Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1877-08-26 / 35. szám

helytelen az elsőnek állítása, úgy észrevehető, hogy gúnyo­lódás a másodiknak hozzá tevése, melyekre sok mondani valónk lehetne; de mert czikkiró az egyletet a „csecsemő­höz“ hasonlította, mely a maga lábán még járni sem tud, tartózkodunk a mondani valónkkal, nehogy a kis szülött a leczkéztetö bölcset valahogy észbeli botlására figyelmeztesse, helyette azonban ide pingáljuk a hivatolt §-t, hogy kitűnjék, mennyi igaza volt czikkirónak az általa mondottakban s az olvasó közönség ítélhessen köztünk. „Czélja a Szegzárd-köz- ponti felekezet nélküli tanító-egyletnek a Szegzárdon és vi­dékén működő néptanítókat, óvókat stb. az önképzés czél- jából egy testületté egyesíteni s igy közös egymásrabatás ál­tal a nevelés és tanitás előmozdítását, valamint a tanítói te­kintély emelését eszközölni, nemkülönben a társadalomban is a népnevelés iránti érdekeltséget fejleszteni, fokozni.“ Te­hát nem tantestületekről, csak egyes tanférfiakról van szó, a mi ugyliisszük lényeges fogalom különbség; valamint hogy a csecsemő nem fog tanácsot kérni czikkirótól arra nézve sem, bogy ha valaha ereje megengedi, a jelzett bütykös nagy fát is meg ne rázza. — Végre pedig, ha csakugyan bekövetkeznék az, a mit czikkiró oly kérdéssé tön, hogy: a „csecsemő“ nem költözik-e rövid idő múlva a másvilágra? I akkor a czikkiró ur, ki — ha egyebet nem árthatott is a csecsemő életének, minthogy czikkével a pártolás helyett a közönyösségnek nyújtott egy kis tápot, mondjuk, hogy az esetben a csecsemő keresztelésénél tett eme fáradozása ju­talmát a temetési stola-illetékkel együtt duflán veheti föl. Az egylet nevében I Koszorú István, egyleti elnök. — Tamásiból írják nekünk: E hó 15-én rendezték j városunknak — Szent-Flórián zászlója alá újabban erős hű­séget esküdött — nemes hivatásu férfiai: a nyári mulatságok I másodikát. Ez is mint az első, mind a mulatság, mind a nemes czél (a tűzoltó-egylet jövedelme) tekintetéből: lehetőleg jól sikerült. E mulatság messze vidékünk szép nemét, úgy a ! tánczos'fiatalságot, — mint a napjával épen összeeső búcsú — igen szép számmal gyűjtötte együvé. A siker most any- nyival fényesebb még is, mert a szép számmal összejött I vendégek közt, maga a rendezőség — nem úgy mint az el- ! sc'nél talán egészen hideg, liánom melegebb szívélyességgel tudott sürögni. így a zamatosabb táncz, a szép párokat: fo- kozódottabb kedvre is gyújtotta, mely hevületet egy— pik- I auf — pedánsul pikáns nő eset, inkább pedig a kora regg ] hajnal kezdő pirkadása hütötte le, — oltotta el. — Úgy, de I a mulatság szépei ? ,... hm ..: hm .. • erős dolog : hanem még is úgy igaz ! Szépek voltak a szépek, egyenkint úgy, mint összesen; s e szépek imposansan élet vidor rózsaszínű keretében, épen úgy, mint az elsőnél: elragadó nyájas ked­vességével pompázott egy: három fehér rózsáju nő (e lap­nak már bizonnyal kedvencze) Grúber Vilma kisasszony Du- na-Földvárról. — Végre e toll — ha a sors is úgy akarja — a farsangi viszontláthatásig egyenkint és együttesen: „bol­dog reményeket s egy szép jövőt kivan ..........már t. i. re­mé nyeket és jövőt a leendő mulatságokhoz.“ — Eredeti lcvélczim. Kívüli Ezt e levelet adjak az én rózsámnak a ki már engem 20 év otta szeret Az rózsám neve Pedig rebeka ismertető jele lapos feje Helben. Pénz Nincs Bene csak 2 püngö for. Belül: Kedves Rebekám Hol­nap jere el Hozám merd a Holnap el megyek Lakni Zom- bára Krumzli Miska. — 20 év óta a legmelegebb nap folyó évi augusz­tus 22-én volt Szegzárdon. Az eddig két évtizeden át ta­pasztalt legmagasabb hőfok 1866. május 30-án volt, mely alkalommal a hévmérö 30 R°-t mutatott. Az idei hőség azon­ban ezt is túlszárnyalta, mert a folyó hó 20-án mutatkozó 30“-nyi meleget augusztus 22-én 31°-nyi váltotta fel. Hivatalos rész. 5925. Tolnamcgye alispánjától. alisp. li ö r o z (‘ s. Visszaélések megakadályozása végett közhirré tétetik, hogy Poppé Gotthard morvaországi Hoíf községi illetőségű takácslegény, igazolási-jegyét f. é. julius 11-én Kömlöd és Paks közötti országúton elvesztette. Kelt Szegzárdon, 1877. julius 30-án. Az alispán távollétében: Púpé Gyula, főjegyző. 6223. Tolnamegjc alispánjától. alisp. K ö r ö i é 8. A duna-földvári járás szolgabirájának f. é. julius hó 22-én 4329. sz. a. kelt jelentése folytán közhirré tétetik, hogy f. é. julius hó 19-én virradóra Lener Mihály kormód- pusztai lakos és csősznek két lova, és pedig egy feketeszörü, orra lyuka körül fehérszörü, 5 éves, 14 markos, heréit és egy sárgaszörü, hóka orrú, csillagos homloku/ 8 éves, 14 markos, 2 vonás magas heréit, ismeretlen tettesek által el- lopatott. Kelt Szegzárdon, 1877. julius 30-án. Az alispán távollétében: Papé Gyula, főjegyző. 6224. Tülnavármegye alispánjától. alisp. & ö r ü z é s. A dunafóldvári járás szolgabirájának f. é. julius 21-én 4308. sz. a. kelt jelentése szerint julius 19-én virradóra, a geijeni közös-legelőről Nyíri György gerjeni lakos kárára két csikó, az egyik feketésszürke, két éves mén, a másik világospej, két éves kancza, ismeretlen tettesek által el- lopatott. Kelt Szegzárdon, 1877. évi julius 30-án. Az alispán távollétében: Papé Gyula főjegyző. 4786- Tolnavármegye alispánjától. Hirdetmény. Méltóztatott m. kir. belügyminister ur ö nagyméltósága igazságügyi minister ur ö nagyméltóságával egyetértöleg mai napról kelt távirdai rendeletével elrendelni: hogy Hunyad- megye területén rablók, rablógyilkosok s ezek bűnrészesei ellen egy évi tartam alatt rögtönbirósági eljárás vétessék foganatba. Mi is, a m. kir. igazság- és belügyministernek 1868. évi november hó 5-én 6400. sz. a. kelt rendeletével közlött rögtönbirósági szabályok 3-ik §-a nyomán ezennel köz­hirré tétetik. Kelt Déván 1877. évi julius hó 14-én Szere- day Ignácz s. k. alispán. 6100. alisp. Hunyadmegye alispáni hivatalának f. évi julius 15-én 4786. sz. a. kelt megkeresése folytán közhirré tétetik. Kelt Szegzárdon, 1877. julius hó 25-én. Az alispán távollétében: Púpé Gyula főjegyző. 6262. Tolnamegyc alispánjától. alisp. Megsemmisítés. A Gindli-család községi jegyzösége által 1876. évi jú­nius 11-én 173. jkvi. és 7824. alispáni sz, a. Nyúl György p.-apáthi-i lakos mint eladó és Budai János szedresi lakos mint vevő nevére, egy szökes?örü pörgeszarvu, bal farán 9. 5. bélyeggel ellátott tehénről kiállított marhásjárlatot tu­lajdonosa a f. é. junius 26-án Pakson tartott országos vá­sár alkalmával elvesztvén, ezen marhásjárlat hivatalból meg- semmisittetik. Kelt Szegzárdon, 1877. julius 31-én. Az alispán távollétében: Púpé Gyula főjegyző. 6197. Tolnainegye alispánjától. alisp. K «> r O z é s. A pécsi m. kir. pénzügyigazgatóság f. é. julius hó 15-én 5760. sz. a. kelt megkeresése folytán Horváth József volt manfai lakos, köbányász, dohánycsempésznek jelenlegi tar­tózkodási helye nyomozandó. Kelt Szegzárdon, 1877. julius hó 30-án. Az alispán távollétében: Púpé Gyula főjegyző. Szabályrendelet. Tolnnuiegye állandó népnevelési bizottságának szer­vezése tárgyában. Az állandó népnevelési bizottságnak czélját és hatás­körét az 1876. évi 28. t. ez. 8. §. meghatározván, annak szervezete következőleg állapittatik meg. 1. A bizottság megalakulásakor három szakosztályra osztatik: a) A polgári, felsönép, ismétlő-iskolai, ipar, kereskedelem és a felnőttek oktatásának ügyosztálya. Működési köre mind­azon intézmények és intézkedésekre kiterjed, melyek a hat osztályú elemi iskola keretén, a fegyenczek és rabok okta­tását sem véve ki, felül esnek; de az 1868. évi 38. és az 1876. évi 28. t. czikkek rendelkezéseit meg nem haladják. b) Elemi, népiskolai és kisdedovodai szakosztály. Ha­tásköre a hat osztályú elemi népiskola tanitás és neveléstani ügyeinek s ezzel kapcsolatban a taneszköz szerelés és tan- könyvelésnek s a fegyelmi viszonyoknak szemmel tartása mellett, a kisdedovodákra való —neveztessenek azok gyermek- menhelyek vagy Fröbel kerteknek folytonos felügyelés, s akként való működés, hogy az ilynemű intézetek a megye területén mindinkább meghonosittassanak és elterjesztessenek. c) Epitkezési, egézségügy, faiskola és kertészeti szak­osztály. Munkaköre az iskolai építkezést, legyen az uj vagy javítás a padok berendezését, tantermek czélszerüségét, a tanulók égészségi állapotát, faiskolák állását, berendezését, hiányát, a talaj, légtüneti, fa és növényfaj tenyészési viszo­nyokat, tekintettel a gazdasági használhatóságra, tanulmá­nyozva, a felmerülendő fogyatkozások és bajok elhárítására javaslattal vagy indítvánnyal közreműködni, hogy a népis­kolai állapotok e tekintetben is a kellő szinvonalra emeltes­senek s a korkivánalmainak megfeleljenek. 2. E szakosztályok létesitésére a népnevelési bizottság tekintettel a tagok szakmája és képességeire, magát lehető­leg egyenlő számban felosztja, s mindenik szakosztálynál el­nököt és jegyzőt választ, kik közül az elnök az illető szak­osztály üléseit összehívja, a bizottsági elnök felhívására pe­dig összehívni tartozik, a tananácskozásokat vezeti, s azok eredményét az állandó bizottság elnökéhez általános tárgyalás végett megküldi, a jegyző pedig a szakülések tanácskozá­sairól jegyzőkönyvet vezett a kellő iratokat elkészíti, s azo­kat az osztály elnöknek további intézkedés czéljából átadja. 3. Az állandó népnevelési bizottság elnöke a királyi tanfelügyelő, alelnököt valamint két jegyzőt maga a bizott­ság választ, szükség szerint általános szavazat többséggel. A bizottsági elnök hatásköre, átvenni a megye köz­gyűlése vagy a közigazgatási bizottság által a népnevelési állandó bizottsághoz utasított ügyeket s az azokra adott vé­leményt, javaslatot, s egyéb netánni indítványokat a neve­zett hatóságokhoz vissza vagy átezármaztatni, az ülések nap­ját kitűzni, az üleseken elnökölni, s a tanásskozásokat ve­zetni. Mindannyiszor, valahányszor a megye közgyűlése vagy a közigazgatási bizottság valami ügyet intéz hozzá, vagy a szakosztály elnök az illető tagok által megvitatott valamely dolgot tesz át, a bizottságot összehívni tartozik oly formán, hogy a tanácskozás eredménye a következendő első hatósági gyűlésre beterjeszthető legyen. Egyéb esetekben is ülést tart­hat az elnök, a mikor csak szükségesnek látja és a megye népnevelési ügye azt kívánatossá teszi. Az üléseken megvitatandó tárgyak és kérdések az egyes bizottsági tagok elökészülhetése végett, mindig kellő időben, lehetőleg nyolez nappal a gyűlés napját megelőzőleg, kivo- natilag a meghívásban közzéteendők. Az elnök akadályozta­tása esetén mindezen jogokat és kötelességeket az alelnök gyakorolja és teljesiti. A jegyzők kötelessége az ülések jegyzőkönyveit ve­zetni, a kellő iratokat elkészíteni s további intézkedés végett az elnöknek vagy eset szerint az alelnöknek kézbesíteni. 4. A bizottság és a szakosztály ülései mindig nyilvá­nosak. Az elsőknek helye Szegzárd, az utóbbiaknak ülései pedig kivált ha egyes helyi esetek kívánatossá tennék, a vi­déken is tarthatók, különösen a közönség érdekeltségének fokozása szempontjából, hogy a megye lakossága a népne­velés ügyeinek minél teljesebb mértékben megnyerethessék. A bizottság minden tagja inditványozási joggal bir, de szükséges, hogy ez indítvány Írásban nyújtassék be, mely­nél tanácskozási tárgyat rendszeresen csak akkor képezheti, ha azt a bizottság tárgyalhatónak ítélte s ezután azon szak­osztálynál, melyhez az utasítva lön a kellő tárgyaláson ke­resztülvittetett, sürgős esetekben azonban a bizottság az el­fogadott indítványokat azonnal is tárgyalás alá veheti. A bizottság és a szakosztályok üléseikre szakértő bizal­mi személyeket is meghivathatnak, kik a tanácskozásban részt vehetnek, de szavazati joggal nem bírnak. Mind a bizottság, mind a szakosztályok ülésein, a köz- megegyezés nem jöhetne létre, a tárgyalások felett a jelen­levő tagok általános szótöbbsége határoz s ha három tag kívánja, a szavazásnak névszerint kell megejetetnie. Egyenlő szavazatok esetén az elnök szava dönt. Meghagyatik azonban a kisebbségnek is a jog, hogy külön-véleményét az elnök utján, ki azt elfogadni köteles, az illetékes helyre fölteijesztheti. 5. A jegyzőkönyvek hitelesítése mind a bizottság mind a szakosztálynál az ülés után legtovább 24 óra alatt meg­ejtendő, minek foganatositására az illetékes elnök és jegyzőn kívül mindenkor egy tag küldendő ki, s a jegyzőkönyv mind a három által aláiratik. 6. Egyebekre nézve a tanácskozás ügyrendjét és mód­ját maga a bizottság vagy a szakosztály állapítja meg, s a körül nem irt dolgokban saját belátása szerint intézkedik. Megjegyeztetik azonban, hogy ha egy vagy több bizottsági tagnak helye bármily oknál fogva megürül, az ily eset a bi­zottság elnöke által, a szakosztály megnevezése mellett, hogy a betöltésről kellőleg intézkedni lehessen, a. megye közgyű­lésének azonnal bejelentendő; s végre hogy az összes bizottság tagjainak megbizatási idejére és újbóli választatására az 1870. évi 42. t. ez. 28. §-a szolgál zsinórmértékül, kivévé a bizott­ság állandó elnökét és a vallásfelekezetek választottjait, kik­nek megbízatása a hivatolt törvény 65. §. szerint ítélendő meg. 115. rk. közgy. Ezen szabályrendelet Tolnamegye bizottságának 1877. évi julius hó 10-én tartott rendkívüli közgyűlésén elfogad­tatott. Kmf. A törvényhatóság nevében. Az alispán távollétében: Púpé Gyula, főjegyző. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Buda Vilnius.

Next

/
Oldalképek
Tartalom