Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1877-09-09 / 37. szám
egylet működését nem kezdheti meg amiatt, hogy kiadásai fedezésére szükséges összeget félre vezetett pajtásaival nem szavazandja meg, sőt sikerülés esetén nem mondom, hogy tüz-eset helyén izgatásai miatt nem lenne a legkellemetlenebb összeütközés. 5. S végtére mégis csak minden takarékoskodása daczára ö az, kinek borbiróságban (Uram bocsánat több akó szilvorium elpárolgott kezelése által. Ezt ugyan a Szent háromság körül nem mondotta el, hanem csak azzal vallotta be, hogy bűnösségének érzetében egy köztiszteletben levő hivatalnoknál járt-kelt pártfogolás miatt s hogy ennek jó indulatát megnyerhesse, még jobbpártra való áttérést is Ígért, ezen ígéretét azonban a vihar elmúltával szintén megszegte. -——"Nőm természetem a személyeskedés, de ott, hol a jó ügyért tenni kell, hazaiiui kötelességet teljesítek, amidőn le- álczázva a civilisatiónak ily ellenségeit, megismertetem megyénk, különösen városunkkal, kik azok, a kik javára lenni iparkodnak s ki ellensége. R t iter József. Simontornya, augusztus 29 én 1877. Tisztelt szerkesztő ur. Én alolirott helyb izr. hitközség tanítója bátorkodom tisztelt szerkesztő urat megkérni következő sorokat becses lapjának nyiltterébe felvenni: ma délelőtt dr. Bleicher belyb. izr. hitközség elnök fiát' többször figyelmeztettem, hogy viselje magát illedelmessel)1, de ezt nem tevén, ennek következtében kezemmel arczára ütöttem, de kezem alig I érte arczát; 'előadás után a fiú otthon panaszkodott és I (tisztelt) kedves atyja mindjárt ezen szavak hallatára, hozzám futott lakásomba, bejött szobámba; de nem mint egy ember, hanem mint valami rabló ezen szavakkal: te huncz | fut, gazember, rabló, hogy merted fiamat bántani, azonnal kidobatlak az iskolából, az nem elég tehát, arezon is vágót sőt veszekedni is kezdett; de csercncsére kezében levő botját kezéből kivettem és a nagy lármára a szomszédból hozzánk futottak. Ezen ur a helybeli izr. hitközség elnöke ily példát mutat ’ és illendő egy ily müveit embertől, mint dr. Bleicher és már nem vagyok az első, kivel igy bánik el, sőt néhány héttel ezelőtt a községben levő kántor úrral ia igy akart elbánni. Azon kedves reményben, hogy tiszteit szerkesztő ur kérésemet nem utasitandja vissza és becses lapjába érde- I mesnek tartja felvenni) maradok tisztelt szerkesztő urnák I alázatos szolgája Goldstein Vilmos, ekl. tanító. *) Az e rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal a szerk. Hivatalos rész. 0375. alisp. Tolnamegye alispánjától. tk A r 0 z é 8. A nagyméltóságn m. kir. belügyministeriumnak f. évi 26538. sz. a. kelt rendelete folytán múlt évi november 9-én a budapesti rendőrség által csavargás miatt elfogott ismeretlen illetőségű, állítólag Veitmann József nevű fiúnak illetőségi helye nyomozandó. Ezen fiú atyját állítólag soha sem ismerte, anyjával Weitmann Máriával pedig helységről helységre koldulni járt, születési vagy illetőségi helyét azonban megnevezni nem képes, előbb pozsonyi, később pozsonyrae- gyei misérdi illetőségűnek mondotta magát, de illetősége sem az egyik, sem a másik helyen megállapítható nem volt. Állítólag rom. kath. körülbelül 13 éves, beszél: németül, termete : alacsony, testalkata: sovány, arcza: hosszas, halvány, haja: szőke, homloka: magas, szemöldei: szőkék, szeme : kékes, orra, szája: rendesek, fogai: épek, ruházata: rongyos. Ugyanazon m. kir. ministeriumnak f. é. 31092. sz. a. kelt rendelete folytán a szerbiai kragujevátzi illetőségű s 2614 piaszter eltolvajlásával vádolt Mithovits M. Velimeznek, ki állítólag ausztriai — Magyarországban és valószínűleg Raj- csevics Mihály név alatt tartózkodik, mivel megszökése után ennek útlevelét ellopta, jelenlegi tartózkodási helye nyomozandó, feltalálása esetén pedig elfogandó. Személyleirása: foglalkozása : a szerbiai hadseregben káplár volt, kora : 18—19 éves, termete: magas, karcsú, kinézése : gyenge, bajusza: igen kicsi, fekete, különös ismertető jele: nagyon mély hangja van. Továbbá ugyanazon ministeriumnak 31390. sz. a. kelt rendelete folytán Duda Jurkó nevű fegyeneznek. ki 14 havi Bulyos börtönbüntetés kiállása után elkövetett rablás miatt a gácsországi przemiteti cs. kir. kerületi törvényszékhez lett volna kísérendő, Aranyos község börtönéből f. é.junius 24-én éjjel megszökött, jelenlegi tartózkodási helye nyomozandó, kézrekerités esetén pedig ezen szökevény a szegzárdi kir: ügyészségnek adandó át. Személyleirása: 1853-ban született Gácsország Fobicien nevű községében, rom. kath, nőtlen, foglalkozása: czipész, termete: közép, arcza: hosszas, haja fekete, orra, szája: rendesek, szemöldei: barnák, beszél: lengyelül, volt rajta szürke katona köpeny és katona sapka. Végre ugyanazon ministeriumnak f. é. 31447. sz. a. kelt rendelete folytán Pozsonymegyebeli puskí születésű Takács (Véber) Venczelnek azon oknál fogva, mivel neki Bécs- ben elhalt nővére özvegy Ricke szül. Takáts (Véber) Rozália 200 frtból álló összeget hagy és holléte nem tudatik, jelenlegi holtártózkodása kipuhatolandó, a mennyiben pedig nevezett egyén netán már meghalt volna, halotti bizonyítványa beteijésztendö. Kelt Szegzárdon, 1877. augusztus 4-én. Az alispán távollétében: Púpé Gyula főjegyző. 6681. alisp. Tolnamegy« alispánjától. Megsemmisítés. Hauk József várdombi lakos, a várdombi jegyzöség által folyó évi julius 29-én 86. sz. a. egy fekete, 6 évesj 136 cm. magas hátulsó jobb czoinbján S. I. bélyegü hámos kan- cza lováról saját nevére kiállított lólevelet elvesztvén, ezen lólevél hivatalból megsemmisittetik. Kelt Szegzárdon, 1877. augusztus 13-án. Az alispán távollétében: Papé Gyula, főjegyző. 6580. alisp. Tolnamegye alispánjától. Megsemmisítés. 6701. alisp. Tolnamegye alispánjától. Gazdasági rovat. Megsemmisítés. Gyurkó József döbröközi lakos egy az uj-dombovári jegyzöség által f. é. május hó 8-án 164. jegyzőkönyvi és 33056. alispáni sz. a. Vancsa József Uj-dombombovár községhez tartozó leperdi lakos nevére szóló, egy 6 éves, kékes szőrű, fennálló szarvú tehénről kiállított marhásjárlatot elvesztvén, ezen marhásjárlat hivatalból megsemmisittetik. Kelt Szegzárdon, 1877. augusztus hó 14-én. .. Az alispán távollétében: Papé Gyula, főjegyző. 6747. alisp. Tolnamegye alispánjától. K (V r O z é s. A trencséni kir. törvényszék f. é. augusztus hó 6-án 1452. sz. a. kelt megkeresése folytán, vétkes emberöléssel alaposan gyanított ismeretlen nevű és származású kóborló, kinek termete: nagy, testalkata: erős, arcza: szabályos, jobb szeme alatt ütés nyoma, szakálla: nagy, vörös, szeme: vöröses, mintegy vérrel aláfutott, öltözéke: középhoszuságu barna télikabát, oly szinü nadrág és fekete posztókalap, tartózkodási helye nyomozandó és elfogatás esetén a megkereső kir. törvényszékhez bekísérendő. Kelt Szegzárdon, 1877. augusztus 14-én. Az alispán távollétében: Papé Gyula, főjegyző. 6848. alisp. Tolnavármegye alispánjától. Megsemmisi (és. Jung János kurdi lakos a diósberényi jegyzöség által 1876. évi junius hó 29-én 25797. alisp. és 191. jegyzőkönyvi sz. a. Tóth János diósberényi lakos mint eladó és Jung János kurdi lakos mint vevő nevére egy 4 éves, vörös-tarka üszőről kiállított marháslevelet elvesztvén, ezen marhás levél hivatalból megsemmisittetik. Kelt Szegzárdon, 1877. augusztus 16-án. Perczel Dezső, alispán. 6859. alisp. Tolnainegye alispánjától. KArAzés megszüntetés. A nagyméltóságu m. kir. belügyministerium f. é. 33948 sz. a. keR rendelete folytán, mely szerint a Tárnok községben egy forintos pénzhamisitványokat terjesztő egyén Sukoró községben letartóztatván, a székesfehérvári kir. törvényszék nek. átadattak, a f. é. 6519. sz. a. kelt itteni körözés beszüntette tik. Kelt Szegzárdon, 1877. augusztus 23-án. Az alispán távollétében: i Pépé Gyula, főjegyző. 6937. Tolnavármegye alispánjától. alisp. K A p A Z é s. A pécsi ül, kir. pénzügyigazgatóságnak T. é. augusztus hó 10-én 18835. sz. a. kelt megkeresése folytán, Jung András ágostai vallásu, 32 éves, borjádi születésű. Veinel Margittal nős, 4 gyermek atyja, továbbá Petz János, ágostai vallásu, 34 éves, borjádi születésű, Loch Erzsébettel nős, gyermektelen dohánycsempészeknek jelenlegi tartózkodási helye nyomozandó. Kelt Szegzárdon, 1877. augusztus 23-án. Perczel Dezső alispán. Schanczenbacher Sebestyén báttaszéki lakos a bátta- széki jegyzöség által f. é. május hó 6-án 527. jkvi. és 739. II. beváltott jegyszám alatt saját nevére egy setét pej, 6 éves, 144. cmt. nagyságú heréit lóról kiállított lólevelét elvesztvén, ezen lólevél hivatalból megsemmisittetik. Kelt Szegzárdon, 1877. augusztus hó 14-én. Az alispán távollétében: Púpé Gyula főjegyző. 7438. alisp. Tolnavármegye alispánjától. Megsemmi si (és. Petrovits György bölcskei lakos eladó és Szőr János szegzárdi lakos vevő nevére a faddi jegyzöség általi, c.julius 30-án 272. jkvi. sz. a. egy fekete kancza, hámos lóról kiállított lólevelet nevezett vevő elvesztvén, ezen lólevél hivatalból megsemmisittetik. Kelt Szegzárdon, 1877. szeptember 1 én. Perczel Dezső alispán. Felső-Tolna-Szánló és vidéke’) 1877. augusztus 10. (Ca zdászati tudósítás.) Tisztelt szerkesztő ur! A „Tolnamegyei Közlöny“ köz- gazdasági lap is lévén, illik, hogy az illető levelezők a vidékenként! aratás eredményét előtüntessék; mert hisz föld- mivelö országban élünk, igy mind saját anyagi jólétünk, mind pedig pénzügyi kormányzatunk s fizetésképességünk nagyon is a termés mivoltjától függ. Vidékünkön — az őszieket illetőleg — jó aratás volt. A búza átlag véve — 1200 □ öles holdat számítva — megadott 15—20 keresztet (kepét) 14 kévével számítva és szem lett keresztje után */■ mérő. (Átkozott uj mérték, sehogy sem szokik nyelvem a hectoliter, kilométer szavakra! Hiába! a magyar ember a megszokott elnevezésekhez csökönyösségig hű marad. Na, majd az uj nemzedék sokkal műveltebb és tanultabb lesz, ez már francziául is tud — egy — két szót.) A rozs hasonlólag jó. Az árpa, — a tavaszi — vékonyabban fizetett, holdja 8—10 keresztet adott, és a szem ugyanannyi mérő lett. A zabok jól fizettek. Elöszéna meglehetősen termett; hanem a sarju! biz Isten keserves ránézni, a hosszan tartó száritó meleg egészen megperselte, vajmi kevés lesz. Kukoricza, épen nem lesz. 10—20 holdról alig kapunk 4—5 kocsival. (Nem tudom, a muszka-sereg majd mivel él L?) Borsó, tök, lencse, napraforgó (tájnyelven tányérbél- virág) kevés eredményt mutat. A dinnyék (már a hol van) vékony kilátást nyújtanak Ízletes húsúkhoz. No de legalább nem kapunk kolerát. Uram bocsás! mit beszélek ? Hát félünk mi valami betegségtől?! Oh! dehogy! hisz körül vagyunk véve községi — körorvosokkal. Köles — a hol tenyészik — jól mutatkozik s fizetni fog mint a — köles. A kerti vetemények . . . biz ezek nagyon szomjuzzák az ég könnyeit, s ha hamarjában az egek csatornái nem nyittatnak meg, úgy biz nem igen vésik fogunk a jó magyaros töltött káposztában; na de lesz paszuly, s a hol zsinoros ruha nincs ott jó a pantaló is. Kender-, lenből meglehetős a termés, a takácsoknak lesz mit szőni, csak a szegény gazdának legyen a vászon-váltságra pénze. Némely úri aszonykák is szeretik termelni a kenderlent, pedig bízón nincs benne köszönet. A kender-len termelés — kicsinyben — csak úgy ér valamint, ha minden munkáját az illető házi asszony maga teljesíti, ellenkezőleg valóságos kár a termelése; egy szalvéta — mire az asztalra felkerül — belekerül vagy másfél forintba, holott sokkal finomabbul készítettet 70—90 krajezárért meg lehet venni, s hozzá még, e bolti kelme nem dorozsmálja az ember száját mint amaz. Gyümölcs épen nincs, az idei év nagyon kedvezőtlen volt a gyümölcsre, s igy falu helyen, távol a várostól — már ha falu-városka is — nem lehet kapni pénzért sem, semmiféle gyümölcsöt. Hiában! a gyümölcsárusnök — magyarul kofák — oda sietnek Olaszországból hozatott édességeikkel, hol a karcsú czvikkeres dandyk jó Lónyai-piczu- lákkal fizetik őket, ha aztán utóbb keservesen rá jönnek is, hogy azok bizony ólmozott magyar krajezárok. No, de mai napság pénzt hamisítani — divat, a divatnak pedig — még a ínissek és myladik sem állhatnak ellen, pedig ismerem, mennyi csapás származik ebből a — papák és féljek amúgy is lapos pénztárczájukra. Szöllö, bor! Ez a magyar ember mindene, a mibe búját, bánatát önti — az idén vajmi kevés lesz, hanem jóságra kitűnőnek ígérkezik. Én csak azt csudálom, hogy ily nagy bortermelő országban, mint Magyarország, s leginkább an- Dak szivében Budapesten, még a jobb nevű vendéglőkben is egyro másra adogatják a jó bor után sóvárgó vendégnek a — szalmabort. Szabó Mihály. *) A gazdasági egyesület igen tisztelt titkárától várnánk egy az egész megye termelését átkaroló tudósítást. A szerk. Lnptulajdonos és felelős szerkesztő: fllodo Vilmos.
