Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1877-10-21 / 43. szám

dolog, hogy hazánk felejthetlen fia, b. Eötvös József volt vallás- és közoktatásügyi minister, jeles államférfiu, iró, bölcsész és babérlcoszorus költő egyaránt, Ercsiben a Duna partmagaslatán egy igénytelen kápolna kriptájában jeltele­nül nyugszik. Tagadhatlan lélektani axióma az is, hogy a valódi hazafias érzület siet a hála s kegyelet adóját külső je­lekkel is meghozni azon férfiaknak, kik a haza, a közügy­nek szentelték minden erejöket, lángeszöket s mélyen érző szívókét; a minő volt b. Eötvös József is. Maga Ercsi vá­rosa azonban elégtelen, tekintve anyagi helyzetét, hogy a hall­hatatlan férfiúnak méltó emléket állítson ; miért az egész hazát, szóllitotta fel részvétre, hogy a ki az egész hazát szolgálta, de meg is dicsőitette, részesévé is váljék az egész haza há­lájának és elismerésének. Eme hazafias felszóllitás meleg viszhangra talált Tolnamegyében is. Hazafias elismerés ju­talmazza meg őket, kik siettek adójukat e nagy férfiú iránt leróni; de nyilvános nyugtázás végett is, közöljük a nemes szivüek neveit. Lits Sándor 10 frt. Zalay Kálmán 5 frt. Tö­rök Zsigmond 5 frt. Prileszky Mihály 1 frt. Rusznyák Imre 1 frt. Beck István 1 frt. Kerekes László 1 frt. Nádossy Elemér 1 frt. Szalzinann Brúnó 1 frt. Dr. Nuolicz 1 frt. Wettstein Ödön 1 frt. Lipovnitzky Gábor 2 frt. Kozák La­jos 1 frt. Somogyi Imre 50 kr. Güntner Károly 50 kr. Fe- renczy Zsigmond 1 frt. Márkus János 3 frt. Összesen 36 frt. Az e czélra Ercsiben megalakult bizottság már mint­egy 600 írttal rendelkezik, de ez összeg még korántsem elegendő, hogy méltó emlék jelelje a nagy hazafi nyughe­lyét. Azért, kik filléreiket hazafias készséggel óhajtják e nemes czélra föláldozni, szíveskedjenek adományaikat az „ercsi-i b. Eötvös József emlékoszlop-ügyi bí­zó ttság“-hoz czimezve Ercsibe küldeni. A bizottság jegy­zője. Sz. K. — A gyászmise ügyhöz. Azon általunk többször hangoztatott elvnek hódolva, hogy a sajtó terén megtámadot­tól a védelmi tért meg nem tagadjuk, közöljük Be ne ze Ist­ván bonyhádi rom. kath. lelkész urnák aPerczel Aurél­ért tartandó gyászmise ügyében lapunkban megjelent köz­leményre vonatkozólag beküldött nyilatkozatát, megjegyez­vén, hogy nyilatkozatának azon részét, mely egy oly egyént vont volna a vitába, ki abban ez ideig egyátalán semmi részt sem vett s ki az által ok nélkül rendkí­vül kellemetlen helyzetbe bonyolittatott volna, törölni voltunk kénytelenek. A beküldött nyilatkozat a következő: Bony* hád, 1877. October 18. Tisztelt szerkesztő ur! Lapja 42-ik számában a „Különfélék“ rovata legelső helyén „botrány“ czim alatt megjelent és személyemet mélyen sértő közleménye kapcsában kilátásba helyezett és a kellemetlen ügy történeti kifejlődését s a kath. egyház szigorú eljárásának bővebb in­dokolását magában foglaló válaszom egv hetilap szüle ke­rete “között egyszerre, mint óhajtanám, közölhető nem lévén, I szivességét csupán csak a következő sorok felvételére ké­rem. Midőn felszólításra, párbajban elesett Perczel Aurélért mondatni kért requiem tartását a legmélyebb fájdalom és sajnálat hangján megtagadtam, ezt 1) a határozatainak gya­korlati alkalmazásáról legnevezetesebb trideuti sz. zsinat XXV. ülése 19. fejezetében körülirt, a párbajvivókra vonat­kozó és még mindig érvényben levő szigorú törvény; 2) az ezen zsinati határozatot még inkább súlyosbitó és a leg­újabb időben ö szentsége IX. Pius pápa kormányzása alatt kibocsátott s az egyház minden tagját lelkiismeretben köte­lező „Apostolicae sedis“ közrendelvény és 3) az ezekből kifo­lyó egyéb törvényerővel biró főhatósági rendeletek alapján tettem és tenném minden ilyen, vagy ehhez hasonló esetek­ben mindig, mig az egyház illetékes törvényhozója ama törvé­nyeket meg nem másitja, vagy hatályon kiviil nem helyezi. Csodálom, hogy okos emberek ezt tőlem máskép kívánhat­ják. De másrészt ugyanazon alkalommal, midőn igy jártam el, jeleztem is egyúttal a módot, miként lehetne a párbaj­ban elesettet azon egyházi fenyíték alól fölmenteni, mely a misézhetésnek útjában áll. Tisztelt szerkesztő ur szolgája: Bencze István plébános. (E nyilatkozatra vonatkozólag kény­telenek vagyunk megjegyezni, hogy közleményünkben nem állítottuk, hogyha plébános ur szabványokkal ne igazolhatná eljárását. De ezen szabványok és rendeletek elavultak s hogy épen a katholikus főpapság részéről elavultak­nak tekintetnek, igazolja azon körülmény, hogy a 1 e g k ö z e- lebbi időkben a szinte párbaj b an e les ett herczeg Auerspergért Bécsben, a hol a pápai nun tius székel s gróf Cruyért Magyarországon, tehát a birodalom mind­két felében és magáért Perczel Aurélért Budapesten nagy pompával tartattak meg a gyászistenitiszteletek. Különben is, hogy azon szabványok merev alkalmazásának ideje lejárt s hogy azok végrehajtása éppen a katholikus egyház hívei határozott ellenszegülésén hajó-törést fog szenvedni, mutatja azon jelenség, hogy a közvélemény mindannyiszor felzudul s ítéletével sújtja azt, ki akár egy öngyilkostól az egyházi beszentelést, akár párbajban elesettért az isteni tisztelet tar­tását megtagadja. Ennek pedig az emberszeretö kor felvilá­gosult gondolkozásmódja s Krisztus tanainak valódi alkal­mazása iránti vágy az oka, mely épen a szerencsétlenek frá­nyában mutat mély rokonszenvet. Nem a főtisztelendö ur személyét kivántuk tehát sérteni, midőn közleményünket irtuk, hanem az elvet és erre állapított eljárást kárhoztattuk és pedig oly felháborodással, mely a közvélemény egyhangú nyi- latkozványának csak viszhangja volt. A szerk.) — D.-Föld\ 'áron — mint nekünk írják — folyó hó 14-én tartott gyűlésen választattak meg, Nagy János apát plébános ur elnöklete alatt 3 év tartamára a következő iskolaszéki tagok: elnök Nagy János apát plébános, id. és if. Szévald Mór, Nagy Ferencz, Ujváry László, Sey Ferencz, Fábián Ignácz, Bernstor - ffer Antal, Pintér Károly, Novák János, Névery Sándor, Farkas Ignácz, Saágliy és Halvax áldozárok, Cziráky József, Szandt- nér Pál urak és Csefkó, Kókai, Berky, Agocs, Kimlei, Vein- pach, Polgár, Nyitrai, Borbély, Németh, Böde és Györkö a polgári osztályból. A gyűlésen 70—80 választó jelent meg, kiknek nagyobb része a polgári osztályhoz tartozott. Az ipa­ros osztály csak az egy Gőzsy Imre által volt képviselve a „kaputosok“ egyáltalában, azon urakat kivéve, kik ex offo ott voltak, tündököltek viribus unitis távollétök által. Csak a polgárság érdeklődik az iskola ügy iránt. Innen van, hogy iskolaügyünk oly siralmas állapotban van, innen van, hogy a 16000 lakossal biró Duna-Földvár, Tolnamegye legnagyobb városa, egyszersmind legnagyobb parasztvárosa is! Innen van, hogy nálunk nincs sem gymnásium, sem reáliskola és a szü­lök kénytelenek gyermekeiket Kalocsára és Budapestre kül­deni taníttatás végett. Hogy is ne, midőn az úgynevezett urak oly kevés vagy inkább semmi érdeklődéssel nem vi­seltetnek az iskola ügy iránt és oly fontos, oly életbe vágó választásokról, minő az iskolaszéki tagság, közönnyel távol maradhatnak. Ily előzmények után ne csodálkozzék az úri osztály, hogy a városban befolyását elveszti, de ne is ha­ragudjék a polgárságra, hanem inkább tisztelje, clicséije őket és tanuljon tőle egyetérteni és érdeklődni a szent ügyek iránt. — isméi botrány. A megyénkben oly tisztelt állást elfoglalt, de legközelebbi napokban elhalt Pap Endre ügy­védet — mert református volt — a tamási-i rom. cath. plé­bános nem engedte évekkel ezelőtt elhalt róm. cath. neje mellé, a boldogult által előre jó reményben megkészittetett családi sírboltba temetni. Hiszen erre már országos törvé­nyünk is van? (1868. Lili. 22. §.) s vajon ha Budapesten és egyéb nagy városokban szépen elfekhetnek egymás mel­lett a különböző vallásfelekezetek elhalt tagjainak porai, miknek már nincs többé szükségük vallásra: nem történhet­nék meg ugyan ez Tamásiban? Vajon még meddig fog Krisztus tana: az egyetemes emberi szeretet ily módon ki- gunyoltatni ? — Dombóvárról Írják nekünk: Múlt hó 25-én váro­sunk a török fegyverek győzelmére kivilágítást és fáklyás­menetet rendezett; melyben a helybeli önk. tűzoltó egylet tagjai is majd teljes számban részt vettek, igen szép alkal­mi beszédek sem hiányozván, éltetvén a török testvéreket Mehetned Ali, Ozmán és Szulejman vezéreket! E hó 6-án pedig a török sebesültek javára tánczvigaloin rendeztetvén, annak tiszta jövedelme 107 frt az Ottoman csász. főkonsu- látushoz beküldetett: a bál alkalmával felülfizettek. Burián Pál 6 frt 8 kr. Armuth Lajos 3 frt. Herczog Károly 3 frt. Pauncz Adolf 3 frt. Frantsits József 2 frt 50 kr. Läufer ! Lipót 2 frt 50 kr. Frühvirth József 2 frt. Molnár Pál 2 frt. Horváth Andor. 2 frt. Dr. Neumann Jónás 2 frt. Kosa Já­nos 2 frt. Draskovich Lajos 1 frt 28 kr. Kovács Ferencz J 1 frt 26 kr. Hoffer Ignátz 1 frt 26 kr. Vojnyik Abel 1 frt. Szilák Ferencz 1 frt. Ivanits Sándor 1 frt. Fischer Vilmos i 1 frt. Tóth Antal 1 frt. Király József 1 frt. Tóth Gyula 1 frt. Somogyi Antal 1 frt. Schvavcz Géza 1 frt. Draskovich I Károly 1 frt, Frühvirt Kálmán 1 frt. Deuts Vilmos 1 frt. Micheller Mihály 1 frt. Gadai Katalin 1 frt. Dr. Dukesz Fülöp 1 frt. Valder József 50 kr. Rosentha' Gyula 50 kr. Nagy Márton 1 frt.' Goldschmidt József 5 frt. Szalay István 1 frt. Szabó József korcsmáros ur a termet ingyen adta át és e helybeli zenészek a kialkudott 25 frtot a török sebe­sültek javára ajándékozták. — Felhívás „Neveléstudomány“ czímü, 130 nagyív­nyi munkám 3-ik kiadásának f. é. november 10-ig eszkö­zölhető megrendelésére. A kiadásra csak úgy vállalkozom, ha a t. ez. megrendelők száma egészen biztosítja a költsé- geket. A mii ára 8, bolti ára 10 frt. Tizre 1 tiszteletpél­dánnyal szolgálok. A példányokat utánvét mellett bérmen- tetlenül küldöm meg. Budapesten, 1877. októbor hó 10-én. Garamszegi Lubrich Ágost m. kir. egyetemi r. tanár (Aldu- nasor, 9. sz.) — Meghívás, A tolnamegyei honvédsegélyzö-egylet által folyó évi október hó 24-én d. e. 10 órakor Szegzár- don a megyeház szokott helyiségében tartandó közgyűlésre a t. ez. egyleti tag urak ezennel tisztelettel meghivatnak. Kelt Szegzárdon, 1877. évi október 11-én. Elnöki megbí­zásból: Pálffy Pál. egyleti jegyző. — Fj egylet. A simontomyai járás jegyz6i kara és jegyzői egylete ügyében valabára bizonyos megállapodásra jutott, a mennyiben egy járási községjegyzöi egyletnek lét­rehozását komolyan kimondá. E hó 5-én ugyanis a járásnak tisztelt főbírája az alkalmilag együtt volt járási jegyzői kart felhivá egy járási községjegyzöi egyletnek létesítésére. A felhívott kar e felhívást örömmel fogadva, kérdéses egylet­nek alakítását rövid értekezés után azonnal egyhangúlag ki­mondá; és hogy eme elhatározás szalmaláng ne legyen, azon­nal, egy bizottságot küldött ki egy alapszabály tervezetnek kidolgozására, mely bizottság az alapszabály tervezetet ugyan e hó 12-én meg is készité s a járásban előzetes körzés után I az összes járási karnak mai napon megvitatás végett bemu­tató. Ezen alapszabályok megvitatva — szükséges számú pél­dány okban — megerősítés végett a nagyméltóságu m. kir. belügyministeriumhoz felterjesztetni fognak. — Értesítés, Tisztelettel bátorkodom az érdeklődő t. ez. közönséget értesíteni, miszerint a „Jogász Naptár,, 1878. évi II. évfolyma e hó második felében fog megjelenni. Az idei évfolyam az 1877. évitől, berendezését illetőleg, elő­nyösen fog különbözni, a mennyiben benne az összes me­gyei és sz. k. városi tisztviselők jelentékeny terjedelmű név­sora, valamint számos újabb közigazgatási személyek szintén foglaltatvák. Daczára e bővítéseknek czélszerübb berendezé­se által lehetővé vált, hogy a naptár vastagabb és nagyobb terjedelmű nem lett. Alig szükséges a figyelmeztetést kocz- káztatnom, hogy a naptár ez idén is hivatalos adatok alap­| ján lévén szerkesztve, (melyek beszerzése miatt fáradtságot és költséget nem sajnáltam) a legbizhatóbb lesz s kiérdemli azon számos engem megtisztelő elismerést, melyekben min­den oldalról az első évfolyam alkalmával szerencsés valék részesülni. Megjegyzem, hogy ára ez idén is 1 frt 50 kr. lesz, 1 hogy az előfizetési pénzek csak is főbizományosom­hoz Tettey Nándor és Társa könyvkereskedésébe (Budapest vaczi-utcza) küldendők, annak lévén átadva a kezelés és szétküldés. Becses, sőt fokozott mérvű pártolásért esedezve, vagyok tisztelettel Szántó József, köz- és váltó-ügyvéd. — A török sebesült :k javára adakoztak Meier Mi­hály ivén: L. F. 20 kr. Szabó György 4 kr. Molnár Jó- zsefné Uj 6 ki’. Tóth György 4 kr. Horváth József 2 kr. I Nouvier 10 kr. Szantner Antal 15 kr. Sz. F. 5 kr. Ágoston Károlyné 1 frt. Krat Ignácz 20 kr. Ujfalusy Ferencz 1 frt. N. N. 30 kr. Hujdics Károly 20 kr. Strényer Ferencz 10 kr. Tam Andrásné 4 kr. Rottner György 4 kr. Reiter József 2 kr. Búzás Ferencz 4 kr. Klézli Jakab 3 kr. Fah­ler János 6 kr. Füri Ferencz 2 kr. Doroghi Ferencz 4 kr. Német Ignácz 2 kr. Horvát Mihály Klézi 3 kr. Karácsonyi ] Dániel 10 kr. Karácsonyi Mihály 4 kr. Prantner Istvánná 5 kr. Pekari Miklós 4 kr. Molnár Jánosné 5 kr. Vörös Jó­zsefné 5 kr. Bencsik Jánosné 10 kr. Bóvári József 10 kr. . / Bien Armin 40 kr. Sziget Ferdinandné 1 frt. Szabó Károly 20 kr. Szabó Lajos 20 ki\ Earner 4 kr. Kunczer Sándor 10 kr. Vilhelm Ferencz 10 kr. Kramer Mari 20 kr. N. N. 10 kr. Geiszhauer József 10 kr. Novák Mór 30 kr. Kalivo- cTa Lajos egy ezüst húszast. Hujdits János 20 kr. Összvesen 9 frt. 67 kr. és egy ezüst húszast. (Folytatjuk.) Hivatalos rész. 8416. Tolnaniegye alispánjától. alisp. K O rozé s. A nagyméltóságu magy. kir. belügyministerium a cs. és kir. közös külügyministerium folyó évi szeptember hó 24-én I. 1492114. sz. a. kelt átirata folytán közzététel és nyomoztatás véget tudatja, hogy: francziaországi Ain kerü­leti Mizibeli i lakos Bernigand nevű egyéntől a következő értékpapírok lopattak el: 1 des Forqes et chantiers de la Mesliterrance“ társaság által ldbocsájtott 1356, 11792, 14252 és 14253 számú 4 darab részvény; továbbá 2 drb. 300 franc értékű 1696. és 1697. számú 5%-os Franczia államadóssági kötvény. Kelt Szegzárdon, 1877. évi October 12-én. Perczel Dezső alispán. 8382. Tolnaniegye alispánjától. alisp. MyoniozD»levél. A nagyváradi kir. törvényszék vizsgáló biróságának f. I évi augusztus 30-án 247. sz. a. kelt, megkeresése folytán: tolvajlással vádolt belényesi illetőségű Bernolák László rom. cath. segéd lelkész, 40—45 éves egyén f. évi julius 7-én Belényesröl Budapestre s innét ismeretlen helyre eltávozván, nyomoztatik. — Személyleirása következő: termete: közép, arcza: hosszúkás, szemei: kékek, haja és szemöldei: veres, szakái, bajusz: beretvált, fogai: épek. Különös ismertetője-, lei: fejtetején kopasz. Kelt Szegzárdon, 1877. évi October hó 12-én. Ü ’ I g Perczel Dezső alispán. Gazdasági rovat. Pezsffőbor-gyártás. Kétségtelen és elvitázhatlan tény, hogy nincs bor, mely a kedélyt ^annyira emeli és villanyozza, mint a jó pezsgöbor. — A tokaji hegyek terményét kivéve, ez királya minden bornak s mig tulelvezete is kellemes s büntetés nélkül ma­rad. — Nem csoda tehát, hogy e bor az egész földgömböt uralja s e gyöngyöző ital nélkül bármily különben finom ebéd hiányos marad. Azt hisszük nem lesz érdektelen e világhirü bor ké­szítési modoráról adatokkal bírni, melyeket is a következő­ben kisértünk meg leírni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom