Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)
1876-06-26 / 26. szám
Alispáni körrendelet. 4661. k. i. Tolnamegye alispánjától. Valamennyi szolgabiró urnák. A végrendeletek, öröklési szerződések és halálesetre szóló ajándékozá sok alaki kellékeiről alkotott 1876. évi XVI. t. ez. folyó évi julius hó 1-én fog hatályba lépni. Ezen törvény szabványainak az imént kitett időpont netáni szem elöl tévesztése s különösen a 37. §-nak figyelmen kívül hagyása a legká rosabb következményeket vonhatna maga után, a menynyiben nemcsak a Jövő hó 1-Seje után keletkezett azon végrendeletek, öröklési szerződé sek és halálesetre szóló ajándékozások fognak érvénytelenek lenni, me lyek nem bírnak a szóban forgó törvényben előszabott alaki kellékek kel, hanem az 1876. XVI. t. ez. hatályba lépte előtt kiállított és az ezen törvényezikkben meghatározott alaki kellékeknek meg nem felelő azon régibb hasonnemü okmányok is érvényüket vesztik, ha az illető felek a már idézett 37. §. követelményeinek a kitűzött záros határidő alatt utólag eleget nem tesznek. Nehogy tehát a jóhiszemű magánfelek a törvény nem ismerése s hatályba lépte időpontjának nem tudása miatt joghátrányt szenvedjenek, az örökösödési ügyek pedig káros bonyodalomnak tétessenek ki: szük ségesnek láttam a tekintetes szolgabiró urakat ezennel felhívni, hogy ezen kellő számú példányokban többszörösített rendeletet minden egyes község elöljáróságának s illetőleg a körjegyzőknek azonnal kiadván, az elöljáróságokat egyfelől figyelmeztessék, hogy a f. évi julius 1-töl kezdve közreműködésükkel szerkesztendő végrendeletek, öröklési szerző dések és batálesetre szóló ajándékozások (az 1874. XXXV. t. ez. 54. §-ának b) pontjában említett s csak a királyi közjegyzők előtt kiállít ható okmányok kivételével) készítésénél vagy tanú minőségben való aláírásánál szorosan az 1876. XVI. t. ez. szabványaihoz alkalmazkodja nak; más felöl pedig arra kötelezzék, hogy ezen t. ez. hatályba léptét s a 37. § rendeletéit falragaszokkal és ismételt dobszó melletti kihirde téssel a legkiterjedtebb módon közzé tegyék. Az esetre pedig, hahogy a községek még nem volnának a jelen rendelet tárgyát képező törvény hiteles kiadásának birtokában, ezennel felhatalmazom a szolgabiró urakat, hogy annak egy-egy hiteles példá nyát (a hiteles szövegű törvények kiadására feljogosított pesti könyv- nyomda-részvény-társulat bizományosa Zilahy Sámuel budapesti könyv árusnál) minden egyes község részére rögtön beszerezzék és az árt az illető községektől beszedjék. Szegzárd; 1876. junius 20-án. Döry Dénes, alispán. j Adakozások az árvízkárosultak részére. Sznlay Fereucz ur gyűjtő ivén: Reform, egyház templomi adakozása 19 frt 55 kr, utólagos adakozás 40 kr. Neumayer József ur gyűjtő ivén: Neumayer József 2 frt, Gyenei István 40 kr, Braun Fülöp, Gye- nis István, Beke József 30 kr, Abales Dávid 25 kr, Sovány István, Gye nei Görgy, Sándor Pál, Stokinger Rudolf, Kaudi János, Kovács Sándor, Fride János Köszörűs Pál, Naumayer István, Tóth Mihály 20 kr, Pap József, Kovács Gergely 10 kr, Bencze Pál 10 kr. Maczkó György ur gyűjtő ivén: Maczkó György 1 frt. Döry-Jalics Irma úrnő Ö nagy sága gyűjtő ivén: Döry Frigyes es Laura 100 frt, Döry Denes es Irma 75 frt, Jalics Döry Elvira 25 frt, br. Wimmersperg Gusztáv 20 frt, Georgievich Pál, Döry Rozin, Pap Lajos 10 frt, Döry Jenő, Döry JenÖ- né, N. N., Döry Elek, N. N., Totth Ödön, P.ípé Gyula, Domsits Lajos 5 frt, Forster, Módly László, Főglein Mihály, Halász József 2 frt, D. V. 1 frt, Rapper Gábor 2 frt. Döry Vilmos ur gyűjtő ivén: Döry Vilmos 5 frt, Francsics József 3 frt, Hainrikfy Adam, Jagicza István, Makay József, Sziber Antal, Sziber Mihály 1 frt, Gölöncsér József 80 kr Hain rikfy Erzsiké, Hainrikfy Béla, Kiss József, ör. Kovátsits János, Sziber József, Jakab György 50 kr, Egyed János, Németh István, Kotsis Ist ván, Marosi Fereucz 40 kr, Harangozó Janos, Kovátsits Janos, Kovats János 30 kr, Keczeli János. Városi János, Vathi János, Katona József, Adonits József, Takáts Mihály, Busovits József, Dudás Mihály, Bán Já nos, Harka János, Apáthi József, Fekete Fereucz, Doroczik István, Bo- donyi János, Szigethi János, Waiger Dezső, Porkoláb István 20 kr, Kar dos József, Mucskó Ferencz, Právits József, Pozsgai István, » Frang Fe- rencz 10 kr, Molnár Pál, Szabó János, Csonka János 4 kr, Dorotzik Fe rencz 20 kr. Pilis község gyűjtő ivén: Egy valaki 20 kr, Döme Mi hály 15 kr, Dávid Sándor, Fischóf Jónás 12 kr, Magyar István, Szőke Pál, Kovács Péter, Cseh Sándor, Döme Péter, if. Döme Péter, Asztalos Sándor, Szőke Sándor, Vecsei István, Czeczei Ferencz, Szili István, Sánta István, Döme Pál, Korsós Sándor, Kata Peter 10 kr, Mózes István, Korsós János, Molnár Ferencz, Mózes Mihály, Kováts János 5 kr, Dávid János 4 kr. Simonmajor község gyűjtő ivén: Pleszky Antal, Parall Gusztáv 2 frt, Parall Ilka 1 frt 40 kr, Mészáros Sándor, Pleszky Teré zia, Dintzl Lajos, Lengyel Péter 1 frt. Szabó János 60 kr. Szabó János Kovács, Széles György 50 kr. Korián János 40 kr. (Folytatjuk.) Különfélék. — Perczel Béla igazságügyminister ur folyó évi junius 22-én Faddra érkezett, hol a felejthetlen emlékű Bartal György hagyatéka tár gyában, mint végrendeleti végrehajtó, intézkedni fog. Ennek befejezté vel Bonyhádra utazik, hol pár hetet fog tölteni nyugalomban, melyet je lentkező szembaja tesz szükségessé. — Meghívás. A tolnamegyei gazdasági egyesület által elhatározót termény-, gyümölcs- és virág-kiállítás keresztül vitelére alakított rendező bizottság elnökévé meg választatni szerencsés lévén, tiszteletteljesen van szerencsém uraságodat, mint a rendező bizottság tagját felkérni, hogy a megtartandó kiállítás érdemében szükséges előkészítési tanácskozás és szervezkedés czéljából Szegzárdon 1876. évi julius hó 1-én az alispáni hivatal helyiségeiben tartandó tanácskozmányra megjelenni s a tárgya lásban részt venni szíveskedjék. Kelt Szegzárdon, 1876. junius 20-án. Döry Dénes, Tolnamegye alispánja, mint a gazdasági kiállítást rendező bizottság elnöke.- Máj er Arlow-Mária szab. fiú- és leány-tanintézetében az idei zárvizsgák folyó évi julius hó 3, 4 és 5-én tartatnak meg, miről a t. ez. szülők és a tanügy barátai ezzel tisztelettel értesíttetnek. Szegzárdon, 1876. junins hó 21-én. Mayer Antal. T Á R C Z A. Duna-Földvár s vidékének története, különös te kintettel Tolnamegyére. X. A iörök kiűzetése után, egyházi szervezkedés, rácz telepek. (Folytatás.) A hátai apátságot Radonai alatt viselte : Jani Ferencz, czimze- tes szerémi püspök egy népzsaroló kegyetlen ember, kit a kuruezok 1704-ben agyon vertek. Földvári apát vala Dőlni István, Radonainak püspök helyettese. Szegzávdi apát Mérei Mihály volt, ki a régi apát ság romjaiból az újnak residentiáját, a mostani megyeház déli oldalát fölépíté, egy gymnásiumot alapított, melynek néhány év előtt föltalált, most a megyei levéltárban létező pöcséte ily föliratot visel: Sigillum Gymnasii Abbatialis Szekszárd; és Ráczkeviből Grábóczra kalugereket ültetett át: ad cicurationem gratis hujus ferae; az e vidéki vad rácz nép szelidítésére. Mennyire kipusztult a török uralom alatt egész déli Magyavország s utánna a török kiűzetése alkalmával, merre a rendesen nem fizetett, nem élelmezett, tehát szabadon prédáló német hadak húzódtak : mutatja, hogy a pécsi püspökség Dráván inneni és túli öt megyéjében 850 puszta falu s összesen alig 20000 — különösen Tolnamegyében alig 6—7000 ember találtatott; Tolnában, mely az 1495-ki kapuszám összeíráskor 10131'A forint adójával Baranya és Somogy után az ország harmadik megyéje vala. A maga s az alföld vidékének pusztasága hasonlított Pannónia X-ik századi állapotához, midőn az avarok uralkodása, és fran koknak ezen avarokkali gyilkos háborúja után, a honfoglaló magyarok a hajdani római műveltségnek majdnem minden maradványait kiirtva ta lálták. I A Nesselrodi Vilmos Ferencz pécsi püspök által 1714. február 26-án Pécsett tartott egyházi gyűlésben húsz felszentelt és hét szabadal mazott pap vett részt. Amazok között négy kanonokot és hat szerzetes főnököt, (köztük, Radonai 1697-ki alapításából a simontornyai ferenczi quardiant) leszámítva, falusi pap csak tiz vala, közölök Tolnából az egyet len pinczehelyi, kinek, valamint fiókjának Ozorának is temploma romban hevert. A hét licentiatus közt három volt tolnai: a kónyi, jánosi és a szakáli. A jelen nem lehetett nyolez pap közöl kettő volt tolnai: egyik a teveli, kit az imént betelepedett svábok magokkal hoztak Né metországból, és a duna-földvári templomtalan ferenczi barát, ki a paksi híveket is ellátta, holott a templom nyomorúságos sövényből vala fonva, és kívül belül sárral betapasztva. A többi pap és licentiátus baranyai volt. Egyidejűleg a katolikusokkal szervezkedtek a reformátusok tolna és külsomogyi esperességei. A török előtti időkből csak három ép temp lomuk volt: Bölcskén, Madocsán és Decsen; ez utóbbi mint fölirata mu tatja 1516-ban épült. A török által pusztán hagyott erődökbe s falukba Szerbiából és Bosz niából rácz és sokácz hadak telepedtek, gyarapítván XV. század elején és folytán Zsigmond király alatt a Dana-mentén s egyébütt az alföidön megtelepedett, de a hosszas török járom alatt a magyarokkal együtt megfogyott elődök számát. Radonai püspök, 1690. január 18-án a jezsui ták templomában Pécsett, ortho váci és grábóci archimandritákat, döbrö- közi, dombóvári, simontornyai, ozorai, fehérvári, pécsi, szőlösi pópákat és tizenkilencz rácz kapitányt a duna-drávaközi erődökből egybehívta, és rábírta, hogy a római egyház hitformáját, a szentiéleknek az atyától s fiútól származását, a római pápa mint a Krisztus helyettese és szent Péter utóda iránti engedelmességet aláirják, továbbá, hogy a római és keleti görög szertartásu papok, legalább háromszor egy évben, egymás templomában, mindegyik a maga rítusa szerint misézhessen, s hogy a ráczok az ő papnövendékeiket a jezsuitákra bízzák. A kierőszakolt fel-
