Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1877-01-01 / 1. szám

volna, ki leginkább Bukogát, Csömend, Marczali-gyótán szolgált, — állítólag Slavoniába menekült egy asszonnyal, ki állítólag a rabláson szinte jelen volt. Lukafán nősült ma- sodsior Lakatos János leányát vette el, ezt azonban elhagyta. Máté József személyleirása: közép termetű, <»‘ős testalkatú, félgöndör barna hajú, egyik szeménél vágáshely. Hiteléül Gabsovits s. k. A tettesek kézrekerítöjétjek 300 frt jutalom adatik.

—K.— Községi orvosokká választattak a simon- tornyai járásban: Simontornyán: Bleicher Lajos, *—Köles- den: dr. Györky Lajos, — Gyönkön : dr. Groscbi Pál, j Högycszén : dr. Kohn Annin mindannyian egyhangúlag, j

— Szabadosság Tolnán. — A |ii abban kételkednék, hogy a magyar államban van szabadság, az menjen Tolna nagyközségbe, ott a szabadság oly fokát látanpja, mely szabadosságnak is beillik. —Ugyanis utam egy gyász esemény folytán Tolnára vezetvén, deczember 2,4-en a| gőzösről a legrosszabb állapotban levő és mintegy felügyelet nélküli gazdátlanul álló Donibori utón kocsizváo, már a déli órákban olyan puskázást haltottam, mintha! a községben hajtóvadászat tartatnék. De érvén Tolnára, azt tapasztaltam, hogy haj tó vadászatról szó sincs, hanem az apró su- hanczok közt még idősbek is sütögették utczákon udvarokon, sőt még a legnagyobb néptömeg közt is erősen megtöltött puskáikat, revolver pisztolyaikat és. miután ezen eszeveszett puskázást óráról órára egész hajnalig növekedni hallottam, kérdést intéztem, hogy talán valami vallási fana- tismus, vagy középkori előítélet idézi ezt elő, mire értesültem, hogy nem az, mert csak egypár év óta gyakoroltatik (a tisztán német községekből inportáltatott be. A szerk) és az elöljárók I községi biróság gyávasága által tartja fen magát évenként fokozódva e vad mulatság. Sok puskázás által ágyamban álmatlanul hányván vetvén magamat, el gondolám mily nagyon engedékeny ember lehet az a magy. kir. Tolnamegyei adófelügyelő, a ki e népet oly könnyen csúsztatja ki az adózás alól, hogy még sok feleslege marad puskapor és fegyver vásárlásra; hiszen e puskázás mcgadóztatásábólszép összeg jönne be; én magam a két utczára szolgáló lakomban ezen éjjel kétszáz ilyen lövést hallék, tehát a város távolabb utczáiban felmehetett

a puska lövések száma két ezerre, egy lövést egy forintt« megadóztatva, be jönne kétezer frt. haj! pedig mily jó esnék ezen összcgecske a mi úgy is üres állam pénztárunk nak! — Úgy vélem ez nálunk Fehérmegyében nem járni meg, mert ott eltekintve, hogy ilyeD visszaélés által tűzveszély, testi sértés eredhetne, még azon körülmény is nagyon hatna az ily visszaélés betiltására, hogy mily alkalmatlan az utasra, mily káros ideges testalkatásura, mily veszélyes a megijedő gyermekekre, mily szomoritó az úgy is szivekben gyászt érzőkre és általában mily bosszantó a békés polgárra az ilyen csak neveletlen subanezok által gyakorolt éretlenség. Jó volna megfontolni, hogy a szabadosság és szabadság közt nagy a különbség. (Ajánljuk e felszólítást a szegzárdi biró urak figyelmébe. A szerk.)

Meghívás. A „Báttaszéki dalárda“ 1877. évi január hó 20-án az „Arany naphoz“ czimzett nagyvendéglőben dal- s tánczestélyt rendez, melyre a t. ez. közönség tisztelettel meghivatik. Beléptidij személyenként 1 frt. Családjegy 2 frt 50 kr. — Kezdete pont 7 órakor.

Hivatalos rész.

Szabályrendelet

a kórházakra és gyógyintézetekre nézve. 1. Általános szabályok.

1. §. Kórházak és gyógyintézetek telállitásáhck, tekintet nélkül arra, vájjon a törvényhatóság, község, (társulat, vagy magánegyén szándékozik-e azokat létesileni, a belügyminister engedélye szükséges.

2. §. Ennek elnyerésére az épkési terv és leirái, valamint a berendezésre ■ az intézet működésére tonakozó tervrajz bemutatandó; továbbá okmányilag kiderítendő,|>ogy azon hely és talaj, melyre a létesíteni szándékolt irtézet felállittatik, úgyszintén környéke a közegészségi feltételeknek megfelel, hogy a kórszobák szellőztetése kellök ép eaz- közölhető s általában maga az épület vagy a köjvetljn közelében létező viszonyok a betegekre és a kórház szomszédságára káros befolyást gyakorolni nem fognik.

3. §. Minden kórháznak és gyógyintézetnél, tdiát a már tényleg feuállóknak is, e következőkkel hell fllátva lenniök:

a) kellő számú orvosi és ápolói személyzettel..

b) halotti szobául használható helyiséggel és as ezzel egybekötött bonczhelyiséggel ;

cj^jegTeremmeí, ennek hiányában oly intézkedés teendő, hogy az intézet jégszükséglete egész éven át büstoiitva le- gyen.

d) a műtétekhez megkivántató műszerekkel <■ eszközökkel; <

ej az életmentéshez mulhatlanul szükséges sierekkel;

f) boncz-eszközöklcel;

gj fürdő-helyiséggel: és

kJ tűzoltó-szerekkel.

4. §. Minden kórház vagy gyógyintézet i jelen szabályzat elvei sserint, saját helyi viszonyaihoz képeit szerkesztett alapszabályzattal és házirenddel látaniól el.

5. §. Az alapszabályzatnak a kővetkezőiéi kell magában foglalnia:

aj annak megállapítását, hogy az istézethiny és mily- nemü betegek felvételére szolgál;

b) az intézet berendezésére ■ felügyelet«» vonatkozó határozatokat, úgyszintén ann ak meghatárezáiát, hogy a- pénzutalványozásokat az intézetre nézve ki/tellesitse;

c) kórházi jelleggel fel nem ruházott kórházaknál és gyógyintézeteknél azon módnak meghatározáiát, mely szerint az ápolási költségek biztosíttatnak;

d) az orvosok, hivatalnokok, azolgák ét ápolók ügykörének és szolgálati viszonyának meghatárzását;

é) a betegek felvételére, ápolására, gfógy kezelésére, foglalkoztatására és eltemettetésére vonata ir.ó m^állapításokat;

f) a betegek haláleseteinél való eljárás;

g) a betegek letéteményei- és ingóságnak mikénti kezelését;

h) a helyi viszonyoknál fogva megkivátititó egyéb határozatokat.

6. §. A házirend kiterjed:

1. azon utasításokra, melyek a betegeknek miheztartásul szolgálnak;- 2, azon szabályokra, melyeket mindenének, ki az intézetben tartózkodik, látogatás vagy megszűntéié* végett oda érkezik, meg kell tartania,

7. §. Minden kórház vagy griágyintézef élin egy igazgató áll; ez kisebb intézeteknél Wrendelő orvén is lehet.

Az igazgató a kórház minden ügyeit felelőiség mellett vezeti; az intézetet a hatóságok és a kozöniég irányában képviseli; felügyel a kórházi] szabályok portos végrehajtására, úgyszintén a rendnek kellő fentartásám; és semmit sem mulaszt el, mi a betegek jólétének előmozdítására vagy az intézet érdekeinek megóvására s jó lirnevének fentartására szolgál.

Az igazgató tartozik az intézet pénztárát érts át többször váratlanul külön (27. §. $. pont) megvizsgálni; mindéi; fél óv lefolytéval pedigl ** intézet mükj hatóságnak jelentést tenni.

8. §. A kórház vagy gyógyintézet osztályt-vezető orvosai a betegek gyógykezelése tekintetében önállóan járnak el ugyan, kötelesek azonban a kórházra vonatkozó szabályokat, jelesül az étadagok és a gyógyszerek rendelése körül koronként fenálló határozatokat pontosan megtartani.

Tartoznak továbbá a kórlátogatást a kitűzött időben teljesíteni és sürgős esetekben segélynyújtás végett a kór- osztályban mindenkor megjelenni.

9. §. A másod- és segédorrosok közvetlenül az ősz- tályorvosnak leven alárendelve, annak minden rendelkezéseit teljesíteni tartoznak.

Kötelesek továbbá a kórlátogatásra megkivántató minden előkészületet megtenni ■ az észlelt íontosb körülményekről az osztályorvost tudósítani; szükség vagy veszély esetében a nap bármely szakában a kórosztályban megjelenni, a megkivántató segélyt nyújtani s a veszély megszűntéig ottmaradni; tartoznak végül, az osztály-orvos felelőssége mellett, azon korosztálynak, melyben működnek, betegforgalmáról, úgyszintén a hosszadalmas betegségben szenvedőkről szóló tudósításokat, az OBitályvezetö orvos láttamozása mellett, a kitűzött időben az igazgatónak beküldeni.

10. §. A betegápoló tartozik a gondozására bizott betegek irányában- gyengéd, türelme» és-figyelmes lenni; köteles a számára kiadott szolgálati utasítás szerint pontosan eljárni, az orvosok rendeletéit híven teljesíteni, a korosztály tisztántartását folyton eszközölni, a betegeknek mindenben segédkezésére lenni, s mindazt elhárítani, mi a betegek nyugalmát megzavarhatná.

11. §. Minden beteg, ki az intézetbe felvétetik, tartozik az intézet házirendjéhez alkalmazkodni.

12. Minden felvett beteg a betegfelveteli jogyzökönybe (52. §.) sorszám szerint beiktattatik.

13. A beteg, mihelyt az intézetbe felvétetik, az illető kórorsztálynak rendszeres gyógykezelés czéljából azonnal átadandó. Ott minden betegről oly jegyzetek vezeterdök, melyekből a beteg koronkinti állapota, a rendelt gyógyszerek és étadagolás, a netán végbevitt műtétek, általában a teljes kórlefolyás a beteg kilépteig vagy elhunytáig röviden bár, de mégis kielégítőleg megemlítve legyen.

(Folytatjuk.)

1876.

Nyomozólevél.

Lopás bűntényével gyanúsított Rácz Dumitruné szül. Sütő Rafila illetőségi helye Kolozs mezővárosából ismeretlen helyre eltávozván, nyomoztatik.

Felkéretnek a hazai közbiztonsági és törvénykezési hatóságok nevezett nőt felkereBtetní s feltalálás esetében ezen vizsgáló bírósághoz kisértetni.

Személyleirás.

Rácz Dumitruné szül. Sütő Rafila mintegy 25 éves, közép sovány termetű nő fekete hajjal, különös ismertető jele; hogy jobb szeme alatt egy kis veres jegy látható. A kolozsvári kir. törvényszék vizsgáló bíróságától 1876. deczember 4 én. Olvashatatlan aláírás, vizsgáló bíró.

9630. k. i.

1876.

Tolnamegye alispánjától.

Perczel Dezső szolgabiróur folyó évi deczember 20-án 2091. sz. a. jelenti, hogy Linnbrumner János bonyhádi illetőségű köszörűs a völgységi járás szolgabirói hivatala által folyó évi julius hó 18-án 175, jkvi sz. a. kiállított igazolási jegyét elvesztette. — Ezen igazolási jegy hi-, vatalból mogsemmisittotik s erről országszerte k$i'Ö%éa végett a nagyméltóságu miuisteriumhoz felterjesztés tétetik a járási szolgabiró urak tudomás és közzététel, továbbá a „Tolnamegyei Közlönyének r’ ' a megye hivatalos lapnak szerkesztője a fapjiüiaJééx. 'L”A ' ^értqáíttetnek.

Kelt Szegzárdon, 1876. /

Gazdasági rovat.

A tolnamegyei gazdasági egyesület választmányi üléséből.

A tolnamegyei gazdasági egyesület igazgató-választmánya múlt hó 26-án tartá Szegzárdon csekély számmal egybegyült választmányi tag közreműködése mellett ülését. A számbeli hiányt kellőleg pótolta azon érdekeltség, melylyel az egyes kérdések elintéztettek. Legélénkebb vita fejlett ki azon kér- Jés felett, vájjon az elmaradt tagdíjak befizetését szabályzó közgyűlési határozatok, most már, miután az utolsó fizetési határidő is e hó utolsó napjával lejár, egész szigorral foganatosittassanak-e? ; mely ^ kérdés végleges megoldása természetesen a jövő közgyűlés teendői közé tartozván, a választmány áttért számos a földmivelési ministeriumtól az egyesülethez beérkezett felbivás elintézésére. Ezek közöl egyet legalább egész terjedelmében lesz szerencsém közölnir

Az októberi kiállítás körül felmerült költségek kimutatása alkalmával a választmány egyhangúlag jegyzőkönyvileg köszönetét szavaz a kiállítási elnök nagyságos Döry Dénes és a végrehajtó-bizottság elnökének Boda Vilmos urnák azon, a kiállítás létrehozása körül kifejtett, időt s kényelmet feláldozó fáradhatlan tevékenységért, mely midőn egyrészt tanúságot tesz az egyesület ügye iránti lelkesedés és érdekeltségről, másrészt mint a kiállítás fényes sikerét biztosító tényező, arfeffiragycriertr elismeréssel említendő. I i . I .jJ

1 Levéltár

Elhatároztatott még az exeverseny és a jövő év augusztus havában Pakson rendezendő megyei gabnavásár megtartása, mindkettőre nézve a kellő intézkedések már megtétettek, reménylvén, hogy annak idejében ha a kivitelre kerül a sor, mindazok, kiknek érdekében ez intézkedések tétetnek, nem lógnak késni megjelenésűkkel s közreműködésükkel az eredményt biztosítani,

Voltak még igen életrevaló eszmék felemlítve, melyeknek kivitelét azonban a pénztári állapot szerénysége s sokónkra elmondható saját hasznunk fel nem ismerése, vagy jobban mondva nem követése miatt kénytelen a választmány azon szebb időkre elhalasztani, a midőn majd az egyleti vagyon nem csak a papíron lesz meg mint pl. most. — Az ülés részletes határozatai a felvett jegyzőkönyvben láthatók.

A fent említett ministeri felhivás egyike a kiállításon is bemutatott Zabrus vagy Carabus gibbus pusztításaira tesz bennünket figyelmessé s ugyan- onnét vesszük a magyar-óvári gazdasági akadémia szaktanárainak ez ügyben tett jelentését, mit a választmány határozata folytán az egyesület hivatalos lapja utján a t. gazdaközönség tudomására hozni jövőre lesz szerencsém.

A tisztelt szerkesztő ur engedőimével jövőre saját észrevételeimet fogom e tárgyról közölni.*)

F. D,

*) A legnagyobb örömmel fogadjuk.

A szerk.

'en.

ív*m

an távollétében:

i y u 1 a, főjegyző.

h ■

Laptulajdonos és felelős szerkesztő : Boda Vilmos.