Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)
1876-03-15 / 11. szám
11. szára. Negyedik évfolyam 1876. Szegzárd, szerda marczius 15-én. KÖZLÖM TÁRSADALMI, TANOGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Kiadóhivatal: Szegzárdon Széchenyi-utcza 17 2. szám. Előfizetési díj: Egészévre .................... 4 frt. Fé lévre . . . . . . . . . 2 frt. Megjelen minden szerdán. Egyes példány ára 10 kr. Szerkesztői iroda: Fejős-ház. Hirdetési díj: Háromhasábos petit sor 10 kr. Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. MEGHÍVÁS. A to In a megyei gazdasági egylet mnlt évi deczem- ber 16-án tartott gyűléséből nyert rnnegbizatásom folytán, van szerencsém a t. egyleti tag urat, a folyó hó 25-én Szegzárdon a megyeház nagytermében tar tandó szervezkedő ülésre, tisztelettel meghívni, *- az ülés kezdete délelőtti 10 óra. Tárgysorozat: 1. A múlt év deczember 16-án tartott nagy gyűlésből kiküldött bizottság jelentése. 2. Tisztujitás. 3. Egy a megye területén megtartandó ekeverseny helyének és idejének kitűzése. 4. Az 1876-ik évben Szegeden megtartandó magyar országos ipar-, termény- és állatkiállittást rendező, végrehajtóbizottság átiratának bemutatása. 5. Időköziieg netán felmerülendő, az egyletet érdeklő tárgyak. K.-Hidvég, martins 5-én 1816. Bernrieder József, elnök. Szegzárd, 1876. martius 14. Lapunk élén közöljük a meghivást azon gyűlésre, mely a Tolnamegyében political czélok tekintetéből alakult s igy 14 év éta csak n évi eg fennálló gazdasági egyesületnek gazdasági ügyek elintézése czéljából történendő alakulását van hivatva esz közölni. Sok csapásnak, hosszú előkészületeknek kellett előremenni, hogy a mindnyájunkban meggyőződéssé vált azon eszme érvénye sítéséhez : miszerint Mag y a ror szá gnak, mint földmi- velő államnak a gazdasági ágak mivelésére ki váló gondot kell fordítani, hozzáfogjunk. Tolnamegyének annyival kedvezőbb helyzete van, mert itt egy már létező egyletnek csupán átalakításáról s nem annak egészen újonnan szervezéséről van szó. S még is illetékes körökben a csüggedés egy bizonyos neme kezd lábra kapni azon minden feltevést túlszárnyaló kö zönyösség miatt, mely a gazdaközönség különböző rétegeiben nyilvánulva, minden ez ügyben létesülendő nemes törekvést si kertelennek tüntet fel. Mi — őszintén szólva — nem osztjuk e pessimisticus né zetet s bízunk megyénk miuden jó ügyet készséggel felkaroló értelmiségének kipróbált ügyszeretetében. A kezdet kétségkívül nehézségekkel fog járni s igen sok, a lefolyt években be nem fizetett tagdíjak iránt hozandó intéz kedés mimódoni keresztülvitelétől fog függni, — de mi hisszük, hogy ezen kérdés megoldásánál is a legtöbben nem azt fogják nézni,-hogy a másik érdekelt mit tesz, mimódon gondolkozik vagy minő áldozatot hoz, hanem az ügy fontosságától áthatva mindenki, tnelléktekintet nélkül fog áldozatkészségével tündö kölni. Feleslegesnek tartjuk e helyen a gazdasági egyesület elő nyéit fejtegetni; hisz mindenki előtt tudva van, hogy az össze jövetelek alkalmával váltott eszmecserék, a rendezendő kiállí tásokkal kifejlődni szokott nemes verseny, a haladó kor által a gazdászat terén felmutatott újabb vivmányoknak ismertetései mind olyan tényezők, melyek a gazdászat terén haladást van nak hivatva létrehozni. Csupán a gazdasági egyesület tisztelt elnökéhez van né hány szavunk. Azon erély, melyet a múlt évi deczember 16-án tartott gyűlés megbízásából kifolyólag, az előmunkálatok keresztül vitelénél tanúsított, kezesség nekünk, hogy részéről minden meg fog történni, a mi egy ily nagy horderejű egyesület szervezésé nél felmerülendő nehézségek leküzdésére alkalmas. Maradjon az ezután is hű társa! A közöny, mely egyelőre mutatkozik csak ephemer jelenség, mert mi Tolnamegye értel miségét mindenre inkább alkalmasnak hisszük, mintsem hogy moát, midőn a gazdasági egyesületek létrehozásán, annak nélkü- lözhetlen szükségességétől áthatva, kormány és társadalmi kö rök vállvetve fáradoznak, Tolnamegye önmaga adja ki maga részére — — a szegénységi bizonyítványt! Gerjen, 1876. martius 1. Gerjen nagyközségét átalában igen munkás, szorgalmas és egyszerű földmives magyarok lakják. És ez egyszerű magyar polgárokat az 1875. évben felette nagy csapás érte; ennek előadását tárgyazzák ez alább irt sorok, ha ezeknek a t. szerkesztő ur becses lapja keretében helyt engedni méltóztatik. Ugyan is D.-Földváron 1868. évben, Nagy-Pakson pedig 1870. ön segélyző-egylet alakulván, bár a magas ministerium egyik társulat alap szabályait sem erösité úgy meg, hogy vidéken fiók-egyletet állitsou: még is Gerjenben mind két törzstársulatnak lett fiókja s a lakosok kö zül többen — a kecsegtető ígéreteknek engedvén — mind két társulat- r nak tagjaivá lettek. Es miért ne? — némelyek az uzsorások vaskör mei közül szabadulni, mások pedig vagyon szerzés tekintetéből ma goknak pénztakartak szerezni; mert a törzs-egyletek 7% kamatot kér tek; a hetenkinti 50 kr betétek után annyi pénzt ajánlottak 10 év alatt lcfizetendőt, mennyi a tiz évi betéttel felér. Ezen egyletekkel egy gerjeni izraelita ismertette meg a lakosokat, ki nyalábra szedve a betéti kis köny veket, először a gerjeni községháznál az esküdtek közt csapott vásárt s az első vásár sikerülte után a lakosoknál árulta portékáját erőszakolva, rábeszélve szép nyeremény reménye alatt; és sikerült neki a két egylet részére, mintegy 180 részvényt eladni. D.-Földváron az első nagy gyű lés alkalmával az a hir lett elterjesztve, hogy a tiz évvel egy kis könyv 700 frt Írván hétszáz frtot eredményez; ekkor a kamatláb fölebb lett emelve s mindig felebb 12 írtig; pénzt kapott, ki száját felnyitni tudta a mennyit akart, az idők mostohák lévén termesztményből pénzt szerezni nem lehetett, Gerjenben ez időben költséges templom volt épülőben, a lakosok fizetésre lettek szorítva; kiknek részvénye volt, folyamodott az egylethez s baján lett segítve. Azonban a duna-földvári önsegélyző-egylet 1872-ik évvégén eddigi irányát megváltoztatta, az önsegélyző-egyletből „Népbank“ lett, mely tar tamát 32 évre tűzte ki. Ekkora gerjeni részvényesek meglettek szorítva; mert vagy minden felvett pénzt egy sommában köteleztettek lefizetni, vagy ki kölcsönét nem fizethette „bankrészvényt“ tartozott váltani. Ke vesen fizethették vissza kölcsönöket, a nagy rész bankrészvényes tagul maradt az egyletben, — hisz úgy is 32 évre alakult a „bank“ s az idő alatt lehet törleszteni a kölcsönt. A bankrészvény mellett még kis könyvet
