Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1877-12-09 / 50. szám

még a szomorú Bach-korszak alatt is hő pártolója volt. Az I szeretetteljes gyengédség, melylyel családja iránt viseltetett; az a mesterkéletlen őszinte, magyar vendégszeretet, melylyel szivét és házát késön-korán nyitva tartotta; az a nemes emberbaíáti szív, mely az éhezővel falat kenyerét, 1 ruhátlannal ruháját megosztani mindig kész volt: széles körben szeretett kedves emberré tették öt. Pár évvel ezelőtt helyeztetett nyugalomba: s az idő óta családjának, barátainak s olvasmányainak élt. Múlt hó 27-én este hirtelenül erős szivgörcsök támadták meg 1 hét órai halálküzdelem után kiolták élete fáklyáját, melynek melegítő világára oly nagy szüksége lett volna még árván hagyott családjának. Koporsóján — melyre gyermekei méltán hullatták a szeretet drága gyöngyeit — 66 évet láttunk feljegyezve. Hült tetemei Varsádról a szakadáti rom. cath. sírkertbe vitettek végnyugalomra. A gyászszertartást tisz. Vajdits Gyula szakadáti plébános ur végezte. Legyen az elhunytnak álma csendes; emléke áldott; s lelkének fényesedjék örök világosság!

— Duna-Földvárról írják nekünk: Volna-e hely becses lapjában egy kis novemberi ködön átszűrt, fogytán levő hold sugarával föleresztett s méla honfibúval Savütíyifótt vidéki beköszöntőre? (A részedre mindig van. A szerk.) Ha nincs, repülök a papír kosárba, lesz belőlem fidibusz. Ha van, fogadj Isten, itt vagyok. Duna-Földvárról épen a legalkalmasabb időben jelenek meg önnél. Statistical adatok igazolják, hogy november hóban legtöbb embert lep meg a búskomorség. Mikor a sürü ködpárázatban világos nappal utat veszt a vándor, mikor ürgemódra téli álomba zsugorodik a természet, erszényünket pedig erős központi szél aszalja, — nem csuda, ha fojtó lidércznyomás nehezedik a kedélyekre. Kisebb, nagyobb mértékben érezzük azt mindannyian, különösen pedig mi duna-földváriak, kik városunk földrajzi fekvésének ürügye alatt maholnap kikopunk e szép Tolnamegyéből. No de erről — ha szabad — más alkalommal komolyan és többet. Most pedig vigasztaljuk magunkat a hogy tudjuk. A lehangolt kedélyek felderítésében nem csekély érdeme van Fáy János igazgatósága alatt köztünk működő színtársulatnak; vajha annyira kielégítené Thalia szolgáit a közönség részvétele, mint a mily buzgalommal ők iparkodnak feladatuknak megfelelni. Ezen szórványos és igen is időhöz kötött élvezet mellett azonban Szentesy Béla ur által rendezett zeneestélyek képezik társas életünk gyupont- ját s a kedélyes összejövetelek állandó villanytelepét. Szentesy ur szép eredményeket mutató leánynevelő intézetének gyakorlati értékét emelendő, növendékei önbizalmának . fokozása végett felváltva az érdekelt családoknál és saját intézeti helyiségében szokott az őszi és téli idények alatt ze- neelőadásokat rendezni, melyekben több műkedvelők közreműködésével játszott darabokat művészileg kezelt hegedűjével kisérve, nemcsak tanítványainak hajlamát és előmenetelét fejleszti, hanem a hallgató társaságnak is léleküditö élvezetes szórakozást szerez. Ez őszön Szelb Zsigmond kir. járásbiró urnái volt az első műkedvelői zeneestély. Rövid közleményem keretén kívül esvén az előadott zenemüvek felsorolása és leírása, különösen kiemelendönek tartom özv. Müller Jánosné urhölgy és Horváth Angel kisasszonynak átérzett szép és szabatos zongora játékát, kiknek a rendezővel összhangzó közreműködésüket az örök vidámságu kedves háziasszony természetes szívélyessége koronázván, a vig kedélyre gyuladt társaság örege és ifja éjiéi utáni órákban is alig tudott megválni a gondüző kellemes élvezettől. így vigasztaljuk, igy szórakoztatjuk mi magunkat Duna-Földváron, zenélve, énekelve és tánczolva mig lehet; s ha kedélyünk végkép elborul, tiszta szegzárdiba öljük bánatunkat. Látható ebből is, hogy mily delejes erő vonz minket önök- ,höz; s ha Szegzárd, a megye szive, akkor Duna-Földvár annak üstöké; ne engedjék azt mindig rövidebbrenyirbálni, bárki kezelje is az ollót; mert ha egyszer lekopik az üstök, semmi paróka sem fogja pótolni annak helyét. Bakaszállási.

— Előfizetési fölhívás Dömötör János hátrahagyott müveire. Midőn a váratlanul korán és gyászosan elhunyt ifjú iró hátrahagyott müveit sajtó alá rendezzük, oly kötelességet teljesítünk, a melylyel neki, az irodalomnak és a közönségnek egyaránt tartozunk. A hátrahagyott művek legnagyobb részben költemények, melyeket már ö maga egy időben sajtó alá rendezgetett, de a nélkül, hogy a gondolatnál tovább ment volna. Egy nem közönséges tehetségű és am- bitióju, korán érett ifjú lélek vágyai, reményei, törekvései, küzdelmei és mély bánata vannak e versekben, bevilágítva nemcsak a rövid élet útját, de egy-egy erős fényű sugárral bevilágítva a végzetes katasztrófa pillanatáig. Költeményeiben rendkívül őszinte és igaz volt s az íróasztal mellett hallgatagon munkálkodó lélek a költészetben enyhülést találva, a hallgató papírtól nem titkolt el semmit. Sok szép és megindító, sok tanulságot nyújtó is van e könnyen és kellemesen folyó sorokban, melyek egy erősen érző szív mély bánatát s néhol gunyját vagy keserűségét vevék fel magukba. Az eredeti verseken kivül mintegy 25 fordított költemény lesz a kötetben, a nyugoti költészet legkitűnőbb költői: Burns, Longfellow, Darey, Goethe, Lessing, Freiligrath, Be- ranger stb. dalaiból; s azonkívül néhány prózában irt aest- hetikai, kritikai s másnemű dolgozatai közül. A verseknek csak kis része jelent meg eddigelé, leginkább a „Vasárnapi Újság“ és a „Budapesti Szemle“ hasábjain; a nagyobb rész — s ezek közt vannak a legjellemzőbbek, — most lát először napvilágot. Prózai dolgozatai szintén leginkább a nevezett két folyóiratban jelentek meg, kivéve „Falusi János levelei“ czím alatt oly nagy figyelmet gerjesztett népies dolgozatait, melyek közül azonban alig enged fölvenni valamit a kötet aránylag csekélyre szabott terjedelme. E felhívással leginkább az ismerősök és jó barátok uagy kiterjedésű köréhez fordulunk; s a nagy közönségből mindazokhoz, a kik Dömötör nevét egy-egy müvéből ismerték és megszerették, vagy általában hagyományai iránt érdeklődnek. E kötet irodalmi emléke s egyszersmind szellemi hagyatéka lesz az el- | költözöttnek. A hozzávetés szerint 12—13 ívből fog állani, deczember végére jelenik meg s előfizetési ára egy fűzött példánynak 1 írt. Az előfizetési pénzek vagy utánvétek megrendelések a f. é. deczemher 25-ig a Franklin-Társulathoz küldendők s a határidőig beérkezésök annál kívánatosabb, mert a nyomatandó példányok száma iránt csak azokból lehetünk tájékozva. Budapest 1877. november 20. Baksay Sándor. Nagy Miklós. Baráth Ferencz. Szász Károly. (Előfizetéseket az elhunyt iránti kegyeletből szerkesztőségünk is elfogad.)

— Lampcl Robert (Wodianer F.) igen csinos kiállításban a nála kapható magyar nemzeti és külföldi irodalmi termékeknek jegyzékét küldötte szét, mely bárkinek kívánságára ingyen bérmentve általa megküldetik. (Budapest váczi utcza 12. szám.)

— Köszönetiiyitvánitás. Lagler Gusztáv urnák Kö- lesden. A Tolnamegyei Közlöny 45-ik számában „egy kérdés és kérés“ czimen megjelent felhívásra, — mely ugyan különösen Nagy-Szokoly község érdekében lett közölve, ha bár ezen ügynek felelevenítése Tolnamegye összes községeinek csak előnyére szolgálhat, — adott szabatos és kielégítő szives válaszáért fogadja hálás köszönetemet s elismerésemet. Nagy-Szokoly, november 29. 1877. Szalay József.

— Tánczvignloni. A pécsi jog- és államtudományi kar polgárai a jogász segély-egylet javára 1878. január 12-én tánczvigalmat rendeznek.

— Eljegyzés. Kristóféit Béla a szegzárdi kir. járás- | bíróságnál alkalmazott hivatalnok eljegyezte magának Szu- | tinger József derék tűzoltónk nevelt leányát a szép Steiner Rózsika kisasszonyt.

— A szegzárdi polgári iskolánál a rendszeres iskolalátogatás életbeléptettetett, s annak teljesítésével az iskolaszék! tagok bízattak meg.

— Köz vacsora. Chapó Ignácz ur kezdeményezése, folytán a duna-földvári ifjúság november 29-én az ottani „Szarvas“ vendéglő egyik termében díszvacsorát rendezett, a melyhez Fáy színtársulata in corpore meg volt híva. Meg is jelentek mindnyájan; ott volt a csengő hanggal rendelkező Berki Ida, a kedves Bányainé, a csinos Darvainé s a mindig vig Fáyné: ott voltak a társulat férfi tagjai az első. hőstől kezdve az utolsó etatistáig. Tiz órakor este vette kezdetét a vacsora a legemelkedettebb hangulat közepette. A fesztelen társalgás felszabadította a nyelveket s megkezdődtek természetesen a toasztok. Az] elsőt mondta ifjú Cholnoky Imre ügyvéd, ki szép szavakkal éltette a színészeket. Utána szófiait fel B uchb in der Miksa, ki Schiller mondatából „a színésznek az utókor nem osztogat babérkoszorúkat!“ indulva, elmondá: hogy Thália papja az egyedüli, ki csak korának él és nem az utóvilágtól, hanem csak saját korától nyeri az elismerést. Neki felelt Rátkay László ügyvéd, állítván: hogy a színészek a magyar nyelv' és irodalom terjesztése körül az utókor háláját is kivívják maguk részére. Toasztiroztak még Darvay, Fáy, Stauber, Náray és Balassa s csak 3 órakor éjfél után oszlott el a társaság.

— Halálozás. Stettinger József maga és gyermeke; Flóris nevében fájdalmas szívvel jelenti felejthetlen kedves nejének, illetőleg édesanyjának Stettinger Józsefné született Klárich Francziskának folyó évi deczember 4-éu délelőtti 10 órakor életének 24-ik és boldog házasságának 4-ik évében hosszas betegeskedés következtébeni gyászos kimultát. A boldogult hült tetemei folyó hó 5-én délután 4 órakor fognám a tolnai sírkertben öröknyugalomva tétetni, — az engesztelő szentmise-áldozat pedig folyó hó 6-án reggeli 8 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Kelt Tolnán, 1877. évi de- czember bő 4-én. Áldás és béke hamvaira!

— Értesítés. Hála a közönség nem remélt buzgó pár • tolásának az „Orpheus“ munka-ügye az utolsó időben any- nyira felhalmozódott, hogy egymagám képtelen vagyok kötelességeimnek a kellő pontossággal megfelelni, még a legnagyobb erőfeszítés mellett sem. Ez okból felkértem és megnyertem szerkesztőtársul Kisró mai M. Béla urat, ki eddig is, mint buzgó munkatárs működött az „Orpheus“ mellett. — így megerősödve reméljük, hogy zenemű-folyóiratunk oly állást fog elfoglalni zeneirodalmunk terén, mely ki- állandja a versenyt bármely ily irányú folyóirattal. Közös erőnket arra fogjuk fordítani, hogy t. előfizetőink és pártolóink az „Orpheuszban oly zenemüveket nyerjenek, melyek a magyar zenészeinek dicséretére válnak és a tisztelt zongorázó közönség igényeinek teljesen megfeleljenek. Ez Ígéretünk mellett ajánljuk újólag az „Orpheust“ a t. közönség figyelmébe. Goll János, az „Orpheus“ szerkesztője.

— „Pesti Újság.“ Ez czíme egy uj kis napi lapnak, mely Budapesten uj évvel indittatik meg. A lap szerkesztésére s kiadására igen kiváló írókból társaság alakult, mely azt tűzi ki czéljául, hogy e teljesen független s érdekes lap megalapításával azon közönség igényeit elégitse ki, mely eddig a kis német lapokat járatta. A „Pesti Újság“ ellenzéki lap lesz, de a politika mellett a társadalmi életet is kiváló figyelemmel kiséri. A mi árát illeti, minden lap között a legolcsóbb lesz, egész évre csak 8 frt. E csekély előfizetési ár a lapnak oly rendkívüli elterjedését czélozza, a milyen eddig a magyar hírlapirodalomban páratlan. A „Pesti Újság“ programmja közelebb lapunkhoz is mellékcltetik.

— Szel'cmdiis társalgás cultur nyelven. Wem schikst Du den Brief? Ha mein Hanns. Ja wo is denn der Hanns. Ha er is Soldat. Ja wo denn? Ha beim Meledär. A történet valóságáról kezeskedünk.

—t Előfizetési felhívás. Lapunk mai számához van a „Budapesti Bazar“ előfizetési felhivása mellékelve.

Hivatalos rész.

s^11- Toliiamegye alispánjától

alisp.

Körözés.

A 44-ik számú gyalogezred hadkiegészítő parancsnoksága f. évi október 22-én 1803. sz. a. kelt megkeresésével, a f. é. szeptember 27-én Kaposvárról megszökött f.-ireghi illetőségű Béri József közvitézt nyomoztatni kérvén, nevezettnek köröztetése oly hozzáadással rendeltetik el, hogy feltalálás esetén a legközelebbi katonai hatósághoz kísértetendő sé erről ezen hivatalhoz is jelentés teendő.

Személyleirása következő:

Születéshelye: Felsö-Iregh, születési éve : 1846. vallása: rom. kath., állapota: nőtlen, haja: szőke, szeme: kék, szemöldöke: szőke, orra, szája: rendes, beszél : magyarul.

Kelt Szegzárdon, 1877. november 16-án.

Perczel Dezső alispán.

Szabályrendelet

Toliiamegye állandó népnevelési bizottságának szervezése tárgyában.

Az állandó népnevelési bizottságnak czélját és hatáskörét az 1876. évi 28. t. ez. 8. §. meghatározván tagjainak

I száma az állami, községi és felekezeti tanítok közül válasz- í tandókon kivül 24-ben, szervezete pedig következőleg álla- I pitta tik meg.

1. A bizottság megalakulásakor három szakosztályra osztatik.

a.) A polgári felső nép,- ismétlöiskolai,- ipar, kereskedelem és a felnőttek oktatásának ügy-osztálya. Működési köre mindazon intézmények és intézkedésekre kiterjed, melyek a hatosztályu elemi iskola keretén, a fegyenczek és rabok oktatását sem véve ki felül esnek; de az 1868. évi 38. és az 1876 évi 28. t. czikkek rendelkezéseit meg nem haladják.

b) Elemi népiskolai és kisdedovodai szakosztály. Hatásköre a hatosztályu elemi népiskola tanítás és neveléstani ügyeinek s ezzel kapcsolatban a taneszköz szerelés és tankönyvelésnek 1 a fegyelmi viszonyoknak szemmel tartása mellett, a kisdedovodákra való — neveztessenek azok gyermek menhelyek vagy Fröbel kerteknek — folytonos felü- j gyelés i akként való működés, hogy az ilynemű intézetek a megye területén mindinkább meghonosittassanak és elterjesztessenek.

c) Epitkezési,- egézségügy,- faiskola,- és kertészeti szakosztály. Münkaköre az iskolai építkezést,1 legyen az uj vagy javítás — a padok berendezését, tantermek czélszerü- ségét, a tanulók egészségi állapotát, a faiskolák állását, berendezését, hiányát, a talaj, légtüneti, fa és növényfaj tenyé- szési viszonyokat, tekintettel a gazdasági használhatóságra, tanulmányozva, a felmerülendő fogyatkozások és bajok elhárítására javaslattal vagy indítvánnyal közreműködni, hogy a népiskolai állapotok e tekintetben is a kellő színvonalra emeltessenek s a kor kívánalmainak megfeleljenek.

2. E szakosztályok létesítésére a népnevelési bizottság tekintettel a tagok szakmája és képességeire, magát lehetőleg egyenlő számban felosztja, s mindenik szakosztálynál elnököt és jegyzőt választ, kik közül az elnök az illető szakosztály üléseit összehiyja a bizottsági elnök felhívására pedig összehívni tartozik, a tanácskozásokat vezeti, azok eredményét az állandó bizottság elnökéhez általános tárgyalás végett megküldi, a jegyző pedig a szakülések tanácskozásairól jegyzőkönyvet vezet a kellő iratokat elkészíti s azokat az Psztály elnöknek további intézkedés czéljából átadja.

3. Az állandó népnevelési bizottság elnökét a törvény hatósági bizottság három évre választja, alelnököt valamint két jegyzőt maga a népnevelésibizottság választ, általános szavazat többséggel.

A bizottsági elnök hatásköre, átvenni a megye közgyűlése vagy a közigazgatási bizottság által a népnevelési állandó bizottsághoz utasított ügyeket s az azokra adott véleményt, javaslatot s egyébb netáni indítványokat a nevezett hatóságokhoz vissza vagy átszármaztatni, — az ülé-