Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)

1876-06-26 / 26. szám

— A „Vasárnapi Újság“ junius 18-iki száma következő tartalom- í

mai jelent meg: Sand George (arczképpel). —„Jerünk.“ Költemény Bol- \

gár Emiltől. — „Az 1671-ki vértanuk.“ Történeti rajz Pauler Gyulától.

— A szádelÖi völgy (képpel). — A háremi élet. Erödi Bélától. — Az \

At-meidán Sztambulban. — Az öbölfolyam irányának megváltoztatása. I

— StrogofF Mihály utazása Moszkvától Irkutskig. Verne legújabb re- \

génye (képpel). — „A zugligetben. “ Fővárosi tárcza Borostyáni Nán

dortól. — A magyar tud. akadémia közülése. — A hétről. — Iroda- <

lom és művészet, stb. rendes rovatok. Ugyancsak a Franklin-Társulat j

kiadó-hivatalában (Budapest, egyetem-utcza 4-ik sz.) megrendelhető: a ?

„Képes Néplap“ legolcsóbb hetilap a magyar nép számára, mulatta- >

tó'és tanulságos tartalommal, s a hazai és külföldi politikát tárgyaló l

rendes rovattal. Előfizetési ára félévre csak 1 frt.

— A soproni kereskedelmi és iparkamara megkeresett bennün-

két a következő közlemény felvételére: azon kereskedők és iparosok, \

kik az uj kereskedelmi törvény értelmében czégjüket bejegyeztetni kö- ?

telezvék, ezennel figyelmeztetnek, hogy a czég bejegyzésre kitűzött tör- $

vényes határidő folyó hó végével lejár. Ezen határidő elteltével a j

kereskedelmi törvény 25. §-ának határozmánya lép életbe, mely szerint <

a késedelmezők 500 írtig terjedhető birsággal sujtandók. Ezen kivül az \

eddig már is bejegyzett czégeknek az új czégjegyzékbe való átvitele ?

iránt engedélyezett bélyegmentesség megszűnik. Sopron, 1876. junius >

16-án. A kereskedelmi és iparkamara.

— Gyászjelentés. A néhai „Szegzárdi tanító-egylet elnök- >

sége hivatalos jelentése alapján szomorodott szívvel hozzuk t. olvasóink \

tudomására, miként a nevezett „Szegzárdi tan ító - e gy 1 et“ hosszas \

tespedés és tétlenség okozta gyógyíthatlan aszkórság következtében folyó \

hó 7-én Szegzárdon, a megye székhelyén — öngyilkossági halállal múlt <

ki. Vagyona fölött végrendelkezvén, 15 frt 50 krnyi készpénzvagyonát \

két részre ] osztván, alapnevelési czélokra hagyta; könyvtára pedig,?

mely áll: két kötet „Néptanoda“ és Lubrich nevelés tanából, a helybeli s

rom. kath. elemi tanoda birtokába ment át. A végtiszteletre alig jelent s

meg néhány hive s ezek is közönynyel s könytelen szemmel hallgatták {

meg az elnöknek szokott virágos nyelvezet és a szomorú eset komoly- ?

ságához mért zamatteljességgel elmondott búcsú beszédét, híven ecse- ?

telve a boldogult érdemeit a — semmittevésben. Nyugodjék békével. >

(Néptanoda.) s

— Szegzárdról Medinára. Nem hiszem, hogy léteznék ut Tolna- \

megyében, mely a Szegfcárdról Medinára vezetővel, kellemetlenségek dől- <

gában vetekedhetnék. Az országúiról, az úgynevezett mözsi. keresztnél ?

lekanyarodva,. miután egy meglehetős hosszú, több helyütt tengelyig érő j

sártengeren szerencsésen keresztül úsztat az utas: elér a kajmádi határ- b

ba.-No itt aztán láthatja a hajdani Ázsiát a legvadabb kiadásban! 100— s

200 drb. óriási vastagságú fatörzs, polypként nyújtózkodó kiásott föld- <

alatti részeikkel keverten fedik az utat Apáthiig. Kissé tüzes vérü lo- l

vakkal épen nem tanácsos a járás e fatörzsök közt kanyargó keskeny >

utón. Az apáthi-i határon és Szedresen keresztül aztán bátorsággal me- >

hét egész Hidjáig, a hol is, elérvén azon alig 2 méter széles hidacská- s

ig, melyre fel s melyről le, a hídnál is keskenyebb lejtő vezetvén, több <

méter hosszúságban, a „szállj le török — ülj fel török“ közmondáshoz <

kell magát alkalmazni, ha nincs elég bátorsága kitörni a nyakát. E hi- ?

tételeket a ráczok nem teljesíték. Radonai a pécs-külvárosi ráczokat az

alispánnál bepöröíte, s a városból kiűzéssel fenyegette; mely alispáni

ítéletet a tolnai alispánnak Szentimreinek is alkalmazkodás végett elkül-

dötte. Ezen erőszakos térítés miatt rohanták meg utóbb 1705-ben a rá

czok pópáik vezetése alatt Pécset, földulták a kath. templomokat s klast-

romokat, s leölték kit elclutol találtak, tizenhat kath. papot. A kurucz

háború után a tolnai ráczság visszahúzódott a Dráván- vagy Száván

túlra, úgy hogy 1720-ban a szekcsöi rácz püspöknek Tolnában csak Me

dinán és Grábóczon, — Baranyában pedig 14 egyházi községe maradt.

A lakosaiból kipusztult Duna-Földvárra s a határbeli Kanácsra

Szerbiából: ráczok, Boszniából sokaczok költöztek. Tansvics János

Földvárnak 1699-től 1703-ig első kath. papja, kit Dőlni István pécsi he

lyettes püspök, s földvári apát hitt ide, 1725-ben mint már szepesi pré

post, bizonyítja, hogy az ő idejében Földváron több kaluger —rácz ba

rát működött, egy Tökölröl ide költözött ferenczi barát pedig a Kecs

kehegyen magának egy kis viskót gabalyitott, elebe egy keresztet tű

zött, s ez egyszerű jelvényben gyűjté imara híveit. Ez első rácz lakosok

újíták ki Földvár régi pöcsétét, az előbbi egyszerű „Duna-Földvár“ he

lyett ezt vésetvén rá: Sigillum FöldváriensiC-y(igy) Az újabb czimerbe

átvétettek a régiből a hajdani monostornak kettős tornya; de a két to

rony közti kapuban kivont • karddal álló vitéz már az újabb fegyveres

Őrségre vonatkozik.

XI. Politikai s birtok! szervezkedés.

I. Leopold császár király, 1689. September 16-án Augsburgban kelt j

rendeletében Írja, hogy „Miután Isten engedelmével a pécsi püspökséget j

s hajdan ehhez tartozó Tolnavármegyét, Magyarország többi részeivel j

egyetemben, a keresztény névnek ellenséges töröktől megszabadítottuk j

volna, hajolva hívünk tisztelendő Radonai Mátyás pécsi püspök kérel-j s

fiiere, öt és minden püspök utódait, Tolnavármegye örökös főispansaga-i s

dón túl az ajjg 4—5 méter széles, vízzel telt mély árokkal szélein.

Amodább kissé, ismét 2 óriási polypot lát, mely kinyújtott karjaival

mintegy megfogniSakarni látszik az arra menőt. Innét azután bátorsággal ha

ladhat egész a Medina alatt kanyargó Sió hidjáig, hol annak ott heverő

letörött karfája botránkoztatja újra s ijeszti lovait, melyek szerencsésen

keresztül élve a kiállott ijedelmeket, kisé biztosak s civilizált emberhez

méltóbb talajt érezve lábaik alatt, büszkén robognak az Ígéret földjére,

Medinára. Már most azt szeretném tudni, váljon mikor járt itt a tekin

tetes szolgabiró ur ? mert ez az ázsiai rendetlenség januártól fogva igy.

van ; és mikor fog az ut ama veszélyt hozó tárgyaktól, a közlekedés

biztossága végett megtisztíttatni ?! Egy utas.

Halálozás. Egy széles körökben fájdalmas érzést keltett halá

lozás fordult elő városunkban, melyről a gyászjelentés következőleg hang

zik: Póhl Ernő, Spanner Sidonia, id. Póhl Károly, Ifjabb Póhl Károly,

Póhl László, özvegy SchafferKálmánné, született Póhl Mária, Tóth Imre

és neje született Póhl Antonia, özvegy Klimáné született Póhl Vilma és

Póhl Emma szomorodott szívvel jelentik kedves és felejthetlen neje, ne

velőanyja, menye és sógornőjük Póhl Ernöné született Szellner Erzsé

betnek folyó évi junius 21-én délután 1% órakor életének 36-ik, bol

dog házasságának 16-ik évében gyermekszülés következtében történt

gyászos ki múltát. A boldogult hült tetemei folyó évi junius 22-én délu

tán 5 órakor fognak a helybeli újvárosi sírkertben örök nyugalomra té

tetni. Szegzárd, 1876. junius hó 21-én. Áldás és béke hamvaira!

I — A szegzárdi takarékpénztár folyó évi junius 19-én igen lá

togatott közgyűlést tartott, melyben megállapittattott nevezett pénzinté

zetnek az 1875. XXXVlII-ik t. ez. rendelete alapján újonnan kidolgo

zott alapszabályai. A nyomban eszközlött tisztválasztás következő ered

ménnyel folyt le; — Igazgatók: Kramolin Emil, Ellraan Miklós, Alba-

nich György, Fejős Imre, Hayt Gábor; a felügyelő bizottság tagjai: Ha

lász József, Főglein Mihály és Spányi Antal.

— Meghívó. A tamási önkéntes tűzoltó-egylet, pénztára javára

folyó évi julius hó 9 én a miklósvári vadaskertben erdei mulatsággal

egybekötött zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépti-díj 1 frt. Kezdete 9

órakor reggel. Szives felülfizetések köszönettel vétetnek és hirlapilag

nyugtattatnak.

— Halálozás. Bergeri. Ignácz faddi születésű, jó készültségü 22

éves fiatal tanító folyó évi junius 15-én Faddon elhunyt. Béke porára!

— Czáfolat. Szekér Facund ur Simontornyai szónok és hitelemzö

egy czáfolatot küldött be hozzánk, melyben a múlt számunkban „igaz

mese“ czím alatt közlött újdonságot, a mennyiben az Simontornyára vo

natkoznék, koholmánynak nyilvánítja. (Emlitett közleményben sem sze

mély, sem helynév elő nem fordulván, a czáfolatot csak a beküldő iránti

tekintetből közöltük.'l

/ •

— Ujj if ott vendéglő. Brenner Márton a vásártéren újonnan fel

szerelt vendéglőt nyitott. A kik látták, igen dicsérték.

Felelős szerkesztő: Boda Vilmos.

val ezennel fölruházzuk.“ Ezen cs. kir. rendelettel Tolnavármegye főis

pánjává kinevezett Radonai Mátyást a föispánságba bevezette: Da-

róczi István, Tolnán, 1693. junius 25-én.

A török hosszas uralkodása alatt Tolnavármegyének Baranya és

Somogy felöli határai bizonytalanok lévén, Eszterházi Pál herczeg

nádor, alapul véve a pozsonyi kir. kamarai levéltárban lévő egy 1534-ki

kapuszám összeírást, a három vármegye közt határt járatott; ez 1696.

martius 15-én oly formán dönté el, miszerint Somogy határfalvai legye

nek a Siónál: Hidvég mezőváros, Igái, Kiliti, Fok, Koppán, Jut, Adánd,

Som, Felsö-Endréd, Kazsolc, Gölle, Pula, az Almásig (noha mind e faluk

nem a Siónál vannak.) Tolnamegye határfalvai pedig ezek legyenek:

Nyék, Nyilas, Ozora, Tamási, Dombóvár, Döbrököz, Pinczehely, Grábócz,

(?) és a mi keletnek fekszik. (E határvonalon utóbb sok igazítás történt,

mig a mai vonal megállapítaték.) A Tolna és Baranya közti határkér

dést illetőleg III. Béla király privilégiuma értelmében, a Mázán felüli

vidék mind Tolnához tartozandónak jelentetett ki.

Az új életre kelt Tolnavármegye politikai életéről, a megyei jegy

zőkönyv, elsőben 1696. novemben 12-éröl szól, midőn a maga rendei

Szegzárd palánkján egybegyülvén, közakarattal D alios Andrást al

ispánná választották. (Szentimrei és Daróczi István már előbb voltak al

ispánok.) Ez időben ada az újból alakult Tolnavármegyének a nádor hi

vatalos pöcsétét, mely hármas paizsa középsőjén sz. István királyt, jobb

ján sz. Imre herczeget, balján Magyarország czimerét mutatja, s alatta

e bötüket: CSRIPPEDGRH PÁL. azaz: Caesarei Sacri Romani Im

perii Princeps Paulus Eszterházi de Galanta, Regni Hungáriáé Palatínus.

Az 1696-ban kezdetett jegyzőkönyv a kurucz háborúval 1703-ban meg

szakad, s 1713-ban folytattatik. (Folytatjuk.)