Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)
1876-03-29 / 13. szám
A & ilyenek lármáznak legjobban és panaszkodnak, hogy tönkrejut tattak. Na már szer tném tudni, hogy mi módon juthat tönkre a koldus ? Az ilyeseknek köszönhetjük, hogy 50 frtos bankrészvényért most semmit sem kapunk. Nem azokat tette az egylet tönkre, hanem tönkre tettek azok minket részvényeseket, kik addig nyújtóztunk mig takarónk ért s nem véve íel az egylet, károsítására, czélzó. mesés kölcsönöket: részvény- jegyeinket lefizettük s egynehányan már semmivel sem tartozunk. Azért nem mondhatom, hogy a duna-földvári egylet nem követett el hibát akkor, — midőn a kölcsönöket egyszerre felmondotta, vagy a kölcsönök kiosztásánál nem követett nagyobb óvatosságot. A részvé nyeseknek is legjobb volna addig osztozni, mig van miből és elmenni haza s azt se mondani, hogy valaha egyletben voltunk. A mi a czikkiró által felhozott kötelezőket illeti: azokra nézve ki nyilatkoztatom, hogy miután nőm követeléseit — az adós Hajnalnál — betáblázással biztosítani már nem lehetett: — azok biztosítékképpen tétettek le nőmnél s miután Hajbal tönkrejuiott a a kötelezőket vissza váltani nem tudta: Íratott be azokba nőm, — mint hitelező neve és pe- reltettek be. A mi végre a becsüleveleket illeti: azokra méltán állíthatom, hogy ha a köcsöntvevök azokról mint sem tudtak volna: bizonyosan nem állítottad volna ki kötelezőt a kölcsön vételre; mert tudnivaló az, hogy a kölcsön csak is adós által — tanuk előtt aláirt kötelezőkre ada tik ki; mit ha tudott volna a czikkiró, bizonyosan nem állt volna elő ezen lázításra czélzó szándékával. Réti Sándor, községi jegyző- A „Magyar kisbirtokosok országos föld!:' cl egyesülete“ (I—XVIII. fejezet) és a vele szövetségben álló mezőgazdasági előleg-egyletek (XIX—XX. fejezet) alapszabályai. (Folytatás.) 84. §. Ha a felmondott töke és járulékai kitűzött határidőre be nem fizettetnek, az adós ellen az egész kölc-föntöke és járulékaira nézve a behajtási eljárás azonnal megiudittathatik, és a menyiben az adósnak az egyesületnél bánneU üzlet folytán pénze vagy értékpapírjai volnának, joga van az egyesületnek — követelését ezekből kielégíteni. 85. §. Azon adós irányában, ki a felmondási határidő elmúltával az adóssági összeget le nem fizeti — szabadságában áll az egyesületnek az adóssági összegnek megfelelő zálogleveleket a forgalomból kivenni, a kölcsönt azon napi árfolyam szerint készpénz-tartozásra átszámítani s késedelmi kamatokat az átszámítás napjától követelni. 86. §. Ha valaki késedelme által az egyesületet azon helyzetbe hozta, hogy a késedelmi összeg behajtásáig nagyobb kamatra kénytelen pénzt venni fel, mint a milyenre a záloglevelek szólanak, vagy oly pénzt fordított a hiány fedezésére, mely magasabb kamatot hozott: köteles az ekként támadt különbséget az igazgatóság által meghatározott összeg szerint ellenvetés nélkül az egyesületnek megtéríteni. 87. §. Midőn a birtoknak az elemi károk elleni biztosítása felté telül kitűzve volt, a mennyiben a birtokot elemi kár érte, az adós a jövedelméből kiépíttesse. Hampó Zsigmond pécsi püspök és kir. kincs tartó 1495-iki számadásában több pontok közt ez áll: a madocsai apátnak, mint a király képfestöjének — miniator — 60 forint adatott. A madocsai beneapátság monostora, vagyis három hajós román stilu bazilikája, a mostani református templom helyén állott. Romjait, 1721 ben Bohus Imre pécsi kanonok, püspöke nevében tett egyházvizsgálata alkal mával fölmérvén, úgy találta, hogy a föhajó hossza a szentélyen kivid 14 Öl, széle 10 Öl, az oszlopokkal elválasztott oldal hajók hossza tized- fél öl. A kettős torony magossága 36 láb, melyek és köztök levő félkörü hainlckzat pompás látványt mutattak ; mind faragott kövekből. (A meg levő ős torony magasága a harangokig: 6 öl, azontúl újabb toldat.) Ezen tetötlen romokat 1796 ban a kath. fóldesuraság lebontatta és a szomszéd Bölcskére áthordatta, hol belőlök a kath. templomot és pa- rochiát épitteté. Csak az egyik hat öl magas torony hagyatott meg régi helyén, melyhez épiték a reformátusok 1807-fcen uj templomukat, mely tornyon, különösen a 4* hosszú és 4“ keskeny ablakres tünteti föl a roman stilt. — A fentebbi egyházvizsgálat alkalmából írja to vábbá Bohus, hogy a bazilikától harmincz lépésre volt egy nádas te tejű régi kápolna, mely mint a relormatusoknak templomul szolgált s melynek köveit utóbb az uj templomba beépíték. A hétszáz éves torony tól néhány ölnyire, földásás közben 1872-ben egy 3< széles téglafalra akadtak, melynek szilárdan összeálló téglái a feszítő csákánynak is el lenállván, további kiásatásuk abban hagyatott. Egy kifeszitett tégla CD, a másik B jegyű. A község pecsétje, mint a hetük s a vésés alakja s a sárgaréz nyélen látszó kalapácsütések mutatják, a XVI. szazadból, a monostor kettős tornyát a homlokzat félkörével s egyéb felesleges cif rasággal tünteti fel, ily köriratot visel: MADOCA FALV IECETI. A Bikácsokat s Gercni Iván.fiakat követettMarótiak, Máté bánban 1477 ben kihalván, Madocsa a Paksi család birtokába jutott. Az apátságnak pedig, mely mint láttuk, már a XV. században elenyészőben vala, máig csak a puszta czime maradt. Az egykori várrév mikor a Duna meg apad: előtűnnek. knpott kárpótlást birtoka helyreállítására köteles fordítani, minek nem teljesítése esetében a kölcsön azonnal felmondottnak tekintetik. Vili. Fejezet. A (zálogleveles) jelzálogkölcsönök törlesztéséről. 88. §. A kölcsönök a felügyelő-bizottság által megállapítandó sza bályszerű törlesztési terv szerint törlesztetnek. Az ennek alapján készpénzben fizetett évi járadékokból, melyek a záloglevelek névbeli értéke után számíttatnak, valamint az adósok által kölcsöneikre készpénzben teljesített rendkívüli visszafizetésekből törlesz tési alap képeztetik. Az ekképen képezett törlesztési alap kizárólag a kibocsátott zálog levelek szabályszerű törlesztésére fordítható. 89. §. A tőketörlesztési évi járulék a záloglevelek névbeli értéke után számítva egy száztóliban állapittatik meg. 90. §• A rendes tőketörlesztési részletek, valamint a felmondott töke és a 91. §-ban említett rendkívüli törlesztések készpénzben, vagy oly záloglevelekben is, melyek a kölcsön engedélyezés évében bocsát tattak ki — azok névszerinti értékében számitva, — a kamatok és egyéb járulékok azonban feltétlenül készpénzben fizetendők. 91. §. Az adósnak jogában áll adósságát a törlesztési járulékon fölül bármikor egészben vagy részben törleszteni. A rendkívül törlesztett összeg a törlesztési időtartamnak rövidíté sére fordittatik. A rendkivüli részbeni törlesztés által sem a járadékok kikötött fizetési batáridejének folytonossága megszakítást, sem pedig mennyisége változást nem szenved. 92. §. Az adós a kölcsönnel egyidejűleg egy „tartozási könyvet“ kap, mely a törlesztés módját s adós-ágának mindenkori állását mutatja. Úgy a rendes, mint a rendkivüli törlesztések is e könyvben nyugtázan dó!« ; a teljesített fizetés érvényes bizonyítása csak ezen könyv által történhetik. 93. §. Mihelyt az adós rendes vagy rendkivüli utón kölcsönéből legalább 100 forintot törlesztett: neki a törlesztett összegnek kikebelez- tetése megengedhető. (Folytatjuk.) Különfélék. — Műkedvelői előadás. Az „Egyesült Szegzárd Tolnamegyei nő- egylet“ az árvízkárosultak javára folyó évi april 2 án tánczczal ; egybe kötött műkedvelői előadást rendez a szegzárdi alapítványi uradalom ven déglőjének nagy termében. ■ Sajtóhiba. Múlt számunk „martins 20^ feliratú czikkében két jelentékeny sajtóhiba gyengítette X. ur érveléseit; egyik a szegzárdi ka szárnyák költségelőirányzatát két millió helyett csak 200000-ben tünteti föl; a másik a Styrum Lymburg-alapitvány legrégebb idő óta fenálló kölcsönét 1863 ról datálja, holott ezernyolczszázhárontban adatott még ki. — Duna-Földvárról írják nekünk: Martius 19 én casinónknak két tagját ragadta el a halál: Niefergall Tivadart, a 22 éves ifjút és Hajd- zsán Emil g. k. lelkész urat, élte 27-ik évében. Martius 20-án kisór- A pécsi püspökmegyei névtár a Szent-Miklós hitvallóról nevezett madocsai apátságon kívül, egy a Szent-Lélekröl nevezett másik ma- docsai apátságnak is fentartja emlékezetét, mely Haas Mihály szerint, a mai szeremi Nustár —- hajdan Monostor volna. Az üdvözítőről czimzett sz egzár d i beneapátság monostorát, ma gának temetkezöiil alapítá I. Béla király 1060-ban, ott hol jelenleg Tol navármegye székhaza áll. A királyi ag javadalmazott apátság még 1351- ben is 28, már ina többnyije ismeretlen falu s pusztának volt ura, me lyek után Garábon, a mai Grábóczon fiók apátsággal — grangia — birt s a kiráiy hadseregéhez száz lovast állított. Hogy a szegzárdi apát ság hiteles Jiely vala, mely okmányokat adott ki, a felsöbbség jogi meg bízásaiban eljárt, tanukat eskettetett stb. a Zichy codexek okmányaiból látjuk. A régi apátság rommaradványai, a XVIII. század elején az uj apátság lakába, a mostani megyeház déli oldalába, mint építészeti anyag felhasználtattak. A garábi fiókapátságnak csak alapjai látszanak. Bátán, ott hol a Bakony és Balatonból aláfolyó Sár-Sió Szegzárd- nál egyesült vizeit a Duna fölfogja, az egyesült folyó völgyét bezáró hegyormon, a m dg u. n. Kla s t r om hegy e n a korábbi avargyör mel lett, I. László király azt. Mihály föangyal tiszteletére 1093-ban egy dúsan javadalmazott beneapátságot és monostort alapított. Az apátságnak a Duna mindkét felén javadalmai lévén, a Duna balján Bát-monostor- ban fiók apátsággal bírt, melynek jelenben felszántott alapjait Haynald kalocsai irsek 1871 ben Heuszlman régész által nyomoztatván, az ása tások egymás felett egy román és egy gótli stilü kis templom alapját tünteték fel, mely utóbbinak hossza 794, széle 39’. — A hátai monostor alapja még nincs kinyomozva. 1835-ben itt a Klastrom-hegyen egy ily feliratú sírkő találtatott: „Anno Domini MCCCLXXV1I. öblít' Dominus Paulus de Báta, feria quinta, anta Dominicatu Reminiscera.*4 Az apátsági monostoron kívül volt az u. n. Kétágú völgyben egy kettős tornyu egy ház és egy másik, melynek romjai máig láthatók. A hagyomány szerint a Sár tövénél is lett volna valami klaström. (Folytatjuk.) . M« ■■■ (" ' ■ " " ;; f:
