Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)

1877-07-29 / 31. szám

31. szám. - Szegárd, vasárnap 1877. julius 29-én. Ötödik évfolyam. Megjeleli S hetenként egyszer, vasárnap. Kiadóhivatal: Széchényi-utcza 172. szám, hova az előfizetések, hirdetmények és felszólamlások küldendők. Egyes példányok ugyanitt kaphatók. Társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap. Tolnamegye törvényhatóságának s a (olnamegyei gazdasági egyesületnek hivatalos közlönye. Előfizetési árak: Egészévre . . . 5 frt — kr. Félévre .... 2 „ 50 „ Egyes szám ára .------10 „ Sz erkesztő lakása: Szegzárdon Fejős-ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Hirdetési dijak jutányosán szá­míttatnak. Társadalmi bajaink. i. Egyik legközelebbi czikkemben úgy melleslege­sen ígéretet tettem társadalmi bajaink lapunk hasáb­jain tüzetesebben leendő fejtegetésére nézve, most ime kezdem szavam beváltani ez első czikkem által. Legjobban szeretném ugyan, ha e czikksorozat egy- foltában látna napvilágot; talán úgy egymásutáni­ságban kerekdedebb képét adná társadalmi állapo­tunknak s eszközölné azt, hogy azok — kik a tár- sodalmi életben vezérszerepre vannak hivatva meg­gondolnák magukat s tennének valamit azon fonák- ságok megszüntetése vagy legalább mérséklésére, melyeknek némelyike mostani társodalmi viszonya­inkat oly szomorúvá teszi, hogy körülményeinket hazánkban megismert külföldi ember szánako- zólag mosolyog, ba azokról csak némileg is elisme­rőleg kell beszélni. Legjobban szeretnék tehát egy­folytában elmondani sokat; de nehogy az olvasó felsóhajtson legalább is 5—6 számnál, megint az az unalmas társodalmi história — majd csak minden 3—4 hétben állok elő egy kis mementóval — ba csak főparancsnok szerkesztő ur másképpen nem rendelkezik velem. (Egészen saját tetszésére bí­zom. A szerk.) Szándékomban áll tehát a társodalmi fonáksá­gokat e lap hasábjain — melynek egyik főczélja a társodalmi élet — kíméletlenül feltárni. Előadásom­ban néha talán éles leszek; példáim frappans-sága pedig néba^ meglehet azt eszközli, hogy egyik másik olvasó ismerősei egyikét vagy talán éppen magát is találva érzi s ba igy lesz, annak nagyon fogok örülni, mert e találva érzés fogja mutatni ép­pen azt, hogy igazságot beszélek, a nélkül, hogy bárki személyét is a nyilvánosság fóruma elé állítani akarnám, —- mert legyen meggyőződve e lap ol­vasó közönsége, hogy én, megyénkben az egyének személyes ismerését illetőleg nagyon hátra állok; de azt viszont magamnak megengedni kérem, hogy mind hazánk, mind megyénk ügyeit, mind pedig társadal­mi viszonyainkat, a lehető legszigorúbb tárgyilagos­sággal megfigyelni legkedvesebb foglalkozásnak tartot­tam, — hogy sikerűibe valamire jutnom, azt a kö­vetkezőkből ítélheti meg az olvasó, közönség. Fentebb hivatolt czikkemben azt állítottam, hogy társodalmunk fonák utón halad, mely állítás alatt azt értettem, miszerint az sok olyan tulajdonsággal bir, a mivel birni nem kellene és sok olyan dolgot tekintetbe sem vesz, mit elsajátítani nagyon szüksé­ges volna. Legelső tulajdonság, a mivel társodal- munknak birni nem kellene, az egymás lenézése — k i c s i n y 1 é s e, a mi pedig igen nagy mértékben megvan — magától értetődő tisztességes kivételek­kel — a társodalom legfelsőbb rétegétől a legalsób­big igen sok embernél, sőt azt lehet mondani a nagy többségnél, habár iparkodunk is azt meglehetősen maszkírozni, Nálunk a berczeg némi kicsinyléssel tekint a grófra, a gróf a báróra, a báró a nem kékvérűre vagy parvenu mágnásra, — a nagyobb bérlő a kisebb bérlőre, az 1000 hold birtokos a 100 holdasra, a 100 holdas földesur a parasztgazdára, az egész tel­kes a féltelkesre, a féltelkes a fertályszessziósra, ez a kiskázasra, a kisbázas a zsellérre, a zsellér a kol­dusra s mind valamennyien a zsidóra és czigányra, az meg az idegen nemzetségüekre, különösen a né­metre meg a tótra. így van ez az államtisztviselőknél is sok tekintetben. Az államtitkár fontosabb személy­nek tartja magát a ministeri tanácsosnál, — ez az osz­tálytanácsosnál, — ez ismét az osztálytitkámál, az utóbbi a fogalmazónál, — a fogalmazó, a segéd tiszteletbeli szám feletti felesleges stb. Isten tudja miféle czimmel alkalmazottnál, akik azonban mégis mint a központban levők, különbeknek gondolják magukat a provincián levőknél. A provincián levők között folytatódik e rangfokozat, következőképpen az említett társodalmi baj is. A törvényszéki elnök, a birák, a járásbiró, albiró, végrehajtó, az Írnokok, diurnisták, meg isten a megmondhatója mi félék mint királyiak s n y ugdí j k épes ek bizonyos tekin­tetben különbeknek tartják magukat a választot­taknál, kiknél ji kvalifikáczió nagyon kis körre van szorítva. Es ez a szerencsétlen gondolkozás megy lejebb az utolsó börtönőrig, ki már mint a törvény őre különbnek tartja magát a földmi velőn él, néha a kaputosnál is, mert megtörténhet, hogy még az az úri ember is egykor még az ő keze alá kerül. De igy áll a dolog bizonyos tekintetben né­mely tudománnyal foglalkozók, teszem fel az ügy­védek, orvosok, lelkészek, tanárok, tanítók egyiké­nél, másikánál is. A keresettebb ügyvéd, orvos gyak­ran kicsinyli, kevésbé keresett kollegáját, különö­sen ba még az falun is lakik. Az egyetemi tanárok némelyike magasabbra tartja magát a vidéki acade- miai tanárnál, — ez kisebbnek hiszi a középtano­forditni, hanem abból lehetőleg az egész ezébet aránylag ré­szeltesse. A munkakeresö vándorlegény a ezéhmester által az ezért elsőben jelentkezőkhöz utasítassék. A ki a más cse­lédjét, legényét magához csábitja : birsága két forint. A kéz­művesek magokat a vármegye árszabályzatához tartsák. A vagyontalan mester és legény a czéhládából ápolandó. A be­teg tanítvány gyógyításáról mestere gondoskodjék. A beteg le­gény és tanítvány állapota 2 frt birság alatt a plebánusnak be­jelentendő. Az özvegy nő, ha férje mesterségét folytatni akarja, a ezéhmestertöl szakértő legényt kérhet; de ha a ezéhen kí­vül megy férjhez, előbbi férje üzletét nem folytathatja. A czéhbeliek, elhunyt társuk temetésénél, a mesterek 25, a le­gények 12 pénz büntetés alatt megjelenjenek. Ezen szabályok megtartására magok a ezéhtagok is ügyeljenek, a főügyelet, es a végrehajtás pedig a földesül* által erre fölhatalmazandó czéhbiztosnál leend. VII. Német varga vagy czipész (Schuster) ezéh. Ezen ezéh szabályai 1777-ben németül 18 pontban szer­kesztve s Krascsenics Imre urodalmi felügyelő által megerő­sítve és a német vargákra alkalmazva ugyanazok, melyeket az előző Bognár, Kovács ezéh okmányaiból, állítólag II. Jó­zsef császár korából keltezve, imént közöltünk, holott e sza­bályok a kir. kanczellaria által eredetileg 1768-ban adattak ki. A czéhpöcsét körirata: Sig. D. Schuraa. M. In Felt- war. 1 (<8. A czehlada is 1778-ból való. A pöcsét czimer alsó felében: egy lehajtott szárú német csizma — Kappen stiefel; a felsőben : egy gyermek kezében virágot tart. A jegyzőkönyv 1778-ban kilencz beirt mester nevével kezdő­dik s folytat tátik az időnként beavatott mesterek, tanítványok és a megválasztott ezéhmesterek névjegyzékével, mindig néme­tül egész 1851-ig, midőn az újabb iparszabályzat értelmében ezen német vargák testületéhez csatlakoztak a pékek, az előtt a TÁRGZA. A duna-földvári ezéhek. (Folytatás.) B) II. József császártól, Földvár abbacialt mezőváro­sában tartozandó Bognár, Kovács, Lakatos és Puskacsináló egybefoglalt ezébeknek német nyelven kiadatott 18 artiku- lus magyar fordítása.* * VII.) Az egyesült ezéhnek legyen egy a parochialis temp­lomban tartandó zászlója, mely alatt az urnapi s egyéb ün­nepélyes meneteket minden czéhbeli mester, legény, tanít­vány valláskülönbség nélkül kövesse. A kántornapokon és a patronusok napján tartandó miséken ok nélkül kimaradt mester a parochialis templom javára fizet egy, a legény fél, az inas egy verdung viaszt. A kántorgyülések évnegyeden­ként megtartassanak s ez alkalommal a szokott kántorpén­zek a czéhládába befizettessenek és az előforduló panaszok elintéztessenek. A ki ez időn túl kíván a maga ügyének elintézésére ezéhgyülést tartatni: a mester fizet 85, a legény 42 pénzt. Az évenkénti fögyülésen a volt ezéhmester meg- számadoltatása után, a mesterek a ezéhbiztos által kijelelt bárom egyén közöl választják a ezéhmestert, kinek a czéli- láda kulcsa átadatik. A mely ifjú,' valamely mesternél be- szegödtetni kivánna, keresztlevele elömutatása mellett fizet a czéhládába két forint szegödési pénzt. Inaskodása bárom *) Jegyze t: Ezen artikulusok am.k. qdv. kanezelláriitól latin be­vezetéssel és berekesztéssel 1708-ban az Illető ozéhek száméra magyar, német, tét szöveggel adattak ki; azonban az urodalmi kancelláristák a köz­ségbeli ezéheknek drága pénzért a csizmadiáknak 152 írtért adták ki a másolatot. esztendejének lefolyásakor a tanulólevél kiadásáért fizet is­mét 'két forintot. A mester a tanítványt a házi munkától tartsa távol, vele fölöttébb keményen ne bánjék s mint házi atya, mesterségének megtanulására oktassa. Ha a mester a három tanuló év lefolyása előtt meghalna, a ezéhmester be­látásától függ : az inast továbbra is az özvegynél hagyja-e; vagy más mesterhez adja. A kitanitott s legénynek fölsza­badított tanítvány, mesterségének bővebb begyakorlására három évi vándorlásra köteleztetik. A ki mesteremberré lenni s a városban megtelepedni akar, elsőben a ezéharti- kulusok előtte fölolvastatván, a földesurasághoz utasittatik a letelepedési engedély megnyerése • végett. Ezt megnyervén, jelentkezésére a remek föladatik neki, olyan, mely ne le­gyen drága, nem használható, hanem könnyen elárusítható. Ha a mü igen tökéletlen, az illető a remek ismétlésére, vagy mesterségének jobban megtanulására utasítandó. Kisebb hi­ányok 1—1 írttal megválthatók. A remekelt mesterember a iöldesuraságnak, mint adózó lakos bemutattatik, a czéh­ládába két részletben 15 frtot fizet s ezzel a többi meste­rek jogába lép, de a mesteri tor adására nem kényszerit- tethetik. A ki a,czéhbeli mester fia, ki mint a czéhbeli le­gény egy ilyen mesternek özvegyét vagy leányát veszi nőül, 15 frt taxának felét fizeti a czéhládába. A ezébek más I falubeli s nem azon mesterségbeli kézműveseket is, mint fiókot közéjük fogadhatnak. A vásárokon csakis czéhbeli mesterembereknek szabad áruikat kirakni. A kontárokat a ezéhmester az uraság által az árulástól eltilthatja. A nemes embernek azonban fönmarad a szabadsága, hogy házi szük­ségeit akár ki által készíttethesse. A mestereknek vagy a legényeknek egymásközti viszályait a ezéhgyülés 4 frt bir­ságig Ítéli el. Fölebbezés a földesuraságboz. Egyik ezébnek a másik ezéh elleni pőrét is a földesuraság intézi el. A sok és sürgős munkát ne egy mester igyekezzék saját hasznára

Next

/
Oldalképek
Tartalom