Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)
1876-04-16 / 16. szám
Különfélék. i Lapunk mai száma tekintettel a húsvéti ünnepekre szerda j helyett, előtte vasárnap jelenik meg. j Magas vendég. Perczel Béla igazságügyminister ur az ünne- j pékét Bonyhádon családja körében szándékozik tölteni, ha ugyan ezt a bécsi tárgyalások folyama megengedi. ; Eljegyzés. Róth ^erencz ur szép leányával Róth Irma kisasz- í szonynyal Liszbauer Antal helybeli iparos jegyet váltott. j — A fővárosi lapok egyik rovatvezetője, vagy tán szerkesztő]e(?) j azon megtisztelő figyelemben részesít bennünket, hogy a Szegzár- j dón april 2-án tartott műkedvelői előadásról irt értesítésünkből kifolyó- j lag elmondja nézeteit, hogy miként kell a sajtónak a kisvárosi mű- | kedvelők irányában eljárni. Bocsánatot kérünk, ha bátorkodunk a fövá- \ rosi lapok szerkesztőségével egy véleményennem lenni ; mert—nézetünk szerint — a vidéki műkedvelői társulatok, fejlettségüknél fogva, nem \ mint egyszerű társaséleti és jótékonysági vállalatok jöhetnek csupán te- > kintetbe, hanem ezen kitűzött czélok mellett, hivatva vannak, a szin- > művészet nemesítő terjedésének útját egy enge tni akkor, mi \ dön — mint ezt a tapasztalás eléggé igazolja —a vidéki magyar szintár- < sulatok közöl sok egyátalán nem áll hivatása magaslatán és sok esetben, < az erkölcsi romlás terjesztője. All ez kiválólag Szegzárdra nézve s val- \ jón ily körülmények közt nem hivatásszerű kötelessége a vidéki sajtó- \ nak kíméletes modorban, a megszülemlett vállalkozást nem annyira ki- \ tűzött, mint szükségszerű fejlődésében jóakaratu bírálattal támogatni s a \ rögös pályán, melyre önfeláldozással vállalkozott, kitűzött czélja felé se- s gíteni?. Ezen helyi körülmények természetesen a fővárosi lapok szerkesz- < tője előtt, téves informatió alapján, ismeretlenek s igy sértő kifakadásai £ ha megbocsáthatok is, de semmi esetre sem indokoltak. A mi pedig azon 5 nézetét illeti, hogy a mi műkedvelőinkben csupán a társasélet elevenité- s sének eszközeit látja, azt bizon kénytelenek vagyunk határozottan visz- \ szautasítani, mert Szegzárdon találkozik elég műkedvelő, ki legalább a t vidéki színtársulatok művészeivel bátran kiállja a versenyt és igy mű- \ szempontokból is megítélhető. Végre a tisztelt tudósítóhoz van nehány \ szavunk. Az ö személyét van szerencsénk ismerni s a sértett hiúság első fellobbanásának nyomása alatt szélnek eresztett kifakadásait annál ke vésbé czáfolgatjuk, mert változhatlan meggyőződésünk, hogy rólunk el- moridott nézeteit nem csak, hogy az összes értelmiség nem osztja, mint ezt állitá, sőt ellenkezőleg avval nagyon is elszigetelten áll. Különben, hogy még is valamivel viszonozzuk kedveskedéseit, tiszta szívből kíván juk neki, hogy legyen ö idővel a közéletnek oly önmagával tisztában álló s igy minden elkapatástól ment önzetlen munkása, mint mi vagyunk s ha ezt elérte, támadjon egy fiatal óriás, ki ő reá is alkalmazza a német költő általa idézett szavait, akkor bizonyára tiszta fogalma lesz azon ér zelmekről, melylyel mi irányában viseltetünk. — Faszükség. Nagy felháborodás van Szegzárdon a végett, hogy az urodalomnak az erdőben nagy mennyiségben létező vágottfája nem szál- lítatik a raktárba s igy a közönség a rtavaszi szőlőkarózás folytán felme rült szükségeit nem fodözheti. Mint állítják ezen lfajnak a pécsváradi kerületi erdömester: Kádár István az oka, ki betégeskedése (?] folytán teendőiben el nem járhat; azon jogához pedig, hogy áfát ö szálítatja, konokul ragaszkodik. — Talált hulla. A gyönki szolgabiróság folyó évi april 7-én kelt hivatalos jelentése szerint a görböi határon keresztül húzódó Kapos folyó ból a béresek egy ismeretlen férfi hulláját fogták ki. Az orvosi és szolgabirói vizsgálat kiderítette, hogy siz egy 60—65 éves közép testal katú férfié volt, ki hátán 10 kilogram vágott dohánynyal csempészetre indult, de a nála talált pálinkás üveg leolvadott tartalmából következtetve, a szeszesital túlságos élvezete folytán valamelyik a Kapóson átvezető gyaloghidról lebukott s a vizbefult. — Tol vaj lás. Folyó évi märtius hó 31-én virradóra Dobosi Pál tüskei kovácstól 34 darab sertést loptak el; a feltalálás, valmint a tettesek kinyomozására szükséges intézkedések megtétettek, de ez ideig siker nélkül. — Előfizetési felhívás a „Magyar tisztviselő* független irányú heti lapra. T. ez. A magyar tisztviselők orsz. egyesületének volt hivata los közlönye, a „Magyar tisztviselő“ megszűnvén, f. é. april hótól kezdve mint a magyaroszági hivatalnokok független irányú lapja fog afc megje lenni s mint képviselője a tisztviselői érdekeknek, harczolni fog a köz- igazgatási helyes reformok melett,'; szabad szellemű, de mindenkor tisz teletteljes szószólója az érdemeknek, tárgyilagos megrovója a visszaélés nek, lelkesítője a nemes törekvésnek, megrovója a mulasztásoknak. Fel- karolandja a hivatalok minden ágát -s az összes hivatalnoki ;kar tekin télye, méltósága, jogos igényei mellett kiválóan fog küzdeni, de figyelem mel kisérendi úgy a közmivelödés, mint a társadalmi s nemzetközi élet, valamint kereskedelmünk, közgazdászatunk minden jelentékeny mozzana tát is, sőt tárczájában hozni fog szépirodalmi érdekes olvasmányokat is ; szóval: a szépet, jót és hasznost, habár röviden is, oly módon tárgya- landja s oly gazdag hírrovatot állitand össze, hogy különösen vidéki kar társaink családjainak más egyéb drágább lapok járatását fölöslegessé te- endi. Bátorkodunk ezeknél fogva az összes tisztviselökart, különösen pe dig á t. ez. hazafias gondolkozása hivatali főnök-, igazgató- és osztály vezető urakat tiszteletteljesen felkérni, méltóztassanak ezen egyetlen ma gyar tisztviselői lapot becses részvétükkel támogatni, ajánlani s ne enged jék, hogy a magyarhoni roppant tisztviselökar saját közlöny nélkül maradni kényteleuittessék. Az aláírási ivet s az előfizetési összegeket a lap kiadó- hivatalába (Athenaeum, barátok-tere) kérjük intézni. Előfizetési ára ne gyedévre 1 frt 50 kr., félévre 3 frt. Budapest, 1876- martius 30. Dr. Perlaky Mihály, fel. szerkesztő. „Athenaeum“ r. társulat, kiadó. Felelős szerkesztő: Boda Vilmos. Toldalék. Kivonat egy a bécsi császári könyvtárban létező 1600. év táján irt török földrajzból, Bálinth Gábor fordításában, mennyiben ez Tolnavármegye néhány helységét érdekli. Századok: 1870. évfolyam 239. lap. Szecski (Székelő) Mohácstól északnyugatra, félnapi távolságra fekvő város. Olyanszerü mint Mohács; palánkja is van. Innen Földvárra men nek; ez Szacsvától (?) északnyugatra, félnapi távolságra eső (?) vá ros. Erőssége Szacsváéval egyrangu (Melyik Földvár: Duna vagy Sáto- ristya-Földvár?) Földvárról Paks mezővárosba mennek; ez fekszik amat tól északnyugatra, a Duna nyugati partján. E két várósközt, a távolság félnapi útnál kevesebb. Földvár megett van egy palánk s ennek külső részében egy nyilvános szálloda és szőlőkért. Szegzárd tartománya. Bel- grádból Budára menő útban. Van ezen városnak emirül livája. Isztambul tól 26 napi járó föld. Tolna, Szegzárdtól északnyugatra, három farszak- nyi távolságra. Egy a Dunából képződött tó partján fekvő város és me gye. Isztambultól 25 napi járó föld. Van népes piacza és fürdője.' Szom szédjai: Szegzáid é3 Dsan-Kurtarán (?) Lakossága mohamedánokkal vegyes. Pácska (Paks ?) ; a Duna nyugati partján. Ennek közelében is a Dunából képződik tó, mely Pácska tavának neveztetik. (Összezavarja Bács vagy Bácskával.) Dsan-Kurtaran, palánk, Pacska várától északnyu gatra, a Duna mellett félnapi járásra. A nagy ut itt két ágra szakad; egyik „Hamzabég palotája“ nevű helytől Budára visz, a másik: észak nyugatra a görbe — velencei ? — tó felé irányul s Tatát (?) érinti. Mohács tartománya, a Belgiádbó.l Eszéken keresztül Budára menő ut melletti térségen. Isztambultól 26 napi távolságra. (Mint Tolna?) Vára olyan mint Eszéké. Szomszédai: Eszék, Szegzárd és Pécs megyék. Az elhunyt Szulejman szultáu 932-ik Zul-kade havának 20-án (1526. aug. 29-én) két király keresztyén seregével két óráig tartó csátát vívott e .téren. A magyar király Lajos, és néhány ezer keresztyén életét vesztvén, ezen vidék Budával elfoglaltatott. E mutatványból kitűnik, hogy a török földrajz, sem történetileg, sem földrajzilag nem hű. W Hőké Lajos. hácsDál elesett I. János egyik fia: II. János, Komárom várkapitánya > és a megye főispánja, mint ilyen 1555 ben, Veszprémnél Felicián basát j megverte; a másik: Jób, 1552-be Egervár ostroma alatt kiütvén, a török foglya lett s Konstantinápolból a következő évben bocsájtatott szabadon. j E példákban látható, hogy az első Paksiak mily hűséggel jártak s j haltak el a haza szolgálatában. Eredeti okmány kettő van a családi le- l véltárban: 1521, és 1523-ból, melyekben II. Lajos király Paksi Jánost, j ki csak az utóbbi 1523 ki okmányban neveztetik Tolnavármegye főispán- j jának, Gherencsér vár urodalmával és az ehhez tartozó Várna, Árki, Do bos, Dád, Besenyő és Puszta-Vám birtokkal megajándékozza. Az eszter gomi káptalannak is van egy bizonyítványa arról, hogy Pakosi Paksi j Jób és Lajos és az utóbbinak fiai, Ferdinand király által, 1561-ben Solt- széki Fehérmegyében létező Sooth- Solt-, Vethe, Szentimre, Hard, Szenti- j ván, Szedrek és Tolnamegyéhen keblezett Csámpa, Szentmiklós, Akalas < birtokával megajándékoztatván, miután a töröktőli felelem miatt a hely- j színén a beiktatás meg nem történhetett, több fehér- és komárommegyei megnevezett tanuk jelenlétében, Komáromvárában, az elsorolt jószágok birtokába beigtattattak. ’ _ _ ■. I Az 1688-ban meghalt Paksi IV. Jánosnak Szabolcsmegye alispán- jának maradt egy lánya: Anna, Királydaróci Daróci Zsigmond neje és j egy fia; László, kiben a Faksi család fiága kihalt; két lánya egeiket, s Juditot, nőül vette: Becski György, a másikat: Klárát: b. Holló Zsig mond ; amattól származik: a Cseh es Csabár, ettől az Egerer és Kornis j vonal. Daróci Zsigmondnak 1709-ben meghalt István fiának nyolcz gyermekétől származik a messzeágazo több Paksi nemzetség. j XV. század végén fölemelkedett Paksiak mellett,' Tolnavárme- j gyében, a Bodó, Dombai, Tamási nemzetségek valának jelesbek. A most romokban heverő Dombó, Döbrököz, Mucsi, Murga, Ny ék, Tamási, Vár- | ilja, Simontornya váraihoz talán a herczeg Eszterháziak kismartoni, s a | gróf Aponyiak högyészi s más elékelö családok levéltáraiban lappanganak j rdatok és hagyományok. A gróf Zichyek zsélyi levéltárából eddigele köz- j iétett okmányok után, a Tolnavármegyére vonatkozók kivonatát, a XIV. | izázad első feléből már adtuk. i
