Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1877-04-08 / 15. szám
lehajthatom ősz fejemet; 1 mivel a többszörös elemi csapá-, gok által okozott végelszegényedés miatt már több év óta ezen présházban húztam meg magamat, itt sóhajtottam s könyeztem el öregségem fájdalmainak tetemes részét; mivel még gyermekeimet is kénytelen valék ki a nagyvilágba küldeni szolgálatra, hogy életök fentartásáról maguk gondoskodjanak; mivel tehát ily kínos helyzetemben az emberbaráti részvét ily lélekemelöleg nyilvánult irántam, fogadják a nemes szivü jótevők reszkető ajkaimnak áldásrebegése mellett leghálásabb köszönétemet! Duna-Földváron, 1877. april 3-án. Beck Ferencz. — Szedresből iiják nekünk: martius hó 25-én ejte- tett meg a szedresi ref. tanoda ez évi vizsgálata, melyen a gyermekek szabatos feleleté úgy szólva bámulásra ragadta a jelenvolt nagyszámú szülőket s pár tánügybarátot. Több szülő olyanféle nyilatkozatot tett, hogy sohasem hitte volna, hogy gyermeke ennyi előhaladást tegyen! A méltányos elismerést annál inkább megérdemli a nevezett iskola 73 éves veterán tanítója Györy Jánosj' mivel agg kora i csekély fizetése daczára sem, tartja a közmondás ama szavait: „a milyen a jónap, olyan a fogadj isten;“ iparkodik megtenni azt, mivel mint tanitó az emberiségnek tartozik. Igaz, hogy boldogítja a tanítót azon tudat, hogy kötelességét tehetsége szerint teljesítette,' csakhogy a legboldogabb öntudat mellett is, hit pipesmit' en'ni, bizony felkopik az ember álla. Hogy nevezett öreg tanitó épen ennyire nincs, igaz, de, hogy összes 127—137 frt évi fizetéséből nem valami vastagon kerül, hogy -ebből bizony alig hogy tengődik, — nagyon világos. —* Agg kora miatt a tanítói nyugdíjintézetbe sem vétetett fel. Ami az iskolát illeti, a legszegényebbek között'tán első helyet foglalja el Tolnamegyében. Fölszerelése oly nyomorult, hogy mindennek inkább mondható j csak iskolának nem. A község lakosaitól, mint szegény emberek, kik a szomszédos pusztákon keresett csekély napszámukból élnek, hogy tanítójuk fizetését megjobbitsák, b iskolájukat a törvény kívánalmainak megfelelő állapotba tegyék alig követelhető. — A nevezett tanitó s iskola, ajánltatik a, megyei tanfelügyelő ur becses figyelmébe. — Kimutatása a folyó évi martius 3-án kiütött tűzvész által károsultak részére tett rögtöni adakozások s ezek | mikép történt felosztásának: 1. A köregylet elnöke t. Papp Lajos ur küldött -36 frtot. 2. A polgári olvasókör jegyzője t. Séner János ur gyűjteménye 34 frt 20 kr. 3. Kocza Sándor szegzárdi lakos adománya 1 frt. Összes •'’bevétel 71 frt 20 kr kiosztatott a? következő károsultaknak a következő arányban: a) Kerecsényi Györgynek 6 frt. b) Molnár Jánosnak 5 frt. c) Lemle Istvánnak 2 frt. d) Tóth Jánosnak 3 frt 30 kr. e) Baka Mártonnak 10 frt. f) Cserák Mihálynak 6 frt. g) Jó Károlynének 10 fi’t. h) Raizinger Istvánnak 15 frt. i) Lendvai Pálnénak 7 frt. k) Szabó Pál Istvánnak 6 frt 90 kr. Mindössze 71 frt 20 kr. A szívélyes és .’rögtöni adakozásért vegyék az illető urak a károsultak hálás kösző-“ netét. Kelt Szegzárdon, 1877. martius hó 17-én. Stann Jakab bíró. — Halálozások. Zarubay Ferencz és neje Nagy Erzsé-’ beth-Emilia, úgy gyermekeik nevében is szomorodott szívvel jelentik fivérének, illetőleg sógorának Zarubay Sándor m. kir. postakiadónak folyó évi martius 30-án este 9 órakor élte 48. évében tüdövészben történt kimultát. A boldogultalak hült tetemei 1877. évi április hó 1-én fél 4 órakor fognak a szegzárdi felsö-sirkertben örök nyugalomra elhelyeztetni, az engesztelő szentmise-áldozat pedig 1877. april 3-án reggeli 8 órakor fog a Mindenhatónak bemutat- tatni. Kelt Szegzárdon, 1877 ik évi april 1-én. Áldás és béke poraira. — Tárnok Imre és neje született Szilágyi Hedvig saját, úgy gyermekeik: Alajos, Imre, Mária, Feri, Friderika, Elemér és József nevükben fájdalmas szívvel jelentik szeretett kis gyermekük-, illetőleg testvérüknek Tárnok Hed- vig-Arankának folyó évi april hó 1-én esti 7 órakor hosszas szenvedés után történt gyászos kimultát. A korán elhunytnak hült tetemei folyó évi april 3-án délután 3 órakor fognak a felső-sirkertbe örök nyugalomra tétetni. Kelt Szegzárdon, 1877. évi april hó 1-én. Áldás és béke lengjen porai felett! H>í yilttér") Tamási, 1877. martius 30. Tisztelt szerkesztő ur! Becses lapja 10-ik számának „Nyilttér“ czímü rovatában Németh Ferencz segédlelkész aláírásával személyem és *) E rovatban panaszok és felszólalások díjtalanul közöltetnek. A felelősség a beküldőt illeti. A szerk. hivatalos; eljárásom ellen roszakarattal és közigazgatási tájékozatlansággal teljes vádlevél jelenvén meg, méltányosság tekintetéből kérek az ügyre vonatkozó soraimnak ugyanott egy kis tért. A személyem ellen intézett vádakra a t. közönség iránt tartozó tiszteletből csak annyit jegyzek meg; hogy azok mi alappal nem bírván, merő rágalmak. Wie der Schelm ist, so denkt er. A mi pedig a dr. Piringer József tamási körorvos ellen elrendelt fegyelmi eljárás jogosságát vagy jogtalanságát, helyességét vagy helytelenségét illeti I erre nézve legjobb feleletül szolgál az illetékes hatóságnak, alispán urnák határozata, mely következőleg hangzik: „Tolnamegye alispánjától 1878.|alisp. Fonyó László szolgabiró folyó hó 7-rÖl 660. sz. a. beterjeszti a hivatalától felfüggesztett dr. Piringer József tamási körorvos ellen ez évi 1154.]alisp. sz. a. elrendelt fegyelmi vizsgálat teljesítéséről szóló jegyzőkönyvet s az ezen kiküldetés alkalmából fölmerült napi dijainak és költségeinek jegyzékét. — A vizsgálati jegyzőkönyvből kiderülvén, hogy dr. Piringer József körorvos ur a járási szolgabiró ur által az 1870. XL. t. ez. 61. §-án alapuló felügyeleti jogánál fogva s az 1876. XIV. t. ez. 154. §-nak b) pontjában megállapított illetőségi körén belül hozzá az utóbb idézett t. ez. 145. §-ának b) pontja szerint a köz.- aégi orvosok kötelmeihez tartózó közegészségi eljárás foganatosítása czéljából ismételve intézett hivatalos fehivásnak minden helyes ok nélkül nem engedett, sőt a járási főtiszt- viselő által minden községi elöljárótól s igy az 1876. XIV. t. ez. 143. §-a szerint az ezek sorába tartozó községi illetőleg körorvosoktól is, mint alárendelt közegektől, törvényes felsöbb- ségük iránt megkövetelhető tiszteletet nyilvános helyen megsértve, a tartozó engedelmességet daczosán megtagadta; ennél fogva nevezett körorvos ur, tekintettel arra, hogy ellene még fegyelmi eset fen nem forgott, az 1876. V. t. ez. 23. §-a értelmében megdorgáltatik és az ezennel 10 frt 37 krban [ megállapított eljárási költségekben elmarasztaltatik“ stb. Szegzárd, 1877. martius 27-én Perczel Dezső, alispán. Ezzel befejezettnek tekintvén részemről az ügyet, a t. szerkesztő urnák maradok tisztelője. Eötvös Károly, szolgabiró. I t ! Hivatalos rész. Szabályrendelet a kórházakra és gyógyintézetekre nézve. II. A közkórházi jelleggel felruházott kórházakról és gyógyintézetekről. (Vége.) Eljárás a külföldi betegek ápolási költségeire nézve. 81. §. Hazai közkórházakban és gyógyintézetekben ápolt külföldi betegek után felmerült gyógyköltségek — a menynyiben t. i. az 1875. évi III. t. ez.. 1. §. d) pontja alá nem esnek, — a magyar államkincstárból elölegeztetnek, illetőleg I téríttetnek meg. Miután pedig eme költségek beszedése közvetlenül a belügyministerium által eszközöltetik, a kórház részéről a honosság és vagyoni viszonyok kipuhatolása körüli tárgyalás kezdeményezése nem szükséges; ellenben az ápolási dí- | jak felszámítása alkalmával: a) az eredeti fejlap ; b) ‘ a felvételi jegyzőkönyvi kivonat; c) a számla, könnyebb megérthetés végett, lehetőség szerint, franezia vagy német szövegben; d) végül az ápolt honosságára és illetőségére nézve útmutatásokat tartalmazó okmányok eredetiben, vagy legalább azok teljes szövegű'hivatalos másolata melléklendő. III. Magán kórházak. 82. §. Minden oly kórház vagy. gyógyintézet, mely közkórházi jelleggel felruházva nincs, tekintet nélkül arra, hogy a törvényhatóság, község, társulat vagy égyesek tulajdonát képezi-e, a magán jellegű intézetek sorába tartozik. 83. §. Magán kórházak és gyógyintézetek csupán azon betegek felvételére köteleztetnek, a kikre nézve berendeztelek és idegen (azaz nem saját törvényhatóságbeli, avagy nem saját községbeli) betegek befogadására, a rögtöni életveszély eseteit kivéve, nem szoríthatók. Ép ezért a: magán kórház vagy gyógyintézet, az alább felsorolt esetek kivételével, a felmerült ápolási költségeknek, törvényhatósági vagy állami megtérítésére igényt nem tarthat s a gyógyköltség biztositása kizárólag saját feladata közé tartozik, megjegyeztetvén azonban, hogy a magán kórházakra nézve eddig fennállott azon szabály, melynél fogva az ápolási költségekét első sorban az illető ápolt maga, esetleg fizetni köteles rokona; (fel és lemenő ágban) és hitvestársak egymásért, utolsó sorban pedig az illetőségi község tartozik viselni, sem az 1875. III., spm pedig 1876. XIV. t. ez. által hatályon kívül nem tétetvén: jövőre is érintetlenül marad. Ily követelések behajtását azonban az állam nem közvetíti, 84. §. Az életveszélyben forgód betegek után felmerülő ápolási költségek megtérítésére- nézve, a. magán kórház a közkórházhoz hasonló előnyben részesül; a bujakóresok ápolási költségei pedig, ha a vagyontalanság beigazoltatik, az államkincstárból téríttetik meg, tekintet nélkül arra, hogy az I ápolt magyarországi, a monarchia másik felébe való, avagy | külföldi illetöségü-e. E két rendbeli követelésének érvényesítése czéljából a magán kórház ugyanazon eljárást tartozik követni, mint a közkórház hasonló esetben. • Az életveszélyes beteget azonban csak addig tarthatja a magán kórház, mig a beteg kórállapota legközelebbi közkórházba való átszállítását megengedi. 85. §. Magán kórházakban ápolt katonai egyének és honvédek, valamint hozzátartozóik után felmerült gyógyköltségek iránt az eljárás jelen szabályzat 70., 71. és 72. §§ ai értelmében történik. 86. §. Minthogy a monarchia másik felében honos és az elme- vagy bujakór kivételével, valamely • egyéb betegség miatt magyarországi magán kórházban ápolt beteg ápolási költségét, a beteg illetőségi községe (a mennyiben arra képes) megtéríti: a viszonosság e részben fentartatik és a monarchia másik felében létező, valamely magán kórházban rendes betegség miatt ápolt magyar honpolgár gyógyköltsége az illetőségi község áltál térítendő j meg, ha erre vagyonilag képes; és ha első sorban fizetésre kötelesek, mint például állandó munka- és szolgálatadó, rokonok, társulatok, beteg- segélyző alapok nem léteznek. Ha e részbenva községekkeli érintkezés § eredményre nem vezetne: ekkor a magán kórházi követelés érvényesítése végett a monarchia másik felében az illetékes járási hivatal (Bezirksamt), szükség esetén a cs. k. helytartóság (Statthalterei) közbenjárása veendő igénybe. 87. §. Külföldi illetőségű betegek gyógyköltségéire nézve — a mennyiben gyógyköltség felszámításának, a fennálló szerződések Vagy egyezmények értelmében, helye van — a Felség személye körüli m. k. ministerium közvetítése vehető igénybe; az ebbeli tárgyalás azonban magánkórházakra nézve csakis a gyógyköltség behajtásának megkisér- tésére szorítkozik s be nem hajthatás esetén a gyógyköltség a belügyministerium részéről meg nem téríttetik. 88. §. Magán kórházakban a buja- és elme-kóron kívül bármily egyéb betegség miatt ápolt ismeretlen illetőségű egyének utáni gyógyköltség, az 1875. évi HL t. ez. 4. §, d) pontja értelmében, az államkincstár részéről meg nem téríttetik. 89. §. Ha a magán kórház részéről az államkincstár terhére ápolt betegek után a hason viszonyok, közt levő közkórházakénál nagyobb ápolási díj követeltetnék, akkor ezen eljárásra szolgáló okok alaposságának megbirálhatása szempontjából tartozik egyúttal a kórház a múlt évi számadás kivonatát, úgyszintén a folyó évi kórházi költség-előirányzatot a belügyministerhez felterjeszteni. Az ily kórházakban az államkincstár terhére ápoltak I után, az ápolási költségeken kívül bármi czimü egyéb felszámításnak helye nincs. " 2164. |Toleamegye alispánjától. alisp. K ö r ü zés. A nméltóságu m. kir. belügyministerium folyó évi 8116. számú rendeletével Győri Ignácz Ferencz és Máté János Éhed községi lakosoknak, kik községökböl eltávozván, hamis okmányokkal könyöradományokat csalnak ki a közönségtől, nyomoztatása és feltalálások esetén a legközelebbi kir. ügyészséghez leendő kisértetését rendelte el; Személy - leírások: Győri Ignácz Ferencz termete közép, arcza barna, orra, szája szabályos, szeme szemöldöke fekete, haja szürkés. — Máté János, termete magas, szeme kék, haja sárga, jobbkéz mutató ujja horgos, arcza barnapiros, bajusza sárga, orra, szája szabályos. Ugyanazon ministerium folyó évi 9019. , számú intéz- vényével, Oroszországban elköyetett 15536 rubel és 665 ko- peknyi sikkasztással vádolt Emanuel Basilius orosz alattvalót, ki állítólag Magyarországban tartózkodik, szigorúan nyo-. moztatni 8 feltalálása esetén a legközelebbi kir. ügyészséghez kisértetni rendeli. Személyleirása: 50 éves, termete középnél magasabb, orra erősen hajlott, ^szemei feketék, kifejezés teljesek, haja fekete ősszel vegyítve, a szökés idejében bajuszt és szakáit viselt. Szegzárdon 1877. martius hó 17-én. Perczel Dezső Tolnamegye alispánja. ,2166. ,,, ,,, i Tolnamegye alispánjától. alisp. K ö r 0 z é s. A nméltóságu m. kir. belügyministeriumnak folyó évi martius 9-én 10482. sz. a. kelt intézvénye szerint Záray Antal györ-szemerei volt postamester a postai kincstárt jövedéki pénz sikkasztás által 1930 frt 27 krral megkárosította s tartózkodási községét elhagyva, ismeretlen helyre távozott. Személyleirása: közép, inkább magas termetű, zömök, arcza kerek, bajusza, szakálla ősz, haja öszbevegyült, fejeteteje kopasz, szemei kékek, orra szája rendesek, hangja tompa a suttogáshoz hasonló, beszél németül,’ magyarul, tótul. Kelt Szegzárdon, 1877. martius hó 17-én. Perczel Dezső r .Tolnamegye alispánja. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : lloda Vilmos.
