egy makim, egy régi lakházzal oldalán, melynek kéményén a legfelső tégla az 1550-ik évet tünteti a vizsgálódó elé. Itt született Rembrandt Pál a lehiresebb festők egyike 1606- ban. Már kora gyermekségében nyilvánult makacs, hajthat- lan akarata, melyet atyja haszontalanul próbált megfékezni. Az öreg, saját mesterségére akará tanítani a fiút, gondolván, hogy majd kedvet kap e foglalkozáshoz; de miután véleményében csalódott, elhatározta azt pappá képeztetni s a közel fekvő Leydenbe küldötte tanulni. Köztudomású dolog az, hogy némely 15. év körüli gyermekeknek még ha tehetségesek is nem éppen tetszik a száraz latin grammatika s szigorúság nélkül sem nagy kárt tesznek abban. Rembrandt ezek közé tartozott. Makacssága kimerítette tanítói türelmét s ő az intézetből elbocsátva, kénytelen volt visszatérni az apai házhoz, honnét csakhamar atyja folytonos bántalmazásai miatt egy reggel beszökött Leydenbe, a nélkül, hogy atyjának csak egy szót is szólt volna. Szerencsére egy atyja által is ismert művészhez Van Zwaanenberghez talált menekülni, a ki igy szólt neki: mond meg enkem Pali, mi szándékod van, ha sem molnár, sem pap nem akarsz lenni ? Mind a kettő igen becsületes foglalkozás, az egyik a test, a másik a lélek táplálékáról gondoskodik. — Az igaz 1 válaszolt a fiú; de nekem egyikhez sincs kedvem! pap nem akarok lenni, mert annak, ki azzá akar lenni, latinul kell tanulni, — molnár pedig azért nem leszek, mert mindig ütnek. Hanem mondja csak uram, mi az ön foglalkozása? A fejlesztés további eszközei még: 2. Lerakó táblácskák, melyek vékony deszkalapból készitvék s többféle u. m. derék-, hegyes- és tompaszögű háromszöglapokkal birnak. Részint utánzati, és ismereti, részint szépészeti idomok előállítására szolgálnak. Ezen foglalkozással eléretik azon fezéi, hogy a gyermekek a tömör tárgytól (pl. a koczkától) annak ábrája, vagyis a valóditól a képzelet felé vezettetnek* Mindez azonban bizonyos fokozat szerint történik. Észreveszik a testek azon közös tulajdonságait, melyek az anyagitól a szellemihez s a valótól a képzelethez vezetnek el, vagyis a tömör testek egyes lapjait, a kidomborodó élek és csúcsokat a vonal és szögekben felismerni tanulják. 3. Szilánk fonás. Szilánknak mondunk körül-belül 10 hüvelyk hosszú, |i hüvelyknyi széles s hüvelyknyi vastag, tölgy- vagy nyírfából készült, simára gyalult, hajlékony vesszőt. Ezek használatával a gyermekek már mozdítható, maradandóbb készitményt hoznak létre, melyek leginkább a szépészeti idomok körébe tartoznak ugyan, lehetnek azonban utánzatok is. Megismerkednek a lapok és vonalak tulajdonságaival és általában az alaktani meghatározások itt ismétlődnek. 4. Ves szökirakás. A_ vesszőcskék, melyek e czélra felhasználtatnak, a rendes gyufák átméretével bírnak: hosz- szaság tekintetében azonban nagyon változók. Az egész, mely lehet 2—6 és több hálószem hosszaságu is, majd '/<, ‘4, '/is stb. részekre különül. Úgy ezen — valamint a megelőzőleg felhozott három foglatkozási eszköz a koczkától származnak le, annak mintegy határvonalait képviselvén; kiválóan utánzati alakok előállítására alkalmas. Általuk újabb alaktani meghatározásokra és mennyiségtani fogalmak szerzésére nyílik tér s alkalom. 5. Körkirakás. Ezen játéktárgy igen lényeges; általuk a gyermek megszokja szemlélni a szabályos tárgyakat, majd azokat különös kedvvel elkészíteni. Megkedvelik ennél — Ig?n jól tudod fiú, hogy én festő vagyok! — Tehát én is az akarok lenni Zwaanenberg ur és ba szives lenne holnap elmenni hozzánk és határozatomat megmodaná atyámnak, nekem igen nagy szolgálatot tenne. A jólelkü művész magára vállalta a küldetést s felkereste az öreg molnárt, hogy azt fia szándékáról értesítse. — Csupán azt szeretném tudni szólt az öreg molnár, megtud-e élni az ember becsületesen magából a festészetből, ha semmi más foglalkozása nincs ? — Bizonyosan! de a szerencsétől is függ valami, válaszolt a művész. — Tehát, ha uraságod elvállalja fiam tanítását, beleegyezem szándékába. így lett Pál urfi Van Zwaanenberg tanítványa, a festészet legelső elemeiben bámulatos gyors előmenetelt tett. Türelme azonban nem volt elég, — szeretett volna hamarjában egy bevégzett müvet produkálni. Nem sok gondot fordított a styl-tisztaság elsajátítására; de a csoportosításban, a fény és árny csodálandó összeállításában való ügyessége által bámulatra ragadta mesterét. A távlat tudományából vett első leczkék azonban annyira kifárasztották, hogy ö maga ekkor már egy újabb módszert gondolt ki e téren s azt alkalmazta is. Első durva vázlatainak egyike véletlenül egy leydeni müértö polgár kezeibe került. A lényeges hibák daczára ritka tehetség csirái látszottak ki a műből s hatásukat a mü- értöre nem téveszték. A polgármester tudósítva lett a dologról, a ki az iijut magához hivatva, egy Amsterdamban lakó művészhez, ajánlólevéllel látta el. — Leyedenböl Amsterdamba ment tehát Rembrandt, hogy első mesterénél ügyesebb tanító vezetése alatt képeztessék tovább. Rembrand örült a változásnak * a következő évben már fáradhatatlanul dolgozott. Időközben pénzügyi bajai sokszor hozták aggodalomba, mert atyja boszankodva azon, hogy a remélett jövedelem oly lassan akar jönni, megtagadta hea valódi szépet, tiszta és természetes valójában. A ládácska 24 egész és 48 fél drótból készült karikákat tartalmaz. Ezekkel is leginkább szépészeti idomok és néhány utánzat állit- batók elő. 6. Borsómunka. E munkanem, hogy általa eredmény létrejöjjön, egyfelől éber figyelmet, elövigyázatot s ügyességet igényel, mig másfelől a gyermektől edződő kitartást követel. Szükséges e munkához vékony, keményfából készült s két végén hegyezett vesszőcske, valamint áztatás által puhított több borsószem. Igen alkalmas e foglalkozás utánzatok és szépészeti idomok előállítására, betűk és számjegyek formálására. Itt főleg azon tud vágynak nyúj tátik kielégítés, mely e munkanem folytán létrejött készítménynek megfelel; ezek ugyanis csupán élek és csúcsokkal bírván de a betekinthetést elzáró lapokat nélkülözvén, a tárgy belsejébe való behatolást lehetővé teszik. 7. R aj z o 1 á s. A gyermek igen korán nyilvánuló vágyának adatik ezzel kielégítés; általa a teremtő ösztön kellő mennyiségben tápot nyer, mely ösztön mindannyi gyermeknek közös sajátja. A rajzolás kezdetben palatáblán, később csupán vonalok által behálózott papirtáblán eszközöltetik, melyet később aztán hálózott papír váltand föl. Mindenekelőtt a függélyes-- fekvő-, ferde- és görbe vonalokkal való foglalkoztatás ismertetendő s gyakorlandó be, melyek segélyével aztán szépészeti alakok egybekötésére képesittetnek a növendékek. 8. Kitűzés és kivár rá s. Fönti felsorolt foglalkozások benső összefüggésben alapuló fokozatban vezették a gyermeket a valódi tárgyaktól azok képeihez; a kitűzés és kivarrásnál feltárul a képzelet világa egész erejében. Czélja ezen foglalkozásnak: a növendékeket a színek felismerésében gyakorolni, színes tárgyak egybeillesztése által szin tekintetében is szép idomok létrehozására képesíteni. És ez azon határvonal, mely is a rajzolástól a művészetnek egy magasabb neme, a festészethez szolgáltatja az átmenenyélőnek nevezett fiától a segélyezést. Pál mind a mellett nem csüggedt el. Bár semmiféle kedvező és jelentékeny megrendelést mindeddig nem kapott: tehetségeinek erős és jogos érzetével bírt s elhatározta magában azt először szerencséje, azután híre megalapítására használni fel. Ennélfogva a mig társai elöleges tanulmányaik bevégzése után Florenczet, Bolognát vagy Rómát látogatták meg, Pál — a mint maga mondta — hogy stylje a nagy mesterek utánzója ne ’legyen, az atyai malomba vonult vissza. Visszatérte először a tékozló fiúra emlékeztetett. Atyja azon hiedelemben volt, hogy a mesterséget fogja folytatni, de csalódott, mert csakhamar észrevette, hogy fia a festészettel egyátalában nem hagy fel. Boszankodva egyezett bele abba, hogy Pál a lisztes zsákokat helyükről elmozdítva, azoknak helyén magának egyetlen padlásablak által világított dolgozó szoba félét csináljon. Itt festette Rembrandt- első bevégzett müvét, mely születés helyét: a malmot ábrázolta. A vásznon látható volt az öreg molnár, a mint lámpával kezében parancsot oszt legényeinek, elfoglalva helyét egy zsákon a magtár sötét hátterében. Egy bejövő üde sugár megvilágítja egy fabágcsónak utolsó fokán álló édes anya tisztes arczát. Rembrandt e festményért Hágában 100 frtot kapott. Hogy mielébb haza érhessen, társaskocsiba ült. Mig az utasok eb édüket) végezi ék, az uj művész — nem akarván megszegni kincsét — a kocsiban maradt. A gondatlan kocsis a lovaknak, — a nélkül, hogy leszerszámozott volna — adta oda eledelüket s midőn azok az elibük tett takarmányt megették, valószínűleg Rembrandt által — ki utitársaival nagyon sokat nem törődött —| ösztönöztetve elindultak s nem is állottak meg Leydenig, hol egész kényelemmel mentek be szokott fogadójukba. Festé- szünk ekkor kiszált s pénzével a malomba távozott. Atyja öröme határtalan lön. Végre tehát azok az egyszerű mázolások, melyekre oly sokszor megharagudott, csakugyan szemmelláthatólag aranynyá változtak át s az öreg ember képzelete csakhamar magos röptűvé lett. Én és öreg
