Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1877-08-12 / 33. szám

33. szám. Szegzárd’ vasárnap 1877. augusztus 12-én. , \ jlyam. Megjeleli: hetenként egyszer, vasárnap. Kiadóhivatal: Széchénvi-utcza 172. szám, hova az előfizetések, hirdetmények es felszólamlások küldendők. Egyes példányok ugyanitt kaphatók. Társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap. Tolnamegye törvényhatóságának s a lolnamcgyei gazdasági egyesületnek hivatalos közlönye. Előfizetési árak: Egészévre ... 5 frt — kr. Félévre .... 2 „ 50 „ Egyes szám ára .-------10 „ Sz erkesztő lakása: Szegzárdon Fejös-ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Hirdetési dijak jutányosán szá­míttatnak. Szegzárd, 1877. augustus 10-én. Bízón édes magyarom bár vérrokonok és egy nemzet fiai vagyunk, bár bennünket hozzád a fajegy- ségböl kifolyó rajongó szeretet csatol, bár szivünk minden dobbanása te érted van, azért még is kény­telenek vagyunk néha a te fényes nemzeti tulajdo­naid hátterébe furakodni, hogy hibáid közöl annyit napfényre hozzunk, melyet alkalmilag gyógyitgatni hivatásszerű kötelességünk. Azért találkozol néha e lapok hasábjain korholó szavakkal, azért mutatjuk fel néha az érdem hátte­rét, hogy a folytonos hízelgés el ne puhítson s ta­nuld tenmagadat ismerni s minél tökéletesbé lenni. Ugyebár rajongsz az alkotmányos életért; év­századokon keresztül önfeláldozó küzdelmed czélja a szabadság volt, de a'mily szívós, a mily nemes, a mily nagy vagy a küzdelemben, oly hamar lelohad tü- zed a fáradságos építés, az alkotás korszakában, lia a kivívott előnyt féjleszTeiií, állandóvá fenni hi­vatásod. Gondolj csak vissza az ezelőtt 15 évvel tör­téntekre, midőn 20 évi elnyomatás után a megyei élet kapui előtted ismét feltárultak. Minő mohó ön­elégültséggel töltöttél napokat, heteket a teremben, hol ügyeid intézteitek el. Minő tiszteletreméltó erő­vel küzdöttél minden lépésnyi térért, mely helyható­sági önkormányzati jogaid csorbításaként tőled el­vonatni szándékoltatott. S mit mivelsz most? Kötéllel fogatod magadat, hogy a közügyek elin­tézésében részt végy! Azt mondod : nem akarsz magadból gúnyt űzet­ni? nem akarsz az önkormányzati jogok megha­gyott, az állam által el nem nyelt foszlányán rá­gódni ? Nem ott a hiba édes magyarom, mert a mi előt­ted kedves, ahhoz ragaszkodni kellene léte utolsó parányáig s gyáva elkedvetlenedésnek nem szabad­na áldozatul dobni, hanem heves vérü, keleti faj vagy, a divatnak nagyon is hódolsz, folytonosan szélsőségek közt mozogsz s a komoly fáradságos munka előtted nem bir elég vonzó erővel. íme a kemény vád! Lehet, hogy megharagszol érte, de ki kellett az igazságot mondanunk s éppen most, mert a helyhatósági önkormányzati jogok egyik sarkalatos része most lesz általad gyakorlati­dé s ha az eddigi végzetes közönyödet bár kímélet­len feljajdulással megtörni nem sikerül, bizon legki­válóbb érdekeid felett fognak dönteni nélküled is. Igaz, a megyei élet nagyszerű változásokon ment keresztül, mig a parlamentáris felelős kormányzattal úgy —ahogy öszhangzatba hozatott; — igaz, hogy a közigazgatás vezetésére kiszabott megyei gyűlés nem űzhet már magas politicát; — nem manifestál- hat rendeleteket, mint egy független királyság, ha­nem azért maradt még ott cselekvési tér, maradt gyakorolható jog; s a ki a meglevőt, a gyakorol - hatót meg nem becsüli, arra bizon csak az a felelet: hogy az többet nem is érdemel! A választott megyei tisztviselői kar hat éves man­dátuma ez év végével lejár s az általános választá­sok határideje folyó év utolsó havára tehető. A választást pedig a törvény szerint a megye­bizottság gyakorolja. No, és édes magyar ómennek a válasz­tó m egye bizottságnak fele és még ezen­kívül kettő, vagyis összesen 112 f. hó 16-án lesz megyeszer te megválasztva. Azért menj el a szavazó urnához tömegesen, juttasd többségre embereidet, kikben bízol, mert ha ezt elmulasztod, Inában panaszkodol a közigazgatás rosszaságáról, Inában szólod, szapulod megválasztott tisztviselőidet, mert ha te a bizottsági tagok válasz­tása alkalmával közvetve akaratodat nem nyilvání­tod s a választásokra befolyást gyakorolni meg nem kisérled, szóval, ha te nem választasz, vagy nem vá­lasztatsz megyei tisztviselőt, akkor bizon nélküled is és úgy fordul — akaratod ellen is választanak mások! Fürdői levél. Tarcsa, 1877. julius 31-én. Hazánk nevezetesebb fürdői között nem utolsó helyet foglal el a tárcsái fürdő, melynek használata különösen nők­nél ritkán szokott hatás nélkül maradni. TARCZA. A duna-földvári ezéhek. (Folytatás.) X. Kalapos ezéh. E ezéh csak 1845-ben alakult, liz taggal, tehát ko­rábbi adománylevelei vagy egyéb iratai nincsenek. Pecsét- körirata: A Dunaföldvári kiváltságolt (holott kir. kiváltság­gal nem bir) kalapos Czéh 1845. Czimere: egy ágoskodó oroszlán egyik első lábával félmagas hengerkalapot tart. Újabb pöcsét: D.-Földvári kalapos Társulat. Czimere: egy pörge kalap. 1845 előtt az egyes tagok Pécsnek, Veszprém­nek valának fiók-tagjai. A régibb tiz ezéhtagon kívül, mint kalapos bárom egyén bír iparengedélylyel. Czéhládájában bírja 1828-iki ki­adásban a helytartótanács általíközrebocsátott általános ezéh- szabályokat. XI. és XII. Kőiéi- és szíjgyártó ezéh. A) A kötélgyártók régi 1779-ki czéhládájában a pöcsét körirata: Sigillum Einer Ehrsamen Seiler Hantwerk inFölt- war 1779. Czimer: kétfejű sas kebelében gereblye, horog, kerékhajtó, nyíllal átszúrva. Okmányok: a) a m. kir. udvari kanczelláriának, a föntebbi czéheknél érdekelt 18 czikkelyü rendelete, nem hivatalos kiadásban, német nyelven, azon hozzáadással, hogy itt a kötélgyártó remek is ki van irva; b) a pestvárosi kötélgyártó ezéhnek 1724-ben, azon alka­lommal nyert királyi s kanczelláriai adománylevele, midőn a budai kötélgyártó ezéhtöl külön vált, 1774-ki hiteles má­solatban német nyelven, c) A duna-földvári kötélveröknek a pesti eredeti után készült német mintája nem hiteles má­solatban, melynek kivonatát valamint a pestiét alább adjuk. Köteles jelenleg csak három van, mióta a hajók lovakkal vonatása szünöben van, a gözhajógyár is köteleit maga ké­szíti. Azelőtt Tolna- és Fehérmegyéböl 20—22 köteles tar­tozott az itteni ezéhhez. B) A duna-földvári szíjgyártók 1821-ben váltak el s lettek különálló ezéh a ráczkevei anyaczéhtöl, mely csak négy évvel előbb 1817-ben nyerte a m. kir. udvari kan- czelláriától adománylevelét. A czéhládában ezen ráczkevei adománylevélnek hiteles másolata van mejr, A czéhpöcsét körirata: D.-Földvári Szíjártó Czéli Pe­csétje 1822. Czimer: két ágaskodó oroszlán közt egy kantár. A remek volt: egy pár lószerszám; 1821 előtt még egy szi- ronyos csikós kantár. Az egyesült kötél- és szíjgyártó ipar­társulattal csatlakozásban van: egy kosaras, egy tarisznyás, és egy timár: összesen 15 tag. Kivonat a duna-földvári kötélverö 24 ezékszabály min­tájából, 1779-böl. A ezéh zászlóján egyfelől a boldogságos szűz, másfe­lől a ezéh védszentje Postomur (Posthumus?) legyen kifestve. (A pestvárosi ezéh patronusa Sz. András, ki kötelekkel volt a keresztre feszitve.) A szokott ünnepélyes menetekről ok nélkül elmaradó mester 3, a legény 2, az inas 1 font viaszt fizet, legyen az helybeli vagy vidéki. Az évnegyedes mise után 12 órakor a tagok a czélimester házánál összegyűlnek, befizetik az öt garas díjt s egész böcsiilettel intézik el a közös és magános ügyeket. A ki a ezéhgyülésben magát illetlenül viseli, fizet 1—2 frt bírságot; nagyobb vétségért följelentetik a felsöbbi hatóságnak. A földesuraság további intézkedéséig, itt helyben csak (üres hely van hagyva) mes­ter és mesterözvegy tarthat műhelyt; ezeknek is az egye­dül üdvözítő kath. vallást tartóknak kell lenniök. A hely­beli tagokon kívül magában foglalhatja I ezéb mind a Tol­namegyebeli többi kötclveröket, a Sárvizén innen és túl. A fo- és alezéhmester választása vagy megmarasztása, új év napján, a számadások megvizsgálása szótöbbséggel és a két czéhláda kulosnak az új ezéhmesterek kezébe leendő átadása után történjék. A mely legény mesterré akar lenni: meg- kivántatik, hogy tisztességes szülőktől származott törvényes születésű, tanulási, vándorlási az idegen 3-at. a mesterfi 2 évet bevégzett, itt helyben egy évig munkában állott, a föl- desuraságnak magát bejelentett, rom. kath. vallásu, böcsü- ! letes előéletű legyen, egy év alatt a mesterjogért 30 frtot fizessen és a mestertársaknak tehetség szerint torral és a remek készítése alatt a felvizsgáló mesterek számára tisz­tességes ellátással szolgáljon. A remekmű kővetkező: a) egy I 50 öl liosszu 75 font súlyú kötél, simítva, b) egy 20 font súlyú 20 öl hosszú kötél sodoritva s háromszor borítva, c) egy 80 öl hosszú 20 font súlyú heveder 16 fonállal, d) egy zsineg, 30 öl bosszú 15 font súlyú, egyszerű fonálra három­szor borítva. (Az újabb korbeli remek volt: a) egy 20 öles 20 font súlyú liámos vontatókötél; b) egy rövid c) és egy bosszú istráng, amaz 9, emez 12 láb bosszú). A köteles öz­vegyének, leányának szintén kötélgyártó férje és fia, a fon­tebbi négy darab remek egyikétől fölmentetik. A vidéki I mester csak egy kötelet készít és a mesterdíjnak felét fizeti. A kiküldött vizsgáló mestereket a remeklő elegendő élelem­mel látja el; és a remek bírálatnál minden fölfedezett hibá­ért egy tallért fizet. A ki egy másik mester legényét s vá­sárokon vevőjét magához csalja: birsága 2 frt. A ki régi kötelet basznál föl az újba: bírsága a czéhláda részére 4 frt; a temploméra két font viasz. Ha egy mázsánál több kender hozatik Földvárra: kell hogy erről mindegyik köte­lesnek legyen tudomása, nehogy valamelyiknek munkaanyag­ban hiánya legyen. A földvári köteleseknek a budai ezéh- ládába letett okmányaik 20 arany birság alatt kiadandók. A pestvárosi kötélgyártóknak a fönnebbi földvári min­tától elütő ezéhszabályai 1726-ból: Pestvárosában csak három kötélgyártó műhely kivált- ságoltatik, mig ez iránt a magistrates másként intézkedni czélszerünek nem látja. A ezéhtagok közé csakis a kath. vallásuak vétetnek be. A budaitól különvált pestvárosi kö­teles ezéh nemcsak a pest-pilis- és soltmegyei, de a Dunán s Tiszán inneni és túli köteleseket is vidéki tagokul jogo­sítva lesz fölfogadni. Az öreg és fiatal legények ugyané pestvárosi 12 ezéh- | szabályainak kivonata. A mely legény egyik pesti műhely-

Next

/
Oldalképek
Tartalom