Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)

1876-07-03 / 27. szám

A 31711.—1875. számú ministen rendelettel helyben hagyott épí

tési terv a községi képviselő testületnek határozatával az iskolaszéknek

átadatott, mely tervnek kivitele jelenleg csak az esetre foganatosítható : ha

a bordézma örökvál'sági tőkbőlél kiutalványozott 19253 frt 3 kr opb.

épitési költség fedezésére ezen alapból csak a jelenleg folyóvá tehető

4200 frt opb. összeg vétetik számításba; a 15053 frt 3 kr opb.

összegű hiány fedezésére a fentebb kitüntetett egyes adományokból fo

lyóvá tehető összegeknek az építkezésre való felhasználhatása engedé

lyeztetik és a még ezen felül is mutatkozó mintegy 8000 frt opb. ösz-

szegü hiány erejéig a teljes biztosítékot képező alapítványi oklevél alap

ján a bordézmaváltsági tőke beszedéséig, a községnek államkölcsön

adatik, melynek kérelmezése a község feladata leszen, ha ennek elnye

rése kilátásba helyeztetik.

mjá Az iskolák felállításának feltételéül kötött egyéb követelményeknek

Ja™zség teljes készséggel eleget tett ; mind a polgári fi-, mind a felső

_g_ J^nyiskola első osztályát a szükségesekkel felszerelni és a végleges is-

nLai helyiség előállításáig az osztályokat bérhelyiségben elhelyezni magát

és pedig nem az iskola-alap, hanem saját pénztára terhére.

Ezek szerint habár az iskolai alaptőke készpénzben folyóvá nem

tehető is, de a •/. alatti alapitó-oklcvél szerint biztosítva van s a köz

ség a lehetőség határai között eleget tett az iskola felállításának feltételéül

a 27823.—1875. számú minisleri rendeletben foglalt követelményeknek ;

ennélfogva az iskolaszéki elnökség részéről felkéretett a t. m. kir. tanfel-

ügyelőség, miszerint a Szegzárdon tervezett 4 osztályú fi-és 2 osztályú

leány felső népiskola megnyitását a nagyméltóságá magyar kir. vallás-

és közoktatásügyi ministeriumnál kieszközölni szíveskedjék.

Különfélék.

— Meghívás a Budapesten tartandó III. nemzetközi gabona- és

magvasáéra. Az 1874. és 1875 ben Budapesten tartott nemzetközi gabona-

és magvásárok minden irányban oly kedvező hatásúak voltak, hogy az

alulirt bizottmány inditva érzi magát a folyó évben is nemzetközi gabona-

és magvásárt összehívni. A III. nemzetközi gabona- és magvásár f. évi

aunustiu 7-én fog az „Újvilág“ helységeiben megtartatni. A kilátásban

levő hazai jó termés értékesítésére bő alkalom nyílik itt és azért bizton

reményli a bizottmány, hogy a termelők s a bel- és külföldi kereskedők

nagy számmal látogatják majd e vasárt. A kik e gabona- és magvásá

ron résztvenni szándékoznak, szíveskedjenek a budapesti áru- és érték

tőzsde titkári hivatalánál jelentkezni. A beléptijegyek váltásakor szintén

ezen titkári hivatal által igazoló-jegyek szolgáltatnak ki, melyekkel mér

sékelt áron vasúti és gőzhajózási jegyek válthatók. Budapesten, 1876.

évi junius havában. A pesti áru- és élték tőzsde bizottmánya.

— Egy garázda foglyár. Folyó évi junius 28-án reggel 4 órakor

Szegzárd több utczája egy embertelen tett színhelye volt, mely a városj

lakosságot a legnagyobb izgalomba ejté. Hauszknecht Ferencz központi

járási gyalogfoglyár ugyanis ittas állapotban bevetődvén özvegy Gyimó-

thy Györgyné szegzárdi lakos házához, a szinte odaérkező Dallos István

bojtárt, ki Gyirnóthynétól gazdája részére pálinkát kért, arra akará kény.

szeríteni, hogy az a kapott pálinkát igya meg s midőn ez azt tenni vonako

dott, a feldühödött foglyár utánna ment, — maga előtt menni kénysze

rűé s a kezében levő bottal agyba főbe verve egész a megyeházig kiséré.

A kik látták a legnagyobb méltatlankodással emlitik a vak dühöt, mely-

lyel a foglyár embertelen tettét végrehajtá. Sőt ezzel sem elégedve meg,

garázdálkodását még a megyeház udvarán is mindaddig folytatá, mig a

segélykiáltásra kisietö megyei főjegyző által letartóztatása nem lön elren

delve. A szerencsétlen bojtár az öt elborító vértől megtisztítva, 'drvosi

vizsgálat s kezelés alá vétetett s a kiállított látlelet a rajta elkövetett

sértéseket súlyosoknak nyilvánítja. Csak helyeselhetjük az erélyt, mely-

lyelj'a központi szolgabirói hivatal.a kegyetlenkedö foglyárral elbánt s egyen

ruhájától megfosztva, még az nap állásától felfüggesztette s letartóztatva

a büntető törvényszéknek érdemlett büntetésének elnyerése vegeit átadá.

— A toliiamegyei község-jegyzői nyugdíjalapnak 1874. 1875-ik

évekről összeállított mérlegéből közöljük a következőket: Vagyon. I. Az

alalaptö kéből: A községi jogi népesség után fejenkint fizettetett

2887 frt 1 kr. A jegyzői járulék 10%-hói 3044 frt 50 kr. A jegyzői nö-

sülési díj 5%-ból 23 frt 30 kr. Követelés hátralékban van: s

pedig községi hozzájárulás 1591 frt 87 kr, jegyzői hozzájárulás 10%

2744 frt 87 kr, jegyzői nösülési dij 5% 22 frt 30 kr, öszesen 10313 frt

38 kr. II. A forgótőkéből: Követelés hátralékban van jegyzői 3%

1934 frt 89 kr. III. A tartalékalapból: A forgótőke maradványa

5422 frt 1 kr. A vagyon összege 17670 frt 28 kr.

— A Madocsa és Ordas illetőleg Pest és Tolnamegye közt fenn

forgó határ megállapítás kérdésében a belügyministerium a tolnamegyei

közgyűlés felterjesztése folytán, az abban kifejtett elvek alapján egy ve

gyes küldöttség alakítását rendelé el s annak elnökévé Lukács György

ministeri tanácsos urat ministeri biztosi minőségben kinevező. Tolnaraegye

részéről Döry Dénes alispán ur vezetése alatt Szeniczey Ferencz, Dr.

Novák Sándor bizottsági tagok; Fördös Vilmos tiszti ügyész, Forster Fe

rencz szolgabiró és Ágoston Károly megyei mérnök fognak a tárgyalá

son megjelenni.

— Újabb határconflictus. A megyénk és Pestmegye illetőleg Du

na földvár és Dnnaegyháza közti liatármegállapítás kérdésében az érde

kelt megyék vegyes küldöttsége által megtartott tárgyalás eredményre

nem vezetvén, ezen kérdés is a belügyministerium elhatározása alá fog

terjesztetni.

— Megszökött betyárok és foglyárok. Héderi András és Kecs

keméti Sándor deesközségi felelős őrök a helybeli szolgabirói hivatalnál

folyó évi junius 24 én azon feljelentést tették, hogy a paksi kir. járás

bíróság börtönéből a fal kiásása után megszökött Kiss György és társa

T Á R C Z A.

Duna-Földvár s vidékének története, különös

kintettel Tolnamegyére.

XI. Politikai s birtoki szervezkedés.

(Folytatás.)

Az egyház- és megyerendezéssel egy időben történt a török által

földult birtokrendezés. Tolnavármegye nemessége és földbirtokosai, a tö

rök alatti köznyomorban kivesztek, vagy a török által kevésbbé hábor

gatott vidékekre költöztek. Pécsben 1688-ban, Eszterházi nádor elnöklete

alatt fölállíttatott az új szerzeményi bizottság, — neoaquistica comissio,

mely előtt minden jogigénylö vagy földbirtokos tartozott eredeti okmá

nyokkal vagy száz éves birtoklással a maga jogát valamely földbirtok

iránt igazolni. Hogy az elnök nádor, mint több más megyében, Tolna-

megyében is felhasználta az alkalmat az urtalan jószágoknak a maga

részére jelesen majdnem az egész 16 Q mf. területű Sió-Kapos közé

nek királyi adományként megszerzésére itten alapított. Dombóvár és

Ozora uradalmaiból tudjuk. Tolnát: gr. Wallis, kinek utódaitól ezt gróf

festetics József tábornok 1743 ban megszerezte. Ilögyészt: gr. Mercy, (je

lenleg gr. Aponyiak birtoka.) Siraontornyát: gr. Limburg-Styrum (kihalt

1812.) német tábornokok nyerték kir. adományban. Ekkor előálltak a

fiágban kihalt paksiak íöntpmlitétt leányörökösei, s ezek élén Daróczi

István és 1703 ban a kir. fiscussal 32000 írtban kiegyeztek, miszerint

ez, a paksi nemességtől lefoglalt következő birtokbeli követeléseivel fel

hagy, 8 minden jogigényeiről a paksi röág javára lemond. Mely javadal

mak Tolnamegyében: Pakos v. Paks, Bölcske, Madocsa, Gerjen, Gyapa,

Kormó, Hada, Szöllős v. Gyűrűs, Bér, Pél, Magyari, Várréve, Magocsa,

Csámpa, Szent-Miilós, Akalas, Bikád, B’kács, Cseréd, Űzd, Borjád,

Hodos, Vetle, Költvél, Szentandiás, Berek; Fehrrmegyében: Pöntöle,

Kis-Apostag, másként Baracs, Pázmán, Sz.igetfö, Érd, Almás, Százhalom,

Lovasberény, Tétény, Berki, Kucs és Szentiván, Szedrek, Sárszentmikiós,

Szil, Ináncs, Szemes, Hard és Szentiván, Gerencsér, Várna, Dobos, Arky,

Besenyő, Pusztavám; és ismét Solt-Fehéiben: Pataj, Nagyapostag révvel

(

vámmal, Szentkirály, Szelíd, Inám, Szentimre, Solt, Zádor, Vejte, v. Vé

tel, Geder stb. az országban, s még akkor a török kézben, Temesben

és a Száva két felén összesen százon felül levő fekvöségek. És a kir.

^ fiscus nemcsak azt követelte, bogy a földesurak jogigényeiket kimutassák,

| de azt is, hogy birtokuk s javadalmaiknak a kamarai számvevőség által

t fölböcsült haszonvételének tizedrészét is, hadi költség fejében a kincs-

? tárnak megfizessék. így a paksi nemzetség nöága, a föntebbi 32000 írton

> felül, noha ama száz és néhány jószágból alig tizenötnek juthatott bir-

\ tokába, a többihez másoknak lévén erős jogigényeik, a valósággal bir-

< tokba vett jószágok becsütizedét megfizették. A fölböcsült jószágok neve

| s böcsüje a Darócziak levéltárában levő hiteles másolat szerint: Paks

| hat pusztával, 36000 hold; becsértéke: 14891, Madocsa: 7666 frt. Bölcske:

| 8633 Irt. Baracs: 6666 frt. Pöntöle: 11600 frt. Nagyapostag: 5508 frt.

| Egyház puszta: 7383 frt. Pataj mezőváros: 18700 frt. Gerjen: 1766 frt.

Zádor és Geder, melyet a kalocsai érsek foglalt el: 800 frt. Bikád, me

lyet a budai administrator foglalt el: 1666 frt. Bikács puszta: 1200 frt.

ä Borjád, melyet Dallos András bir: 900 frt. Szentiván puszta, melyet Far-

> kas András követel, Almás és Kucs 5183 frt. Érd v. Hamzsabék, melyet

> Szapári bir: 13433 frt. így böcsülte fel a bécsi udvari kamara 1699-ben

I a Jászkunság földét is, s 500000 frt böcsüértékben eladta a német vi-

I tézi rendnek, mignem a jászkunok 1745-ben erőre kapván, a váltságpénzt

| kifizették, és magokat a földesúri hatóság alól szabadokká tették.

A szomszéd Előszállás korábbi sajátságos birtokviszonyairól is

; méltó e helyt megemlékeznünk. 1537. julius elején, a fehérvári keresz

tesek káptalana, jelesen: Dalmadi Sebestyén praeceptor, Bölcskei Gergely

olvasó, Faddi Sebestyén éneklő kanonok bizonyítják, miszerint Zapolyai

János király, Sulyok György pécsi püspöknek és fivéreinek : István és

Balásnak adományozta Solt-széki Fehérvármegyében létező s a Hontor

kun székhez tartozó Előszállás, Karácsonszállás, Ujszállás, Jakabszállás

Sárosd, Kajtor, Perkáta fekvőségeket, melynek birtokába őket bevezette:

Attyai Antal convent tag, és Szerethi Lörincz király embere. A beigta-

lásnál jelen voltak a szomszédok mint tanuk: Szentraártoni Gyárfás Ber

talan, Terebi Pál, Szentágosai Réthi Balás, Alapi Dombói Miklós, Cseh-

falvai Cseh Máté és György, Keresztúri Gergely és Imre, jakabszállási,