Tolnamegyei Közlöny, 1876 (4. évfolyam, 4-52. szám)
1876-12-25 / 52. szám
52. szám. Szegzárd, hétfőn deczember 25-én. Negyedik évfolyam 1876. CB TÁRSADALMI , TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. £Clőií:zcíc*i <i b |: Egészévre ........ 4 irt. Félévre , . . . ., . . .' . 2 frt. Megjelen >.ni>iden hétfőn. .Egyes példány ára 10 k r; Kiadóhivatal: Szegzárdon Széchenyi-utoza 172. szám. Szerkesztői iroda: Fejős-ház. Hirdetési díj: Háromhasábos petit sor 10 Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. is Előfizetési felhívás. A „Tol mun egy ei Közlöny“ négy évi küzdelemteljes lét után miét egy lépést tett előre, hogy eredetik g kitűzött czélját, mely a miegyei élet minden lüktetését átkaroló snjtóközeg alapítása volt, megvalósulva lássa Lapunk jövő évben, már mint Tolnamegye tör vén y- h át ósága és a t o 1 n a m e g y e i ga zdasági egyesületnek hivatalos közlönye fog megjelenni s, igy két irányban tért fog lal, nemhogy kitűzött czéljai megváltoztatását eszközölje, hauem hogy, a megyei erők összeségét egyesítse azok keresztülvitelére. A vidéki hírlapok létének szüksége Magyarországban még .nem 'megérett eszme. A szüklátkörüség s az emberi gyarlóságok következményei ólomsúlykép nehezednek minden ilynemű vál jál a t^r a. Az A tereni munkás elismerés helyett, a küzdelem egy ne- 'm^r kétTyfeiérr folytatói mindénfélé írái/yoarí azért, hogy vég-”’ éredinéíTykép a böcsületes és hazafias törekvések kicsinylését, rosi*zal<iiratu bírálat szülte megszállások tömegét s a dú*an bur jánzó gyanúsítás koszorúját a maga részére jutalmul kiérdemelje. & azért valóban bámulatra méltó azon daczszerü szívósság, melyet a. vidéki sajtó megalapítói az anyagi jutalom teljes ki zárásával Magyarországban tanúsítottak. T Pedig létének szüksége elvitázhatlan s igy minden belátás sal' biyó hazafinak kötelessége, mint a közmivelődés terjesztőit szellemi támogatásban részesíteni. /ríekünk, ámbár a vidéki sajtó nagyon szerény tagjának tartjuk magunkat, is kijutott a kedveskedésekből, — de hogy á kezdeményezés nehézségein átgázolhattunk, azt leginkább azon több oldalról tapasztalt jóakaratu támogatásnak köszönhetjük, .melyet jövőre is kiérdemelni változhatatlan törekvésünk. Megindítjuk tehát a közlöny ötödik évfolyamát is! Irányadó elveink mit sem változtak s azokat jövőben is követni komoly elhatározásunk. * A magas politikával, leszámítva egyes eseteket, fog lalkozni jövőre sem fogunk, mert azt a vidéki sajtó feladatának nem tartjuk s mert meggyőződésünk, hogy e téren a vidéki sajtó a jpolitika góczpontjaitól távolléte miatt eredményt felmutatni ugv sem képek. A magyar nemzetiségi jogeszménak változhatat lan hivej maradunk s zengzetes nyelvünk terjesztését minden kitelhető erővel előmozdítani hivatásszerű kötelességünknek is merjük/. Az egyéni szabadság s ennek alapul szolgáló anyagi jólét mótorait figyelemmel kisérjük s előmozdítására minden kitelhetetőt megteszünk. A kö'zgazdasági ügyre vonatkozó közlemények állandó rovatot fognak lapunkban képezni s az ez irányban felmerülő korszerű újjítások ismertetésével is foglalkozni fogunk. Kötelességünknek fogjuk tartani tanügyünk, társa dalmi életünk érdekeit szolgálni s a koreszmék megvalósí tását előmozdítani. Hogy mindezeket foganatosíthassuk se pártoknak, se testü- I leteknek, se személyeknek reánk befolyást gyakorolni nem en- I gedünk; hanem az igazságot fel- mint lefelé meggyőződésünk | szerint kiszolgáltatjuk. A lap ezután is hetenként egyszer, a mostanihoz viszonyítva I másfél akkora alakban egy évre 1 frt áremeléssel fog megje- j lenni. Külön hivatalos részében közli a megyehatósági körözvé- nyeket és szabályrendeleteket. Tisztelettel felkérjük megyénk közönségét a lap szellemi /és anyagi támogatására. Szegzárdon, 1876. deczember 12-én. A szerkesztőség. Kérelem F . { Tolnamegye kerületei országgyűlési képviselőihez. . (MelyEFöi némely más képviselők is érthetnek.) 1848. előtt, a pozsonyi országgyűlésekre utasittással kül- I dött megyei követek folytonosan, -— havonként, évnegyeden- ! ként, néha utasítás végeit sűrűbben is értesiték a tárgyalások menetéről küldőiket. 1848. óta a népképviselők jeleltségük, — I vagy megválasztatásuk alkalmával Írásban vagy szóban válasz- I tóik elé terjesztik nézeteiket, az országgyűlésen előfordulandó kérdésekről ; tisztük lejártával pedig számot adnak az ország- ! gyűlés viselt dolgairól s ezekbeni részvétükről. Bírván némely képviselő választói bizalmát, nem tart előttük sem élőbeszédet, | a több faluban szertelakó választóinak számot sem ad három ! éves viseletéről. Sőt látjuk, hogy az országgyűlés négyszáz né- í hány képviszlője közöl csak tizedrésze folyr be rendesen s tettleg a ! tanácskozásokba, mig az osztályülések gyéren látogattatnak, né- I mely tehetséges egyén többrendbeli bizottsági ülésben a képvise- i lő plebs nagyrésze azonban seholsem foglalatoskodik ; némely fon tos ügybem szavazás alkalmával 100 — 200 egyén hiányzik; mig sok képviselő eg'ész országgyűlési működésének egyéb nyoma nincs, mint hópénze felvételérőli nyugtája, mig viszont felhányjuk, —- hogy egy-egy hosszubeszédü szónok beszéde az országnak 1—2000 írtjába kerül; még az is megtörtént, hogy oly jellem-mun kásság s értelmiségnek, minő a mi Bartal Györgyünk volt. nem hazulról Tolnából, hanem Oláh-Nyiresről kelle a képviselő s kor mányszékbe kerülnie. Ama 40—50 képviselő, kik az ország- gyűlési tanácskozásokban rendesen, szorgalmasan tettlegese# részt- vesznek, a mellett- a budapesti vagy a saját városaik s megye-; jökbeli közlönyökben is tudatják a fonforgó tárgyról nézetei ket, nemcsak választóikkal, de mint országgyűlési képviselők, az ország minden népével, érintkeznek mindamellett, hogy annak idején végszámadási kötelmüknek is eleget tesznek. Ezekután, valamint minden képviselőnek joga van a kor mányt, — akként minden választónak is joga van képviselőjét interpellálni; részemrőlAem interpefiálom Tolnamegye s más megye kerületeinek ^képviselőit: miért nem adnak magokról élet jelt az országgyűlésen, vagy megyei közlönyeikben, az egy igen is igénybe vett Perczel Béla igazságligyministeren kívül;
