Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)
1876-08-28 / 35. szám
fPégUap alig. 19-én tartá meg a helybeli „casinó egylet“ Szokott I szent Ístvání bálját, a helybeli dalár-egyesület szives közreműködésével gyönyörűen’ decorált kerti pavillonjában. A kert fáin és diszkapuin számtalan illuminált ballonka s lampion csüngött lé a galoppok után fris léget élvező sétálók nagy örömére; s valamint a kert, úgy a tánczpavillon is a legszebben volt diszitve és vi lágítva. A négyest 24 pár lejté. A tánczosnök 9 et'kivéve, a vidék ne- felejtseiböl voltak válogatva s annyira jól mulattak valamennyien, még a garde des’ dámok is, hogy csak a hajnal pir feltüntével hagyták oda a termet. Dalárdánk kitünően énekelt, s a legnagyobb elismerést vívta ki. Fiatalságunk is most az egyszer kitett magáért; sokat tánczolt (amit tenni ritkán szokott) s hölgyeinket szórakoztatni eléggé igyekezett; s megmutatá, hogy nemcsak Bachusnak, hanem a kedves Terpsychorénak is tud hévvel áldozni. Egyszóval elmondhatjuk a költővel hogy: j,bájos mozdulatát táncznak Terpsychore védte s bölcs Uránia tüzét ügyeié a cáillagos ' égnek.“ ■ Válóban ideje lenne, hogy Földvár fiatalságának nagy’része eddigi ’Viseletével szakítson, mert a vidék hölgyei már-már maradozni 'is kez dettek a helyi bálokról, miután észrevevék, hogy a fiatalság jobb szereti a gömbölyű boros asztalt, mint a karcsú Terpsychorét. Ez volt oka, hogy a táuczvigalomban helyi szép hölgyeink közöl is csak 9 en vettek részt. S tán annak is, hogy a bál, jövödelem helyett 30 írt deficitet mutat fel a „casino“ könyvtára javára. A legelső magyar ember a király születés napját, és sz. István névünnepét mi is kegyéletése'n és szokott módon inegíiltűk, mozsár dur-j rögás és egyéb i ünnepélyes czeremóniák kíséretében. Tán nem lesz fe-i ’leálegés, ha alkalmilag a történelem komoly lapjairól idézem sz. István ünnepére vonatkozó sorokat, dicső királyunk szent jobbjára vonatko zólag. Nyolczszáz év viharos korszakai közt a szent jobb kezet is sok viszontagság érte, mint magát a magyar nemzetet. I. István halála után “(f *1038;) 45 ~év múlva, méltó utóda sz. László maga s a nemzet nevében VII. Gergely pápához fol)amodott sz. István, sz. Imre és sz. Gellert kanonizálását kérve."Mit a pápa sietve meg is adott. Az ország egyházi s világi nagyjai tehát egyetértöleg sz. Lászlóval, elhatározák, nevezett szentek ereklyéit diszesebb s méltóbb helyre tenni át. Ekkor történt, hogy sz. István kökoporsóját erőfeszítéssel sem si került felnyitni, mig a királyi sarj Salamon a visegrádi börtönből ki nem bocsájtatott, mi megtörténvén, a koporsó súlyos födele könnyen leémelte- tett. S mint Hartvik püspök irja: a bámuló környezet csodálkozására, a koporsó telve volt rózsaszínű folyadékkal, mely a templom hajóját leg kellemesebb illattal tölté be. A szent tetemet a püspökök tisztelet s vi gyázattal kiszedvén az illatos folyadékból, de a gyűrűvel ellátott szept jobbot sehol sem találták; mig végre egy Mercurius nevű szerzetes ki jelenté a király előtt, hogy a szent kéz egy angyal által neki adatott át oly meghagyással, hogy alkalommal a történteket közölje a királylyal; Szent László ekkor egy apátságot alapított a boldogságos szilz tisztele tére Nagyváradhoz közel, és a szent jobbot itt örizteté. De a zavaros idők beköszöntével a bő jövödelmü apátságot, hol.egyik hol másik főur foglalta el erőszakkal. Ezen szomorú idők alatt a szent kéz is sokat a jövő árnya ne busítson! Élvezd a jelent! A csókot, mit gyernekcdnek adsz vagy gyermeked ad te néked a jelenben, tartsd többnek a jövő minden öröménél. Ez- a tiéd, érd be vele. Isten adta, háláld neki. Az édes tudatot, hogy gyermekeid vannak, élnek, ne add oda a kétségért, hogy egyszer tán nem lesznek, meghalhatnak. Neveld őket a nemedbe oltott nemes ösztön szerint minden jóra, minden szépre és nemesre. A szerény csa ládi kör legyen egész világod, tudván, hogy minden boldogság e kis körbe van bezárva s e kis körből indul ki minden áldás, megáldani a világot. ' ■i'‘ ; E körben légy hű nemes rendeltetésedhez édesanya s hogy hü le hess, légy szívben gyermek. Gyermekeké a menyország! Bizzad gyer mekeidet az Istenség vezető kezére, ki égi angyalaival vigyáztat földi angyalaidra s szivedbe zárva a gondviselésbe vetett drága hitet, szólj es erezz Aranynak arany szavaival igy: „Szivem ifjúi, gyermekké lesz: Kis örömet nagynak érez, Körülem is ártatlan kedv Játszi pillangója repked. És felejtem egyelőre Gondjaimat a jövőre, Mi nehéz súly függ e vállon Nehogy kedvök búra váljon. Gyermekszívvel öntudatlan Nyugszom meg a gondolatban, Hogy övéit el nem hagyja, Ki mindnyájunk édes atyja.“ Sántha Károly. vándorolt ide-oda, miután az elűzött szerzetesek mindig magukkal vittek, 1442-ben már nyilvános ünnepe ifi volt egy régi naptár szerint. A szent kéz későbbi sorsáról ezeket találjuk történetíróinknál: :$jp- limán török császár 1526-ban 200 ezer emberrel hazánk felé tartott, mi II. Lpjos királyunkat üres erazénynyel találván, a pápa engedelmével a feles számú egyházi ékszereket pénzzé verette, a haza megmentése vé gett. Ekkor vitetett fel a pesti szerzetesek templomából szent Gellért ezüst koporsója is. Mely alkalommal kétségkívül a szent jobb kéz is fel került a mellette levő kincsekkel Budára. Tudjuk, hogy Mohácsnál a nemzet ereje megtört s utána Buda is elesett. A török csapatok mindenütt dúltak, raboltak s értékes tárgya kat elvittek. Ekkor a szent jobbot mindenki elveszettnek hitte. —De a kapzsi török katonák gyanítva ennek értékét, jó pénzért dalmát keres kedőknek eladták, a kiket az ereklye valódiságáról meggyőzte egy kes keny hártyaszalag, mely a szent kéz ujjai között volt ezen Írással: a XI. századból „Dexteva beati sancti Stefani regis et confesso.ris Glori- osi.“ — Magyarul: „Dicső szerit István király s kitvalló jobb keze,“! — mely írásjegyek teljesen hasonlók az azonkori diplomák éá Kálmán ki rály diplomája betűivel is. így jutott a szt. ereklye Dalmátiába s Ragu jában a dominicanusoknál őriztetett és tiszteltetett. Ez idő alatt s után a nemzet elveszettnek hitte. Midőn I. Lipót császár idejében Dalinátiá- ban járt egy magyar four s álmélkodva látta, hogy Raguzában a szt. jobb nyilvánosan tisztelteik, melyről ő is azt hitte örökre elveszett. Visszatérvén jelenté ezt a királynál, a ki azonnal követséget kül dött a szt. jobb visszahozatalára, midőn hirtelen meghalt 17054>en s a dolog elej tetett. A dicső emlékű Mária Terézia uralkodása idejében értesülvén Bzend- rey Benedek kir. tanácsos által a szt. ereklye hollétéről, azonnal lépé seket tett, hogy a magyar nemzet e drága kincsét visszaszerezze. Mit a raguzai köztársaság elnöke azonnal teljesített is. Egy főúri küldöttség hozta fel Becsbe a szt. kezet az okmányokkal együtt.. Az átadás a Schönbrunni császári palotában történt s rendkívüli fényes volt. Jelenvoltak az összes világi és egyházi föurak, a császári család s szt. István rend vitézei. Ekkor a szt. kéz a bécsi bibornok ál* tál hivatalosan lepecsételtetvén, szt. István templomába tétetett le. — A vallásos királynő egy drága arany, ezüst s drága köves szekrényt is ké szítetett, sőt emlékpénzt is veretett a fentebbi latin felirattal »egyik s a másik oldalán szintén latinul ezeket: „Melyet 1090-től 1526-íg Magyar- országban, utóbb Raguzában 200 éven át tiszteltek. „II.. .József és Mária Terézia alatt 1771 ben május 29-én visszaszereztetett s 9 napi ájtatos tisztelet után a magyaroknak visszaadatott, hogy ezután Budán tisztel- tessék.“ A szt. kezet Bajzáth József veszprémi s Godola f. tempsi püs pök s. 6. magyar testőr hozta le Győr s Pannonhalmán át a legfénye sebb diadalmenet s fogadtatásban Budára. Julius 20 án érkeztek meg harangok zúgása és ágyuk dörgése közt Budavárba. Másnap ágyuk döreje között nagy körraenet tartatott. Részt vettek ebben herczeg Grassalkovics Antal s gróf Hadik And rás, mint kir. képviselők, továbbá az egyházi és világi tagok, a nemes ség nagy tömege, a papság, hatóságok s a nép megszámlálhatlan ezrei. így jött hozzánk a szent kéz és őriztetik közöttünk közel 100 éven át. Az 1861-ki országgyűlésre Festre jött főpapjaink elhatározák az eddigi ereklyetartó helyett szebbet készíttetni. 1862-ben Aradi Lippert F. terve szerént készült el a roppant díszes mostani ereklyetartó, mely az országos rendek előtt Scitovszky János prímás által szenteltetett fel s ekkor használtatott nyilvános körmenetben először. A régi ereklye tartó, az esztergomi főegyház kincstárában van letéve. Mely után maradtam a t. szerkesztő urnák hazafias üdvözlettel tisz telője : Dolnay Lajos. Különfélék. — A bonyhádi dalárda a szegedi dalversenyen az 5-ik díjat nyerte el. A dalárda elnöke Kramolin József ur, ez örvendetes eseményt a kö vetkező távirat által tudatá e lapok szerkesztőjével, „da 1 ár dá n k a sze gedi országos dalverseny alkalmával az ötödik díjat: egy nagy ezüst babérkoszorút nyerte el ; éljen Bonyhádi Szivés örömmel viszhangozzuk az éljent, hozzátéve még, hogy éljenek a derék dalárdatagok, kik messze földön megyénknek dicsőséget szereztek! — Élj egyzés. Mihályffy József kir. járásbírósági iktató jegyet vál tott Csizmadia Imre ur szép leányával Csizmadia Emma kisasszonynyal. — Megy egy ülésünk kettő is lesz September hónapban, melyekre a főispáni meghívó következőleg hangzik: 30. szára. f. i. A belügymi- nisterium vezetésével megbízott ministerelnök ur ö nagyméltóságának folyó évi 37466. és 4226.—elrt. szám alatt kelt rendeletéi szerint: egy- | felöl a dombrvári járásban felmerült közmunkaváltsági hiányok miatt megkívántaié sürgős törvényhatósági intézkedésekről ez évi September hó 15 íg jelentés teendő, , —- másfelől a közigazgatási bizottság, az 1876. évi VL t. ez. 3. §-a értelmében, a folyó évi September 20. és 30-ika közti időközben megválasztandó lévén,’— két rendkívüli közgyűlés egy- behivása vált szükségessé. Ezen rendkívüli közgyűlések időpontjául, ést
