Tolnamegyei Közlöny, 1877 (5. évfolyam, 1-53. szám)
1877-01-01 / 1. szám
Ötödik évfolyam. Megjelen: belenként egyszer, hétfőn. Kiadóhivatal: Széchényi-utcza 172. szám, hova az előfizetések, hirdetmények és felszólamlások küldendők. Egyes példányok ugyanitt kaphatók. Társadalmi, tanügyi és közgazdasági hetilap. Tolnamegye törvényhatóságának s a tolnamegyei gazdasági egyesületnek hivatalos közlönye. Előfizetési árak: Egészévre ... 5 frt — kr. Félévre .... Egyes szám ára . 2 „ 50 „ 10 Szerkesztő lakása: Szegzárdon Fejős-ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Hirdetési díjak jutányosán számíttatnak. Szegzárd, 1877. január 1. Komor, sötét felhők vonják be a magyar állam nyugoti és keleti láthatárát! Egyrészről az orosz terjeszkeclésr- hatalomvágy j fenyegetőleg foglal naponként nagyobb és nagyobb tért, hogy a romba döntött osztrák-magyar birodalom alkrészeiből egy a feloszlás minden tényezőjét magával hozó nagy szláv birodalmat alkosson csak azért, hogy megcsalt lakóinak ábrándjait a kancsuka segítségével mostani költői színezetéből csakhamar ismét kivetkőztesse. Az utópiák országába tartozó csalfa álomkép, melyet az összes -szlávság, mint a pusztában kóborló a mocsárokban feltünedező lidérczet, örömmel üdvözöl, kétségkívül roppant veszedelmek magvát hordja magában, de csak addig, mig a cselekvésbe vont tényezők okvetlen bekövetkező kiábrándulása előtérbe nem nyomni. Készüljünk tehát a küzdelemre, hogy azt férfia- _Saix.-mellűiatu-a - jövő——-■ az ar -natórfeí— Másrészről egy velünk százados összeköttetésben álló állam kárhozatos törekvései állják utunkat, hogy politikai függetlenségünkért, melyet saját bűneik által felidézett szerencsétlen hadjáratok következményeinek nyomása alatt, bölcs vezérlet s a nemzet szivóssága által kivivnunk sikerült, cserébe gazdasági függőségünk törvényileg megállapittassék. A küzdelemben részünkön a jog, részünkön az igazság; s ha a nemzet gazdasági függetlenségének kivívása iránti jogosult óhaja az önmegtagadás, az áldozat erényének rendkívüli gyakorlását rójja is reánk, ha mint politikai önállásunk elnyerésénél történt, az szenvedés és hosszas tűrés kényelmetlenségeivel jár is együtt, — azért a végeredmény, mig az igazság érvényesülésében helyezett bit létezik, részünkre csak kedvező lehet. Azért készüljünk a küzdelemre, hogy azt férfiasán megállhassuk, mert a jövő — — az a miénk! Az államalkotás nagy muiikája, mely nemzedékek vállvetett törekvéseinek eredménye lehet csak, örvendetes haladást mutatva, folyik mindenfelé. Az ország törvényhozó testületé s a kormány lassan bár, mintegy a fejlődés arányaival lépést tartva, törvények alakjában rakja le a jövő alapjait. Tevékenységük, ha a türelmetlenséget, mely egyszerre mindent akar, nem elégíti is ki, azért a komolyan gondolkozók által az üdvös működés arányai felismertetnek és kellően méltányoltatnak. Az ország nemzeti védereje, mely megalkotásakor a türelmetlenek által gúnynyal fogadtatott, már egy tekintélyes haderő jellegével bir, mely tisztele- letet és meghunyászkodást szül ott, hol ezen tényező fontossága iránt immár tisztában vannak. Az örökösen gyülésező megyei rendszer lényeges átalakuláson ment keresztül, hogy az állami administrate üdvös útját egyengesse; s ha az állapotokra félrendszabály folytán néni egészen kielégítők is, azért annak nemzetgazdászati előnyei már is érez- hetőleg előtérbe nyomulnak. A igazságszolgáltatás terén tett nagy alkotások eredményei csak az elfogult előtt lehetnek felismer- hetlenek s ha az e téreni működésnek az ország pénzügyi helyzete által parancsolt szükség folytán ideiglenesen gát vettetett is elébe, azért az egészséges alap megvan, mely a fejlődés toviábbi fokozatait biztosítja. A népnevelés, a tanügy, a meleg ápolás s a társadalom minden rétegében viszbangot és támogatást keltő, üdvös tevékenység folytán örvendetes lendületet nyert s igy kezdi megteremni áldott gyümölcseit. Az új adórendszer, bár rendkívül terheket léptetett életbe, mig egyrészről hivatva van a teher aránylagos megosztását és igazságos megadóztatást eszközölni, úgy másrészről annak népszerűtlen dracói szigora a „fizetni nem akarás“ divatos s sajnos! a nemzet jellemével hátrányosan összefort burjánjának . kiirtására szolgál s igy súlyos következményei mellett előnyökkel is bir. E mellett a gondatlan gazdálkodás és a nemzet erejével arányban nem álló befordít ások folytán fenyegető államtönk elhárítására életbe léptetett szükséges rósz. A sajtószabadság korlátlan alkalmazása, mely bármely mintaállamnak dicséretére szolgálhat, a hírlapirodalom légióit terme, melynek a közművelődést terjesztő üdvös hatása el nem maradhat; s a kor irányát sajnosán jellemző s a társadalmi osztályok majd mindegyikében tömegesen előforduló óriási sikkasztások nyilvánosságra hozása által, a közerkölcsi- ség ellenőri szerepében, hivatásának tökéletesen megfelel. A társodalom izgalmas tevékenysége s a közrend megszilárdulása örvendetes jele az önkormányzati érettségnek. Az ország belügyeiben ily munkásság, ily önfeláldozó sokoldalú tevékenység csak egészséges, ép nemzettest szervezetében fejlődhetik. A hol az erők ily nagy kiterjedésben vannak I meg s a nagy czél oly tudatával működnek közre, ott meg van az államalkotás minden tényezője; ott Palaczky hires jóslása egy minden jogosultságot nélkülöző, ellenséges indulat kitörésének jellegével biró irálygyakorlattá törpül alá. A munka is küzdelemmel jár; ott is előbb le kell győzni a dolgozónak önmagát; le kell győzni a dologtalanokat, mert ezek annak kérlelhetetlen ellenségei. ' :vgoii. Fel tehát a további munkára! ha az emelendő épület alapja jól lerakva, életképességgel bir; ha azt ápoló kezek gondteljesen ellenőrzik s a kijavítás fogTÁRGZA. Milyenek a szerelmesek. Karczolta: Sümegi, Nincs unalmasabb valami a szerelmesnél; ha kettecs- kén vannak kedvesével, közönyös ostobaságot beszél, ha társaságban van vele, semmit sem szól. Ha a szép nő zongoráz, akkor ö az olasz kintornákat dicséri és ha a szép művészetekről beszél a társaság, 8 a keleti marhavészt emlegeti. © Ha megkínáljak malaczpecsenyével, nem mer venni, fél, hogy jövendőbeli kis sógora kedvencz falatját vaazi ki, otthon megharagszik magára, hogy miért nem evett. Ha holdvilág van, nem tud aludni, ha nap sfit, nem tud gondolkodni. Ideges lesz, fia gerliczét hall turbékolni, vagy ha valakinek a villája megcsúszik a tányéron. Vagy mindég szivarozik, vagy mindég ezukrot rág. Gyakori ásításairól úgy ad magának számot, hqgy azok elfojtott sóhajtások voltak. Nagyon sokat szokott inni, vagy vizet vagy bort. Zsebkendője mindig ki van szagosítva és körmei ki vannak kefélve. Nagyobb gondot fordít bajusza és szakájára, mint hivatalos leendőire. I Zsebkefét tart cs ha nem látják, minői<|,t hozzáfog • (zörét rendezni. Többet foglalkozik magával mint mással. Sem mulatni nem akar, sem haza menni: Bármit vásárol mindennel megcsalják és potom holini- jét legjobban feldioséri, hogy. szép. Kézelője hátracsuszott, előre rángatja és szentül hiszi, hogy azzal hódit. Száz közöl kilenczvenkilenozszer fáj a tyúkszeme és az nagyon feszélyezi. Ha nem olvasta volna valahol, hogy időjárással kell elkezdeni a társalgást, nem tudna belekapni a beszédbe. Egy-egy történetet elmond többször ugyanazok előtt és szörnyű ingerült, hogy ha nem hallgatják érdekkel. Azt követeli, hogy másnak is az az ízlése legyen, a mi őneki és ha a falakját kiveszik előle, aprehendál. Senki sem szórakozottabb a szerelmesnél, ebédnél kenyér helyett a parádis üveg parafa dugóját kapja be. Késsel akar levesevéshez fogni és mikor elvégezte, nagyon csodálkozik azokon, kik dicsérik, hogy milyen jó volt ez a barna leves lábatlan tyúkkal, hiszen fehér hármas kása leves volt. Palacsintából kiveszi a legnagyobbikát és zsebkendőnek használja, a zsebkendőjére pedig felkeni a baraczk lekvárt. Udvariasságból a szomszédjának vizet akar tölteni és a helyett a csokoládéját sózza meg. Mikon fcétálni me'’ ° ’ kikef a komótsipkát a fejér 1 Hosszt^záru C'‘ a féVba^zát. Ki akar nézni az ablakon, hogy nem esik-e az eső és a helyett fényes nappal meggyújtja a petroleum lámpát. Esernyő helyett felkapja a seprőt,puska helyett az István bácsi kalendáriumot s haragszik, hogy nem sül el. Ajtaját kulcs helyett a papucsával akarja becsukni és a hija, hogy az órája helyett magát nem huzza fel. Pénztárczáját el akarja dugni és a helyett feldönti a sarokládát. A tükörben akarja megnézni, hogy jól van-e megkötve ‘a nyakravalója és a helyett, az öregapja arczképét leteszi a földre tejjel lefelé. Megindul sétálni, bezárja a] szobáját gondosan, de a kulcsot benn feledi. Az utczasaroktól visszafordul, elfeledte a zsebendöjét. Keresi a zsebében a szobakulcsot, persze, hogy nem találja nincs sehol. Lakatoshoz indul, hogy felnyittassa az ajtózárt és a helyett a müórás boltjába toppan, ott azután szörnyű nagyon csodálkozik rajta, hogy nem árulnak nadrágnak való délibábot, pedig már itt van a vénasszonyok nyara. Tél derekán megfürödni akar a Dunában és mikor a partra ér, nagyon csodálkozik, hogy a Depiny. uszodáját immár kiszedték, pedig a Duuajege még nem indult meg. A Ezinházban gakker helyett revolverét fogja a szeméés legkedvenczebb színésznőjének krikrivel tapsol. pr a színházból hazamegy, fel nem foghatja, hogy ^•Aemploxna miért nincs nyitva, holott a jövő hévasávo»Y lesz.
