Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1877-03-25 / 13. szám
Szerkesztői üzenet. Pialay Jó/.séf urnák. Kagyszokolybnn. A czikket marlins 14 én reggel kaptuk s miutAn az alispán választás már előtte való nap megtörténtjét min' elkésettet nem kösnllietjiik. Nyilttér*) Tisztelt szerkesztő ur! Tisztelettel kérem tekintetességedet méltóztassék becses lakjában (a nyilttérben) következő soraimat felvenni. Folyté hó 8-án a högyészi m. k. adóhivatalnál volt dolgom és ez alkalommal az ottani pénztárnok Stulpa József ur — kinek az ildomtalanság már úgy látszik vérében van, irányomban a legdurvábban viselte magát. Én ki mindig azon hiszemben voltam, de vagyok is, hogy állami hivatalnoknak ildomos, inteligens — és elözé*) E rovatban panaszok és felszólalások díjtalanul közöltéinek. A felelősség a beküldőt ilieti. A szerk. kénynek kell lenni a hivatalnál megjelenők irányában, a nevezett pénztáimok urnái sajnosán az ellenkezőt kellett tapasztalnom, az | ügy, pedig következő volt.f Nevezett ur engemet, annélkül, hogy idézve lettem volna, egy itt községünkben átalánosan igen rósz hírnévben álló nőnek pletykája következtében felelőségre akart vonni és midőn a pénztárnok urnák egész tisztelettel tudtára adtam, — hogy ily rósz nőnek pletykája után engemet felelőségre nem vonhat — de ezen. hivatal nem illetékes arra, hogy ő itt ilynemű kihallgatásokat tegyen, arra valók az illető bíróságok, nevezett ur a legdurvább modorban azt követelte tö- tem — adjam én ki Írásba, hogy az a nő rósz, mire én azt válaszoltam, én azt ki nem adom, hanem majd a községnek összes lakosaival alá fogom íratni, hogy az a nő kicsoda, és ennél fogva kikérem magamnak pénztámok urnák irán- tami illetlen magaviseletét, mert ha ez ideig hallgattam, tettem azt a hivatal iránti tiszteletből, de az ö durvaságát el- ‘viselniihém köteleségem és ezzel távoztam. — E jelenetnél jelen volták a tisztelt hivatalnak összes becses tiszviselői — kik úgy hiszem már eléggé „megunták, nevezett pénztámok urnák durvaságát. k'JckitfcM&dakJakx Igen óhajtandó volna, ha a nevezett ur ildomtalanságát ildomosággal váltaná fel és szerezne magának finomabb bá-‘ násmódot; — végtére pedig, ha ön inteligens émber akaf lenni, akkor a paplan alatt történt pletykákat í|| ne hordozza' a hivatalos helyiségben, mert az ily eljárás által a hivatal iránti tisztelet megcsorbul és a tisztelt, hivatalnokoknak tekintélye elroncsolódik. Tisztelettel maradtam t. szerkesztő urnák t Kelt Toth-Kesziben 1877. martius 10-énr legalázatosabb szolgája: Bohr Gusztáv. K Hivatalos rész. 1731. Tolnamegye alispánjától. alisp. A hadsereg kötelékében álló tartalékos legénységnek fégyvergyakorlatra befiivása tárgyában a nagyméltó- ságu m. k. honvédelmi minist érnem által 1877. évi február 12-én 4öV0\ VII. szám alatt kibocsátott rendelet: ■ Az 1868. évi XL. t. ez. 36-ik szakasza értelmében a hadsereg kötelékében álló tartalékos legénység, tartalékkö- telezeítségénék ideje alattr hárfcmszori és egyenként négynégy heti fegyvergyakórlátra lévén kötelezve/ a folyó évi őszi s kivételesen ott, a hol t. i. a legénység- nagy száma miatt az két fordában hivandó be, a tavaszi fegyvergyakorlatokon, a már megállapitott. sorozat rendje szerint megjelenni s abban részt venni a következő tartalékos katonák köteleztetnek. a) Az 1872.^-1870-ik és 1868-ik sorozás! évekbeli s a védtörvény 21-ik szakasza értelmében felavatott mindazon egy évi -önkéntesek, a kik tartalékbeli tisztekké lettek előléptetve. b) A fentebbi pontban nem említett sorozási évfolyambeli többi s szintén önkéntesekből előléptetett azon tartalékos tisztek, a kik hoszabb időre elhalasztatván tettleges szolgálatuk teljesítését 7 évi tartaléki időtartam számukra nem maradt fenn s igy több fegyv’ergyakorlaton tartoznak megjelenni, mint a mennyiben sorozási évoket tekintve, résztvenni kötelesek volnának.- c) Az említett tartalékbeli tisztek azon része, kik korábbi időben'elmulasztott fegyvergyakorlatot tartoznak után pótolni. d) Mindazon legénység (az őrmestertől lefelé) a mely az 1872-ik 1870-ik és 1868-ik évi állításkor soroztatott be s jelenleg már a tartalékba van áthelyezve. e) Azon a tartalékba áttett egy évi önkéntes legénység (szintén az őrmestertől lefelé) a kik ugyan nem a föntebbi pontban említett sorozási évbeliek, azonban tényleges szolgálatukat hosszabb időre, elhalasztották s számukra szintén nem maradt fenn az állítás évszámának megfelelő sorozatos fegyvergyakorlati idő. f) A tartalékos legénység azon része, mely korábban elmulasztott fegyvergyakorlatot tartozik utánpótolni. g) . A védtörvény 27-ik szakaszában foglalt kedvezményben részesült, továbbá a védtörvény végrehajtását tár- gyazó utasítás 164. szakasza 4-ik pontja értelmében családi tekintetből szabadságolt legénység s különösen mindazok, a kik kivételesen négy heti katonai kiképzés után tartósan szabadságoltattak. A nyilvánossági joggal felruházott minden tanintézeteknél alkalmazott rendes, vagy helyettes tanítókra, valamint tanulási pályájukat, még folytató tartalékos tisztekre és legénységre nézve -az 1875. évben fennállott határozatok, a folyó -évi fegyvergyakorlatok tekintetében is érvénnyel birandnak. 1 Minthogy pedig a tartalékos és szabadságos katonák nyilvántartását tárgyazó utasítás 33-ik szakasza 8-ik pontja alatt kijelölt esetekben, az időszaki fegyvergyakorlatoktól való felmentés, csak is azon esetben engedélyeztetik, ha a katonai, igazolványi könyvvel s egyéb szükséges bizonyitvá- nyokkal .felszerelt folyamodványok, a behivási jegyekben kitűzött fegyvergyakorlat határideje előtt legalább is 14 nappal a nyilvántartás illetékes hadkiegészítési kerületi parancsnoksághoz benyújtandók: a járási tisztviselők figyelmezte- tendök, hogy a családi tekintetekből fegyvergyakorlat alóli fólnténtést kérő tartalékos és szabadságos katonák részére, honmaradásuk szükségét igazoló bizonyítványokat haladéktalanul kiállítsák, egyúttal mindazon fölmentési folyamodványokat. melyeket az érdekeltek a járási tisztviselőkhöz benyújtottak, ä' nyilvántartás illetékes hadkiegészítési kerületi parancsnoksághoz késedelem nélkül átküldeni eine mulasz- szák. Továbbá a járási tisztviselők arra is utasitandók, miszerint a hadkiegészítési kerületi parancsnokságok által hozzájuk megküldött, behivási jegyzékben foglalt tartalékos és szabadságos katonák részére Szóló idézö-jégyzéket, az illető községi elöljáróknak oly meghagyással adják ki, hogy azok az idéző jegyeket az érdekelt egyéneknek 24 óra alatt kézbesítsék s egyúttal az idézetteket figyelmeztessék, hegy az illető hadkiegészítési kerületi parancsnokságnál s esetleg csapatosztályoknál a kitűzött határidőre, pontosan megjelenjenek s általában magukat a katonai nyilvántartási utasításnak a fejry- vergyakorlatokról szóló 33-ik szakaszában előirt szabályaihoz alkalmazzák. Felhívom a (czimet), hogy a járási, tisztviselőket föntebb jelzett saját közvetlen hivatalos teendőik végrehajtására, mind pedig a községi elöljárók ide vonatkozó kötelességük pontos teljesítése feletti ellenörködésre, a czél fontossága által indokolt eréllyel buzditva és figyelmeztetve oda hatni törekedjék, miszerint a'fönt idézető törvény czélszerü végrehajtása s ettől függő kedvező eredmény biztosítva legyen. Budapest, 1877. február 12. A minister meghagyásából Molnár István s. k. ministeri tanácsos. 1104- Tolnamegye alispánjától. alisp. K. 0 r A z é s. Esztergommegye alispáni hivatala m. é. deczember 31-én 8980. sz. a. megkeresése szerint a fővárosi Rókus kórházban ápolt Esztergom sz-tamási születésű és illetőségű 7 éves Fülöp Julia illetőleg annak szülei Fülöp József napszámos és Kováts Erzsébet illetősége felderítése végett nyo- mozandók, feltalálásuk esetén az ápolt után felmerült .4 frt. 17* krnyi gyógyköltség tőlük beszedendő s ők illetőségük iránt jegyzőkönyvileg kihallgatandók, az eredmény pedig az illetőség kérdésében hozandó határozat kapcsán közlendő. Kelt Szegzárdon, 1877. martius hó 10-én. Döry Dénes Tolnamegye alispánja. Gazdasági rovat. Tisztelt szerkesztő ur! Becses felhívása: működjem közre lapja közgazdászaid rovatának szerkesztésénél, nem csekély zavarba hozottamért míg egyrészt csekély tehetségem a feladat nagyságához arányban épen nem áll, de időm is több más oldalról oly annyira igénybe van véve, hogy valóban néhány perezröl sem vagyok képes eleve biztosan rendelkezhetni, — másrészt kötelességmulasztást vélnék elkövetni, ha lapja számos olvasói valamelyikének talán bármi csekély hasznára lehetnék is és nem ragadnám meg az arra kínálkozó alkalmat, főleg mikor az, egy önzetlenségéről ismert férfiú által oly szeretetreméltó módon felajánltatik! Bár mi hízelgő lenne is tehát reám nézve t. szerkesztő ur rendes munkatársának 1 ölcsapni, még is kénytelen vagyok ezen szerencséről lemondani; azonban, ha szives lesz befogadni, (A. legnagyobb örömmel. A szerk.) néha-néha vendégként bátor leszek bekopogtatni, megtisztelő felszóllitásá- nak legalább részben eleget teendő. Meg is kísérjem azonnal: szólok a dohánytenyésztésről. Hogy a folytonos magtermelés mennyire hátrányos, fej-1 tegetnem bizonyára nem szükséges. A kapástermények között pedig a dohány ugylátszik vidékünkben még mindig nem vívta ki magának az öt megérdemlő helyet. Mert eltekintve a nagyobb jövedelmezéstÖl, mit a dohánytermelés nyújt, gazdászati szempontból már azért is előnnyel bir, más, nagyban termelni szokott kapavetemény fölött, mert a dohány után a búza sokkal jobban diszlik, mint például kukoricza, vagy burgonya után. Ennek oka meg abban rejlik, hogy mig a dohány a földnek egészen más vegyalkatré szét veszi igénybe mint a búza, a lisztanyagot tartalmazó kukoricza és burgonya épen hason- természetüknél fogva, részben a földnek ugyanazon készletéből nyernek táplálékot, mely a búza készítéséhez szükséges. Daczára azonban mind ezen előnyöknek a gazdászat egyik ága sincs nálunk annyira elhanyagolva, mint épen a dohánytenyésztés! [ Nagyobb birtokosaink — tehát az értelmesb gazdászok — épen nem foglalkoznak vele, a kisebbeknél pedig kivéve a kapálást, mit legnagyobb részt helyesen végezték a mág- elvetéstöl kezdve egész a csomózásig hiányzik az oksze-i rüség! Nem lehet szándékom mindazon hibákat elősorolni, melyek a termelés és kezelés körül elkövettetnek, mert valamint csak egy egészség gondolható, betegség pedig akárhány, úgy jó kezelés is csak egy, ellenben a rósz, vagy hiányos sokféle lehet. E sorok szorítkozni fognak positiv tanácssal szolgálni,; miként kell okszerűen eljárni,, ebbel azután önként folyik:, mit kell kerülni. Az egyes kérdések tárgyalásánál nbindig az időszerűséget szem előtt tartva, jelenleg csak a mag elvetése és a palántanevelésröl szólok. I. ■ Milyen magot vessünk, mikor és miként kell azt elvetni ?f A mag minősége és aimak válfaja közönyös nem lehet. A magnak jól megérett, egészségesnek kell lennj. Vál-, fajra nézve pedig a talaj irányadó. Ha könnyű homokos talajban ültetünk, akármi féle magot használunk/ csakis apró levelet fognak termelhetni. Itt tehát legjobb az úgynevezett kertidohány magot vetni. Nehéz, telejvényes földbe való ültetésre nagyobb alakú: szivarboriték, [vagy burnótlevél termelésre minden tekinte tbenlegjobban megfelel a pen-' szilván iái mag. Vidékünkben csupán* csak e sorok Írója tett eddig efféle maggal kísérletet,,de oly kitűnő eredmény-> nyel, hogy ezentúl kizárólag ezen magfajt fogja használni. Az időre nézve, mindig legjobb martius havának 'Utolsó, harmadában a magot elvetni. Rendes gondviselés mellett mintegy hat hétre az elvetés után, ültetni való rp,alánta bir- • tokában leszünk. Hogy tehát május elején az«’ültetést megkezdhessük, szükséges a magot a fentjelzett időben elvetni. A magot elvetés előtt egy ruhában bekötve beáztatjuk, azonban csak addig hagyjuk a vízben, mig felpattanok, ki-, csírázását bevárni nem szabad. Nagy fontossággal bir, hogy elegendő és egészséges, erős (vastagszáru) palántáról gondoskodjimk. Hogy ezzel rendelkezhessünk, meleg ágyat készítünk, melyet akár deszkával, akár mással egyformán bekerítünk, hogy arra rámát alkalmazhassunk. A rámát legczélszerübben és legjutányo-7 sabban elöálliljuk ha azokatr egyszerűen léczekb öl összeillesztjük és fehér vászonnal behúzzuk., A vásznat meleg lenolajja} beeresztjük. Ez olcsósága és tartóssága mellett sokkal jobban meg is felel a czélnak, mint az üvegráma. Az ágyat legjobb 1 */i méter szélesre készíteni, hogy gazgyomlálás, vagy palántaszedéskor, mindkétfelül jól hozzáférhessünk. A hosszúságot magunk határozzuk meg. A magot minél ritkábban kell vetni..Egy-egymé-’ tér hosszúságban egy dekagram mag elég. Ha minden 17* f~| centimeter területen 1 palántánál több kikel, a többit in- • kább ki kell tépni, nehogy sok, de gyenge palántánk' legyen. Tájékozásul talán nem felesleges felemlítenem, hogy egy a mondott szélesség mellett 15 méter hosszúságban el- " készitett ágy, a fentebbi számítás szerint 100,000 palántát szolgáltat. Bámulatos kedvező eredményre fogunk jutni,1 ha minden melegágy mellett még három ugyanakkora hidegágyat készen tartunk és április havában, mihelyt a palánta akkora, hogy a harmadik levelet hozta, a melegágyban a palántát annyira megritkitjuk, hogy csak minden negyedik' szálat meghagyjuk, a többit óvatosan .kiszedjük. és a hidegágyba átültetjük. Itt a beosztást úgy tesszük, hogy minden 3 Q centiméterre egy palánta essék. Magától értetődik, hogy ezt is gondozni' es különösen hideg éjjeleken betakarva tartani kell. Tudom hogy,sgkan dohánytermelőink közül ezen uj-, jitást fejcsóválással fogják fogadni, azonban ha az illetők szívesek lesznek egy .kissé visszaemlékezni, hogy eddig akárhányszor történt az, miszeriht oly hélyre/,'honnan egy palánta a már beültetvfe volt földön kiveszett/'*'égy oly helyről ültettek át másik palántát, hol fölöslegest láttak és ez mégis megeredvén, csakhamar | kész töke Jett belőle, akkor állításom helyességét beismerni, kénytelenek , lesznek. Ennyit a magelvetés ,és palántaneyeíésröj, legközelebb tárgyalandó kérdés a következő lesz; „Mikor és miként ültessünk ?“ Laptulajdonos és felelős szerkesztő : lloda Vilmos.
