Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1877-04-15 / 16. szám

erőre emeltetett. Legfőbb az, hogy e tárgyalásból kitűnt, mi­szerint az egylet — zsenge kora daczára — már szép meny- nyiségű tökével rendelkezik s kamatra — első helyen a kérő tanítóknak — 25, 50, 75, 100, 200 irtot, sőt nagyobb ösz- szegeket is kiad. Már e körülmény maga is kellő világítás­ba helyezi az egylet életrevalóságát s pártolásra érdemes voltát. De szerintünk jóval nagyobb horderejű a szellemi és erkölcsi nyeremény, mit az egylet nyújt a tagoknak az által, hogy évről évre tanügyi pálya kérdések tűzetnek ki s a nyer­tes, vagy dicséretet érdemelt pályaművek a gyűlés előtt felol­vastatnak, ezután — tekintettel a jelen nem volt tagokra — az egyházmegyében köröztetnek. Ez minden esetre üdvös intézkedés, mert a nemes verseny sokakat szakmájukba vágó munkálatokkal elfoglal, leköt s nem engedi meg — legalább bizonyos kis időre — az annyiszor megtámadott rustifikálá- sát falusi tanítóinknak; ezen kívül az önmivelés nehéz, de gyönyörűséges munkáját sokakkal megkedvelteti, mely nél­kül jó tanítót — ki a korral haladni akar, szakember lenni kíván Ifi képzelni sem tudok. Itt is az elnök: Pap Lajos ur megy elöl jó példával, ki évről évre kitűz mondott czél- ból pár aranyat. Sajnos, hogy az idén egy ily pályakérdés­re mindössze is egy pályamunka érkezvén be, a jutalom ki nem adathatott, lévén a mübiráló bizottság és a közgyűlés által csak dicséretre méltónak ítélve. A dicséretes mű jel- igéje: „Magyarország nem volt, hanem lesz“ szer­zője: Baján Lajos decsi tanitó ur, ki szorgalma és szép tehetségének már többizben fényes jeleit adta s azt hisszük, nem nagyon csalódunk, ha kifejezzük abbeli reményünket, miszerint B. L. ur csak kamatozni hagyta jelenleg elnök ur zsebében a 2 aranyat, mert ő ismét futni fog a tanügy ho­mokos pályakörében s jelszava lesz a „dicséret“ után: excelsior! Különben ö már többizben nyertes pályázó volt, — fogadja elismerésünket! Nem kevésbé dicséretes eljárás az egylet körében az, hogy az évi gyűlésre összejött tanitó urak közül valamelyik, a tárgyalások lefolyásával, u. n. minta-e lőa dás t tart rendesen a tagok előtt valamelyik kötelezett tantárgyból. A lefolyt gyűlésen az állatországból tartott ily minta-előadást Baján Lajos ur, mely a tagok ál­tal feszült figyelemmel s végül általános dicsérettel jutal­maztatott. Jövő gyűlésen Babay Sándor váraljai t. ur a föld­rajzból, Vásárhelyi József geijeni t. ur a természettanból fognak mintaelőadást tartani. PP Gy ülés. A tolnamegyei reform, lelkészi kar ez évi tavaszi közgyűlését f. hó 11-én tartotta meg Kölesden, ami­kor is az igen szép számmal megjelent tagok között több érdekes tárgy merült fel s vitattatott meg. Bővebben — le­vél alakjában — (szerkesztő ur engedelmével!) a jövő szám­ban emlékezünk meg a történtekről. — Ritka öngyilkosság. Folyó hó 12-én Szegzárdon, felsö-utezai Szabó Józsefnek 12 éves fia d. u. 4 órakor a bezárt istálóban egy vékony zsinegen felakasztva találtatott az ajtó­sarokban, honnan is egyik kisebbik leány testvére vágta le Öt, — ki amint mondják — a zárt istálóban aludni vélvén I fölkelteni akarván bátyját, felülről a szénahányó lyukon mászott be s rémülve látta bátyját a szegen lógni. Azonnal kinyitá belülről az ajtót s nagy zajt ütve, késért szaladt, levágta, de csak azt hive, hogy tréfált a gyerek s meg­akarta ijeszteni őket; a gyerek azonban most az egyszer nem 'tréfált, mert leesvén a szegről, bár kissé még meleg volt, de már halott, rajta segíteni nem lehetett. A szörnyű tett oka — amint beszélik — az volna, miszerint szülei német szóra akarták öt vinni, de a gyerek azt mondá: inkább meghal s még sem megy el. Szavát ime beváltá, még pedig nagy emberhez illő átalkodottsággal s a haláltól nem bor­zadva mert ha akará, a kínok közül még mindég kira­gadhatta volna magát, lába csaknem a földet érvén, de ö nem akart. Mire viszi a magyar embert már kicsiny korá­ban a borzadás mind attól, a mi „német“ ? A hulla felbon- czoltatott orvos-rendörileg, lehet, hogy még más alapos hí­rekhez is jutunk e tekintetben. Szerkesztői üzenetek. H. J. urnák. D,-Földváron. Nagyo«» szenvedélyes hangon van írva, egy kissé tárgyilagosabbat szívesen közölnénk. Stolpa József* urnák. Högyészen. Rövidítve jövö számunk hozza. Hivatalos rész. 288. alisp. Nyomozó-levél. Kablógyilkossággal terhelt Kis (Métzger) Mihály és Tóth István futóbetyárok tartózkodási helye ez ideig felta­lálható nem lévén, országszerte leendő köröztetésük rendel­tetett el, minek folytán személyleirásuknak alábbi közlése mellett hivatalos tisztelettel felkéretnek a hatóságok, hogy a nevezetteket a szokott módon köröztetni és előkerülésük esetén őket ezen kir. tszéki vizsg. bírósághoz kisértetni szí­veskedjenek. Személy leírás: 1- sö. Kas Mihály (Métzger) futóbetyár közép termetű kerek arczu, kissé himlöhelyes, arczán vágás, mintegy 40 42 éves, — bajusza és szakála barna. 2- ik. Tóth István, az előbbinél sokkal fiatalabb, közép termetű, kerek arczu, szőke liaju, szakái nélküli, kis baju- szu, szemén hályog van. Kaposvár, 1877. február 28-án. A kir. tszéki vizsgáló biróság. Pésterer m. k. vizsg. bíró. Szegzárdon 1877. martius hó 19-én. Porozol Dezső Tolnamegye alispánja. 2344. Tolnamegye alispánjától. alisp. körözés. A pécsi m. k. pénzügyi igazgatóságnak f. é. 4314. sz. a. kelt megkeresése szerint, dohány jövedéki kihágás miatt tetemes pénzbírságban elmarasztalt somogymegyei mikei ille­tőségű Farkas János illetőségi községéből ismeretlen helyre távozván; jelenlegi tartózkodási helye kipuhatolandó. Kelt Szegzárdon, 1877. martius hó 28-án. Porozol Dezső Tolnamegye alispánja. 2228. Tolnaniegye alispánjától. alisp. K ö r ó z é s. A pécsi m. kir. pénzügyi igazgatóságnak f. é. martius hó 10-én 2843. sz. a. kelt megkeresése folytán, dohányjöve­déki kihágás miatt 84 írt pénzbirságban törvényszékileg el­marasztalt Sebell Rozália teveli lakosnak, továbbá ugyancsak dohányjövedéki kihágás miatt 33 írt 60 krban elmarasztalt s Kalmáncza és Németiad közt letartóztatott Miskolicz Ágos­ton horvát-szlavon országi szent-györgyi lakosnak tartózko­dási helybe kinyomozandó. Kelt Szegzárdon, 1877. évi martius hó 19-én. ' Porozol Dezső Tolnamegye alispánja. Földmivelés- ipar- és /< ereskedelemiigyi m. kir. minister. 3486. sz. Budapesten, 1877február 21-én, Valamennyi törvényhatóságnak. A cs. és kir. ügymökségek jelentéseiből értesültem ál­ról, hogy Egyptomban a lovak között egy ragályos, de ed­dig még tüzetesen meg nem határozott betegség nagymérvű pusztításokat tesz és mindinkább terjed. Ezen ragályos betegség kiütéséről, természetéről és ra­gályos voltáról, valamint terjedéséről eddig következőkről értesültem: Azon számos bajok közé, melyek az abessynai háború következtében Egyptomra háromlottak, legújabban meg egy onnan behurczolt járvány is sorakozott, mely rövid idő alatt több ezer lovat ragadott el. Ezen betegség, mely kezdetben csak szórványosan mu­tatkozott, később tökéletesen járvány jellegűvé fajult s Kai­ró legközelebbi környékén üté fel tanyáját, a honnan tovább észak felé Deltában is elterjedt. A kérdéses betegség az abessyniai háborúban használt egyptomi lovakon és öszvéreken és pedig már Abessynia előtárt ományaiban is Massava körül jelentkezett először, még pedig oly módon és mérvben, hogy mig az oda szállított 4000 darab egyptomi ló és öszvér közül csak 159 darabot lehetett megmenteni, addig az abessyniai lovak ezen beteg­ségtől tökéletesen meglettek kiméivé. A megmentett 159 db. egyptomi lóval azon megfog- hatlan hiba követtetett el, hogy azokat a helyett, hogy a pusztában elkülönítve hagyták volna, Suezbe szállították és ily módon a járványt nemcsak az édesvízi csatorna melletti Badiba, az Abessyniából visszatért lovas csapat Yel-el- Ke- bio nevű helyére, hanem a Kairó melletti abassichi őrségi állomásra is elhurczolták, hol az ott szabadban tanyázott lo­vasság és tüzérségi csapatok lovainak nagy része elhullott, igy például egy század ló állománya három darabra apadt le! — innen ezen ragályos járvány a határos birtokok, he­lyiségek és majorokba nem különben az alig egy kilométer­nyi távolságra fekvő Karió város területére is behurczoltatott. Az elhullott lovak száma naponkint 3—400 drbt. tett. Ezen járvány által csupán a lovak és öszvérek lettek megtámadva, a szamarak és a szarvasmarhák ellenben eddig megkiméltettek. A betegség két különböző tünettel lép fel' és pedig vagy mint ragályos láz, vagy mint egy neme a lépfenének (typhus carbuncolóides) e szerint legközelebb áll az Autratt- hoz, mind két tünetében azonban a legnagvobb mértékben ragályos. Az utóbbi jelenséggel fellépett betegség tünetei abban állanak, hogy a különben teljesen egészségesnek látszó ál­latnál, mely mig épen, noha talán kevésbé mohón evett, hir­telen gyors haslégzés áll be, eldül és többé felkelni nem bir. Az állaton nagy mérvű bágyadtság gyors ütérvérzés és ma­gas hömérsék észlelhető, néha köhögés áll be. Az ürülé» visszatartott, a vizellet csekély és gyakran vérrel kevert. Az elhullás rendesen 2, néha 6—24 óra eltelte után következik be és csak felette ritkán 2 nap múlva. Azonnal az elhullás után az állat szájából, orrlyukai­ból és végbél nyilásból véres folyadék szivárog, a rothadás és gázkifejlödés pedig igen rohamosan áll be. A fent említett első esetben a betegség tünetei.követ­kezők : A ló szemei meredtek, fejét lehorgasztja. nyelve meg­dagad annyira, hogy az egész száj üreget kitölti, szájából ki­lóg és épen úgy mint az ajk megfeketedik. A beteg ló da­gadt nyelve miatt nemcsak hogy nem táplálkozliatik, de inni is alig bir, lázt kap, kinyujtózva fekszik, orrlyukaiból vize­nyős állomány folyik, erős rángásokkal lélekzik, az ajkok és nyelv feketébb lesz és átható bűzt terjesztenek. A nyel­ven behatóbb vizsgálatnál sárgás tályogdaganatok észlelhetők. O O J O o Ezen esetben a betegség néhány napig, ritkább esetben egy hétig elhúzódott. Belső szerül különösen bor erős cliinin adaggal, e mel­lett salicylsav és salicylsavas natron ajánl tatnak; habár ezen gyógyszerek majdnem kivétel nélkül hatálytalanoknak bi­zonyultak. Egészségügyi intézkedések a legutóbbi időig úgyszólván alig történtek, a mennyiben a járványnak helyhez kötésére szükséges határzás alkalmazása, a ragályanyag és az azzal érintkezésbe jött tárgyak megsemmisitése vagy fertőtlenítése el sem rendeltetett. A hullák ugyanis alig pár száz lépésre a szabadba kivitettek s a helyett, hogy elásattak vagy mész­szel fertőtlenittettek volna, a számtalan kutya, hyena, sakál és sasnak prédául hagyattak, mi által természetesen a ragály elkurczolása még inkább elösegittetett. Az európai kormányoknak tudomására jutott ezen ment - hetlen és veszélythozó közönyösség, megszüntetése illetőleg orvoslása végett tett felszólalásai annyiban vezettek némi eredményre, hogy elrendeltetett, miszerint a hullák elásat- tassanak és szoros határzár által a betegség elterjedése meg- gátoltassék. Legujjabban érkezett hírek szerint ezen járvány 6 hét óta Massana Felsö-Egyptom s Abessyniában megszűnt és csupán Alsó-Egyptom Behera nevű tartományában uralg, azonban szórványosan Alexándriában még mindig jelentke­zik. HiteleSj jelentések szerint Alsó-Egyptomban múlt év vé­géig 35500 db. ló esett áldozatul. Magának az alkirálynak istállóiban Karioban 8 nap alatt 200 db. legnemesebb fajú ló hullott el. Minthogy a jelenlegi keleti zavarok következtében Egyptomból tetemes lovas segély csapat és tüzérség lett Törökországba és Szerbiába szállítva, tartani lehet attól, hogy ezen járvány nevezett országokba is átburczoltatott. Nehogy tehát a többször említett ragályos betegség kelet felöl nevezetesen Szerbiából hazánkba is behurczoltas- sék, szükségesnek láttam az ezen országgal határos törvény- hatóságokat, nevezetesen Bács- Bodrog- Temes- Torontál- Krassó- és Szörénymegyét még múlt évi octóber hó 7-én. 20555. sz. leiratomban kellően figyelmeztetni. A fentebb előadott aggasztó észleletek által indokolt elövi- gyázat szempontjából azonban ez idő szerint kívánatosnak tartom ezen ügyre nézve a törvényhatóság kiváló figyelmét is eleve felhivni s egyúttal utasítani, hogy a fentebbiek leg- kiteijedtebb módon való közzététele mellett törvényhatósága területén szigorúan rendelje el, miszerint ha a lovaknál elő­forduló belbetegedési eseteknél a fentebb leirt kórtünetek észleltetnének, az ilyen gyanús esetekről mindenki jelentést tenni tartozik a községi elöljáróságnál, ez pedig rögtön a járási hatósághoz tegyen jelentést; a hatósági közeg pedig a nyert értesítés után rögtön orvosi szakközeggel ránduljon a helyszinére s a beteg állatot behatósan megvizsgáltatván a tapasztalatokhoz képest intézkedjék, elhullás esetében pedig részletes bonczjegyzőkönyvet vétessen fel, továbbá az elő­fordult és gyanúsnak talált esetet azonnal ha lehet távirati­lag a törvényhatóságnak, jelentse fel, ezután a törvényható­ság kötelességében álláud azt tudomásomra hozni és addig is, mig saját küldöttem a helyszinére érkeznék, a járványok ellen fennálló intézkedéseket egész terjedelmükben fogana- tositani. Végre felhívom a törvényhatóságot, miszerint jelen in­tézkedésem pontos végrehajtását ellenőrizvén, annak egye­lőre állandó alkalmazását a rendelkezésre álló minden esz­közökkel biztositani iparkodjék. Trefort s. k. Kelt Szegzárdon, 1877. évi martius hó 25-én. Perezel Dezső Tolnamegye alispánja. _?3.18- Tolnainegye alispánjától. alisp. Körözés. A péc$i m. kir. pénzügyi igazgatóságnak f. é. február 14-én 2844. sz. a. kelt megkeresése folytán, dohányjövedéki kihágás miatt 27 írt 30 krnyi pénzbirságban elmarasztalt Kovács Istvanne szül. Rifkó Ilona duna-földvári illetőségű egyen tartózkodási helye kipuhatolandó. Személy leírása a következő: születés helye Duna-Földvár, 31 éves, kath. val- lásu, termete alacsony, arcza gömbölyű, haja fekete, szeme fekete, szája szabályos, orra rendes, fogai épek, ismertető jele, egy kissé himlöhelyes, beszél magyarul, irni nem tud. Kelt Szegzárdon, 1877. évi martius hó 24-én. Perczel Dezső Ttlnamegy* alispánja. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : Buda Vilmos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom