Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)
1876-02-09 / 6. szám
6. szám. Szegzárd, szerda február 9-én. Negyedik évfolyam 1876. J3D ■ ■ Zl OBI TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. lElőíizefósi díj: Egészév re Félévre 4 frt. 2 frt. Megjeien minden szerdán. Egyes példány ára 1Ö kr. Siiadóhivatal ; Szegzárdon Széchenyi-utcza 172. szám. Szerkesztői iroda: Fejös-ház. Hirdetési díj: Háromhasábos petit sor 10 kr. Bélyegdíj minden igtatáskor 30 kr. Két czikk a kisbirtokosok országos földhitel egye sületéről. Éj „Tekintve, hogy Tolnamegyében a földbirtokok, különösen pedig a kisbírtokra nehezedő adósságok az utóbbi években el harapódzott uzsora következtében oly mérvüekké emelkedtek, hogy rövid lejáratuk mellett a föld jövedelemből törlesztetniük lehetetlen s igy rövid időn a földértéket alányomó s az ipar és kereskedelemre is legkártékonyabban visszaható tömeges el szegényedésre vezetnek; tekintve, hogy ez adŐssági súlyos vi szonyok rendezésére a kisbirtoknak könnyen hozzáférhető, olcsó és hosszú lejáratú kisebb kölcsöntőkét egyetlen pénzintézet sem nyújt, a megyénkben különben jótékonyan működő takarékpénz tárak és önsegélyző-egyletek üzleti természetével, pedig arnorti- satió mellett jelzálogos kölcsön nyújtása össze nem fér, más rész ről tekintve, hogy a törvényhatóságok kezelése alatt 22 rend- HoeTTT^bsszés'én'"mintegy'''200,000 frt alapítvány tőke áll s ennek gyümölcsöző elhelyezése nem gazdasági viszonyainknak megfe lelően, kezelése pedig nem elég egyöntetüleg történik: mondja ki a közgyűlés, hogy a földbirtok, különösen a kisbirtoknak megyénkben az uzsorától és elpusztulástól kisebb jelzálogos köl csöntőkék amortisatió mellett kiadása által való megmentését hivatásának ismeri és ennek a törvényhatóság kezelése alatt álló, különben is egyöntetűbb kezelést igénylő alapítványi tőkékből mimódon eszközölhetése, tanulmányozására és a legközelebbi köz gyűlés elé vélemény, illetőleg javaslattételre alispán elnöklete alatt 9 tagú bizottságot küld ki.,1“ így hangzik az indítvány, melyet múlt év november 12-én Eötvös Lajos megyei bizottsági tag a közgyűlés elé terjesztett és melyet ez a közigazgatási és pénzügyi bizottságának vélemé nyezésére kiadott. A megyebeli kisbirtokosok eladósodottságára adatokat in dítványozó a telekkönyvből szerzett és ez adatok megdöbbentők ; mert például Madocsán 100,000 frt teher átlag 1872-től hátra lékos átlag 11% kamattal, Gerjenben 72000 frt teher közép számítás szerint 1870-től fogva 14% kamattal, Duna-Szent-Györ- gyön 71000 frt teher 1869-től fogva átlagos 8% kamattal nyomja az 50 holdon alóli, tehát legkisebb birtokot, nem számítván azon sziritoly összegekre menő jelzálogokat, melyek mint egye temleges terhek, igen sok kisbirtokon sokszorosan fordulnak elő s igy azok fedezet értékét sokszorosan csökkentik. A járás bíróságoknál folyó perekből s a paksi, meg a duna-földvári ön segélyző-egyleteknél köztudomású adóssági viszonyokból bizto san számíthatni a személyhitelnek e községekben a jelzálogos tőkékkel hasonló összegű megterheltségét. Es ha ily eladóso dás észlelhető a most nevezett 3 községben, mely nagy és gaz dagon termő határral van megáldva, ép és elég szapora s e mel lett szorgalmas lakossággal bir, úrbéri megváltási terhek által nem zaklattatik és megyénk legnépesebb s legmíveltebb közsé gei közé tartozik: könnyű hozzá vetni, mily mérvű az eladóso dás megyénk egyéb vidékein, például a központi járás egyes részeiben, hol a gyermektelen nép gyöngén munkálja földjét, melynek a kölcsön adósságok busás kamatjait és törlesztéseit és a mellett még a sok úrbéri váltságot, meg a védtöltés költ ségeit megtennem kellene; könynyü azt is elgondolni, mily mérvű pusztítást okoz az uzsorának szokásosabb és kényesebb neme, mely jelzálogot nem kiván és a bíróságot föl nem keresi — a mely csupa emberbaráti szerétéiből évnegyedenkint meg megújul, kamatot sem kívánva, csak majd aratáskor pár hecto liter búzát. Azóta a kisbirtok tönkrejutása az ország szivét is megdöb bentette és már csak a felismert baj orvoslását kutatja mindenki. A í megyén forgó indítvány ez irányban a megyei alapítvány- pénzekre utal. Csak a „többek közt“ említem itt fel a Styrum Lymburg gróf és grófné-féle alapítványoknak több mint 100000 frt tőkéjét, á központi árvatári tartalék-alapnak 20000 írtját, mely félévenkiut tiz-tizezer írttal gyarapodik épen a kisbirto kos osztály árváinak vagyonából; a község-jegyzői nyugdíjalapnak 8000 frt évente a községek részéről 2000, — a jegyzők részéről ÍOCTCTFftTáT^gázdagodó tőkéjét; a szegétiyalap- beli 8000 frtot; az inség-alap 6000 írtját; a selyemtenyésztési 2000 frt és 500 drb. arany alapítványt; a megye elárusított épüle teinek 22000 frt vételárát; a rokkant szolgák, a cholera pénztár, a paksi védsarkantyu alap, posztógyár, a dombovár-simontor- nyai vasúti alap és a többinek jelentékeny alapítvány tőkéit. Talán kereste az olvasó a felsorolt alapítványok közt a megyei „Szent-Ferencz“ kórházhoz tartozó összegeket is. Min denesetre kivánatos volna, hogy e kórháznak különleges va gyonkezelése, -— mibe a megye csak közvetve foly be, — szin tén közvetlenül a törvényhatóság munkakörébe vonatnék be, minthogy a „régi mód szerint“ fentartott eljárás a törvényha tóság önkormányzati felelősségével úgy sem egyeztethető meg. Es ez esetben a kórházi alap is kitünően alkalmas lenne a kis birtokosok beruházási költsönökkel segélyezésére. Ez alapítvány pénzek különféle módon, többrendbeli bi zottság által és igen különféle elhelyezéssel és gyümölcsöztetés- sel kezeltetnék. Csak előnyére és nem terheltetésére válnék te hát a megyének, ha a teljes biztosítéku kisbirtoki jelzálogra le hetőleg egyöntetüleg szabályozott eljárás szerint (még is tekin tettel az egyes alapítványok netáni különleges természetére vagy kikötéseire) adná ki gyümölcsözés végett tőkéit h ezzel meg szűnnék azon nehézség is, mely az alapítványok megannyi kü lön számadásainak ellenőrzéséből eddig felmerült. Áttérve azon módozatokra, melyek nézetem szerint a kis birtokosoknak törlesztéses beruházási kölcsönökkel segélyezésé nél megallapítandók lennének, első sorban egy „ Alapítványi Bi zottság“ alakítása lesz nélkülözhetlen. E bizottság állana az alis pánból, mint elnökből, kit akadályoztatása esetén a főjegyző he lyettesit, az ügyészből, jegyzőkönyv vezetésre egyik aljegyző ből és a közgyűlés által hat évre választandó s az első három ev elteltével felében kisorsolás után, azontúl három évenkint uj választás által kiegészítendő 16 megyei bizottsági tagból. — Az „Alapítványi bizottság“ minden hó első felében tartandó rendes és szükséghez képest elnökileg egyébkor is egybehívandó rend kívüli ülésein, melyeken határozat hozatalhoz az elnök és ügyé
