Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)
1876-07-17 / 29. szám
T Á R C Z A. Duna-Földvár s vidékénok történGte, különös t©- kintettel Tolnamegyére. XII. A kurucz háború. (Vége.) 1710. július közepén, Béri Balagh Adám mintegy ezer kuruczczal, Pöntölénél átkél a Dunán szerencsét kisérteni: ha a szabadság ügye mellett fellázíthatná a Dunántúli népet. De látva, hogy a múlt év nyo morából fel nem üdült nép mily közönnyel veszi a kuruczok ügyét, — kik ha szerét teheték, magok is haza szökdöstek, midőn a Bakony fe lől negyedrészre apadt két hadával a Dunához sietne, — octóber 29 én Szegzárdnál, B. Petrás a maga ráczaival a menekülőket meglepé. — A puskatussal verekedés közben e vak lármára: jön a német! a kuruczok megszaladnak; Balog Adám egy árok átugratásánál lováról leesik s a róla nevezett Balogfánál elfogatik, és Budán Pálfi János császári tábor nok által 1711. február 8-án lefejeztetik. E csapással Tolnában s az egész Dunán túl, azon tavaszon pedig a szatmári kiegyezésben mondhatni az egész országban véget ért a kurucz háború. A Balogfát, ezt a fél érezredes szilfát, 1870. szeptember 6-án egy szélvész derékon ketté törte. Mig Tolnavármegye bizottsága azon tana kodnék, vas, vagy köemléket állítson-e a kitört fa helyébe: a fa tövé ből egy szép sudár sarj hajtott ki, mely ha megnő, minden vas és kő emléknél élénkebben fogja hirdetni a nép kegyeletében Béri Balog Ádám emlékét. XIII. Földvár népe, s története a kurucz háborútól máig. Miután a Földváron és a határbeli Kanacson 1688-ban Szerbiából betelepedett ráczok, s tán a Kulpa vidékről velők együtt beköltözött oláhok, kikről az Oláh völgy neveztetik, innen részint a kurucz háború kezdetén tova űzettek, részint egész Tolnából önként azért költöztek vissza eredeti földesurtalan hónukba, mert az új magyar földesurakkal jobbágyi viszonyba lépni nem akartak: e föld ismét pusztán maradt; Földvár akkori apátja és földesura b^ Mednyánszki,, magyar és tót katho- likus jobbágyokat hivott meg itteni birtokába, kiknek részére adá ki kö- yetkezö szálló,, illetőleg szerződő-levelét, melynek hiteles másolata, meg van e város levéltárában. En aláb meghirt Földvári Apátot, Zólyomi esperest, és Eszter gomi kananok, Földvári Lakosaimnak sokszori Instantiájára, jövendőbeli egyszersmind bátorságosabb és boldogabb megmaradásukra s gyarapo dásokra nézve következendő Contractuális punctumokra resolváltam ma gamat. Elsőben: Földvári Lakossimnak szabad legyen magok közt vox szerint Bírót, mellette levő Tanácsokat, több szolgáló Rendekkel együtt az Urasságh Tisztének jelenlétében! választany és rendelni, melyet is in tempóra, személy szerint vagyis levél által, pro confirmatione tartoznak az Urasságnak reprsesentalni. Másodszor. Az egymás között való ve rekedést, böcstelen szóval való mocskot, szitkozódást, hatalmaskodást, Tilalomnak megszegését, és más ezekhez hasonló állapotokat, melyek közöttök történnek, és történhetnének, Város birája előtt nem csak foly tathassák, sőt decidálnyi cum desumtione convictionis tartozzanak, a con- victionalis büntetésnek harmadrészét a mindenütt bevett közönséges és dicséretes szokás szerint a Földvári elpusztult Sz. Egyháznak restaura- tiójára, az Uraságh Tisztének hírével az Egyházfiának kezébe adni me lyekről is az Egyházfiak szokott idejében számot adni tartozzanak. Hogy ha pedig valamely pörös fél Pörinek, Város Székén való decisiojával meg nem elégedett, tehát legális Appellataban vévén porit, maturioris revisionis gratia, az Uraságh Székén folytatni tartozzék. A vérbiróságnak desumtiója illeti az Uraságot. A Jus Gladiumnak prarogativája Orszá gunk Törvénye szerint az Uraságh mellett marad. Harmadszor. Föld vári és ott levő alsó Tóoth (tavat), de úgy hogy azt teljességgel ki ne pusztítsák és annak halábul kereskedést ne indítsanak, hanem csak maguk asztali szükségére véle éljenek, úgy kanacsi határoknak szöllöhegyeit, szántóföldéit, kaszáló réttyeit, Pascusstióra való .Helyeit colálhassák és usualhassák, a szokott dézmának kiszolgáltatásával? Ne gyedszer. Föld vári Lakosok is ellenben tartozzanak Esztendőnként, minden gazda egy- egy ekétül külön-külön eött-eött forintokat, a meghengedett három sza bad esztendők után, az Urasságh részére letenni, nemkülönben a kisebb értékű gazdák is ahoz képest proportionate, a Marhátlan és Selyérek pe- digh egy-egy Tallért. A Kereskedők, Kalmárok, Boltossok, Mesterembe rek, Facultáasokhoz képest proportionate fizessenek. E fölött Országhgyü- lésekor, Octavák, Törvényes Breviák és Extraordináriák idején, minthogy a Földvári Apát ub effélék ideikor per Regales szokott evocáltatni: te hát az Országh Töménye szerint élésbül in Natura, vagyis készpénzül az Urassághnak és lem a Nemes Vármegye közzé contribuálni tartoz zanak. A praedeclaiijfí' Taxa letételét pedigh két Terminusou, úgymint egy részét Sz.-Gyü^y, niás részét pedigh Sz.-Mihály Napián tartoznak magok Emberei által az Urassághnak kezéhez szolgáltatni. Eötödször. Mindenféle Procreatiobul, Buzábul, Árpábul, Rosbul, Tönkölybül, Zabbul, Kölesbül, Juhokbul, Méhekbül és az olyatém sertésekbül, kik az Uras ságh makos erdeién legeltetnek, a Szőlőtermésből pedigh minthogy tulaj don incuriájok miatt két Esztendők lefolyása alatt, a szőlőhegy munka nélkül negligáltatok, tehát mostantul fogvást három esztendők után, Tized- beliDézmát tartozzanak az Urrasságnak igazságosan kiadni. Hatodszor. A Tanyákat és Halas Tókat az Urasság azoknak engedi megh halászni, a kik bővebb hasznot az urasságnak adhatnak és a kiknek Halászáshoz elégséges Eszközük szokott lenni, mely is bizatik az Urasság Tisztének Dexteritására. Hetedszer. Minden esztendőben három szekeret fuvaro zásra meghkivánnya az Urasság, úgymint Halaknak, Vadakk, Madarakk, és más szükséges állapotoknak iölszállitására, a mikor tudniillik an nak alkalmatos ideie szokott lennyi. Nyolczadszor. Bor, Sör, Eget- bor kiárultatásának korcsmája Sz.-György naptul fogvást Sz.-Mihály na- pigh inclusive részire follyon és ha valaxi az idő alatt merészelne Bort, Sört, Egetbort árulni, tehát az olyan személynek nem csak bora, söre vagy égetbora, sött az egész Jószága az Urasságh számára azonnal con- fiscaltassék. Sz.-Mihály naptul fogvást pedigh Sz.-György napigh a Város részire follyon az egész korcsma azon felyül, az irt büntetés alatt. A Mészárszékbeli jövedelmeknek hason fele az Urassághé, hasson fele pe dig engedtetik a Városnak. A serfözö ház jövedelemével edgyütt az ül •as- sághé. Kilenczedszer. Az három Vásárhoz obveriálandó mindenféle jövedelemnek felét az Uraságh meghkivánnya, fele engedtetik a Városnak. Tizedszer. Kéri Pusztának erdejéből megengedtetik Földváriaknak épületre való fát az Urasságh Tisztének híveivel, módgyával és kár nél kül hordani. Holott pedig azon Pusztának Arendátora találkoznék, tehát az ollyatén Árendatorral intalandó alku szerint a prseemtiv megengedte tik a városiaknak. Tizenegyedszer. A kiknek kedvek nem volna Földváron való lakásra és kiakarnának bontakoznyi, meghengedtetik idő- jártával, úgy mindazonáltal, hogy az Urasságh Tisztének hírével légyen s attól czédulájok legyen, nemkülönben a maguk költségével és kézi munkájokkal felállított épületeknek és szöllöknek, funduson kívül való • eladása kívánságaik szerint szabad legyen. A kik pedig házokat pusztán hagyván hir nélkül elszélednek, tehát az olyatén házak hozzátartozandó szö- leivel és minden appertinentiáival edgyütt immediate az Urasságh Juris- dictio jában legyen. Tízenkettödször és Utolszor. Földvári Lakos- sim közöt a mely nemessi személyek megtelepedtek, laknak most, és jö vendőben közikben bejövén laknának: tehát a reájok essendö Taxát Föl des uroknak, kik meghadván a fölöt minden közönséges város terhe és onussának subeállására kötellesek. A fundusrul exurgalt Porokét az Uras ságh Székén folytathassák. In actu verő Personali a Nemes Vármegye Jurisdictiója allat legyenek, megengedtetik. — Melyeknek nagyobb bi zonyságára, saját kezem írásának és Pöcsétemnek megerősítésével fölyül említett Földvári lakossimnak adtam ezen Contractualis levelemet. Ac tum Királyi Nagyszombath Várossában, die 29 Martij Anno 1713. Med- nyanszky Ferencz László. (P. H.) Népességi viszonyjok. 1732-ben gróf Berényi Zsigmond pécsi püspökhelyettes egyházlátogatási jegyzőkönyve szerint Földvár akkori né pessége volt 1401 lélek. Lakics István plébánosról, ki Boroszlóban tanult megjegyeztetik, hogy beszél magyarul, németül s egy keveset tótul, minél fogva egy tótul beszélő káplán tartására köteleztetik: Tanító : Szentiványi Mihály; a tanítványok száma: 60. A ferenczi barátok száma négy, a Csonkatorony mellett, saját lakházzal bírnak. A parochiális templomot a földes ur Megyesi Mednyánszki Ferencz László esztergomi prépost és földvári apát épiteté 1725v Matrikula 1729. óta vezettetik. Mednyánszki apát utóda, József Fülöp hessendarmstadti herczeg, Né metországból németeket szállított Földvárra, kik. mint házaik építési mo doráról meglátszik, a Bölcskei-utczán telepedtek meg. A ferencziekkel 1743-ban tett szerződés szerint, ezek tárták templomukban a német pré dikációkat, mig a magyar prédikációk a parochiális templomban tartat tak. Ez igy volt 1848-ig; midőn a néhai német és tót lakosok már any- nyira elmagyarosodtak, hogy németül s tótul értő ember alig maradt, s azóta a barátok templomában is csupán magyar sz. beszédek tartatnak. A barátok temploma s klastoma 1784-ben, leginkább a német s tót hívek segélyével épült fel. Gróf Eszterházi Pál László püspök 1783-ki látogatási jegyzőkönyve szerint a kath. lelkek száma 5048, kikből magyar: 3618; német: 893; tót: 537 ; keleti hitü: 66. Kér puszta, 20 cseléddel még ekkor hol Föld vár vagy Pakshoz, hol Vaj tához számíttatott, a következő 1784-ben telepít tetett be német lakosokkal. 1811-ben Király József püspök látogatása ta lált Földváron 7790 kath. 110 keleti hitü, 30 evang. 26 református és öt zsidó lakost, s a klastrombán nyolcz fereDczi barátot. (Az itteni feren- czieket II. József császár meghagyta, Tolnán, Pakson eltörölte.) Néhai Egyed Antal plébános följegyzése szerint, Földváron volt 1829-ben 10,020, 1830-ban 9256, 1831-ben 8905 lélek, midőn t. i. 1830. a hagymáz, 800, 1831-ben a kolera 1251 emberrel fogyasztá meg a népet. Az 1857-iki népszámlálás szerint volt Duna-Földváron 13257,1870- ben pedig 12382 lakos, mely utóbbi számból, férfi: 5944; nő: 6438 ; vallásra: rom. k.: 11274; görögkeleti: 34; ágostai: 199; helvét: 268; zsidó: 607. Ezen utóbbi népszámlálás, noh^, az 1863, és 1866-iki ínséges években, mintegy száz család Veröczemegyébe Nasiczra költözött, de kik közöl sokan vissza is tértek, előttem gyanús lévén, 1858. óta a kát. pa-
