Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)
1876-05-22 / 21. szám
Elnök ur a nagyméltóságu vallás és közoktatási ro. kir. ministerium által helybenhagyott uj alapszabályokat a gyűlésnek beterjeszti s egyszer smind felhívja a jelenlevő rendes tagokat a tisztujítás szabályszerű meg- ejtésére ; azután a volt tisztviselők testületileg lemondván, — a szava zás elrendeltetett s a gyűlés a szavazatok beszedéséig fölfüggesztetett. A beadott titkos szavazatok felbontatván, uj tisztviselők ül megválasztalak: Világi föelnöknek Pap Lajos ur 14 szavazattal; egyházi füelnöknek Kál mán Dániel ur 14 szavazattal; alelnöknek Dúzs Sámuel 9 szavazattal; jegyzőknek Baján Lajos 13 szavazattal, Babay Sándor 7 szavazattal 5 pénztárnoknak Újhelyi János 10 szavazattal; könyvtárnoknak Osztényi Dániel 12 szavazattal ; bíráló bizottsági rendes tagoknak Kálmán Dezső ur 10 szavazattal, Horváth Antal 4 szavazattal; Gödé Károly ur, Vásár helyi József és Biió Endre 3—3 szavazatot nyervén, közülök' általános felkiáltással megválasztatott Gödé Károly ur. Póttagoknak: Vásárhelyi József, Tatay Benő és Biró Endre. A megválasztott uj tisztviselők, a bennük helyezett közbizalmat megköszönve, hivatalaikat elfoglalták. Elnök ur indítványozza, hogy az alapszabályok nyomassanak ki; minden tagnak birtokába legyen egy-egy példány azon okból: miszerint a tagok tudhassák mindenkor, melyek az egylet iránti jogaik és köte lességeik; — az indítvány általános helyesléssel fogadtatott s az alap szabályok kinyomására az elnökség felkéretett; s az erre, úgy az elnök ség által jövőben szükségesnek mutatkozandó nyomtatványokra vonuló költség ezennel kiutalványoztatik. A pénztárnoki számadások és pénztár megvizsgálására kiküldött bizottsági tagok által beadott jegyzőkönyv felolvastatván, kitűnt, hogy az egyletnek van : a) kötelezvényekben............................................... 1265 frt 81 kr. b) takarékpénztárban......................... 83 „ 3 „ Össz esen . 1348 frt 84 kr. s miután a bizottság jelenti, hogy pénztárnok ur számadása helyesnek, valamint a pénzről szóló kötvények s takaréktári könyvecske is teljesen rendben találtattak, — a gyűlés Újhelyi János pénztárnok urat a szokott óvás mellett a felelelösség terhe alól fölmenti; egyszersmind pedig pénz tárnok a nyugdíji és tagsági pénzeket együttesen kezelvén, ezek elkü- lönitendök s annak eszközlésével a következő pontbeli bizottság megbi- zatik, jelentésük elváratván. Ugyancsak a fentebbi ponttal kopcsolatban jelentetett, miszerint az egyleti egyes tagoknál kintlevö évi járulékok összege 384 frt 18 ki t tesz, melynek némely része már behajthatlannak mutatkozik. — Ezen tartozások megvizsgálására Gödé Károly elnöklete alatt Duzs Sámnel, Baján Lajos és Újhelyi János pénztárnok kiküldetnek s egyúttal megbizatnak a haj'thatlannak mutatkozó összegek kitörölhetésével; valamint az egylet pénzének mikénti kezeléséről egy szabály-javaslat kidolgozásával, jelen tésük a jö\ö gyűlésre elváratván. A könyvtárnok ur számadásáról, a kiküldött bizottság által az el nökséghez beadatott jegyzőkönyv felolvastatván, tudomásra hozatott, mi szerint az egyletnek van jelenleg 49 kötetből álló könyvtára és 35 frt 72 kr. könyvtári alaptőkéje s úgy a kpnyvtar, mint a könyvtári alaptőke számadása teljesen rendben találtatott, — Osztényi Dániel könyvtárriok ur a felelőség teihe alól szokott óvás mellett felmentetett. Elnök ur felhívja a bíráló-bizottság elnökét, hogy a mu|t évben ki adott „Métermértékek rövid i-mertetése“ czímü pályamunkáról a bizott ság bírálatát a közgyűlés előtt jelentse ki; — mely is azonnal beadat ván, a pályamunka, jutalomra méltónak Ítéltetett; mire a jeligés levél felbontatván, szerzőjéül Baján Ltjos docsi tanító tiint ki, kinek is a 10 frt jutalomdíj — a jelen voltak ellenzése között — a közgyűlés előtt átadatott. A pályamunka pedig az egyházmegyében köröztetni s ezután a levéltárba tétetni rendeltetett. Kálmán Dezső biráló-bizotsági elnök ur jelenti, hogy a múlt év ben Pap Lajos ur által kitűzött két darab aranynyal jutalmazandó sza-, badon választott bármely tanügyi tételre egy pályamunka érkezett ily jeligével „Magyarország nem volt, hanem lesz“ s jelenleg birálat alatt van még. — Tudomásul szolgál, a bizottság bírálata a jövő gyűlésre beterjesztendő. Elnök ur felhivja a tanító urakat, hogy a jövő őszi gyűlésen a nép iskolai tantárgyak közül tetszés szerint minta-előadást tartsanak. — A jövő gyűlésen Péczely György nagy-doroghi községi tanító ur a rendes és tizedes tört számokból ; Baján Lajos decsi tanító ur a természetrajz ból. az állatországról fognak előadást tartani; a többi tanító urak is fel hivatnak az alapszabályok értelmébeui gyakorlati dolgozatokra. Elnök ur azon véleményét fejezi kji, hogy egy darab ideig az éven ként kétszer tartat.dó egyleti közgyűlésre okvetlen szükség lesz, azért felhivja a közgyűlés tagjait, hogy az őszi gyűlés helyéül tűzzenek ki va lamely egyházat, az idő meghatározása az elnökségnek tartatván fenn; — • az évenkénti kétizbeli közgyűlés tartásának szükségessé beismertetvén, .jövő őszi gyűlés helye Decsre tűzetett ki. Elnök ur figyelmezteti a gyűlést, hogy az egyíeti könyvtárt ez év-, ben is nehány kötet jó könyvvel gyarapítsák ; — könyvtárnok ur a kö vetkező könyvek meghozatásával bizatik meg : „A természet könyve“ 20 kötet Berstein A. német müve után fordította Nagy István. „Önse gély“ „Jellem“ Schmilertöl, magyarította Könyves Tóth Kálmán. „Mód szeres útmutatás a lizedes törtek tanítása és tanulására“ „Számtani pél datárral“ együtt Gardos Gusztávtól. Az elnökség beterjeszti, miszerint Eötvös Károly megyei aljegyző ur kéri az alapítótagok sorába felvétetését, az egyletnek minden jót kivan és egyszersmind beadja a t. aljegyző ur által befizetett 25 frtnyi alapítványi díjt; — köszönettel fogadtatván, Eötvös Károly urat az .ala pítók soiába szives készséggel és eg/ általános „éljen“ kiáltással a köz1 gyűlés beigtatja. Az alapítványi összeg pedig pénztárnok urnák agyülés szine elölt átszolgáltatott s bevételbe utalványoztatótt. Gödé Károly dec3Í lelkész ur s egyleti tag — szóbelileg — követ kező három indítványt terjeszti elő a közgyűlésnek: TÁBCZl. Tanfelügyelő ur ő nagysága, a sárfcszeki népiskolában. Életkép. (Vége.) Már a látogatást megelőző napon a tisztelendő ur az iskolában sürgött forgott. Csinosított, tisztogatott mindent. Estére kelve az iskolás leánykák s fiúcskák fejecskéi vétettek az édes anyai kezek szigorú gon dozása alá, hogy a holnapi nap kifogástalan tisztaságban találja őket. A segédjegyzö ur pedig az iránt tett kérdést, hogy váljon ö nagyságát nem kellene-e valami ünnepélyességgel, — teszem azt, lovas legényekkel fo gadni a falu végén ? Mert hát a segédjegyzö ur nagyon ért az efféle czeremóniákhoz. Mikor a gróf urat fő 1 választották követnek, akkor is Ö vezette a legénységet. Illett is neki az a violaszin mente; s oly negédesen ült a plébános ur sárga csikaján, mint egy valóságos huszárkapitány. Most azonban nem kellett ilyen nagyszerű kirukkulás. Mert egy az: hogy a tanfelü gyelő ur nem is gróf; más meg az: hogy nem is szereti az efféle nagy hűhót. Hanem azért a segédjegyzö ur nem esett kétségbe. Áll még Ab rakára zsidó boltja s van bene aranyos papir elég! És ha az aranyos papír a vidéki színpadokon trónmennyezet és királyi korona alakjában tündökölhet, váljon egy falusi iskola mogorva falaira ékes czifrázása figurákban felragasztva nem tenné-e meg a kívánt hatást ? A segédjegyzö ur tehát e gondolatban megnyugodva — negyven krajezár áru aranyos papirossal oly csinosan feldíszítette az iskolát, hogy még maga a minister is megnézhette volna. Fölviradt a másnap. 1 Elöljáró uraimék egybegyülekezének a községházánál. Illendő komoly képpel üldögéltek a tanácsteremnek padjain; — még a máskor elmarad hatom rézkupakos pipa is ott nyugodott a kék daku zsebében. Agárdi Pál uram ki akart ugyan egyszer csiholni; de bíró uram azt mondta I neki, hogyha ideben pipázni akar, hát menjen ki, mert ő nagysága nem azért fárad ide, hogy Agárdi Pál uram büdös kapadohányának a füstjét szagolja. Agárdi Pál erre aztán azt válaszolta, hogy az ö dohányát még a muszka császár is megszivbatná; — mert valóságos kajdacsi keszi do hány az, tiz krajezár volt csomója; — a pap is meg a nótárus is abból ? vettek. > A vitatkozást ö nagyságának megérkezte szakította félbe, ki a plé- l bános és a jegyző urakkal együtt lépett be elöljáró urairaékhoz. S Nyájas arczn ba-átságos beszédű fiatal ur, ki minden gőg és pöf- I feszkedés nélkü kezet szőrit ő kegyelműkkel. Elmondja, hogy mi járat- ( ban van. A magas kormánynak szivén fekszik a nép jólléte, boldog- ? sága; azért rendeli el törvényben, hogy a nép gyermekei mindenféle > hasznos tudományokra taníttassanak. Csak okos, értelmes, müveit nép s lehet boldog és hatalmas. — Aztán lássák kegyelmetek — mondá ő l nagysága — a mai világban már nem elég az á tudomány a mi régen l elég volt. A világ előre halad s nekünk is vele együtt haladnunk kell. < Sok uj dolog, uj találmány van már mai napság, a miről még a legegy- ? szerübb földművesnek is szégyen nem tudni legalább valamit. íme itt megy el kigyelmetek községéhez közel a gőzhajó, meg a gőzkocsi. Milyen nagy szégyen az égy földművesre nézve, ha még azt sem tudja, hogy > mi hajtja azokat. ! Áhítattal hallgatták mindezeket elöljáró uraimék sőt még egy ; némely apának a könje is kicsordult ő nagyságának eme szép be- ; szédére, — csak Agárdi Pál uram nem tudott conservativ természetén ; uralkodni: „Az a gőzhajó, meg az a gözkocsi — mondá félhangon a I kaszsza-perczeptorhoz — q,zt is csak úgy elviszi ha ráül a, ki nem tudja I is hogy miből van a masinója, mint azt, a ki tudja.“ -— Tanfelügyelő urnák azonban éles fülei valának s meghallották Agárdi Pál uram gán- csoskodását. Azért is kevés idő múlva hozzá fordulva kérdezé: «Hát kegyelmed *szokott-é néha valamit szállíttatni a gőzhajón vagy gőz- kocsin?“ — „Igenis szoktam — felele nemes önérzetlel Agárdi Pál — nem régiben is három tinót meg egy fejőstehenet küldtem Pestre,.“ — Lám, lám — jegyzé meg ö nagysága azok sem tudták ám, hogy mibpl áll annak a gözkocsinak a masinája. — Elvörösödött erre a szóra Agárdi
