Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1877-02-11 / 7. szám
mellett mint előzmény és következtetés meg sem tűrnék egymást! Hogy Ritter István ur czélját is elérte volna! alig hihető, mert épen a nyilvánosság ime tudomást vesz arról, hogy Ritter ur kezére, bizattak a bonyhádi gymnásium pénzei, de tudomást vészárról is — azaz: hogy nem vesz arról, hogy azokat Ritter ur a gymnasium pénztára javára gyü- mölcsöztette volna, ellenben megtudja azt, hogy az egyházi közhivatalnok ur saját nevére 6zóló — tehát tulajdonát képező — váltókra tökepénzeket forgatott és ilyen váltók betáblázásának megtagadása miatt lép sorompóba mint egyházi közhivatalnok és valamint a bíróságnak, úgy a nyilvánosságnak is joga van kétségbevonni Ritter ur azon állítását is, hogy Krausztól lettek volna rendes kötelezvényei is a gymnásium pénzéből oda adott tökéről! (semel deprehensus) mert különben ezeket is benyújtotta volna ép úgy, mint tulajdon váltóit és még több más tanulság mellett azon meggyőződésre is eljuthat a fellármázott nyilvánosság, miszerint az ev. egyházmegye szentszéki elnöke eclatans módon beigazolta ama siralmas helyzetet is, melyben magát nyakig lenni panaszolja, mi ha csakugyan való, akkor valóban szánandó! s tán jobb lett volna neki abbau nem fészkelödni annyira úgy bizonyosan kevésbé csiklandozná érzékeit. Nem kisérti meg e biróság a felhívott nyilvánosság ítéletét saját meggyőződése nyilvánításával praeoccupálni hanem addig is a Ritter István ur által, sárfürdőjéböl t. szerkesztő urnák Ígért s valószínűleg a január 22-iki czikk- ben bemutatottéhoz hasonló anyagból gyúrt, vagy gyúrandó többi mutatványokat nyílt homlokkal várja,— és elválja | ugyanazon tamási kir. jará^ágbirósáe. Hivatalos rész. Szabályrendelet a kórházakra és gyógy intéz 3tekre nézve. II. A közkórházi jelleggel felruházott kór* házakról és gyógy inti zetekröl. (Folytatás.) Az elmebetegekről. 50. §. Ha a megfigyelés folytán az elmebeteg rendszeres ápoltatásának szükségessége kiderül: a kórház, a betegnek tébolydába való elhelyezése végett, a kórrajznak és a beteg kórházi iratainak csatolása mellett, a belügyminis- terhez felteijészté st tesz, az 1875. év. Hl. t, ez. 8. §-ában érintett esetekben pedig a beteg községi ápolás alá adandó. 51. §. Ha valamely közkórház vagy gyógyintézetbe, mely elmekórcfeak befogadására szolgáló külön helyiségekkel bir, a monarchia másik felében honos elmekóros vétetnék fel, erről az illető koronatartomány országos bizottsága oly czélból értesítendő, hogy az elmebetegnek elszállíthatósága esetén, annak ápoltatását saját hazájában eszközöltethesse. Eljárás a betegek felvétele és az ápolási költségek beszedése körül közkórházi jelleggel felruházott kórházak és gyágj intézetek részere. 52. §. Ezen intézetekbe minden jelentkező beteg, ki az intézeti orvos által a felvételre minősítettnek találtatott —- ha üres fekhely vau — különbség nélkül felveendő. Mielőtt a beteg ápolás alá vétetnék, az intézet köteles a beteggel, a mennyiben ezt kórállapota engedi, azonnal az A) alatti jegyzőkönyvet felvenni; a beteg birtokában lévő okmányokat, igazolási jegyet, vándor- és munkakönyvét, ütés katonai szabadságlevelet stb. megtekinteni, és belőlük a szükséges adatokat a jegyzőkönyvbe beigtatni. Ha a be'eg kórállapota azonnali jegyzőkönyvi kihallgatását meg nem engedné, az akkor eszközlendő, midőn a beteg állapotánál fogva lehetséges. Ha a beteggel jegyzőkönyvet, hirtelen hekövetkezett halála, vagy más körülmény miatt, felvenni nem lehetett: ezen körülmény a felvételi jegyzőkönyvbe iktatandó. A felvételi jegyzőkönyvek kötetlen állapotban tartandók, s ezekhez csatolandók az illető betegre vonatkozó többi kórházi iratok. 53. §. Az illetőséget vagy fizetési képességet igazoló okmány hiánya miatt a felvátel egy betegtől sem tagadható meg. 54. §. A beteggel felvett jegyzőkönyvből a betegség neméhez képest kivonat készíttetik, és pedig az elme- és bujakór kivételével minden egyéb betegségben ápoltakra, vagyis rövidebben kifejezve, az úgy nevezett rendes betegekre nézve fehér papíron a B) minta szerint, a bujaseny- vesekre nézve piros papíron a C) minta, az elmebetegekre nézve sárga papiron a D) minta szerint, és a megfelelő minta mindenekelőtt a kórházi biztosnak kézbesíthetik. 55. §. Oly helyeken, hol közkórház vagy gyógyintézet létezik, köteles a törvényhatóság vagy község kórházi biztos (a szükséges számban) felállitani. illetőleg a kórházi biztosi teendők ellátására valamely közeget kijelölni. (Folytatjuk.) 9702. -j gjrir Tolnavármegye alispánjától. alisp. Kftrüzvény. Somogymegye alispáni hivatala 1876. évi 8181. sz. a. kelt átiratával tudatja, hegy a m. évi deczember hó 19-én este 5 órakor Kutason 5 fegyveres rabló Krizsánits József lakásába ment, s azt családjával együtt összevervén, kirabolták. A rablók közül három ment a szobákba, ugyanis: L magas, erő#, barna, 30—40 év körüli szakái nélkül, szép cultivált bajusszal, igen szép nemes vonásokkal. II. Alacsony, fekete ritka pofa szakálla!, a két első metszőfoga nem ér össze, 32—36 év körül. IH. Szőke, 24 év körüli, igen gyenge pelyhedzö szakállal. Kettő őrt állván, azok személy leírása nem közölhető. A rablás csak egy negyed óráig tartott, úgy, hogy mire egy kiszökött szolgáló hírt adhatott a községben és a honn levő három foglárnak, a rablók már eltávoztak. A következő tárgyakat vitték el. Egy női arany órát, hátán emailirozva egy kis gyermek cs kutya. Egy brosch fonyás, rubin kővel, égj' puska Pirkö Vie« szavakkal, vadrécze és snepf gravi- rozással, egy stilctes bot feketére lakirozva, kard stilettel, melynek fogantyúja kétfejű sas és fokán Pottenburg szó van, az utóbbi igen kezdetlegesen van bemetszve. Egy drb. Mátyás király féle aranyat, 3 drb. franczia orleán aranyat 3 liliom és keresztelő Jánossal, 2 drb. másféle régi aranyat, 4 drb. suverendor aranyat, 40 és néhány forint pénzt. Az előbb közlött 2 rablónál duplapuska és revolver, a harmadiknál csak revolver volt. Mind a három egyformán parasztos dolmány, nadrág csizma és bárányból- sapkával volt öltözve. Ezen rablók egyikének Bodis József állitólag kisaszondi illetőségű, s a kaposi szolgabiróság által kiállított cselédkönyvvel hosszabb idő óta csavargó, — leginkább Nagy- Bajom s Kisasszond körül tartózkodó egyén méltán gyanu- sittatik; személyleirasa következő : alacsony termetű, barna arczu s hajú, ritkás barna szakállu körülbelül 40 éves, ruházata posztó dolmány, szűr. A másik rabló valószinüleg Máté József nevű kanász volt, állitólag Slavoniába menekült egy asszonnyal, ki állítólag a rabláson szinte jelen volt. Lukafán nősült másodszor, Lakatos János leányát vette el ezt azonban elhagyta, Máté József közép termetű, erős testalkatú, félgöndör barna hajú, egyik szeménél vágás hely van. Azok kik e rablókat kézre kerítik 300 írt jutalmat nyernek. Kelt Szegzárdon, 1877. január hó 28-án. Döry Done.« Tolnamegye alispánja 8.18‘ 1877 Tolna! ármegye alispánjai«!. alisp. Kftrilzvóny. Somogymegye alispáni hivatala folyó évi január hó 28-án 517. sz. a. kelt megkeresésével, az említett megyében rablásokat elkövetett rablóknak személyleirását átteszi, mely a következő: 1- ör. Kiss vagy Séta Pista bobolyi születésű 35 éves, reform., nős, kanász, közép termetnél valamivel magasabb, kerekded, sima szép arczu, gesztenyeszinü erős, kölöuösen hátul gyapjas hajú, közép magas széles hemloku, gesztenye- szin szemöldökű, setétkék szemű, szabályos orrú, és szájú, ép fogú gesztenyeszinü bosszú sima feltűnően szép nagy ba- juszu, állán kiborotvált szakállu, szabályos ajkú, beszél magyarul, ruházata báránybör sapka, sötétszinü posztó dolmány, posztó nadrág. 2- or. Máté József magyar-lukafai születés 32 éves rom. cath. nős, kanász, középtermetűnél alacsonyabb, gyönge, de azért vállas termetű, barna piros kerek arczu, világos gesztenyeszinü hajú, alacsony homloku, barnás szemöldökű, szürkeszemü, szabályos orrú és szájú, ép fogú, ritka vékony vöröses bajuszu, rendes ajaku, beszél: magyarul, ruházata: báránybör süveg, sötét posztó dolmány és nadrág. 3- or. Bödö Bözske; apátbi születés 30 éves, reform., Máté József ágyassá, közép nagyságú, vastag széles köpezös termetű, gömbölyű kövér piros pozsgás barna arczu, fekete hajú, alacsony széles homloku, fekete szemöldökű, sötét fekete szemű, kissé hajtott rendes orrú, szép helyes szájú, ép fehér fogú, karikás ajaku, ruházata; kurta szoknya, sok szoknyát hord, vastagon van öltözködve, bosszú szárú magas sarkú czipö, viselete túlnyomóan fekete, fekete piros virágos nagy keszkenyö rojtos, alul haja fekete selyem kendövei menyecskésen hátra kötve. 4- szer. Berecz Pali születéshelye nem tudatik 40 év körüli, nős, Magyar-Ladon volt béres, utóbb kanász, alacsony vállas melles erős termetű, kiálló pofacsontos puffitos arczu, barna piros arczsziiiü, világos gesztenyeszinü hajú, homloka széles, fenn a hajnál kopasz, barnás szemöldökű, sötét erős nézésű szemű, hajtott görbe orrú, rendes szájú, ritkás fogú, közép nagyságú, barnás pofaszakállával összenőtt bajuszu, erős sűrű pofaszakállu, széles ajkú, különös ismertető jelei: elöl a metsző fogai egy kissé egymástól elállnak, ruházata: báránybőr süveg, sötét szinti posztó-dolmány — nadrág. 5- ör. Eszi Ferkó kis-bajomi születés 25 éves ref. nőtlen, gulyásbojtár, közép termetű, zömök erős testalkatásu, hosszú arczu, szőke arezszmü, szőke baju, alacsony homloku, szőke szemöldökű, szürke szemű, szabályos orra és szájú, ép fogú, közönséges bajuszu,szabályos ajkú, ruházata: báránybör süveg, posztó dolmány, posztó nadrág. 6- or. Fábes Sándor születéshelye: Kis-Korpád, 25 éves reform, nős, gyermekes, Csokonyán volt kanászbojtár, magas szikár termetű, kerek arczu, szőke arezszinü, világos gesztenyeszinü hajú, keskeny homloku, gesztenyeszin szemöldökű, kék szemű, pisze orra, szabályos szájú, mohódzó bajuszii, hegyes ajkú, ruházata; báránybőr sapka, sötét posztódolmány, posztó nadrág. Kelt Szegzárdon, 1877. február hó 1-én. Döry Dénes Tnlnamegye alispánj«. _®7Ii_1877 Tűin»vármegye alispánjától. alisp. Rllnlívény. A duna-földvári járás szolgabirájának folyó, évi 681: számú jelentése szerint Rohn Konrád- györkönyi lakostól' folyó évi január hó 18-án éjjel, egy drb. pej heréit negyedfél éves csillagos homloku hátulsó bal ezombján Cz bélyeggel, és egy drb. fekete kancza negyedfél éves ugyanolyan bélyegü lovat ismeretlen tettesek elloptak. Kelt Szegzárdon, 1877. januás 28-án. Döry Dénes Tolnamegye alispánjai,; _663._ Tülnavármegye alispánjától. alisp. Kv ö r 0 z é s. A nagyméltóságu in. k. belügyministerium folyó évi január 17-én. 1858. sz. a. kelt rendelete szerint Tartsafalvi Silvester Lajos volt katonaólelmezési tiszt holléte már kipu- hatoltatván, a in. évi 56219. sz. alatti ministeri körrendelet folytán utána meginditott nyomozás megszüntetendő. Kelt Szegzárdon, 1877. évi február 1-én. Az alispán távollétében Papé (A ula főjegyző. 94°- ' Tolnamegye alispánjától.^ alisp, Rőrftzv én jKacskovits somogymegyei kötsei szolgabirónak 545. sz. a. kelt távirata szerint február 4-én éjjel Csepelről 4 drb. 14—15 markos pej, egyik heréit a többi kancza, 6—8 éves' lovak ellopattak. Kelt Szegzárdon, 1877. február 5-én. Döry Dénes Tolnamegye alispánja.: 835- Tolnavármegye alispánjától. alisp. K » r ft z é s. Fehérmegye alispáni hivatalának folyó évi január 29-én 317 sz. a. kelt értesítése szerint m. évi: november hóban Deutsch Sándor baracsi haszonbérlő gazdatisztje a földeken egy világos pej heréit, 15 markos, mintegy 9 éves, jegy és bélyegnélküli lovat talált bitangságban. Az ahoz igényt tartó tulajdonos igazaival a törvényszabta idő alatt a szolgabirói hivatalnál Ráczalmáson jelentkezzék, mert ezen időhatár eredménytelen eltelte után a leirt jószág mint gazdátlan tulajdon elárvereztetni fog. Kelt Szegzárdon, 1877. február 3-án. Döry Dénes Tóin .megye alispánja. _1877. Tolnavármegye alispánjától. ali sp. KftrOzv ény. Forster Ferencz szolgabiró urnák folyó évi januar hó 19-én 624. számú jelentése szerint Krámer Vilmos paksi lakos és könyvkereskedőnek két segéde a m. évi deczember 25. könyv, naptár, papír, iron, spanyolviasz, toll készletekkel azok elárusitása végett Sárbogárdra küldettek, miután mind a mai napig sem érkeztek vissza, azon gyanú terheli" őket,' hogy a reájuk bízott, mintegy 100-frt értékű áruval megszöktek, személyleirásuk a következő: Czeczel Emil, mor- vaországi, Lemnicz községbeli, 20 éves, izraelita, haja fekete szeme barna, orra hajtott, szája széles pálott, fogai épek,, bajusza és szakálla mohódzik, termete alacsony, arcza hosz- szukás, beszel német- és morva nyelven. Schlezinger József kecskeméti illetőségű, 20 éves izraelita, termete alacsony, széles vállu, baja gesztenye barna, orra széles hajtott, szeme barna, fogai épek, bajusza szakálla nincs, arcza gömbölyded barna szinü, beszél németül magyarul. Kelt Szegzárdon, 1877. január 30-án. Döry Dénes Tolnamegye alispAnj* Laptulajdonos és felelős szerkesztő : Hoda Vilmos. Szegzárd, 1877. Nyomatott Ujfalusy Lajosnál.
