Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1877-08-05 / 32. szám
nak 3—3 összesen kilencz hold, a református tanítónak, a ki volt, de most nincs, nem is lesz, mert 270 ref. lélek tanítót nem képes tartani és a keleti hitv. harangozó-tanítónak, kinek tanítványa nincs, mert az egész felekezet 12—15 lélekből áll, szintén három holdat, tehát két nem létező tanítónak hat hold földet adott, — mondom iskolánknak méltó oka lenne panaszra, ha nem tudnók, hogy az egyetemmel együtt, vagyis ép ez utóbbi, átlcos gazdálkodás inkább garázdálkodás alatt nyög. En az „Egyetértés ben Lejtényi ur gazdálkodásáról annyit mondtam el, hogy azt Madarász József képviselő a tanügy minis- terhez interpellate tárgyává tette. Mire még eddig sem Trefort, sem Lejtényi nem felelt. Azóta Lejtényi ur nem tudom miféle patronusba, vagy a netáni világháború general quittjében biztában, megint többrendbeli dolgot követett el, melyekre Poor Imre egyetemi tanár s főorvos ur által a pesti egyetem orvosi karát, mint a duna-foldvári és szegzárdi urodalomnak M. Terézia adományából fóldesurát figyelmeztettem. Alkudjunk meg tisztelt egyetemi orvosi kar és tan- ügyminister ur! Adják nekem által a kellő okiratokat és tanúvallomásokat: én egy Duna-Földváron alapítandóreálgymnasium számára behajtandó 50,000 irtot kinyomozok. Különfélék. — Halálozások. A mint a föld nap körüli pályájának azon válpontjához ér, honnét tovahaladva, a naptóli távola nagyobb lesz s a távolsággal az éltető meleg sugarak fokonkénti hidegülése következik be, mintegy adott jelre az emberi élet is hamarébb kialszik s a halálozás a nap sugarainak hidegülése arányában gyakoriabb lesz. Ezen természeti tünemény igazságát látszik igazolni a harangok azon szomorú zúgása, mely minden évben s igy ez idén is immár bekövetkezett. Alig múlik el nap, melyen egy-egy a megszokott, tisztelt, szeretett s körülöttünk mozgó alakok közül el ne tűnnék az élet színpadáról, hogy minden, mi nyomait feltünteti, lassanként elenyésszék; s csupán a közel rokonok keblében élő emlék marad fenn utánna, mely sírhalmának virággal beültetett tetején virraszt. A lefolyt hét méltán fog* lal helyet Szegzárdon a szomorú hetek közt. Alighogy a sajnálat kifejezései közt örök nyugalomra tétetett Bencze István megyei őrmester egy tisztes ősz alak, ki 76 éves kora daczára, rendjel díszítette mellel s egyenes föhordozás- sal tette meg naponkénti útját a postára 52 éven keresztül, hogy a megye részére érkező pénzes küldeményeket az al- ispáni hivatalhoz szállítsa; alighogy a helyben létezett dalárda tagjai egykori kitűnő tenoristájuk Faidt Ad ám por- adozó hamvai felett meghatottan elénekelték! az „eltávozást már ismét újabb gyászhir járta be a várost, mely a legszé- lesb körökben a levertség kinos érzetét kelté életre. Egy böcsületes, munkás élet nyert végbefejezést, a közélet egy önzetlen harczosa dőlt ki, hogy helyét betöltetlenül hagyja. | A mély részvét, mely Halmay Ede, e derék ügyvéd vi- I rágkoszoruzta koporsóját követő nagyszámú közönségben nyilvánult, szolgáljon vigasztalásul a mélyen sújtott családnak. — A szegzárdi borkereskedő részvény-társulat folyó évi julius 29-én saját helyiségeiben közgyűlést tartott, mely alkalommal tárgyalta azon egyetlen ajánlatot, mely a társulat egész vagyonának tömeges átvétele tárgyában a felszámoló bizottsághoz érkezett. Hosszas, de higgadt vita után a közgyűlés elfogadta Adler N. János szegzárdi kereskedő ajánlatát, ki a társulat összes borkészlete, felszerelései és ingatlanságaiért 10 havi időközben, 34,938 frt 92 krt kifizetni ajánlkozott. Tekintetbe véve, hogy a társaságnak 14000 írtra rugó terhei vannak, a részvényesek egy-egy darab részvény után a befizetett 105 frt helyett fognak kapni 38 frtot. Veszett fejszének a nyele, na de legalább a czég fennmarad s lelkiismeretes kezelés mellett, melyet mi az átvevőtől feltételezünk és elvárunk, azon czélnak, mely vegett felállittatott, a haszonra kilátással meg fog felelni. — Tűz Dicsen. Folyó évi augusztus 1-én reggeli 7 fél órakor nagy füstoszlop emelkedett Decs községéből, mely hagy tűzre engedett következtetést vonni. Szegzárdról egyik városi fecskendő s a tűzoltók egy osztálya egy géppel útnak indult a szükségesnek mutatkozó segély eszközlése végett, de a nagy távolság miatt, már a meggyulladt 5 ház egészen porrá égett, mire a helyszínére értek. — Kuniról Írják nekünk: Folyó évi julius hó 25-én délelőtti fél 11 órakor erős szél mellett tűz ütvén ki, az 1 polgárlakot, az uradalmi korcsmát, a volt erdészi lakot, 7 melléképületet és körülbelül 1000 kereszt gabonát hamvasztott el. Csak azon körülménynek köszönhetjük — daczára a nagy szélnek — aránylag csekély szerencsétlenségünket, hogy az utczát keresztbe füta; ellenkező irányú széllel falunknak nagyobb része most hamu alatt feküdnék. Itt el nem mulaszthatom községünk, de leginkább a kárvallott s közel veszélyben forgottak nevében köszönetét mondani csib- ráki báró Jeszenszky Sándor ur s fiainak, kik tevékeny részt vettek az oltás körül, húzván a legnagyobb kitartással még a fecskendőt is s Schröder Gyula urnák, ki kocsin áll- ván hordatta a vizet és merte azt a kannák és sajtárokba, folyton buzdítván a helybeli tohonyább lakosságot az oltásra; sőt magával hozván egy kis kézi fecskendőt; továbbá Szili János tanító urnák, a fecskendőn tanúsított ügyesség s fá- radhatlan kitartásáért; végre Jováncza, Döbrököz és Dúzs községeknek fecskendőikkel való gyors megjelenésükért, melyekkel a tűznek tovább teijedését csakhamar meggátolhattuk. Isten éltesse e nemes szivü urakat s honpolgárokat! Nagyon hiszem, hogy a kurdiak is okultak s nem fogják többé a kévés-eleséget az udvarra összehordani. — Bajai csendélet. A „Bajaírja:“ A „s p an yol társaság“ nevében több helybeli vagyonos polgár fenyegető levelet kapott, hogy egy meghatározott időben és helyen bizonyos összeg pénzt deponáljanak. A társaság tagjai ezt csak kölcsönnek (!) tekintik és nemcsak hogy visszafizetik, de sőt arra kötelezik magukat hogy Bács-, Baranya- és Tolnamegyében az illető kölcsönadó bátran járhat-kelhet és ha valaki ezen megyékben útjában állana, azt eltávolítani az ö feladatuk leend. — Ha pedig netán a kívánt ösz- szeget nem hajlandók letéteményezni, úgy az alapszabályok szerint — itt még a §§-ok is idéztetnek! — előbb szemük Idegen szegődő mellett két böcsületes embernek 32 forintig kezessége követeltetik. A fölszabaduló ifjú, a mesterlegények közöl két komát visz, kik neki a keresztségben állanak, mely keresztségért egy czéhbeli kanna borral, nyolcz karajczárral, a beírásért egy garassal és székpénzeül egy pénzzel tartozik. A mi czéhbeli napunkat pünköst hétfőn kell ülni. Ekkor számot adnak és választatnak, vagy elébbi tisztükben meghagyatnak a fő- és kis czéhmester, úgy a pixismester. A mi föczéhünkhöz tartozó külső mesterek is a megirt czéhnapra megjelenjenek s a kántorpénzeket befizessék. Ha valaki a maga fonalát a takács mestertől akkor akarná elvinni, mikor a fonal már meg van vetve, fizet minden röftöl egy krajczárt. Más munkáját, legényét hamisan elcsalni két frt birság alatt tilos. A ki heti- s más vásárra eladó vásznat hoz, a vizsgáló takács mesternek minden darabtól fizet egy pénzt. A fizetést neheztelő vagy megtagadó, a mi bevádolásunk által megbüntettetik. Ha a mesterek a nyilt láda előtt vagy azonkívül egymást boszusággal illetik, szidják, átkozzák, ha tisztátalan személyekkel nyájaskodnak: a böcsületes czéh által megbüntettetnek, sőt a magistratus- nak is följelentetnek. Ezen czéhartikulusok a főgyülésen minden évben fölolvastassanak; a ki időn kivtil akarja olvasni, vagy olvastatni, fizet egy tallért. A ki a mi privilégiumunkat ellenzeni, háborgatni merészelné, akarmely tisztben levő ember legyen: birsága nyolcz marka arany; melynek fele a Tek. Kamaráé, egy része a magistratust, más része a mi fő czéhládánkat illeti. Toldalék a takács legények föntebbi 1768-kiartiku- lusaihoz. A dékány minden nap délben ellásson az atyamesterhez: nem parancsol-e valamit? A mely legény magát a czéh háznál mulatság közben illetlenül viseli, ha garázdálkodik, ha szóbeli asszonnyal tánczol a kocsmában: büntetése három legény igazsága azaz 24 kr. A mely legény a másik munkáját becsmérli, más műhelybe csalja: büntetése 1 frt. A mely legény egyszer a műhelybe kisértetik: 14 napig nem szabad onnan kiszállni. A legény elmenő szándokát jelentse ily szókkal: „kedves mester uram! tovább nincs kedvem maradni, hanem bucsuvéget kérek magamnak.“ A ki jbucsuvét után maradna: bírsága 8 karajczár. Kézfogás nélkül illendő helyeken meg ne jelenjen. — A mesterek úgy viseljék magokat, hogy a legényeknek például legyenek. A legény igazságlevele kiadásáért nyolcz krajczár járt. Innen a birság értéke 1, 2, 3 legény igazság: knap: 8, 16, 24 krajczár. D) A takácsok czéhirataí közt van 1813-ból egy helytartótanácsi nyomtatott rendelet Írott másolata: Közönséges czéhbeli czikkelyek, a mesterség üzés végett való Társaságok és Czéhelc számára. Az LV. czikkely érdekesbjei. A. Az inasokról. Ki inasságra fölvétetni kíván, az akarmely bevett Religiója lehet, erre nézve el nem tiltatik a szándékába vett mesterségtől. (Ennek daczára akárhány város és czéh volt az országban még 1830-ban is, melyek protestáns tagot magok közé nem fogadtak.) Az inasságra fölvételnél, ha jobbágy volna, a földesuraság engedélye is kikérendő. Az inas fölfogadása hat heti próba után, a czéhgyülésben, a nyilt czéhláda előtt 1 frt 30 kr. lefizetése mellett történik. A báb- s kenyérsütöknél, ács- kötélgyártók- fazekasoknál, két, — a szűcsök- aranyművesek- kővágók- tobakosoknál és óracsinálóknál négy, — a többi mesterségeknél három év az inasesztendő. E tekintetben a mesterek fiai sem részesülnek kedvezésbe, kivéve, hogy csak fél tallér taksát fizetnek. B. A legényekről. A legény keresztelő és szabaduló levele eredetiben a czéhládában hagyatván, az illetőnek csak akkor adatik ki, ha majd czéhbe akar állani: másolatban pedig a vándorlás végett adatik ki 1 frt 30 kr díjért. A három évi vándorlás ezen idő előtt csak annak engedtetik el, ki testi bénasága miatt nem képes vándorolni, ki, atyja elhalálozván, mint család föntartó nélkülözhetlen, ki elaggott, nyavalyás szüléinek ápolására szükséges. A legény egy-egy mesternél, két heti fölmondással legalább hat hónapig dolgozzék. A sz. lieverdel hétfőkön, blau Montag, folyvást rendetlenkedő, rakonczátlan viseletű legény három napra kenyéren vizen bezárandó. Az eddigi megkülönböztetés az öreg s ifjú legény közt, az a miatt támadt sok visz- szaélésnél fogva eltöröltetik; a mestertől fogván függni, hogy annak, ki jobban érti forgatja mesterségét, jobb fizetést adjon, mint a másiknak. C. A mesterségről. A mesterlegény, ki mesterré akar lenni, bizonyság leveleit elömutatvilágától fognának megfosztatni, azután gyermekeik elrabol- tatni, végül iszonyú kinok közt meggyilkoltatni. A levelek és levelezési lapok részint Mohácson, részint helyben lettek postára adva. A „spanyol társaság“ rendőrkapitányunk által erélyesen nyomoztatik. — Uj könyv. A lapunkban nem régen ismertetett mű: „gyakorlati útmutató az adó-, bélyeg- és illetékszabályok köréből, községi elöljárók, községi és körjegyzők, jegyzői vizsgára készülök és az adóügygyei foglalkozók számára | megjelent. Irta: Mészáros Caesar, Budapest. Rautmann Frigyes könyvkiadóhivatala. Ára 1 frt o. é.“ — A nagyméltóságu m. kir. pénzügyi ministerium 37483,1877. számú kiadványával hivatalos ajánlatban részesittetett. — A d.-földvári tánczvignlmakat következő lelkesült szavakkal ünnepli egy ottani levelezőnk: Carneval caniculában. A duna-földvári „Egyenlöségi Kör“ rendezett f. hó 22-én kerti helyiségében könyvtára javára egy bált, mely jól sikerült. A számosán megjelent közönség jól mulatott, hódolva Terpsyhorénak másnap reggelig. A helybeli casinó által szombaton f. hó 28-án kerti helyiségeiben rendezett „Anna bál“ a szó legigazibb értelmében fényesen sikerült. Öreg urak, hajdani vitéz harczosok a sima táncz- - padlón, kik még egy földvári bálról sem maradtak el, biztosítottak engem arról, hogy ily elegáns, eliteszerü, összevágó bál Duna-Földvárott még nem volt! (Relata refero.) Ha jól olvastam, 36 pár tánczolta 2 colonneban a franczia- négyest; a tánczosok és tánczosnök egy része a terem szűke végett nem vehetett részt. A terem s a kert díszítése a rendezőség dicséretére válik. Volt képviselve a kato- ■ nai csillogó egyenruha, az ecclesia, Justitia istenasszony, sőt még az egyetemi polgárok egyenruhája is stb. Es a nők ?! Páris herczegnek könnyű dolga volt, hisz neki csak három istennő közül kellett a legszebbet választania. De nehezebb mint Sisyphus munkája, kiválasztani a legszebbet annyi szép istennő közt, kik a bálunkat ékesíték; annyi csillogó, ragyogó, elbájoló szem között a legszebb párt kijelölni: ez meghaladja a halandó ember erejét. Ennyi szépséget kellemet, ifjúságot, szeretetreméltóságot csak nézni, csudálni, imádni-----—de megítélni nem lehet!-------— — I Vyilt kérelem. Hogy Tolnavármegye községjegy- zöi kara egy megyei községjegyzöi egyletet alakítson — arról úgy látszik — le kell mondanunk, mert a több éveken keresztüli sikertelen vajúdás arról győzött meg benün- ket — elég sajnos, —» hogy Tolnamegye száz néhány tagból álló községjegyzőit saját személyes ügyük érdekében is egy akaratra hozni nem sikerült. Mondom arról le kell tennünk s be kell elégednünk egy szükebb körű járási köz- ségjegyzöi egylettel. — Ez is jobb a semminél — s egy lépés előre. Megyénkben megtette a kezdeményezést a dombóvári járás; köszönet -r- az ügy, érdekében -—- a kezdeményező egyeseknek. Hanem miután úgy látom sőt tudom, hogy ezen járás jegyzői kara egyesei több éven mindeddig sikertelen forsirozták az ügyet, — mígnem a járás igen tisztelt főbírája a dolog élére nem állott; s miután a simontor- nyai járás jegyzői karának hasonló a sorsa — a mennyiben ezen jái’ás fiatalabb jegyzői az idősebbek részéröli kezdeményezést — mozgatást — ezeknek hideg északsarki ügyközömbösségük miatt — kivárni nem képesek: szabadjon a simontornyai járás igen tisztelt szolgabiráját a dombóvári ván, jelentkezzék az illető czéh- és helyhatósági elöljáróságnál. A czéh pedig félre tévén minden további visszaélést, melylyel a czéhbe állani szándékozókat hosszas huzavonákkal, költségeskedéssel, a remek többszöri visszavetésével ri- asztgatta el: adja föl neki a nem drágába telő, könnyen elárusítható remeket, ellen esetben az illető folyamodjék a helyhatósághoz, mely jogosítva lesz a szokott remek föladásara. Rendkívüli esetekben a körülmények tekintetbe vétele mellett, az egyébként kitanult mesterlegénynek, a Helytartó tanács által a remek elengedtetik. A remek készítése alatt az u. n. napszám fizetésnek és az evés ivásra költségeskedésnek hely nem adatik. Az új mester a czéh ládájába 25 frtot fizet, ezentúl sem ebéddel v. uzsonnával, sem egyéb költségeskedessel nem tartozik. A mesterek fiaira, özvegyeik ferjeire e tekintetben kivétel nem lesz. Valamint egy némely mesterek azon kiváltsága, hogy bizonyos meghatározott számnál azon egy városban többen nem lehetnek, többé tekintetbe nem jöhet. (Pesten még 1850-ben is csak négy- kéményseprőnek volt kiváltsága létezni.) Az anyaczéheknek a vidéken fiók czéhjei lehetnek. A czikkelyek végén következő visszaélések töröltetnek el: A czéhköszöntések és ezen czim alatt vétetni szokott taksák; a köszöntök és izenethozók közt való különbség. Az istenhozta vagy társpohár. A kiálló legények kisérése. A mesterré lett legénynek házasságra köteleztetése. Az a szokás, hogy egy mester mindaddig eltiltatott a munkától, valamig a másiknak eleget nem tett. Azon szokás, hogy egy mester nem vállalhatott föl oly munkát, mely már másnak volt fölajánlva. Az a vélemény, hogy a mely mesterlegény valamely uraságnál szolgált, mesterré ne lehessen. A képzelt becstelenség esetei p. mintha az becstelenség volna, hogy valaki törvénytelen ágyból született; kiknek nejeik ki- csapongok; kik halaira ítéltettek, de kegyelmet nyertek; kik macskát, kutyát öltek, nyúztak, kik a hóhérral szóltak, együtt ettek, ittak. Az ily előítéletekhez ragaszkodások visz- szautasitandók. (Folytatjuk.)
