Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1877-05-06 / 19. szám

általi vezéreltetése a lelki tehetségek Öszhangzatos kifejezését s képzését leginkább követeli ? Pedig e lelki tehetségek egyoldalú kifejlése s téves irányokra való könnyű hajlása a leggyászosb sorsot hozhatja egye­sekre úgy, mint egész családokra, amint ezt a ta­pasztalás bőven igazolja. Alapos ismeretek szerzése s helyes kedélymüve- lés helyett korunkban legfólebb a legvalószinütle- nebb dolgokkal megtöltött borzalmas regényekre van bízva a női szív és ész képzése, azon női szivé, mely lehet a társadalomra, üdv, lehet kárhozat. Kérdheti valaki, hogy vájjon mi a. nőnevelés nagy kérdését a népiskola szűk keretébe szorítva megoldhatónak véljük-e? Válaszunk erre ez. E czélra egyelőre más eszközünk nincs,1 mint a népiskola; tóért1 a szerencsés kivételek száma, kik a népnevelés elő- nyösb eszközeit igénybe vehetik, végtelenül eltörpül azok mellett, kik ezt nem tehetvén * egyedül • a nép­iskolára vannak e tekintetben utalva. * Ezért kell teljes hat osztálylyal biró elemi nép­iskola s ennek folytatása és betetőzőjeként működni hivatott felsőbb léánytanoda, vagy a kik ez utóbbit nem akarják igénybe venni, azok részére a törvényi­leg kötelező ismétlő-iskola? Jöjjünk tisztába a népoktatási tanintézetek föl­adatával. Ismerjük meg a tanügy fontos érdekei s a népoktatási törvény' fonalán az' e tanitézetek (mert a törvény szerint népoktatási tanintézet nevezete alá tartozik: az elemi népiskola, ismétlő-, továbbá a fel­sőbb nép- és polgári iskola) elé a törvény által ki­tűzött czélokat, hogy azok teljes tudatával s azok­nak legmegfelelőbben szervezhessük kath. elemi is­koláinkat. Éhez képest szükségképi teendő kath. népisko­lánknál a következők: Első sorban kiegészítendő elemi leánytanodánk a törvénynek megfelelőleg teljes hat osztályúvá, hogy igy a Szegzárdon már létező felsőbb leánytanodának kellő alapját képezze. Szintigy elemi fitanodánk is teljes hat osztályúvá emelendő. Azután kell, hogy a teljes elemi népiskolát vég­zett mind fiú-, mind leánytanönczok számára szer- veztessék a szintén törvényileg rendelt ismétlő-iskola. Sem a polgári fi-, sem a felsőbb leánytanoda nem teszi fölöslegessé az ismétlő fi- és leányiskolát. Mert kevesen vannak a fiuk közül úgy, mint a le­ányok közül, kik az elemi népiskola megfelelő osz­tályainak elvégzése után, a polgári fi-, vagy felsőbb leánytanodába lépnének át s igy az iskola kötelesek legnagyobb része félig-meddig végzett elemi tanul­mányait is félbeszakítja a tan- és nevelésügy legfon­tosabb érdekeinek meghiúsításával. Különfélék. — A tolnamegyei gazdasági egyesülőt választmá­nya martius hó 29-énKölesden ülést tartott. A hátralékos tag­díjak kiegyenlítésére sa kötelezvények kiállítására april 26-ika, mint záros határidő lévén kitűzve, a befolyt pénzösszegből kitűnt, hogy az egyénenkénti felhívásnak is mily csekély eredménye volt. S most már egy három tagú bizottság lön kiküldve, — az egyesület birtokában levő adatok nyomán, — egy oly javaslat kidolgozására, melynek alapján a legkö­zelebbi közgyűlés véglegesen intézkedhéssék a hátralékok “ :l felett. Több-más folyó ügyek elintézése, után az eke- és szán­tásversenyt rendező albizottság által készített programm lön > felolvasva, mely minden változtatás nélkül elfogadtatott, ez H után a versenyhez birákul a következő urak választattak. Eke­lj. versenyhez: Bernrieder József, Szeniczey Ferencz, gr. Széche- . nyi Sándor, Döry Dénes, Kovács László, Sztankovánszky Já­nos, Vidovszky László, Döry Jenő, Schnemann Lajos, Geng József és Fördős Dezső; a szántásversenyhez: Georgevich 1" Pál, Döry Zsigmond, Kovák Sándor, Pesthy Mór, báró Je- a szenszky János, Döry József, Beszédes Géza, Haidekker Ká- a roly és Daróczy Tamás. A választmány jegyzőkönyvileg kö- szönetet szavazott Clayton és Shuttlevorth gépgyáros urak- I nak, azon az egyesületnek ajándékozott két darab ekéért mely a verseny bevégeztével azonnal, 20 krajezáros je- " gyekkel ki fog sorsoltatni. A verseny sikere az eddigi be­jelentések után Ítélve kielégítő lesz, noha a gyárosok, a mint - nyilatkozataikból gyanitani lehet, a háborús idő- miatt kevés számmal fognak jelentkezni, de annál nagyobb érdekeltség mutatkozik megyénkben a szántásverseny iránt, úgy hogy már ez ideig 20 eke, részint négyes, részint kettösfogatu van versenyre feljegyezve. — Megemlítendő még azon el­ismerésre méltó cselekmény, melylyel a cs. kir. szabadalma­id zott Duna gözhajótársulat igazgatósága, az eke-szántásver- í senyt rendező-bizottság megkeresésére, a versenyhez szállí­tandó tárgyakat árleengedésben részesittendi. Ha már a ke- I vésbé érdekeltek részéről is ily áldozatkészséggel találko­zunk, hogyne lehetne bizton feltenni a megyei tisztelt gaz­dálkodó közönségről, kiknek kedvéért és hasznokért e ver­seny tulajdonképpen rendezve lesz, hogy becses érdeklődé­sük s igy tömeges látogatásukkal a kajmádi pusztán május • 14-én megtartandó eke- és szántásversenyt emelendik. l — Ertcsííé«. A nagyméltóságu m. hir. foldmivelés­ipar- s kereskedelmi miriisterium 4301. sz. a. kelt határoza- . ta folytán a m. k. orsz. selyemtenyésztési intézetnél a gor- csöileg vizsgált selymér peték azon vidékekre, melyek az in- ^ tézet közvetlen felügyelete alatt nem állanak, decagramonként 1 frt 50 krjával adatik ki. Útmutató könyvek gratis. Peték ingyen nyerése iránti kérvények fentirt magas ministerium- hoz intézendök. A selyemgűbók 'megalapítandó beváltási ára annak idejében tudatva leend. Szegzárd, 1877. május 3-án. A magyar kir. felügyelőség, — A sztgzárdi önkéntes tűzoltóig} let fentartási költségemé vonatkozólag az aláírási ivek kibocsájtattak. Fel­hívjuk városunk közönségét, hogy ezen emberbaráti és kiválóan városi intézmény léteiét tömeges aláírások­kal biztosítani szíveskedjék. — A szegzárd i polgári Iskola díszes épületét Wit- tinger Sándor tolnai'építész fogja épiteni, miután ö tette a legelőnyösebb ajánlatot s a költségszámzás összegéből 12%-ot engedett. Ennek kapcsában megemlítjük, miszerint az urodalom részéről Lejtényi György ur által az iskolaépület | helyiségei már a múlt hétén forma szerint átadattak váro- I sunknak s az átadási jegyzőkönyv mindkét részről aláíratott. I így tehát az építkezés már a folyó tavasz és nyár folytán akadálytalanul eszközölhető. l— Időjárásunk aszó szoros értelmében kétségbeejtő. | Szakadatlanul minden fogálmat meghaladó bő esőzések, fagyos I északi szelekkel felváltva fenyegetik már három hét óta az egyformaságban tengő természetet, Csak már a végén vol- ' nánk — baj nélkül! — Elveszett huszárok. Gyönkön történt a múlt na- ! pókban. A ménteiepbeli huszárok, a gondjuk alá bízott álla- I tok jártatása végett szokásuk szerint reggeli 5 órakor eltá­voztak hazulról, a visszatérési szokott idő ntán azonban több óra mult cl a nélkül, hogy visszatértek volna. Községi jegy ­j zönk, kinek gondja s felügyelete alá vannak különösen bízva vissza magukkal a cseregyereket. Egyszerre nagy sirás tá­mad ilyenkor. Miért sirsz? kérdik az egyik gyerektől. Mert nem visznek — lesz a válasz. — Hát te miért pityeregsz kérdik a másiktól. Mert visznek! lesz a válasz.— Sir az a ki halad, sir az, a ki marad. Ez nagyon érdekes t. olvasó! Az is szép jelenet, mikor a magyar gyerek haza menvén látogatni, elmegy a paphoz strimipfliben és klumpában — mutatva, hogy ö már némét, — a pap meg, a mint az aj­tón belép a gyerek, mérgesen ráförmed: fater unser .......... (a gyerek ijedten folytatja: tér tu p'iszt in himel, gájliget tein nóm..........itt bennsül) Jól van .fiam! derék magyar gy erek vagy. Annyi, sok szép jelenet van — hidd el t. ol­vasó! — a cserei éledben, hogy ezt mind leirni nem, csak látni és élvezni lehet, mint én már élveztem. De én mégis leírtam a fentebbieket csak azért, hogy ez igénytelennek látszó, holott fontqs (dolog megyei életünkben igénytelen soraim által némileg megörökittessék. Azt olvassuk neve­zetesen föntebb idézett Fábri Pál históriájában, hogy a szintén föntebb idézett Cserei Balázs egyik unokája N a g y- Ajtai Cserei Mihály uram ö kegyelme, ki meg­halt 1756-ban, esze és tudományos munkássága miatt felette magasztal tátik hontársaitól, mert ö megírta magyar nyelven az erdélyi történt dolgokat I. Apafi Mihály uralkodása kezdetétől fogva 1712-ig, mely munka sokszor íratott le, de soha ki nem nyomtattatott. Hadd legyen tehát, hogy Cserei uram nevével rokon- hangzású eme czikkecske csak egyszer íratván le amúgy sebtiben (szerkesztő ur sürgetésére) több példányban ki- nyomtattassák s minden türelmes előfizető által olvastattas- sék, hogy tudja meg mindenki, honnan vette nevét Cserei | uram? (Hihetőleg Majoson volt ö is német szót tanulni!) Alonori. I s miután a huszároknak még délután 2 órakor sem hallotta hírét — kocsira ült az eltűntek felkeresése végett. Szeren­cséjére nem kellett messze mennie és soká aggódnia, már a szomszéd falu csapszékénél megtalálta az állami méneket, az udvaron kocsihoz kötve, a vitéz hadfiakat pedig bent az ivószobában boldog állapotban. A vizsgálatból azután kide­rült, hogy a huszárok délelőtt felsö-nánai ismerőseiknél tet­tek látogatást 8 ott jöftek bele abba a mulatságba, melynek Varsádon csak folytatása következett. Miután azonban az eset hivatalosan feljelentetett, az esemény triójából nem ins- tálnék magamnak csak egy részecskét sem. — Mzeutgj örgyuap-esti párbeszéd. Hallod-e hékám most már harmadszor voltam nálad, soha se voltál otthon többször nem megyek. Ma is ott voltam pont 7 órakor, — most már haragszom, mért nem vártál rám! — Nem lehet hékám, — mond a másik személy — én hét órakor otthon voltam, vártalak! Néni értelek. Tudom már, hogy történt! Hogy? Hja lelkem, rúöst már 8 órakor harangoznak áhí hetet! — Igazság a! — mond a másik boldog egyszerűséggel. — Köszönet II) ilvánitás. A felső-ireghi 100 éviiéi idősebb megromlott orgona helyébe egy újnak beszerzése, el- odázhatlan szükségességnek bizonyulván, néhány községi la­kos elhatározta, miszerint az elemi csapásokkal sűrűén látó-- gatott község önerejéből jámbor óhaját nem lévén képes va­lósítani, gyűjtést eszközöl. E czélból a helyettes plébános elnöklete mellett egy 8 tagú bizottság alakult, mely fárad­ságot nem ismerve, a vidéki jóakaró emberbarátok aj tain is kopogtatott segélyért. Engedje meg t. szerkesztő ur, hogy megyénk lapjában vidéki jótevőinknek, becses neveik és adoraányösszegeik közlése mellett hálaadónkat leróhassuk. Az emlitettük czélra adakoztak: nmélt. és főt. Kovács Zsig­mond ur, pécsi püspök 100 irtot, mélt. és főt. ZerpákJános- scardonai püspök ur és győri kanonok 100 irtot. Schosgber- ,ger ZsigmondJL ngysga. az ireghi uraság 50 irtot, t, Hq­' kéné asszonyság fizv. ref. lelkésziíé 20 irtot, t. Horsejtczky JTtjszttártó ur 10 irtot, Brüll Ignácz és társa Pest 10 frtót, t. Forster-!Alfréd ur 5 frtot, t. Végh J. muthi ispán ur 5 irtot, t. Steierlein J. csehi jegyző ur 5 frtot, t. Huszár Jó­zsef gépész ur 5 irtot, Felmayer és társa Bécs 5 frtot, Fel- mayer és fia Sz.-Fehérvár 5 frtot, Schvendenvein és Kubasta Bécs 1 db. cs. aranyat, Andre és fiai Frankfurt ö.frt, Deák és Horváth czég Pest 5 frtot, Deutsch Lázár bérlő 5 frtot, Bauer József ur muthi molnár 5 frtot, Grünvald ur csehi bérlő 3 frtot, Schvabik Ignácz ur Tevel 3 frtot, Pick és Seybold Pest 3 frtot, Dwelly Rezső ur Sz.-Fehérvár 2 frt 84 krt, Bachné asszonyság Szegzárd 2 frtot, Tóth József ur hékuti bérlő 2 frtot, Grünberger Mór Bécs 2 frtot, Appel József ur Bécs 2 frtot, özv. Stranczingerné asszonyság Te­vel 1 frtot, Fűzi Mihály földműves Tóth-Keszí 1 frtojt. N. N. Tóth-Keszi 1 frtot, Lévi Herman ur Görbö 1 frtot, Szendy László urad. cseléd Muth 1 frtot, Paur József czipész Hö- gyész 1 frtot, Baumgartner R. ur Högyész 50 kr, Baum­gartner S. Högyész 50 krt, Moser Károly 50 kr, Merbl Fü- löp ur 50 krt, Jónás huszárörmester 50 krt, Karlburger J. ur 50 kr, Jakobovics Ferencz tiszti inas 40 kr, Donnerber- gerné 20 kr, Szarvas János tiszti inas 10 kr. Midőn e nagy­lelkű jótevőinknek köszönetét mondunk és velüiik éreztetett kegyükért Isten áldását kérjük le reájuk; egyúttal nem mu­laszthatjuk el fölemlíteni: miszerint az eddigi szép eredményt legnagyobbrészt t. Schvabik Ferencz ur— helybeli festő mesternek — a bizottság fáradhatlan pénztárnokának kö­szönhetjük. Isten fizesse meg fáradozását! Többen. N yilttér.*) Nyilvános köszönet. Ezer köszönet és hála, szeretett gyermekem megmen- töje a páratlan emberbarát és lelkes orvostudor: t. Lévay Ignácz urnák; ki nemes önmegtagadással négyszer-ötször napjában sietett gyermekem kórágya mellé, osztván a szo­morú szülök bánatos fájdalmát, addig nem nyugodott, mig Isten után üdvös tudomány- és fáradsága által kisleányomat a már annyi ártatlan gyermeknek korán halált hozó roncsoló­toroklob veszedelmes karmai közül ki nem menté és az élet, valamint bánkódó szüleinek egészen felépülve vissza nem adá, — Én mint apa, gyermekem megmentése feletti örömöm­ben hálás szivem legmélyebb érzetéből vélek adózni, a mind­nyájunk által mélyen tisztelt dr. ur meg nem jutalmazható érdemeinek, a midőn e helyen, a nyilvánosság előtt hálás köszönetemet kifejezvén, kívánom, hogy a Mindenható dr. Lévay Ignácz urat a szenvedő emberiség üdvéré és javára, az emberi élet legtávolabb határáig vidám egészség és boldog­ságban tartsa meg. Kelt Szegzárdon, 1877. april 12-én. Diamant Moritz. izr. hitk. éneklész. *) Az e rovatban közlőitekért felelősséget ne n vállal. A szerk. Hivatalos rész. 2496. Toloamegyc alispánjától. K o r ö z v 8. A völgység! járás szolgabirájának folyó évi martius ho !3-án 1060. sz. a. kelt jelentése szerint Kolep János apáthi »kos molnártól f. hó 19—20 közötti éjjelen ismeretlen tet­tek annak az utczár^ levő ablakait kifeszitvqn, a követ­ező mintegy 230 frt értékű tárgyakat loptak el. 1- ör. 3 dunyha, melyekből egy kékes-szinü vörös csi­kós kanaváéz ezihával, a másik fehér és vörös stráfokkal, czihája fehér és vörös csikós, a harmadiknak belseje fehér, czibája pedig vörös és fehér stráfos kanavász. 2- or. 12 db. vánkos, ezek között van fehér és vörös csikós, ugyszinte kék és Vörös csikós és sárgás-szinü. 3- or. 50 és néhány db. fej- és női nyakkendő, selem, káamir és más különféle színű és nemű, 4- er. 3 db. lepedő. 5- ör. 3. db. ágyterittő vörös és barna cziczből. 6- or. Egy nagy fekete fanyelű ölökés. 7- er. 4 női mellény, egyik feketeselyem, a másik zöld szövet, egy violakékes és egy fekete. 8- or. 3 finom női- és egy férfi ing, E. F. J. és M. be- tükkel hímezve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom