Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)
1876-04-12 / 15. szám
15. szám. Szegzárd, szerda april 12-én. Negyedik évfolyam 1876. TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Előfizetési díj: Egészévre . . ... . 4 frt.' Félévre ... ... . . . 2 frt. Megjelen minden szerdán. Egyes példány ára 10 k r. Kiadóhivatal : Szegzardon Széchenyi-utcza 172. szám. Szerkesztői iroda: Fejős-ház. Hirdetési díj: Három hasáb os petit sor 10 kr. Bélyegdíj minden igtatáskor 30 kr. » Űzd, 1876. april 8. Tisztelt szerkesztő ur! Becses lapja 13 ik számában Baitinai ur által megelőzve a „Tolnamegyei gazdasági egylet.“ közgyűlése ered nényét a főpontok!) ui kJ sölvj t *1 tlo»n, mindazáltal en gedje meg, liogy azon közlemény egyes részeit az ügy fontosságá hoz mérten, bővebben részletezzem. .Mindenekelőtt jelzem, hogy az egyletnek már 30 ujűbban bejegyzett részvényes tagja van, mi örvendetes haladást tanúsít. Áttérve a Szegeden tartandó országos, ipar- termény- és állatkiállításra, megjegyzem, .hogy a választott képviselő tagok, egyszersmind mint vidéki bizottság tagjai is művödnek s mint ilyenek figyelmeztetik a t. közönségnek azon tagjait, kik a ki állításra bármi tárgyat küldeni óhajtanak s még eddig a szük séges bejelentési Ívvel nem rendelkeznek, hogy ennek el nyerése végett az egyleti titkárhoz forda’janak, nnynyival inkább, mert á bejelentések csak május hó utoljáig fogadtatnak el. A mi az első magyar általános biztosító-társulat igazga tóságának egyleti elnök úrhoz érkezett azon aj.ánbifát illeti, mi-“ szerint mind azok, kik a gazdasági egyletnek tagjai, ezen tag ságuk igazolása mellett, ha fentnevezett intézetnél biztosítanak, v gazdasági épületekre nézve díjelengedésben részesülnek, sza badjon a következő részletezést közölnöm: az eddig 1 */4 °/u számított nád és szalma tetozetii épületeknél, 20 °/0 °/ n n » » n /3 pf I zsindel g p 20 % °/ n n n n /o h cserép „ »' 3 71/2 °/0 HO °/ n n n n / o továbbá készletek vagy ingók tiizelleni biztosítása után fizetendő díjakból 10%-öt enged a társulat. A jégkár biztosifásánál ked vezmények részletezését a t. igazgatóság későbbre Ígérkezett velünk közölni. Ezen oly nagy előnyökkel kínálkozó ajánlatot a közgyűlés egyhangúlag elfogadta s nevezett biztosító-társa sággal, egyletünk részéről a szerződést ily értelemben megkötni elhatározó. Ha a társulási szellem egyetlen szikrája sem vonzaná gaz datársainkat arra, hogy egyletünkbe belépjenek ; ezen itt előso rolt s kézzel-fogható előnyök elnyerlietése végett bizonyára, min den helyesen számító gazda, — hacsak 15 vagy 20 forintot ad is évenként biztosításokra, — az egylet tagjai közé fog lépni. Ez alkalommal kötelességemnek tartom az alapszabályok 13-ik §. a) pontját itt felemlíteni, mely azt mondja: a részvényes tag kötelezettsége azon év elejétől kezdődik, mely év bármely napján az egylet tagjai közé lép. Végre a kfereäkedelmi és iparkamra hirdetményéből kieme lem, mit minden gabnatermelő gazdának saját érdekében áll tudnia, — hogy nagyobb zabtermelő vidékeken szokásban volt eddig a zabot csak úgy, rostálni latiul, szemetesen a kereske désbe bocsájtani, mely helytelen, rósz kezelés által zab-kivite lünk sokkal csekélyebb volt a kelletinél s igy még máig is több raktárban nagyobb mennyiségű zab van felhalmozva; ezen nemzet-gazdászati szempontból káros körülmény folytán a buda pesti áru- és értéktőzsde bizottsága határozatilag kimondó, mi- | szerint ez évi aratástól fogva, oly zab nem szállítható, mely 8%- | nál több másnemű keveréket tartalmaz. Az eladásoknál tehát | óvatosnak kell lenni, nehogy a tőzsdei szokásokra való hivat- \ kozás mellett a zab a kellő tisztasággal ne birván, az esetleg fizetendő kártérítések, a rostállási költségeket 10 vagy 20 szo rosan is fölülmúlják. Fördős Dezső, egyleti titkár. Vidéki levél. 11 % v/. 7a % 7a 7. V °/ /2 m Kölesd, 1876. martius 31. Tisztelt szerkesztő ur! Kérem következő soroknak lapjában helyet engedni. Éppen ma kaptan a kir. postáról egy leletezett levél borítékot, ipely után 13 kr postadíj rövidítési bir-^ágot kellett fizetnem. Én ugyan is a napokban a megyei pénztári hivatalhoz, „hivatalból** 1 czímzettel küldöttem pénzt, oly kéréssel, hogv szükségletemre nehány száz darab szarvasmarha űrlap küldessék. — És a jártátok Át „hivatal ból“ küldve meg is kaptam, de megkereső levelem borítéka 13 kr. bir sággal küldetett vissza térbenire. Majdnem ama régi „QúodUcet“ .... féle latin közmondás jut ; mert már a szegény^ok terhet viselő falusi jegyző maholnap oly zavarba jő, hogy a midőn szolgabirájának jelentést tesz, nem tndja, hogy minő díjmentességi czímet írjon a borítékra, — a tárgyak százszoros külonfélesége miatt. Fentebbi soraimra ellenvettethetik, hogy az általam leirt ügy magán- iigv, mert annak a jegyzőnek, mint járlat kiállító közegnek a közönség „megfizet“ — l'/20/0 „tözsdijt“ is kap, — teliát szerezze meg magának az űrlapokat. — Köszönöm szépen e „megfizetést^1 és a „tÖzsdíjat11 is! Nem kérek belőle ! — Beküldtem a fentebb érintett levelemben 13 frt. visszakaptam 19 kr tözsdijt — fizettem 13 kr levéldíiat — marad 6 kr kamat a lefizetésre. Azonban ez hagyján, de a járlat fogyasztó közönség sem fizet, hanem fizetjük mi ama 3, és 5 kros bélyegjövedelmet, illetőleg adót. — Ugyan is eddig vettük a járlat űrlapokat egy krért — adtuk a járlatot 10 krért—most vesszük az űrlapokat 3, illetőleg 5 krért s adjuk a járlatot szinte 10 krért; — tehát a m a rh aj áriátokra rótt bélyegilleték terhét, illetőleg jövödelmét nem a közönség, — hanem a községi jegyző viseli, illetőleg szolgáltatja. — Ez tehát közvetett adó és pedig nem a közönséget terhelöleg, hanem egyedül a jegy. ökre nézve.— Bizony még megérjük, hogy minden községi jegyző, akar vagy nem akar „virilis“ lesz, csak annyi módosítás kell még, hogy alapul ne csupán a közvet len, hanem a közvetett adó vétessék fel alapul ; hogy nem nagyitok állításommal, kővetkező hozzávetőleg készített számítás igazolja: Tolnamegye kiadott az,1876-ik I. évnegyedében körülbelöl 16500 darab 5 kros űrlapot, ez teszen négyszeresen . . . * 66000 darabot 10000 darab 3 krost, ez teszen ......................... 40000 „ eb ből ha leszámítunk 1% az űrlapra 4% Írásra, marad 5% bélyegre, mely teszen.............................. 3300 irt. A S Í kros űrlapoknál 1% az űrlapért, 6% az írásra, marad 3% bélyegre zz ..... 1200 frt. Összesei*.: 4500 frt. a lólevelek után hozzávetőleg szinte annyi . 4500 frt. Mindössze : 9000 frt. Osszuk fel ez összeget most már Tolnamegyének 104 jegyzője között egyformán, egy-egyre esik épppn 86 frt f)33/V kr. tehát az 1875.^évi XXV. t. ez. ennyi közvetett adót rótt a köz- ségi jegyzőre ; mert persze javadalmazása olyan nagy, hogy nem tudja hová tenni, — dolga pedig olv kevés, hogy maholnap akár bele örüljön! Ezen terhes közvetett adó valóban érzékeny, de ama 13 kr. inkább felháborít. Láglir Gusztáv, községi jegyző.
