Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)
1876-07-09 / 28. szám
Törvényhatósági közgyűlés. A nagy méltóságú m. k. honvédelmi inimsteriiimnak a kö zelebb netán szükségessé válandó lóállítás akadály nélküli foga natosítása érdekében kiadott rendelete nyomán főispán ur által folyó hó 6-ára összehívott rendkívüli közgyűlésen alispán urnák 1873-ik évi XX. t. ez. tanulmányozása, a lovak elővezetése, meg vizsgálására szükséges tér kijelölése, és biztosítása s a községek lőelő vezetési sorrendjének megállapítása czéljából a szolgabirák- hoz előlegesen megküldött felh vása tudomásul vétetvén, a me gye területére az állítási bizottságok következőleg alakíttattak meg: A szegzárdi állítási kerületbe elnökül: Döry Zsigtnond, el nökhelyettesül : Fridericsy Rudolf, állatorvosul: Berki János. A p siksi állítási kerületbe elnökül: báró Rudnyászky Iván, elnökhelyettesül : Nagy István, állatorvosul: Pitz Henrik ; a dombóvári állítási keiületbe és pedig Dombóvárra elnökül; Döry József, elnökhelyettesül: Halász Gyula, állatorvosul: Szin- ger Ignácz; Tamásiba elnökül: Kamerer Gusztáv, helyettesül: Döry fiimos, állatorvosul: Marocza János; Hőgyészre elnökül: báró Jeszenszky Sándor, helyettesül: Tomasek Frigyes, állator vosul: Schatsek János megválasztattak; becslőkül pedig íőis. pán ur által kineveztettek, a szegzárdi kerületbe: Mitlweg Hen rik, Ugróczy Sándor, Viliinger Márton; a paksiba: Fördős De- zi-ő, Foigách Antal, Petries Ferencz; a dón bovári kerületbe Dombóvárra : Fiühvirth József, Francsies József, Mólnál Ferencz; Tamásiba: Bisicz Mór, Molnár Ignácz, Marton János; Hőgyé*zre; Korbuly Sándor, Schröder Ernő, Rausz Mór. A szolgabirák hi vatalból vesznek részt. Ugyancsak e gyűlésen olvastatott a nagyméltóságu m. k, belügyministeiiumnak azon rendelete, melyben tudatja, hogy minden egyes alkalommal megtette a kellő intézkedést az iránt miszerint hazánkfiai részéről minden oly lépés meggátoltassék, esetleg megfenyittessék, mely a szerb és török területeken dúló liarcz táplálására, vagy nagyobb területen elterjedésének elő mozdítására vezet; s minthogy ennek daczára némely honpol gár megszegve a haza iránti kötelességet, feledve a hazai tör vények iránt tartozó engedelmességet, azt tűzte feladatául, hogy az egyes polgárokat oly kényszer-kölcsönbeni részvételre, vagy más utoni anyagi segédkezésre csábítsa, sőt némely esetben erő szakolja, amelynek ezéfa az osztrák-magyár bin dalommal Lé ikében élő török-állam ellen megindított harcz elősegélése: a \ félrevezetni szándékolt egyes polgárok érdekében szigorúan ren deli a megye közönségének : 1. hogy teljes erélylyel őrködjék, miszerint a fennt jelzett | üzelmek a hatóság területén ne gyakoroltassanak; 2. intézkedjék úgy, hogy minden ily mozzanatnak tudomá- I sára jöjjön s úgy azokat, kik akár a szerb kényszer-kölcsönben | való részvételre, akár a határszél közelében dúló harezban való ; tettleges közreműködésre szóllítanak, izgatnak, vagy erőtetnek, I mint azokat, kik magukat elcsábittatni engedik, vagy bármely ; utón is ezen harcz elősegítéséhez járulnak, azonnal elfogassa és : arról hozzá haladéktalanul jelentést tegyen. E ministeri leirathoz képest a törvényhatóság a szolgabi- rákat személyes felelősség terhe mellett utasította á rendeletben foglaltakrai szigeru őrködésre. Ezután még néhány kevésbbé közérdekű tárgy elintézése után Apponvi Rudolf és báró Sina Simon elhalálozása feletti fájdalmát a törvényhatóság j -gyzőkönyvileg megörökité éá az üdvözöltek hátrahagyott kedveseihez részvétiratot intézni határozá. Különfélék. — Beküldetett a bajai első közép kereskedelmi tanoda prog- rammja. Folyó évi szeptember hó elején Baján, állami felügyelet mellett „közép kereskedelmi tanoda“ nyilik meg. A tanoda czélja: művelt, ma- gyar8zellemü kereskedelmi férfiakat képezni a hazának, kik nemcsak ügyes vezetői, hivatalnokai lehetnek a különböző kisebb nagyobbköiü közlekedési, ipar- és kereskedelmi vállalatoknak; de mint értelmes, és hazafias szellemben nevelt keresk. szakegyének, szerzett ismereteik alap ján hazai érdekeinket felfoghatván : saját jö'öjök, czéljok eszközlése mel lett — a magyar ipar és kereskedelmi érdekek előmozdításának is ha talmas emeltyűivé válhatnak. A kereskedelmi középtanodák tanulmányi köre bevégzett kerekegészet képezvén: az ifjú kellő szorgalom mellett képessé tétetik a gyakorlati életbe kilépni, és életkorét szakértelemmel felfogni; — mely czélt a keresk. iskolák előbbeni szervezete mellett az onnan kilépett higgadt gondolkozásra képtelen, zsengekoru ifjak kai el érni természetesen nem lehetett. E tanoda egyenrangú leend a főgyrana- siura és föreáltanodákkal ; nyilvánossági joggal birand, és rendes hall gatói katonai kötelezettségük kitöltésében az egyévi önkéntességre lesz nek jogosítva. Három évi tanfolyamra terjed, osztályonkint terjedelmes tananyagokkal, s nagy mérvben fog felöleltetni és gyakorlatilag is mertetni egy, még hazánkban eddig parlagon heverő iparág : a galvono- > plastika, mely — mint tudjuk — nagyon jelentékeny iparágat képvi- f I I ? T Á R C Z A. Duna-Földvár s vidékének története, különös te kintettel Tolnamegyére. XII. A ktirucz háború.] (Folytatás.) 1704. tavaszán, Rákóczi, Solt és Ordas közti táborából, Földvár nál, vagyis a pázmándi avargyörnél, melyet egy 1750 ki határjárás öreg- tanui Battyán v. ktiruczsáncznak neveznek, és Paksnál, a rómaiak s avarok által használt máig u. n. kömlödi Bottyán sáncznál, egy-egy hajó'űdnak készítésével volt elfoglalva, hogy ezek által a Duna két partja közli közlekedést hadai számára fentartsa. Ez év majns közepén Rákóczi négy nap időzött Pakson ; ezentúl egész táborozása alatt nem látta öt többé a Dana jobb partja. Ugyanide jött hozzá értekezni Szécsényi Pál kalocsai érsek, Leopold császár király nevében, de minden eredmény nélkül. 1704. deczember 15 én Vak Bottyán kuruez tábornok, Földvárról kelt levelében, a tolnai ráczokat Rákóczinak meghódolni fölhívja, de mi előtt sikerhez jutna, Heister 08. tábornok 1705. február 15 én Kilitinél Károlyi Sárdort megveri, seregeit a B.tkonyba, őt magát néhány ad ma gával Földvárnál a Dunán át kergeti. Az 1705-ki tavasz nyiltával, Bottyán a Duna jobb partján terem, Kötnlödiél a sánezokat kijavíttatja, a Dunán hidat veret, a ráczok által időközben elfoglalt Földvált ostrom alá veszi. De a nyár elején Glöckels- berg Budáról, német és rácz haddal alájön, Bottyánt Földvárnál megveri» Komlódig, s innen a Dunán át kergeti, és hidját fölégeti, junius 23 án. Bottyán ezen ősszel újra átkel a Dunán, Földvárt november 5 én ro hammal beveszi, őrségét levágja, Horváth Ferencz hajdúiból 200 őrrel megrakja, a Budáról alájött német-rácz hadat visszaveri, azután novem ber 11-én Simontornyát is beveszi, rácz őreit kardra hányatja, s a maga hajdúival mpgrakja. Herberstein viszont kevéssel ezután, Kömlődnél Bottyán sánczát rohanja meg a maga szerémi ráczaival, s a kuruez őr séget, az ide menekült vidéki néppel együtt levágja. (A földvári csonka torony alján talált taracask golyók tanúi, hogy az ostrom és viatkodás e i tájon is, nemcsak a pázmándi sáncz körül történt.) r A tolnai és baranyai kuruez hadik kapitánya: Béri Balog Adára, a háború kezdetén Vasvármegye szolgabirája, s Tolnában faddi közbirto kos vala. A Balog család megfagyott levéltárában raegvagyon gróf. Bercsé nyi Mi dósnak a fölkelő hadak főganerálisának 1706 sept. 12énBijmó- ezon kelt eredeti levele, melyben „nemzetes és vitézlő Balog Adára ka pitány uramnak eö k. k. édes Hazánkhoz contestált igaz hazafiságát te kintve . . . verbuváló avagy hadtogadó circulusul, N. Tolna- és Bara nya vármegyéket engedvén, hatalm it s authoritast adunk eő klmiuek, hogy említett vármegyékben, valahol alkalmatosságát láthatja, szabadon és minden szorgalraatossággal mennél följösebb katonát lehet fogadhasson, és ma^a ezeréhez állíthasson. Bilog Adám azon 1706. nevember 6. és 7-én vasvárraegyei Györvár helysége alatt, Bezerédi Imre, Kisfaludi, György, és László kapitány társaival, Andrási István tábornok alatt neve zetes győzelmet vivott ki a császári seregen, melynek vezére Heister Hannibal altábornagy is foglyul esett. Bercsényi B ijmóczváralján 1706. deczember 13-án, Eéri Balog Adára lovas ezred kapitányának irt leve lében a „Hajsztev ellen tett dicsőséges actu«nak declaratióját örömmel értette — mely fáradságos és érdemes Hazánk szolgálattya előmozdítá sában serénkedöknek remuneralni kívánván, a MMtóságos fejedelem pa- rancsolattyábul azon actuson lévőkre kiosztandó bizonyos summa fehér pénzedet által küldöttem a Dunán, hogy a többiek is ily dicséretes cse lekedetekre buzdittassanak.“ 1708. julius végén Balog A lám a maga tolnai s baranyai kuruczaival, Kölesduél Fluck ezredesnek 3000 rácz és 300 németből álló hadát tette tönkre, s magát Flucköt is eliogta. Ezen érdeméért Balog Ádámnak a fejedelem Szécsényi táborában azon év augustus 9-én kelt okmányában, „a Hadaink közt való Brigadérosság- nak és az közönséges Harczrendelö és igazgató Mesterségnek Tisztít és Hivatalját kegyelmesen conferálja,“ nemcsak, sőt ezenfelül ugyanazon 1708. évi deczember 4 én Sárospatakon kelt adománylevelében a Dunán túli fi<calis jószágokat tartozmányaikkal 15000 forint értékben, Béri Ba log Á Iámnak, és nejének Festetics Juliánnának, és törvényes örökösei nek leköti. Azonban a Balog Ádám regeraentjebeli tolnai és baranyai kuruezok a Garan folyóhoz rendeltetvén, mennyi szükséget láttak, mu tatja Haraszti Miklós és Selraeczi János azon regeraentbeli hadnagyok és követeknek Bercsényi Miklós iögenerálíshóz intézett, — a föntórintet
