Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1877-12-30 / 53. szám

Hivatalos rész.

9781. alisp.

j&yomozólevél.

A nagyméltóságu m. kir. belügyministerium f. é. november 16-án 47151. sz. a. kelt rendeletével tudatja, hogy a földművelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministerium f. é. november hó 7-én 22415. sz. a. kelt átirata szerint Fleischhakker László a budapesti postaigazgatóságnál alkalmazva volt m. kir. postatiszt ez állásáról leköszönvén, miután betegeskedése miatt régibb idő óta szolgálatot már kü - lönben sem tett, lemondása elfogadtatott.

Mint azonban a m. kir. póstaszakszámvevöségtöl utólagosan beérkezett hiánylati áttekintésből pótlólag kitűnt: Fleischhakker László leköszönése nem annyira betegeskedésének, mint inkább azon körülménynek volt tulajdonitható, hogy e volt póstatiszt, a lipótvárosi postahivatalnál, az 1870. évi augusztus és szeptember s 1871. évi január havakban, az általa bevett utalványi összegből 437 frt 27 krt felszámítani elmulasztott s* ekként a postakincstárt a most mondott ösz- szeg erejéig tettleg megkárosította.

De ezen kincstári követeléshez járult még az 1870. évi octóber haváról utalványi bélyeg hiánylatul felmerült 15 kr, s az annak idejében nyert fizetési előlegből felmaradt 38 frt 50 kr hátralék valamint azon feltevésből, hogy a bűnvádi eljárás kikerülhetése végett a bírságot Fleischhakker László szívesen megfizetni fogja, a fentebb említett 437 írt 27 kr hiánylati összeg után kiszabott 43 trt 72 krnyi bírság, úgy hogy Fleischhakker László egész tartozása 519 frt 64 krt tesz ki, miből a tiszti biztosíték s annak kamatai összesen 333 frt 75 kr. levonása után még jelenleg is 185 frt 89 kr, van hátralékban.

Ezen összegnek behajtását mindeddig azon körülmény akadályozta, mert Fleischhakker László sem Rozsnyón, mint születési helyén, sem egyebütt vagyonnal nein l>ir, mostani tartózkodási helye pedig daczára a megejtett nyomozásoknak, teljesen ismeretlen.

Nevezett a magyar éjszakkeleti vasút Liszka-Tolcsvai állomásán volt utoljára mint üzlet gyakornok alkalmazva, ezen állásáról is azonban az 1872. év szeptember havában lemondott, 1 be sem várva lemondásának elfogadását, minden további jelentés nélkül eltávozott úgy hogy a vasúti igazgatóság a nevezettnek újabb tartózkodási helyéről legkisebb tudomással sem bir. Személyleirása: születés helye: Gö- mörmegye, Rozsnyó, születési éve: 1835, vallasa: rom. kath. állapota: nőtlen, testalkata: közép nagyságú (63—64), zömök testalkatú, arcza: hosszas, haja: fekete-barna, sürü, szeme; homályos-kék, szája: rendes. Egyéb ismertető jelei: az eltávozásánál teli szakáit viselt, nyelvismerete: magyar, német, tót, oláh, szolgálata: 1856.

kék kopott magyar felöltöt, egy sárga sujtásos magyar nadrágot s csatos szárú magyar csizmát.

Név: Dallinger Antal, vallása: rom. cath. állapota: nöt- len, foglalkozása: szipész, születés helye Laskafalu baranya- vári járás, születési éve: 1836. illetőségi helye: Laskafalu termete: közép, arcza: hosszas, haja: fekete, szeme: IfPÉp orra: rendes, szája: rendes különös ismertető jelei: nincsenek beszél: németül s keveset magyarul, Írni, olvasni: tud eltávozásakor viselete: fekete kabát, világos szürke pantallót fején téli sipkát.

feltalálás esetén Bonyhádra a völgységi járás szolga- bírájához kísértetendő k.

Kelt Szegzárdon, 1877. évi deczember 4-én.

Az alispán távollétében: Papé Gyula, főjegyz8

j Toloamegye alispánjától.

.MegscnifitiiMifé«.

Bella László kónyii lakos, egy 9 éves jegynélküli, pej kancza lováról a kónyi jegyzőség által 1876. évi ápril 2-án 89. jegyzőkönyvi szám alatt kiállított lólevelet elvesztvén ezen lólevél hivatalból semmisnek nyilvánittatik.

Kelt Szegzárdon, 1877. deczember 5-én.

Pcrczel Dezső

9913 rr

Tolna vármegye alispánjától.

Fehérmegye alispáni hivatalának folyó évi november 30-án 9373. sz. a. kelt átirata folytán, az alábbirtak ezennel közhírré tétetni rendeltetnek.

Ív o r ö zvén y.

A ráczalmási járás szolgabirájának jelentése szerint f. éí november 13-án a kis-apostagi határban egy fehér szőrű, mintegy 3—4 éves tinó találtatván, a csősz által behajtatott s mivel mindez ideig tulajdonosa nem jelentkezett Kis-Apos- tag községnél bitangságba helyeztetett.

Ezen tinó azon hozzáadással köröztetik, hogy ahoz igényttartó tulajdonos igazaival a törvényszabta időhatár alatt jelentő szolgabirói hivatalnál Ráczalmáson annál bizonyosabban jelentkezzék, mert ezen időhatár eredménytelen eltelte után mjnt gazdátlan tulajdon elárvereztetni fog. — Székes Fehérvárott, 1877. november 30-án. Báró Miske Imre s. k. Fehérmegye alispánja.

Kelt Szegzárdon, 1877. deszember 5-én.

Perczel Dezső alispán.- Toinavármegye alispánjától.

A nagyméltóságu m. kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium folyó évi november 24-én 28864. sz. a kelt intézvényével, a keleti marhavész állásáról szóló értesítését megküldvén, ezen értesítés közhírré tétetik :

A folyó hó 24-ig terjedő hivatalos jelentések szerint, a keleti marhavész Háromszék, Brassó, Fogaras és Toron- tálmegye alábbi községeiben uralg.

Háromszék megyében múlt hó 16-tól, mint a kiütés napjától folyó hó 21-ig az úgynevezett Tibald kosárban, Sz.-György városban és Mikó-Ujfalván elhullott és lebun- kóztatott összesen 97 db.

Folyó hó 3-tól 18-ig Brassómegyében, Brassó, Höltö- vény, Hermány, Rozsnyó, Keresztényfalva, Hosszufalu és Urdombák községekben elhullott és lebunkóztatott összesen 73 darab.

Folyó hó 15-től 22-ig Fogarasmegyében Fogaras városban és Persány községben elhullott és lebunkóztatott ösz- szesen 11 darab.

Végre folyó hó 23-án Torontálmegye Páncsova városában elhullott összesen 2 darab.

Horváth-Szlavonország és a katonai határőrvidék kerülete vészmentes.

Az osztrák tartományok közül:

Galieziában a hussiatyni kerületben a Hussiatyni vesztegeidében: a borszczovi k. Dzwingrad és Csermakowoka községeiben; a zaloszczyki k. Kolowczyncze, Bilcza-Dobro- kut községében; a wieliczkai k. Lijczanka községében; a brody-i kerületben a brody-i vesztegeidében és a kamionkai k. Russilov községében.

Bukowinában az itzkany-i kerületben az Itzkany vesztegeidében; a storozyneki k. Storozinetz községében és a kotzmauni k. Onuth és Oroszeny községeiben.

Csehországban Melnik községben, végre

Morvaországban a znaim i k. Feslovik községében uralg.

Marhavész gyanús Schönbach nevű község Csehországban az aseheni kerületben.

Megszűnt a marhavész A.-Ausztriában.

Kelt Szegzárdon, 1877. deczember 5-én.

Perezel Dezső, alispán.

Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Buda Vilmos.

Pcrczel Dezső, alispán.

9860.

alisp.

Tolnavármegye alispánjától. K A r ő z é s.

Molnár Nadrág János kónyii lakos és Gölöncsér Lajos bároni (somogymegyei) illetőségű kaDászbojtárok, a folyó évi szeptember hó elején 1Ö darab különféle nagyságú és idejű sertést, valószínűleg Somogymegyéből elloptak. — Ezen lopás Kónyiban, hol a sertések egy orgazdánál elhelyezve voltak, felfedeztetvén, a tolvajok közül Molnár Nadrág János kézrekerittetett, .azonban a múlt hó 19-én Tamási község börtönéből megszökött. Személyleirása : alacsony, szőke sápadt képű, kék szemű, szőke hajú, szakái és bajusz nélküli körülbelül 22 éves. Ruházata viselt dolmány, bő gatya, elöl kivágott csizma és viselt kalap volt. — Feltalálás esetén a tamási járásbírósághoz kísértetendő.

A sertések közül csak két drb. 2 éves, sima szőrű, jobb fülére csonka ártány volt feltalálható, melyek ne hogy értéköket felemésszék, folyó évi decz. 12-én a tamásii község házánál nyilvánosan elfognak árvereztetek A tulajdonosa tulajdonját a dombóvári járás szóIgabirájáuál igazolhatja Kelt Szegzárdon, 1877. deczember 2-án.

Az alispán távollétében: Papé Gyula, főjegyző.

9835.

cilißP»

Tolnamegye alispánjaiul. Körözés.

Denke István pesimogvei, dömsödí illetőségű czipész- segéd, Dalinger Antal nevű baráüyáíaegyei laskafalvi illetőségű czipészlegény társával gazdájától EgéfmaiiS Lipót bonyhádi lakos, czipészmestertöl adósság és az elébbi mtinka.- könyvének hátrahagyásával megszökött. Személyleirásuk következő : neve Denke István, vallása: ref. foglalkozása: czi- pész, állapota: nőtlen, születési éve 1850. Születési és illetőségi helye: pestmegyei Dömsőd község. Termete kicsiny, arcza kerek, haja fekete, szeme detto. szemöldöke detto.orra rendes, szája detto. szakálya és bajusza fekete, különös ismertető jelei: nincsenek, beszél: németül és magyarul, irni, olvasni: tud. Eltávozásakor tiselete: fekete magyar kalapot,

sí

telekkönyvi igazgatósági tollnok, később Tiszán innen és túl telekkönyvi helyszinelési bizottmányi vezető 1867. octóbei 1-ig, 1868. márczius 1 -töl m. k. pos tajárulnok, később postatiszt 1871. február hóig.

Minélfogva nevezett egyén nyomoztatni rendeltetik.

Továbbá ugyanazon nagyméltóságu m. kir. ministerium f. é. november 17-én 45392. sz. a. tudatja, hogy: Pe'stmegye hatóságának folyó évi octóber 2-án 9092. szám alatt kelt jelentése szerint: halasi illetőségű Bordás Sándor a mitrovi- czi kórházban történt ápolása alkalmával felmerült s nevezett község által megtérített 51 frt 75 krral tartozik. Széni él yleirása: életkora 35 éves, állapota: nőtlen, vallása református, foglalkozása: molnár mester, testalkata: közép termetű, arcza: hosszas, haja: gesztenyeszinü, szeme: kékes, orra: rendes, bajusza: vékony, vereses, szája: rendes, fogai: épek, különös ismertető jelei: balkezén a neveletlen ujja első ize megtörve, irni, olvasni.: nem tud.

Végre mégis ugyanazon m. kir., ministeriumnak f. é. november 18 án 47970. szám alatt tudatja, hogy:

A felső ausztriai braunai cs. kir. járáskapitányság folyó hó 13-ról 6603. szám alatt kelt előterjesztése szerint Braunau városában egy igazolvány nélküli egyén tartóztatott e, ki magát Berlanter Jánosnak nevezi és azt adja elő, hogy körülbelül 34 éves, sem szüleit, sem születési, sem illetőségi íelyét nem ismeri, azonban azt hiszi, hegy Magyaroszágban ízületeit, a hol is 23 éves koráig tartózkodott.

Tizennégy éves koráig nevelő anyjával N. Máriával, :i edényekkel kereskedett, utazgatott, azt azonban előtte islereden módon Szombathelyen elvesztette; mire Magyar- rszág különféle községeiben, különösen a dunai és tiszai ikötö helyeken, melyeken mint hajó-kirakodó kereste ke- yerét, tartózkodott. Leghosszabb ideig állítólag Magyar (?) >-Becsén tartózkodott 1865-ben.

Azután Svajczba ment, hol Szent-Gallenben a pápai adseresrbe Boroztatta magát és ott a 4. számú sorezredben 870-ig szolgált. Ezen évben bal kezébe kapott lövés követ- eztében szolgálat képtelen lett és végkielégítéssel és bizo- yitvánnyal elbocsájtatott.

Ezután ismét Magyarországban, részint pedig Horváth- rszágban mint ökör hajcsár kereste kenyerét, később a né- iet államokban utazgatott, mig végre Braunau városában ilett tartóztatva.

Ezen egyén 1 meter és 680 m. m. magas, arcza: hosz- sas, orra; nagy, hegye vörös, haja és szemöldei: barnák, ajsza: szőke, szeme: kék. Balkeze, melyen a hüvelyk és lutatóujj hiányzanak, béna, $1 Utólag a kapott lövés követ- eztébes, mely idő óta ezen kezét fehér kendőbe takarva ordja úgy, hogy csak ujjai látszanak ki. Jobb árczán a :em alatt egy sebhely látható, mely állítólag folyó évi julius iban szenvedett sérüléstől származik. Minélfogva nevezett jyénnek nyomoztatása elrendeltetik.

"Lr nlt Cranraif nwrl ork 1 Q77 n OTTűrviV\flV 90 Ón

H1111 Toliiamcgjc alispánjától.

alisp.

Ä nagyméltóságu rn. kir. bel'ágyministeriwnnak a katonai egyének végkielégítése körüli eljárás tárgyában f I é. augusztus hó 18-án 83611. szám alatt kibocsátott

renddele.

Valamennyi törvényhatóságnak. — A cs. és kir. közös hadügyminister ur .folyó évi julius hó 29-én kelt körrendeletével | katonai egyének végkielégítése körüli eljárást következőleg szabályozta.

Azon cs. és kir. katonatisztek, tengerészeti hadapródok, katonai és tengerészeti hivatalnokok és fizetés élvezetében állott egyéb nyugalmazott katonai személyek, kiknek a katonai ellátási törvény értelmében végkielégítésre igényök van, kötelesek a végkielégitési összeg átvétele alkalmával két tanú által aláirt és biróilag vagy közjegyzőileg hitelesített lemondásPokmányt (reversálist) benyújtani.

Ha a végkielégítést kérő nős s nejének özvegyi állapota esetére szabályszerű állami ellátásra igénye van, akkor a fentemlitett lemondási okmánynak -t- minthogy a nő igénye állami ellátásra a végkielégitési összeg felvételével megszűnik — egyúttal az illető házastársnö aláírásával el kell láttatnia.

Rokkant nyugdíjasok, valamint nyugzsolddal vagy fen- tartási okmánnyal ellátott rokkantak végkielégítésénél ellenben nem szükséges a lemondási okmány bírósági vagy közjegyzői hitelesitése, de szükséges, hogy a lemondási okmány két hiteles tanú által aláírassák, és hogy ez a végkielégítést kérő egyén illetőségi községének elöljárója aláírásával, valamint a községi pecsét rányomásával megerösittessék.

Ezen alakiságtól csak azon esetben történik eltérés, ha az illetők a rokkant ellátásról, végkielégités mellett, azonnal a fölülvizsgálat alkalmával mondanak le, minthogy ez esetben az illető rokkantak lemondási nyilatkozata a felülvizsgálati jegyzőkönyvbe különben is felvétetik.

A közös hadügyminister urnák ezen szabályrendeletét, azon felhívással közlöm a törvényhatósággal, hogy a menyi- . ben a vegkielégitéseknél szükséges lemondási okmányok kiállítása körül, ezentúl a községi elöljáróságok is hivatva lesz- ( nek közreműködni a törvényhatóság területén lévő községi elöljáróságok kellő értesítése és felvilágosítása iránt megfelelő módon intézkedjék. — Budapesten 1877. augusztus 18-án. Tisza s. k.